Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-10-28 / 44. szám

Keresztyénként a világban

1

Luther gondolkodásában fontos helyet foglalt el az a kérdés, hogy miként kormányozza Isten a világot. Az evangélium, központi mondanivalójából — Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta... — következett, hogy atyai szeretetének sokféle megnyilvánulása történik teremtményei között. Amint a család élére atyát, úgy a társadalom élére is felsőbbséget állított. De lehet-e atyai lag, az evangéliummal kormányozni a a világot?

A kérdéssel Luther sokszor foglalkozott. A világi felsőbbség- röl szóló igehirdetéseire, amelyeket 1522-ben Weimarban tartott. több főúr felfigyelt és írásban is kért tőle bővebb felvi Iái gosítást. Luther végül is úgy határozott, hogy a témát könyv formájában is feldolgozza. Az 1523 márciusában megjelent mű nagy visszhangot keltett Európa- szerte. Annál is inkább, mert a római egyház tanításával szemben Luther a világi felsőséget tekintette isteni rendnek és a papi tisztelet emberi eredetűnek.

Ugyanezt a tértiát fejtette ki néhány évvel később a reformátor a .Nagykátéban (1529), ahol a IV. parancsolat magyarázata során foglalkozik ezzel a kérdéssel, valamint asztali beszélgetései során több ízben is. Mit tanulhatunk tőle?

Atyai hivatás

Luther úgy látja, hogy a világi felsőség mindenestől atyai hivatás, amely a legtágabb körre terjed ki. Általuk — csaknem mintha szüléink volnának — kapjuk meg Istentől táplálékunkat. házunkat, gazdaságunkat, oltalmunkat és biztonságunkat. Ezért is kell tisztelnünk és becsülnünk őket.

Egyik asztali beszélgetése során a reformátor ezeket mondta: „Hogy a felsőség a negyedik parancsolaton alaúul^fófcöfíyósáh belátható, hiszen ha szükséges a tisztelet, szükséges a szülői hatalom és tekintély is; mármost amint véget ér a szülői tekintély, és a gyermekek mind engedetlenebbekké válnak, sem engedelmeskedni. sem szót fogadni nem akarnak, akkor a természetes ész és jog szerint a gyermekeknek gyámra van szükségük, aki segíti nevelkedésüket. Ez a gyám a felsőbbség.”

A rejtett arc

Büntető hatalom is

Isten kétféle kormányzatot rendelt: a szellemit, amely keresztyén és kegyes embereket nevel a Krisztus alatt a-Szentlélek által, és a világit, amely arra nézve rendelkezik, hogy a nem keresztyének és a gonoszok külsőleg békében éljenek. Luther e fejtegetéseiben az apostolokra hivatkozik, akik úgy látták, hogy a hatalmasoktól „nem a jó, hanem a rossz cselekedeteknek kell félniök” (Róm 13,3) és „a rossznak megbosszulására és az istenfélőknek dicséretére adattak” (I Pt 2,14).

Az elöljárókra tehát úgy kell tekintenünk, mint akiken keresztül — Luther szavaival — Isten „ráncba szedheti” engedetlen gyermekeit. Ez a tiszt annál is fontosabb, mert ha ez nem történik meg, akkor „jön az ördög és ő büntet... mert akit az apja vagy az anyja ráncba nem szedett, azt ráncba szedi majd a hóhér vagy az ördög, akik az Úristennek pecérei”.

És a gonosz felsőbbség?

Luther egy ízben azt mondta, hogy a zsarnoki módon viselkedő felsőség olyan, mint a kert körüli tüskesövény. Mert a tövisbozótnak az a természete, hogy aki hozzányúl, az megsérül vagy megszaggatódik. Vagyis

a gonosz felsőség saját alattvalóit is megsebzi, megszaggatja, legörnyeszti, megsanyargatja. Ugyanis minden zsarnoknak természete és tulajdonsága, hogy arra törekszik, hogy szenvedést és kárt okozzon alattvalóinak.

Meddig terjed az engedelmesség?

Luther jól tudta, hogy az alattvalók számára ez a legizgalmasabb és legnehezebb kérdés. Ö maga is alá volt vetve egyházi és világi feljebbvalóinak. Hogyan kell hozzájuk viszonyulni lelki- ismereti konfliktus esetén? Meddig terjedhet á kötelező tisztelet és becsülés. mikor élhet valaki az ellenállás jogával?

Tanításában Luther világosan leszögezi, hogy a lelki élet, a hit és a lelkiismeret nincs alávetve a felsőségnek. Ha ezen a téren bárki kényszert akarna alkalmazni, úgy inkább kell engedelmeskednünk Istennek, mintsem embereknek. (Csel 5,29). Isten rejtett atyai arcát ismerhetjük fel tehát abban is. hogy a külső dolgokban tiszteletet és engedelmességet követel meg az általa rendelt hatalmasságok iránt, ám a lelki életben biztosítja gyermekeinek a lelkiismeret szabadságát.

Fabiny Tibor

A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON KÖZPONTJA (Budapest, II. kér., Báthory László utca 8. Tel.: 365-705) munkatársat keres öregek gondozására.

Képesítést szerezhet a szociális gondozásnak ebben az ágazatában, de képesítés nélkül is szívesen látunk segítőket, akik szeretettel akarnak foglalkozni öregekkel és betegekkel. Keresünk munkatársakat fogyatékos gyerekek gondozására, a fejlesztő-gondozó munka végzésére. A munka itt sincs képesítéshez kötve, de a vállalkozók oklevelet szerezhetnek. Keresünk szakmunkásokat, vagy betanított munkásokat az Intézet gépesített mosodájába. Kiemelt bérezés!

250 főre főző konyhába is alkalmazást találnak szakemberek és segítők, férfiak és nők egyaránt.

Keresünk hivatásos gépkocsivezetőt.

Munkásszállási elhelyezést biztosítunk piliscsabai és budai otthonunkban. A béreket közös megállapodással az új egészségügyi bérrendszer alapján állapítjuk meg. (Műszakpótlék és pótlékolt túlóra stb.)

Jelentkezni lehet írásban, telefonon, vagy személyesen a fenti címen.

Biblia mindig kapható

GYÜLEKEZETÜNKBEN HALLOTTAM EZT A MEGÁLLAPÍTÁST, amikor iratterjesztésünket ajánlotta egy testvérünk az érdeklődőknek. Az iratterjesztési szekrénybe pillantva valóban öröm tölti el az embert, hiszen a Bibliát többféle kiadásban is megveheti. Károli fordításából inkább a nagy méretűt vásárolják, és van aki valódi bőrkötésben kívánja. Az új fordítás népszerűségének növekedésével egyre több kis méretűt kérnek tőlünk. Akinek régebbről van már Bibliája, az is örömmel forgatja és ajánlja a képekkel illusztrált Újszövetséget. A minikönyvek különlegességeit kedvelők számára volt meglepetés a Béke a Bibliában című kis gyűjtemény. Az előző esztendőtől végre a gyermekek kezébe is adhatunk bibliai olvasnivalót, Charles Dickens Urunk élete újszövetségi feldolgozását, valamint a Jézus és tanítványai munkafüzetet. A kiadványok sora idén is bővült, önmagunk vagy szeretteink megajándékozásában lesz segítségünkre a Bánffy György által hanglemezre mondott Bibliai szövegválogatás. Saját és testvéregyházak kiadványaiból sokfélét tartunk iratterjesztésünkben, de éves szinten első helyre mindig a Bibliák forgalma kerül.

EGYHÁZUNK TEHÁT ELEGET TUD TENNI a Biblia iránt mutatkozó fellendülő érdeklődésnek. Ez a megnyugtató állapot, hogy az egyház küldetése szerint hirdeti és terjeszti Isten Igéjét a Magyar Bibliatanács szervezésével vált valóra az Ökumenikus Tanács tagegyházainál. A Magyar Bibliatanács gondozásában évi 30—35 ezer különböző formátumú jelenik meg és jut el az egyházak sajtóosztályaihoz, gyülekezeteihez. Biblia volt a legkeresettebb az ünnepi könyvhét alkalmán is az egyházi kiadók könyvsátrainál. Valóban igény szerint kapható a Szentírás mindenki számára. ,

AMIKOR KÉZBE VESSZÜK VALAMELYIK BIBLIÁNKAT a választás lehetőségei közepette eszünkbe jut-e az a sok küzdelem, amely az első, majd a többi hazai kiadással járt. A Magyar Biblia évszázadai címmel a Református Sajtóosztálynál megjelent könyvet elolvasva gyarapíthatjuk Bibliával kapcsolatos tudásunkat. Segít,, hogy ne csupán természetesnek vegyük a Biblia közelségét. Megismerhetjük annak a könyvnek útját, amely egyházat, irodalmat, történelmet egyaránt formált. A ma természetességéhez csak úgy vezet az út, hogy az írott Ige átíródott az emberek szívébe, akik gondoskodtak további útjáról.

AZ IGE LEGSZEBB MEGBECSÜLÉSE a megélt Ige. Ha az embernek olyannyira sajátjává lesz, hogy aszerint igazítja cselekedeteit. Igazi kincset ad gyermekeinek az a szülő, aki maga cselekedeteivel és maga szavaival vezeti gyermekeit a Szentíráshoz. A mi könyvünk azonban nem mesekönyv. Amint mesének állítja Szu- nyogh Szabolcs Ifjúsági Könyvkiadónál megjelent műve. örülünk, amikor a közvélemény és a közoktatás figyelme a Biblia felé irányul. Féltjük viszont az ügyet, amikor önkényesen megmásítva kapják kézbe az ifjú olvasók azt, aminek alapján tájékozódniuk kellene.

BIBLIA VASÁRNAPJÁN hálával nyugtázhatjuk, hogy Biblia mindig kapható. Meditálásra ajánlom az olvasónak azt az imádságot, amelyet egy 1776-ból való családi Bibliám elejére írt tulajdonosa: „Ó, én édes Istenem, tebenned van reményem, küld hozzám Szentlelkedet, gerjeszd fel szívemet, buzgón mindenkor ,ebből hivassak, elmémben azt mindenkor forgassam”.

Gyarmati István

EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT

lesz a rákospalotai evangélikus nagytemplomban.

(XV., Régifóti út 73.) november 2-án, pénteken este 18 órakor közreműködik:

A PLOHINGENI EVANGÉLIKUS FŰVÖSZENEKAR és

a Rákospalotai Evangélikus Énekkar. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!

— ELHALÁLOZÁS. Sebestyén Sándorné, sz. Páli Rozália rövid betegség után 78 éves korában „elhunyt, ötven évvel ezelőtt a kemenesmihályfai gyülekezet önállósulását áldozatvállalással és szolgálattal segítette. A gyászoló család és nagy gyülekezet vett részt temetésén, amelyen az igehirdetés szolgálatát Mesterhá- zy Sándor ny. lelkész végezte. — „Békességet hagyok néktek, az én békességemet.”

A Biblia „újramesélése”

NEMRÉG HAGYTA EL A NYOMDÁT A BIBLIAI MESÉK című könyv, Szu- nyogh Balázs újságíró írása. Könyvét „mesekönyvnek” szánta. „Nem rövidítése a Bibliának, hanem újramesélése”. Elmeséli az Ótestamentum történeteit, „nem szó szerint ragaszkodva a Bibliához, hanem egyszerűsített, megszemélyesített, olykor némiképp megszelídített formában.” A mesélés célja — a nyolc éven felülieknek jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó —, hogy a gyermekek, az ifjúság megismerje „ezeket az évezredekkel ezelőtti sorsokat”, hogy figyelemmel szemlélje azokat a művészeti alkotásokat, amelyekhez az ihletést, a témát a Biblia adta. Az ajánlásnak, a magyarázatnak azonban ellentmond maga a problematikus feldolgozásmód.

A könyv olvasása közben újra elővettem a Lamb-testvérek világhírű művét, a Shakespeare-meséket. Tanulságos a két mesélésmód összehasonlítása! A Shakespeare-mesék célja, hogy felhívják az ifjúság figyelmét — mielőtt megismerkednek Shakespeare műveivel — „e reá váró nagy örökségre, e mesés kincsre”. A mesék hűen követik a tragédiák és vígjátékok fő cselekményét, ahol csak mód volt rá, Shakespeare szavaival, mondataival. A nemes célt siker koronázta. Több mint másfél évszázada ez a könyv vezeti be az angol ifjúságot Shakespeare művészetébe. Az angol irodalom klasszikus művei között foglal helyet. Lefordították számtalan nyelvre. Jelentős költőnk, Vass István fordításában 1955-ben adta ki az Ifjúsági Könyvkiadó.

MINDEZ, SAJNOS, NEM MONDHATÓ EL Szunyogh Szabolcs próbálkozásáról. Az Ótestamentum több történetét meséli el, főképpen azokat, amelyekhez különböző alkotások fűződnek. Nem tudni — nem indokolja ugyanis meg —,

miért fordítja figyelmét elsősorban a történeti könyvekre, alig írva a próféták könyveiről, az Űjtestamentumról pedig tudomást sem vesz, bár 'a különböző művészeti ágak (különösképpen a festészet, a szobrászat és a grafika) számtalan műalkotásban örökítik meg Krisztus, az evangélisták és az apostolok életét, tetteit. Nem világos, mit ért a szerző az „újramesélésen”, nem érthető, mi szükség van történeti események elmondása közben a „megszemélyesítésre”, és mit jelentsen a „megszelídített forma”. Kritikusainak ítélete általában egyértelmű: a szerző nem rendelkezik a szükséges Biblia-ismerettel, megfelelő kortörténeti, vallástörténeti műveltséggel, megalapozott irodalomelméleti felkészültséggel, az ifjúság pszichikai sajátosságainak ismeretével, és íráskészsége sem üti meg a kívánt mértéket. Ami a mi számunkra mindezeken felül érhetetlen, hogy napjainkban, amikor keresztyének és nem keresztyének egymás múltjának, értékeinek és feladatainak megértésére és megbecsülésére törekszenek, mi értelme van a keresztyének szent könyve, a Biblia torz, sértő „ismertetésére”?

MILYEN PL. A KÖNYV MÓZES- KÉPE? Mit ír a törvényszerzésről, a Tízparancsolatról? A kőtáblák c. fejezetben eljátszik a szerző az események rajzával, kiszínezésével anélkül, hogy hangsúlyozná Mózes prófétai nagyságát, a Tízparancsolat vallástörténeti, világtörténeti jelentőségét.,, „Na — gondolja Isten — itt az ideje. .. megmondom a népnek, mit csináljanak és mit nem. Mózes fiam! Igen, uram — jelentkezett Mózes. Gyújtsd össze a népet... kihirdetem a törvényt... Írjad már, írjad!

Kapott Mózes az Istentől két nagy kőtáblát, azokra véste fel szép sorban a törvényeket, pontosan tízet. Nagyon szép gondolatokat tartalmazott, olyanokat, mint: Ne ölj! Ne lopj! Ne kívánd a másét!” Három parancsolatot említ meg csupán, nem emelve ki ezek jelentőségét sem.

Mennyire semmitmondó mindez ahhoz a Mózes-ábrázoláshoz képest, amelyet a világhírű regény- és novellámé, Thomas Mann nyújt A törvény c. nagynovellájában. Népének, az emberiségnek a tanítóját, a törvényt adó, közvetítő hőst állítja elénk a prófétai méltóságában. Thomas Mann hű a bibliai szöveghez, és amikor írói képzelőereje túllép a szövegen, képzeletét a tisztelet vezeti. „Képzeljük el — írja —, ahogy ott ült a hegyen, meztelen felsőtesttel, erős karjával, időnként a hegy gőzeitől köhögve, cipót rágcsálva, és izzadt orcával vágta, véste, simította a táblákat. A hegy kövébe vésésre, rögzítésre várt Isten törvénye ... A kőbe mélyített betűket vérével befestette Mózes, hogy vörösen világítva jobban kiemelkedjenek.” A törvény immár látható, hallható népe, az egész emberiség számára, köztük él „nemzedékről nemzedékre, áthághatat- lanul, belevésve lelkűnkbe, húsunkba, vérükbe az emberi tisztesség foglalataként.”

SOK ÍRÓI, MŰVÉSZETI ALKOTÁS TÉMÁJA Jónás könyve. Isten irgalmasságát hirdeti, amely Jézus Krisztusban ölt testet, hisz Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Jónás nem vállalja a megtérésre intő igehirdetést, menekül Isten színe elől. A tengeri viharnak és a cethal

gyomrának poklát megjárva, ^ész küldetésének eleget tenni. A megtérő Ni- nivének megkegyelmez Isten. A bűnbocsátó kegyelem nagyságát szerzőnk nem képes felfogni. Néhány idézett rész is beszédes bizonyság tanácstalanságáról. „Menjek Ninivébe, és térítsem őket jó útra? Hiszen kinevetnek. Kell ez nekem? Majd talál az Isten valaki mást, akit elküldjön bohócnak.” A cethal gyomrából Istenhez könyörög Jónás szabadulásért. „Húzz ki innen engem! — zokogta Jónás. Nana, az kéne még csak — dörmögött Isten —, akkor minek zártalak a bálna gyomrába.” Isten megbocsát a megtérő niniveieknek. „Hogy nem szégyelled magad, Istenem — sóhajtott Jónás —, ilyen csúfot űzni belőlem. — Elismerem, jégre vittelek némiképp, te viszont túllőttél a célon! Akkor mindketten büszkék lehetünk magunkra — így Jónás.” Nemcsak a szerző értetlensége tükröződik itt, hanem elviselhetetlenül bántó stílusa is.

Mennyire más szemmel tekint Jónás könyvére nagy költőnk, Babits Mihály. Mélyen átérzi Jónás tusakodását. Megrendíti sorsa, azonosul vele, és őt magát is imára késztetik életkörülményei. Négy részes, több mint négyszáz soros elbeszélő-lírai költeményét, a Jónás könyvét a Jónás imája (egyúttal a költő imája is) zárja le. A költemény cselekményszövése, gondolatmenete, az archaizáló stílus is a bibliai Jónás könyvhöz igazodik.

A KÖNYV VÁSÁRLÁSAKOR ELHANGZOTT KÉRDÉSEMRE, hogy megvette-e a könyvboltos a gyermekeinek a Szunyogh Balázs-könyvet, nemmel válaszolt. „Ilyet? — kérdezte megdöbben ten nézve rám —, amikor a Bibliát olvashatjuk?” Megérdemelt, objektív kritika a válasz.

Vajda Aurél