Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-10-28 / 44. szám

Keresztyénként a világban 1 Luther gondolkodásában fontos helyet foglalt el az a kérdés, hogy miként kormányozza Isten a világot. Az evangélium, köz­ponti mondanivalójából — Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta... — követ­kezett, hogy atyai szeretetének sokféle megnyilvánulása történik teremtményei között. Amint a család élére atyát, úgy a társa­dalom élére is felsőbbséget állí­tott. De lehet-e atyai lag, az evangéliummal kormányozni a a világot? A kérdéssel Luther sokszor foglalkozott. A világi felsőbbség- röl szóló igehirdetéseire, amelye­ket 1522-ben Weimarban tar­tott. több főúr felfigyelt és írás­ban is kért tőle bővebb felvi Iái gosítást. Luther végül is úgy ha­tározott, hogy a témát könyv formájában is feldolgozza. Az 1523 márciusában megjelent mű nagy visszhangot keltett Európa- szerte. Annál is inkább, mert a római egyház tanításával szemben Luther a világi felső­séget tekintette isteni rendnek és a papi tisztelet emberi ere­detűnek. Ugyanezt a tértiát fejtette ki néhány évvel később a reformá­tor a .Nagykátéban (1529), ahol a IV. parancsolat magyarázata so­rán foglalkozik ezzel a kérdéssel, valamint asztali beszélgetései so­rán több ízben is. Mit tanulha­tunk tőle? Atyai hivatás Luther úgy látja, hogy a vilá­gi felsőség mindenestől atyai hi­vatás, amely a legtágabb körre terjed ki. Általuk — csaknem mintha szüléink volnának — kapjuk meg Istentől táplálékun­kat. házunkat, gazdaságunkat, oltalmunkat és biztonságunkat. Ezért is kell tisztelnünk és be­csülnünk őket. Egyik asztali beszélgetése so­rán a reformátor ezeket mond­ta: „Hogy a felsőség a negyedik parancsolaton alaúul^fófcöfíyósáh belátható, hiszen ha szükséges a tisztelet, szükséges a szülői hata­lom és tekintély is; mármost amint véget ér a szülői tekin­tély, és a gyermekek mind enge­detlenebbekké válnak, sem enge­delmeskedni. sem szót fogadni nem akarnak, akkor a természe­tes ész és jog szerint a gyerme­keknek gyámra van szükségük, aki segíti nevelkedésüket. Ez a gyám a felsőbbség.” A rejtett arc Büntető hatalom is Isten kétféle kormányzatot rendelt: a szellemit, amely ke­resztyén és kegyes embereket nevel a Krisztus alatt a-Szent­lélek által, és a világit, amely arra nézve rendelkezik, hogy a nem keresztyének és a gonoszok külsőleg békében éljenek. Luther e fejtegetéseiben az apostolokra hivatkozik, akik úgy látták, hogy a hatalmasoktól „nem a jó, ha­nem a rossz cselekedeteknek kell félniök” (Róm 13,3) és „a rossz­nak megbosszulására és az is­tenfélőknek dicséretére adattak” (I Pt 2,14). Az elöljárókra tehát úgy kell tekintenünk, mint akiken ke­resztül — Luther szavaival — Isten „ráncba szedheti” engedet­len gyermekeit. Ez a tiszt annál is fontosabb, mert ha ez nem történik meg, akkor „jön az ör­dög és ő büntet... mert akit az apja vagy az anyja ráncba nem szedett, azt ráncba szedi majd a hóhér vagy az ördög, akik az Úr­istennek pecérei”. És a gonosz felsőbbség? Luther egy ízben azt mondta, hogy a zsarnoki módon viselke­dő felsőség olyan, mint a kert körüli tüskesövény. Mert a tö­visbozótnak az a természete, hogy aki hozzányúl, az megsé­rül vagy megszaggatódik. Vagyis a gonosz felsőség saját alatt­valóit is megsebzi, megszaggatja, legörnyeszti, megsanyargatja. Ugyanis minden zsarnoknak ter­mészete és tulajdonsága, hogy arra törekszik, hogy szenvedést és kárt okozzon alattvalóinak. Meddig terjed az engedelmesség? Luther jól tudta, hogy az alatt­valók számára ez a legizgalma­sabb és legnehezebb kérdés. Ö maga is alá volt vetve egyházi és világi feljebbvalóinak. Hogyan kell hozzájuk viszonyulni lelki- ismereti konfliktus esetén? Med­dig terjedhet á kötelező tiszte­let és becsülés. mikor élhet va­laki az ellenállás jogával? Tanításában Luther világosan leszögezi, hogy a lelki élet, a hit és a lelkiismeret nincs alávetve a felsőségnek. Ha ezen a téren bárki kényszert akarna alkal­mazni, úgy inkább kell enge­delmeskednünk Istennek, mint­sem embereknek. (Csel 5,29). Is­ten rejtett atyai arcát ismerhet­jük fel tehát abban is. hogy a külső dolgokban tiszteletet és en­gedelmességet követel meg az ál­tala rendelt hatalmasságok iránt, ám a lelki életben biztosítja gyermekeinek a lelkiismeret sza­badságát. Fabiny Tibor A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON KÖZ­PONTJA (Budapest, II. kér., Báthory László utca 8. Tel.: 365-705) munkatársat keres öregek gondozására. Képesítést szerezhet a szociális gondozásnak ebben az ága­zatában, de képesítés nélkül is szívesen látunk segítőket, akik szeretettel akarnak foglalkozni öregekkel és betegekkel. Ke­resünk munkatársakat fogyatékos gyerekek gondozására, a fejlesztő-gondozó munka végzésére. A munka itt sincs képe­sítéshez kötve, de a vállalkozók oklevelet szerezhetnek. Ke­resünk szakmunkásokat, vagy betanított munkásokat az In­tézet gépesített mosodájába. Kiemelt bérezés! 250 főre főző konyhába is alkalmazást találnak szakembe­rek és segítők, férfiak és nők egyaránt. Keresünk hivatásos gépkocsivezetőt. Munkásszállási elhelyezést biztosítunk piliscsabai és budai otthonunkban. A béreket közös megállapodással az új egész­ségügyi bérrendszer alapján állapítjuk meg. (Műszakpótlék és pótlékolt túlóra stb.) Jelentkezni lehet írásban, telefonon, vagy személyesen a fenti címen. Biblia mindig kapható GYÜLEKEZETÜNKBEN HALLOTTAM EZT A MEGÁLLAPÍ­TÁST, amikor iratterjesztésünket ajánlotta egy testvérünk az ér­deklődőknek. Az iratterjesztési szekrénybe pillantva valóban öröm tölti el az embert, hiszen a Bibliát többféle kiadásban is megveheti. Károli fordításából inkább a nagy méretűt vásárolják, és van aki valódi bőrkötésben kívánja. Az új fordítás népszerűségének növe­kedésével egyre több kis méretűt kérnek tőlünk. Akinek régebbről van már Bibliája, az is örömmel forgatja és ajánlja a képekkel il­lusztrált Újszövetséget. A minikönyvek különlegességeit kedvelők számára volt meglepetés a Béke a Bibliában című kis gyűjtemény. Az előző esztendőtől végre a gyermekek kezébe is adhatunk bibliai olvasnivalót, Charles Dickens Urunk élete újszövetségi feldolgozá­sát, valamint a Jézus és tanítványai munkafüzetet. A kiadványok sora idén is bővült, önmagunk vagy szeretteink megajándékozásá­ban lesz segítségünkre a Bánffy György által hanglemezre mondott Bibliai szövegválogatás. Saját és testvéregyházak kiadványaiból sok­félét tartunk iratterjesztésünkben, de éves szinten első helyre mindig a Bibliák forgalma kerül. EGYHÁZUNK TEHÁT ELEGET TUD TENNI a Biblia iránt mu­tatkozó fellendülő érdeklődésnek. Ez a megnyugtató állapot, hogy az egyház küldetése szerint hirdeti és terjeszti Isten Igéjét a Magyar Bibliatanács szervezésével vált valóra az Ökumenikus Tanács tag­egyházainál. A Magyar Bibliatanács gondozásában évi 30—35 ezer különböző formátumú jelenik meg és jut el az egyházak sajtóosztá­lyaihoz, gyülekezeteihez. Biblia volt a legkeresettebb az ünnepi könyvhét alkalmán is az egyházi kiadók könyvsátrainál. Valóban igény szerint kapható a Szentírás mindenki számára. , AMIKOR KÉZBE VESSZÜK VALAMELYIK BIBLIÁNKAT a vá­lasztás lehetőségei közepette eszünkbe jut-e az a sok küzdelem, amely az első, majd a többi hazai kiadással járt. A Magyar Biblia évszázadai címmel a Református Sajtóosztálynál megjelent könyvet elolvasva gyarapíthatjuk Bibliával kapcsolatos tudásunkat. Segít,, hogy ne csupán természetesnek vegyük a Biblia közelségét. Megis­merhetjük annak a könyvnek útját, amely egyházat, irodalmat, tör­ténelmet egyaránt formált. A ma természetességéhez csak úgy vezet az út, hogy az írott Ige átíródott az emberek szívébe, akik gondos­kodtak további útjáról. AZ IGE LEGSZEBB MEGBECSÜLÉSE a megélt Ige. Ha az em­bernek olyannyira sajátjává lesz, hogy aszerint igazítja cselekede­teit. Igazi kincset ad gyermekeinek az a szülő, aki maga cselekede­teivel és maga szavaival vezeti gyermekeit a Szentíráshoz. A mi könyvünk azonban nem mesekönyv. Amint mesének állítja Szu- nyogh Szabolcs Ifjúsági Könyvkiadónál megjelent műve. örülünk, amikor a közvélemény és a közoktatás figyelme a Biblia felé irá­nyul. Féltjük viszont az ügyet, amikor önkényesen megmásítva kap­ják kézbe az ifjú olvasók azt, aminek alapján tájékozódniuk kel­lene. BIBLIA VASÁRNAPJÁN hálával nyugtázhatjuk, hogy Biblia mindig kapható. Meditálásra ajánlom az olvasónak azt az imádsá­got, amelyet egy 1776-ból való családi Bibliám elejére írt tulajdo­nosa: „Ó, én édes Istenem, tebenned van reményem, küld hozzám Szentlelkedet, gerjeszd fel szívemet, buzgón mindenkor ,ebből hi­vassak, elmémben azt mindenkor forgassam”. Gyarmati István EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz a rákospalotai evangélikus nagytemplomban. (XV., Régifóti út 73.) november 2-án, pénteken este 18 órakor közreműködik: A PLOHINGENI EVANGÉLIKUS FŰVÖSZENEKAR és a Rákospalotai Evangélikus Énekkar. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! — ELHALÁLOZÁS. Sebestyén Sándorné, sz. Páli Rozália rövid betegség után 78 éves korában „elhunyt, ötven évvel ezelőtt a kemenesmihályfai gyülekezet önállósulását áldozatvállalással és szolgálattal segítette. A gyá­szoló család és nagy gyülekezet vett részt temetésén, amelyen az igehirdetés szolgálatát Mesterhá- zy Sándor ny. lelkész végezte. — „Békességet hagyok néktek, az én békességemet.” A Biblia „újramesélése” NEMRÉG HAGYTA EL A NYOMDÁT A BIBLIAI MESÉK című könyv, Szu- nyogh Balázs újságíró írása. Könyvét „mesekönyvnek” szánta. „Nem rövidí­tése a Bibliának, hanem újramesélése”. Elmeséli az Ótestamentum történeteit, „nem szó szerint ragaszkodva a Bibliá­hoz, hanem egyszerűsített, megszemé­lyesített, olykor némiképp megszelídített formában.” A mesélés célja — a nyolc éven felülieknek jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó —, hogy a gyerme­kek, az ifjúság megismerje „ezeket az évezredekkel ezelőtti sorsokat”, hogy fi­gyelemmel szemlélje azokat a művészeti alkotásokat, amelyekhez az ihletést, a témát a Biblia adta. Az ajánlásnak, a magyarázatnak azonban ellentmond ma­ga a problematikus feldolgozásmód. A könyv olvasása közben újra elővet­tem a Lamb-testvérek világhírű művét, a Shakespeare-meséket. Tanulságos a két mesélésmód összehasonlítása! A Shakespeare-mesék célja, hogy felhívják az ifjúság figyelmét — mielőtt megis­merkednek Shakespeare műveivel — „e reá váró nagy örökségre, e mesés kincs­re”. A mesék hűen követik a tragédiák és vígjátékok fő cselekményét, ahol csak mód volt rá, Shakespeare szavaival, mondataival. A nemes célt siker koro­názta. Több mint másfél évszázada ez a könyv vezeti be az angol ifjúságot Shakespeare művészetébe. Az angol iro­dalom klasszikus művei között foglal helyet. Lefordították számtalan nyelv­re. Jelentős költőnk, Vass István fordí­tásában 1955-ben adta ki az Ifjúsági Könyvkiadó. MINDEZ, SAJNOS, NEM MONDHA­TÓ EL Szunyogh Szabolcs próbálkozá­sáról. Az Ótestamentum több történetét meséli el, főképpen azokat, amelyekhez különböző alkotások fűződnek. Nem tud­ni — nem indokolja ugyanis meg —, miért fordítja figyelmét elsősorban a történeti könyvekre, alig írva a prófé­ták könyveiről, az Űjtestamentumról pe­dig tudomást sem vesz, bár 'a különböző művészeti ágak (különösképpen a festé­szet, a szobrászat és a grafika) szám­talan műalkotásban örökítik meg Krisz­tus, az evangélisták és az apostolok éle­tét, tetteit. Nem világos, mit ért a szer­ző az „újramesélésen”, nem érthető, mi szükség van történeti események elmon­dása közben a „megszemélyesítésre”, és mit jelentsen a „megszelídített forma”. Kritikusainak ítélete általában egyértel­mű: a szerző nem rendelkezik a szüksé­ges Biblia-ismerettel, megfelelő kortör­téneti, vallástörténeti műveltséggel, meg­alapozott irodalomelméleti felkészültség­gel, az ifjúság pszichikai sajátosságainak ismeretével, és íráskészsége sem üti meg a kívánt mértéket. Ami a mi számunk­ra mindezeken felül érhetetlen, hogy napjainkban, amikor keresztyének és nem keresztyének egymás múltjának, értékeinek és feladatainak megértésére és megbecsülésére törekszenek, mi ér­telme van a keresztyének szent könyve, a Biblia torz, sértő „ismertetésére”? MILYEN PL. A KÖNYV MÓZES- KÉPE? Mit ír a törvényszerzésről, a Tízparancsolatról? A kőtáblák c. feje­zetben eljátszik a szerző az események rajzával, kiszínezésével anélkül, hogy hangsúlyozná Mózes prófétai nagyságát, a Tízparancsolat vallástörténeti, világ­történeti jelentőségét.,, „Na — gondolja Isten — itt az ideje. .. megmondom a népnek, mit csináljanak és mit nem. Mózes fiam! Igen, uram — jelentkezett Mózes. Gyújtsd össze a népet... kihir­detem a törvényt... Írjad már, írjad! Kapott Mózes az Istentől két nagy kő­táblát, azokra véste fel szép sorban a törvényeket, pontosan tízet. Nagyon szép gondolatokat tartalmazott, olyanokat, mint: Ne ölj! Ne lopj! Ne kívánd a má­sét!” Három parancsolatot említ meg csupán, nem emelve ki ezek jelentősé­gét sem. Mennyire semmitmondó mindez ah­hoz a Mózes-ábrázoláshoz képest, ame­lyet a világhírű regény- és novellámé, Thomas Mann nyújt A törvény c. nagy­novellájában. Népének, az emberiségnek a tanítóját, a törvényt adó, közvetítő hőst állítja elénk a prófétai méltóságá­ban. Thomas Mann hű a bibliai szöveg­hez, és amikor írói képzelőereje túllép a szövegen, képzeletét a tisztelet vezeti. „Képzeljük el — írja —, ahogy ott ült a hegyen, meztelen felsőtesttel, erős kar­jával, időnként a hegy gőzeitől köhögve, cipót rágcsálva, és izzadt orcával vágta, véste, simította a táblákat. A hegy kö­vébe vésésre, rögzítésre várt Isten tör­vénye ... A kőbe mélyített betűket vé­rével befestette Mózes, hogy vörösen világítva jobban kiemelkedjenek.” A törvény immár látható, hallható népe, az egész emberiség számára, köztük él „nemzedékről nemzedékre, áthághatat- lanul, belevésve lelkűnkbe, húsunkba, vérükbe az emberi tisztesség foglalata­ként.” SOK ÍRÓI, MŰVÉSZETI ALKOTÁS TÉMÁJA Jónás könyve. Isten irgalmas­ságát hirdeti, amely Jézus Krisztusban ölt testet, hisz Isten nem akarja a bű­nös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Jónás nem vállalja a megtérésre intő igehirdetést, menekül Isten színe elől. A tengeri viharnak és a cethal gyomrának poklát megjárva, ^ész kül­detésének eleget tenni. A megtérő Ni- nivének megkegyelmez Isten. A bűnbo­csátó kegyelem nagyságát szerzőnk nem képes felfogni. Néhány idézett rész is beszédes bizonyság tanácstalanságáról. „Menjek Ninivébe, és térítsem őket jó útra? Hiszen kinevetnek. Kell ez ne­kem? Majd talál az Isten valaki mást, akit elküldjön bohócnak.” A cethal gyomrából Istenhez könyörög Jónás sza­badulásért. „Húzz ki innen engem! — zokogta Jónás. Nana, az kéne még csak — dörmögött Isten —, akkor minek zártalak a bálna gyomrába.” Isten meg­bocsát a megtérő niniveieknek. „Hogy nem szégyelled magad, Istenem — só­hajtott Jónás —, ilyen csúfot űzni be­lőlem. — Elismerem, jégre vittelek né­miképp, te viszont túllőttél a célon! Ak­kor mindketten büszkék lehetünk ma­gunkra — így Jónás.” Nemcsak a szer­ző értetlensége tükröződik itt, hanem elviselhetetlenül bántó stílusa is. Mennyire más szemmel tekint Jónás könyvére nagy költőnk, Babits Mihály. Mélyen átérzi Jónás tusakodását. Meg­rendíti sorsa, azonosul vele, és őt magát is imára késztetik életkörülményei. Négy részes, több mint négyszáz soros elbeszélő-lírai költeményét, a Jónás könyvét a Jónás imája (egyúttal a költő imája is) zárja le. A költemény cselek­ményszövése, gondolatmenete, az arc­haizáló stílus is a bibliai Jónás könyv­höz igazodik. A KÖNYV VÁSÁRLÁSAKOR EL­HANGZOTT KÉRDÉSEMRE, hogy meg­vette-e a könyvboltos a gyermekeinek a Szunyogh Balázs-könyvet, nemmel vála­szolt. „Ilyet? — kérdezte megdöbben ten nézve rám —, amikor a Bibliát olvas­hatjuk?” Megérdemelt, objektív kritika a válasz. Vajda Aurél

Next

/
Oldalképek
Tartalom