Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-11-04 / 45. szám

XLIX. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1984. november 4. ARA: 4,50 Ft Dr. Vető Lajos nyolcvan éves Lelkészeink, gyülekezeteink és lapunk olvasói meleg szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntik nyolcvanadik születésnapja alkal­mából dr. Vető Lajos nyugalmazott püspököt. Már több, mint tizenöt éve megérdemelt nyugdíjaséveit éli a halk szavú, kedves egyéniségű .püspök, gyülekezeteink és lelkészeink mégis nagy szeretettel emlé­keznek felejthetetlen egyéniségére. KONDOROSRÓL INDULT EL küzdelmekkel teli életútjára, ahol 1904. október 17-én született. Teológiai tanulmányait a soproni teo­lógiai fakultásunkon végezte kitűnő eredménnyel. Budapesten avat­ták lelkésszé 1928-ban. Ezután két tanéven át a berlini Collegium Hungaricumban ösztöndíjasként folytatott tanulmányokat. Első­sorban a lélektan területével foglalkozott. 1932-től 1937-ig a szolnoki szórványgyülekezet papja volt. Szolgálata során Szolnokon templo­mot, Jászberényben pedj^ imaházat épített. Itt kötött házasságot Folkusházy Zsuzsannával akivel mind a mai napig boldog családi életet él. 1935-ben teológiai doktori fokozatot szerzett teológiai fa­kultásunkon lélektani tárgyú értekezésével. Azóta is szorgalmas művelője a valláslélektannak. 1937-től 1948-ig a diósgyőr-vasgyári munkásgyülekezet lelkészeként szolgált. Itt tanulta meg igazán be­csülni a kétkezi munkát és ismerkedett meg a munkásmozgalom céljával és jelentőségével. PÜSPÖKI SZOLGÁLATA 1948-ban kezdődött, miután az akkori Tiszai Egyházkerület püspökévé választotta. Püspöki szolgálata so­rán a gyülekezetek hűséges pásztorolása mellett részt vett annak a teológiának a kimunkálásában, amely lehetővé tette, hogy egy­házunk megtalálja útját új társadalmi rendünkben. Aláírója volt a híres magyar protestáns püspöki körlevélnek, amit 1949 virág­vasárnapján olvastak fel a gyülekezetekben, s amely elindítója volt egyházunk békeszolgálatának. Még abban az évben részt vett az első béke-világkongresszuson Párizsban, majd később a Béke-világ- tanács stockholmi ülésén. Egyházunk képviseletében részt vett a Lutheránus Világszövetség második nagygyűlésén Hannoverben (1952). 1953-ban a pozsonyi evangélikus teológiai fakultás tisztelet­beli doktorává avatta. Szolgálata során több kormánykitüntetésben is részesült. 1953-tól 1972-ig négy cikluson át volt parlamenti kép­viselő. A TEOLÓGIAI TUDOMÁNY szorgalmas művelőié volt egész éle­tében. Számtalan tanulmányban, előadásban és cikkben szolgálta egyházunk teológiájának kimunkálását. Számos lélektani munkája közül kiemelkedik főműve, a ..Tapasztalati valláslélektan”, amely 1966-ban jelent meg Sajtóosztályunk kiadásában. Német nyelven is megjelent doktori értekezése, valamint egyházunk újjáépítéséről írt könyve (Aufbau der Kirche in Ungarn). Püspöki szolgálatának és egész életművének az volt a lényege, hogy egyházunkban elsők között ismerte fel azt az utat, amely az egyetlen járható út egyházunk számára a szocialista társadalomban. Ebből a felismerésből kiindulva nem könnyű időszakokban is követ­kezetesen munkálta az egyházunk és államunk közötti jó viszonyt, így úttörő munkát végzett abban, hogy egyházunk megtalálta helyét és szolgálatát társadalmi rendünkben. NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁN államunk részéről Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Bai László főosztályvezető, dr. Káldy Zoltán püspök-elnök kíséretében kereste fel otthonában és köszöntötte a gyengélkedő püspököt. Egyházunk köszöntésére későbbi időpontban kerül sor. Lapunk olvasói nevében szeretettel köszöntjük, a nyolcvanéves püspököt. Jó egészséget és még számos boldog esztendőt kívánunk neki, és életére Isten gazdag áldását kérjük. AZ AURORA CIRKÁLÓ 67 ESZTENDEJE leadott ágyútüze adott jelzést azoknak az ese­ményeknek, amelyek korszakunk hajnalát jelentik. Olyan tény­ként értelmezzük az orosz nép forradalmát, amely azóta min­den nemzetre és nemzedékre hatással van. Számos ország népe magáévá tehette azokat az eszméket, amelyek boldogabb jö­vőt ígértek. Még számosabb or­szág pedig ma is gondjaival for­dul a közelgő ünnep felé. EGYHAZUNK NÉPE AZ LVSZ BUDAPESTI VILÁG- GYŰLÉSÉNEK értékes napjai során a világ minden gondjáról közvetlen tapasztalatokat gyűjt­hetett. Harmadik világból érke­zett testvéreinkkel — akiknek arcán a legtöbb gond tükröző­dött —- szemtől szembe talál­koztunk, 6 őt otthonunkban is fogadtuk őket. Szembesülve a problémákkal magunk is kitud­tuk mondani, hogy lehetetlen és égbekiáltó az, hogy egyazon világ emberei közül soknak úgy kell élnie, hogy elveszítik Teremtőjük képét. A teremtettség gondjait elemezve több előadó és hozzá­szóló is messzeható struktúra- változást sürgetett. A világgyű- tes magyar tanulmányi anyaga Aurora is leszögezte: „Korunk legjelleg­zetesebb vonásának látjuk a ka­pitalizmus korábbi rendje, struk­túrái és a szocializmus új gaz­dasági-társadalmi rendje közötti nagy vitát az egész földkereksé­gen. A gazdaságilag fejlett Észak és a fejlődésében igazságtalanul hátrányba került Dél legfőbb mai feszültsége mögött is, végered­ményben a tőkés és a szocialista rend — közismert kifejezéssel a Nyugat és Kelet — közötti vitát látjuk az igazán sorsdöntő kér­désnek. Mert a földi világ éhező és szenvedő százmilliói számára döntő a kérdés: milyen irány­ban lehet és kell a nyomorúsá­got és szenvedést okozó igazság­talan szocio-ökonómiai és politi­kai struktúrákat átalakítani: a magántulajdon és a szabad gaz­dasági verseny elvein, vagy a termelőeszközök köztulajdona és az irányított gazdaság elvein fel­épülő rend irányába?” HAZÁNK NAGY UTAT TETT MEG A FORRADALOM JEGYÉ­BEN. Miközben sokat tanultunk és új sikereket értünk el, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hintett fényt utunkrai Olyan fény gyúlt ki akkor, amelyet milliók óhajtottak magukénak. Azóta sem Barátok közt Burgenlandban Közös múlt — épülő kapcsolatok Lépten-nyomon a több évszá­zados közös múlt emlékei, sok magyar név az üzletek címtáb­láin és nem ritkán felhangzó ma­gyar szó az idősebbek ajkán — ez volt legelső tapasztalatunk, amikor szeptember végén dr. Gustav Reingrabner szuperinten­dens szíves meghívására egyhe­tes látogatást tettünk az Osztrák Evangélikus Egyháznak hazánk­kal határos egyházkerületében. Burgenland ma Ausztria „leg- evangélikusabb tartománya”. Az evangélikusok arányszáma meg­közelíti a lakosság tizenkét szá­zalékát. Jelentős a tartomány magyar kisebbsége is. A nagyobb számú magyar római katolikus és református kisebbség mellett vannak magyar származású evan­gélikusok is, különösen Ober- wart-Felsőőr vidékén. Sziget község például csaknem teljes egészében magyar és evangélikus lakosságú. Lelkészük dr. Teleky Béla. aki nálunk kezdte el lel- készi szolgálatát és Teológiai Akadémiánkon szerezte meg a doktori fokozatot. Az ausztriai kisszámú református gyülekezet szuperintendense pedig dr. Gyen­ge IrnYe, aki az unterwart-alsóőri magyar reformátusok lelkipász­tora. Az ősi magyar határőrvidék Ausztriához kerülése századunk húszas évei kezdetén ma már be­hegedt seb — mindkét nép tudo­másul vette a történelmi ténye­ket és megbékélt velük. Burgen­land ezért ma már inkább híd a két baráti ország között, ame­lyek különböző gazdasági-társa­dalmi és politikai rendjük elle­nére is jó példát adnak Európá­nak a békés együttélésben és a jószomszédi együttműködésben. Gazdag program — nyitott szívek Vendéglátóink nagyon gazdag programmal vártak bennünket. Öt nap alatt tizennégy evangéli­szólhatunk emberi jogokról, tár­sadalmi igazságosságról, és a bé­ke kérdéséről, hogy ne ez a dá­tum legyen támpontunk. „A történelem szigorú bíró, mert az igazak oldalára áll.” A keresz­tyén ember pedig a történelem eseményéi mögött is az egyház Urát látja állani. Az Ö ítéletei igazak. Megítéli, népét is, ha már küldetése szerint nem fénye a világnak. Valljuk, hogy akkor Ö gyújtott fényt a szegényeknek, síróknak, igazság után vágyó­dóknak. ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉ­SÜNKBEN ARRA FIGYEL- MEZZÜNK, hogyha választottai nem tesznek eleget hivatásuk­nak, Neki hatalmában áll új né­pet, új formát választania. A mai világ oly apokaliptikus veszedel­mek árnyékában él, amikor ke­resztyéneket és marxistákat kö­zösen terheli emberi világunk jövőjének felelőssége. Szocialista hazánkban, . Nyugat-Európában vagy a forradalmi Nicaraguában ezért folyik a párbeszéd. „Ti vágytok a világ világossága” — akkor illik ránk, ha mindent megteszünk a béke és igazságos­ság érdekében, mert a cseleke­detek hangosabban beszélnek minden szónál. Gyarmati István kus gyülekezetben tettünk láto­gatást, a közös magyar—osztrák —cseh határsaroktól Burgenland legdélibb gyülekezeteiig. Látoga­tásunk Eisenstadtban — a régi Kismartonban — kezdődött. Ez a városka ma Burgenland közigaz­gatási székhelye, egyben a bur­genlandi evangélikus egyházke­rület központja is. Dr. Reingrab­ner szuperintendens nemcsak nagy, tudású egyháztörténész, ha­nem dinamikus egyházi vezető­Kobersdorf (Burgenland) meg­újított temploma ember is, aki szinte állandóan úton van kerülete szétszórt gyü­lekezeteiben. Az első nap délelőttjén a tar­tományi központban és a polgár­mesternél) tettünk látogatást, majd a nagymúltú Eszterházy- palotát és • Haydn szülőházát ke­restük föl. Délután Észak-Bur- genland legfontosabb gyülekeze­teit (Gols, Zürndorf, Jahrndorf) látogattuk végig. Este pedig Pöt- telsdorfban. gyülekezeti est ke­retében • szóltam egyházunk mai életéről és a nyári világgyűlésről. Másnap a burgenlandi lelké­szek kerületi gyűlése volt a prog­ramon Lutzmannsburg-Locsmánd gyülekezetében. Itt is a hazai egyházi életről és a nyári világ­gyűlésről kértek beszámolót, és a lelkészek véget nem érő kérdé­seire kellett válaszolnom. Dél­után Közép-Burgenland néhány fontos gyülekezetét kerestük föl: megnéztük Stoob, Kobersdorf és Loipersbach templomait, meglá­togattuk a gyülekezetek vezetőit és este a loipersbachi gyülekezet­ben tartottam újabb előadást mai egyházi életünkről. Közben jár­tunk Stoob kicsiny, de rendkívül érdekes egyháztörténeti múzeu­mában is, ahol többek közt az a hatalmas boroshordó is látható, amelyben a hagyomány szerint Wimmer Ágost lelkészt, a neves iskolaalapítót, az 1848-as szabad­ságharc leverése után az osztrák csapatok elől menekítették át a határon. Felejthetetlen marad a harma­dik nap: látogatásunk a közös történelmi emlékekkel tele Ober- schützen-Félsőlövő és Oberwart- F elsőőr gyülekezeteiben. Első utunk a nagymúltú felsőíövői Evangélikus Gimnáziumba veze­tett. A modern, háromszárnyú épületben ma.hatszáz diák tanul. Az iskola előtti szép parkban Wimmer Ágost, az iskolaalapító hatalmas, modern szobra áll. A két legfelső osztály fiataljaival „rendhagyó hittanóra” keretében találkoztunk, ahol ők „kérdez­hették ki” a magyar vendégeket. Délután Oberwart-Felsőőr gyüle­kezete következett- Itt Böhm es­peres vezetett végig a templom­ban, a gyülekezeti központban és a modern, példaszerűen beren­dezett öregek Otthonában. Este újra Felsőlövő gyülekezetébe mentünk át, és gyülekezeti est keretében vitattuk meg a két szomszéd nép és evangélikus egy­ház közös kérdéseit. Negyedik napunk Oberwarté és a magyarajkú Sziget evangé­likus gyülekezetéé volt. Teleky Béla leíkésztestvér először a te­metőbe vezetett el, ahol a ha­zatért gyülekezet pihen. Aztán a szép, megújított templomot te­kintettük meg, ahol ma is ma­gyarul hangzik Isten igéje. Csa­ládi otthonában sok részletet mondott el magyarnyelvű lelké- szi és a felsőőri gimnáziumban végzett vallástanári szolgálatá­ról. Az esti órákban még All- hau gyülekezete lelkészcsaládjá­nál tettünk látogatást. A gazdag útiprogramot lezáró vasárnapon Bad Tatzmannsdorf (régi magyar nevén Tarcsafür- dö) kicsi, modern templomában végeztem az istentiszteleti szol­gálatot. Az igazgató fogadott bennünket a hatalmas, modern gyógyfürdő-központban (szerinte Hévíz és "Bük a nagy konkuren­sek számukra). Délután még Grosspetersdorf gyülekezete és Reichnitz (Rohonc) evangélikus ifjúsági központja került sorra. A barátság távlatai Magyar—osztrák evangélikus jószomszédi viszonyunk még nagy fejlődési lehetőségeket rejt magában — mondta Reingrab­ner szuperintendens az utolsó, együtt töltött estén családi ott­honukban. Teológiai téren sokat tanulha­tunk egymástól: osztrák lelkész­testvéreinket nagyon érdekli a magyar „diakóniai teológia”, és szeretnék közös lelkészi találko­zókon megbeszélni a két egyház teológiai látását, gyülekezeti munkájuk tapasztalatait. Diakóniai intézményeink kö­zött — különösen Gallneukir- chen és Oberwart intézményeivel — már most jó kapcsolatok van­nak. de ezeket még sokrétűen lehetne és kellene erősíteni. Burgenland és Nyugat-Ma- gyarország gyülekezetei közt erő­sek a kapcsolatok. Sok határon túl élő evangélikus keresi föl nemcsak a Nemeskéri Nap ha­gyományos találkozóit, hanem szinte minden nagyobb gyüle­kezeti ünnepségünket (a sopro­ni templomjubileumon például több száz burgerlandi evangé­likus vett részt). Kölcsönös üdü­lési lehetőségek vannak a két egyház diakóniai intézményei­ben lelkészházaspárok számára. Mindenütt nyitott szívekre, nagy érdeklődésre és meleg ba­rátságra találtunk népünk és egyházunk mai élete iránt. De van még sok eloszlatni való fél­reértés vagy egyoldalú informá­ció is. A két szomszédos egy­ház azonban jó úton van afelé, hogy a megosztott Európában ió testvérként éljen egymás mel­lett, és ezzel építse a béke és barátság hídjait is a két or­szág között. Ebben a remény­ségünkben erősített meg az a gazdag szeptemberi hét, ame­lyet együtt tölthettünk nyugati szomszédunknál evangélikus testvéreinkkel! Nagy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom