Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-10-07 / 41. szám
Csomádi kincsek Szeptember 16-án délután 2 órakor a csomádi evangélikusok kiállítását dr. Foltin Brúnó lelkész, művészettörténész nyitotta meg. A gyülekezet ebben az évben ünnepli fennállásának 200 éves évfordulóját. Ez adta az ötletet a kiállítás megrendezéséhez. KÉT NÉVSOR fogja össze a gazdag anyagot. Az egyik hely- történeti kincs: az 1783-ban ösz- szeirt családfők lajstroma a gyülekezet alapítóiról. A másik iktatott akta napjainkból: névsor azokról, akik az LVSZ küldötteiként július 29-én Csornádra látogattak. A legrégibb és legújabb dókumentum a gyülekezet életéről. A falon körben történelmi adatok olvashatók, alattuk az asztalokon az elmúlt évszázadok tárgyi emlékei láthatók. Az 1800-as évek fellendülését a piros alapszín is jelképezi. Ez a fellendülés egy tűzvésszel indul: 1810-ben leég a falu, s benne a templom is. Erről a katasztrófáról latin és magyar nyelvű írásos emlék szól. Országos gyűjtés segítségével épül újjá a templom. Az 1900-as évek alapszíne zöld, a reménység jelképe. Ezen belül kis asztalon a nagygyűlés elevenen élő emlékei. .KÉT IGE világítja meg a kiállítás valódi szándékát. „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az. .s a másik befejezésként: „A rád bízott drága kincset őrizd meg.” S közben mennyi kincs: kelyhek, paténák, keresztelőkancsók, valódi mestermunkák. Jegyzőkönyvek, levelek, anyakönyvek, a falu új életének írásos emlékei. Hiszen a törökök kiűzése után a „puszta” melléknevet kapta Csornád. mint annyi más hajdan virágzó falu. A község történetét e kincsek nélkül nem lehetne megírni. Az elődök őrizték ezeket az emlékeket, s féltve őrzik a maiak is. Mindezek mögött ott van az az igazi Kincs, mely megteremtette és megőrizte az elődöket: Isten szeretetének örömüzenete. Ez a Kincs képes igazi értékeket létrehozni és hordozni évszázadok viharában. KÉT ARC a megnyitón részt vevők közül: Idős arc mellett fiatal fiú. Csendben énekelnek. Az egyik talán azért, mert már ne- hezen látja a betűket, a másik talán még bizonytalan a dallamban. Egy pillanat, ahol a múlt és a jövő a jelenben találkozik. Egymás mellett, aki az elmúlt 50—60 esztendőt átélte, alakította. és aki a következő 50 évért felelős lesz. De egy dallamra alakul ez a holnap: „Áldás és békesség Otthonunkra; szép hazánkra.” (485. énekünk.) KÉT LELKÉSZ — Eszlényi László helyi lelkész és Foltin Brúnó gyűjteményi előadó — gyülekezetszeretetét és szaktudását sugározza a tárlat. „Ügy megörültünk a régi poros lapoknak — mondta a megnyitás után a gyülekezet lelkésze —. élmény volt olvasni, látni ezeket a régi iratokat!” Ebből az élményből kaptunk mindany- nyian a kiállítást böngészve. December végéig megtekinthető mindez a csomádi gyülekezeti teremben. Jó lenne, ha minél többen megismerkednének ezekkel a kincsekkel, és ébrednének rá arra az igazira, mely mindezeket létrehozta és — Jézus szava szerint — mindennél értékesebb: az Evangéliumra. Istentiszteleti rend Budapesten, 1984. október 7-én Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Fasor de. 11., du. 6. Egyházzenei est. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. fél 11. Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv. Vajda Péter' ü. 33. de. fél 12. (úrv.) Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Rákosfalva de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Zoltay Gyula. Frangepán u. de. 8. Zoltay Gyula. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. Cél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor, Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos Rákospalota MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rá- Soshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Scholz László, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Schloz László, du. 6. Koren Emil. Toroczkó tér. de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Kőszeghy Tamás, de. 11. Kőszeghy Tamás, du. fél 7. Csengődy László. VIodori u. de. fél 10. Pesthidegkút de fél 11. Csengődy László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, fél 10. (családi) Hepke Zsuzsa, de 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Weltler Ödön. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. (úrv.). Budafok de. 11. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evana?'ixus Egy rá? Sajtóosztályának lapja Szerkezti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György: Felelős kiadó: J Harkányi László | Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: 84.2315/90-41 — Zrínyi Nyomda Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató „Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúl- hatatlan életet.” (2 Tim 1,10) VASÁRNAP. — „Ne féljetek, legyetek erősek!” — Zak 8,13 *— (2 Kor 3,5. — Jn 11,1. 3. 17—27. 41b—45 — Zsolt 86) Drága ígéret és biztatás. A félelem erőtlenít, cselekvésképtelenné tesz. Minden félelem Isten iránti bizalmatlanságból, hitetlenségből ered. Isten igéje különböző megfogalmazásokban naponként biztat a félelem nélküli életre. Amint a kisgyermek nem fél semmilyen veszélyben, ha apja kezét fogja, úgy kell nekünk is naponként hatalmas és szerető Átyánk kezébe fogózva járni a keresztyén élet útját. HÉTFŐ. — „Miért adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményetek azért, amivel nem laktok jól? Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni.” — Ézs 55,2. — (2 Pt 1,4. — 2 Sám 12,15—24. — Jer 39,15—40,6) Mennyi mindenért ad pénzt a mai ember és mégis boldogtalan, mert a szívet nem elégíti ki mindaz, ami pénzen megvehető. A szív szomjazik Isten szavára, ígéreteire, a Vele való élő közösségre, amelyet elvesztett a bűnesetkor. Ezért áll az Űr tanácsa: hallgassatok rám. Jézus is mondja: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Űr szájából származik. Legyen hála a szívet tápláló mindennapi igéért, az élő kenyérben, Jézusban, testet öltött igéért. KEDD. — „Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim.” — Zsolt 119,24 — (2 Tim 3,16—17. — Jób 5.17— 26. — Jer 40,7—16.) Lehet intelmekben gyönyörködni? Hiszen azok mindig nehezünkre esnek. Az Űr intelmei mögött az Ö mérhetetlen, féltő szeretete van. Aki ezt megérti, annak szíve örvendezik intelmeiben, mert azok az élet egyetlen .helyes útjára tanácsolják, amely elvezet az igazi célhoz, az örökkétartó boldogsághoz. Már e földön is megóv a helytelen, görbe utaktól. — Legyen lábamnak szövétneke igéd és ösvényemnek világossága, Uram! Szerda. — „Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról.” — 5 Móz 6,6—7. — (1 Tim 4.16. — Zsid 12,4—11. — Jer 41.1—18.) Isten minden napra megadja az életünket tápláló, helyes irányba terelő igéjét. Hogyan bánok vele? Forgatom-e szívemben, mint Mária és nem engedem földre hullni, mint az ifjú Sámuel? Beszélek-e róla családomnak, másoknak? Csak így marad életem megmentett és így, a hallott igén keresztül menthetek meg másokat is. CSÜTÖRTÖK. — „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.” — Mk 2,27 — (1 Móz 2,3. — Róm 4,18—25. — Jer 42,1—22.) Isten szeretete ajándékozott nekünk egy napot megpi- henésre, felüdülésre, a testi erők megújulására és a lélek megerősödésére. A nyugalom napja ez, nekünk keresztyéneknek a vasárnap, emlékezve Jézus feltámadására. Ezen a napon lehet fel- töltekezni az előttünk álló hét feladataira. A ma embere sokszor elfeledkezik az Isten szerinti rendről, amire teremtetett és szünet nélkül zsarolja szervezetét, így a nyugalom napja a kizsarolás napjává lett. Hogy ezt menynyire nem lehet büntetlenül tenni, arról tanúskodik a sok összeroppant idegzetű és hirtelen halálé ember. — Segíts Uram áldott teremtési rendedbe belesimulni, hogy hasznosíthasd életemet. PÉNTEK. — „Ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.” — 2 Kor 4,16. — (Zsolt 71,5. — Zsid 10,35—39. — Jer 43, 1—13.) Sokunknak van testi nyomorúsága és sokan érezzük, hogy az évek múlásával erőtlenedünk. A külső ember megromlása mégsem jelenti azt, hogy mindenestől pusztul az életünk. Nagy lehetőséget kaptunk Jézus Krisztusban arra, hogy a belső emberünk megújuljon és szükségünk is van rá, hogy ez megtörténjék. SZOMBAT. — „Pál írja: Ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel, hogy a reánk áradt kegyelemért sokak sokféleképpen mondjanak értünk hálaadást.” 2 Kor 1,11. — (Móz 35,3. — Jak 5,9—11. — Jer 44, 1—14.) Ez a mondat megkérdezi, hogy milyen az imaéletünk. Csak saját testi szükségleteink, szűk kis családunk tagjaiig terjednek imádságaink határai? Gondolunk-e Isten országának munkásaira, az igehirdetőkre és értük , mondott köftyörgésünkkel együtt szolgálunk-e velük? Kiváltság, hogy így részesei lehetünk a drága szolgálatnak: Isten kegyelme áradásának és a megtapasztalt kegyelemért felfakadó hálának. Bozorády Zoltán Kertész Géza Részlet a kiállításból OKTÓBERI KRÓNIKA 325 ÉVE 1659-ben született Holdvilágon KELP MÁRTON evangélikus lelkész. Iskoláig Segesvárt és Nagyszebenben végezte. 1679-ben külföldre indult és december 23-án beiratkozott a wittenbergi egyetemre..1671-ben Hamburgba ment héberül tanulni. 3 évi ittartózko- dás után 1684-bén (jan. 31.) a lipcsei egyetemen mesteri címet szerzett és hazatért. Segesvárt volt rektor, majd Szászbudán (1687) és MuziSnán (1692) volt lelkész. Latinul jelentek meg írásai. Apafi Mihály ravatalánál 1690-ben héber gyászbeszédet tartott. Muzs- nán halt meg 1694-ben. 300 ÉVE 1684. október 1-én hunyt el PIERRE CORNEILLE francia drámaíró.' 1606-ban született Ronenben. Ügyvédként kezdte pályáját. 1629- től drámaíróként ismerjük. Első nagy sikere a Cid (1636). A színpadi művek egész sorát írta meg. De pályája közepén elhagyta a színpadi siker, öregkorára azonban újra sikerült visszahódítania a színpadot. Ekkor kíméletlen riválisa, J. Racine keserítette meg az életét. Rosszkedvűen, 1681-ben meghalt. Színpadi műveiben hősei akaremberek. Életükben a kötelesség és a szenvedély ütközik meg. S hősei ebben az ütközetben válnak az önuralom bajnokai vázemberfölötti nagyságú alakokká. Ü.i klasszikus stílust alakított ki műveivel. 125 ÉVE 1859. október 5-én született Lá- da-n MAYER ENDRE evangélikus teológiai tanár. Tanulmányait Eperjesen végezte. 1882-ben teológiai tanulmányait is ott fejezte be. Egy évet a budapesti egyetemen, egyet pedig a greifswaldin töltött. Amikor hazajött, 1884-ben az eperjesi teológián segéd tanár lett, majd 1885-ben rendszeres tanári állást kapott. Az eperjesi teológia 1919-ben megszűnt. Mayer Endre ekkor nyugdíjba vonult. A soproni hittudományi kar 1934-ben teológiai díszdoktorátust adományozott neki. Cikkei, dolgozatai különböző egyházi lapokban jelentek meg. 50 ÉVE 1934. október 24-én halt meg BONCZA BERTA, Csinszka. Ady Endre felesége. Csúcsán született 1894. június 7-én egy erdélyi ügyvéd leányaként. Csúcsán élt, majd nevelőintézetben nevelkedett. Levelek utján ismerkedett meg Ady- val. 1915-ben a felesége lett. Ady becézte Csinszkának, s ezt ő maga is használta írói. névként. A sokat betegeskedő költő igazi házastársa volt. Ady halála után Marffy Ödön festőművész felesége lett. 40 éves korában halt meg. 175 ÉVE 1809. október 25-én halt meg id. WESSELÉNYI MIKLÖS politikus. Zsibón született 1750. december 11-én. Mint tiszt szolgált a Bethlen-huszároknál, majd 1778- ban kapitányi rangban kilépett a hadseregből, mert szembekerült a katonai fegyelemmel. 1777-ben megházasodott. Felesége katoliKus asszony volt. Amikor fiait a református hitben nevelte, éveken át zaklatták, sőt megfenyegették ezért. Wesselényi szenvedélyes, féktelen természetű volt. Amikor az egyik Haller gróffal összetűzése volt, formálisan hadat üzent neki. Emiatt volt 8 évig rab Kufsteinben (1781—1789). 1791-ben az ellenzék vézéreként vett részt az erdélyi országgyűlésen. Jakobi- nusság vádjával törvény elé állították (1794—95). Harcolt az állandó magijar színház megteremtéséért. Az iskolákat is támogatta. 1795-től fokozatosan visszavonult a közélettől. Zsibón halt meg. 225 ÉVE 1759. október 27-én született Ér- semlyén KAZINCZY FERENC író, a korabeli magyar irodalom és a nyelvújítás vezéralakja. 10 éven át volt a sárospataki kollégium tanulója (1769—1779), majd Kassán, Eperjesen és Pesten joggyakorlatot folytatott. 1784-ben tagja lett a szabadkőművesek szervezetének. Ekkor már Kassán lakott. Itt. szolgálta II. József felvilágosult szellemű iskolapolitikáiét a kassai tankerület iskolai felügyelőiéként (1786). 1788-ban megindította az első magyar irodalmi lapot, a Magyar Museum-ot Batsányi és Baróti Szabó társasagában. 1790-ben külön lapot adott ki Orpheus címmel. 1791-ben elveszítette állását, majd 1795-ben halálra ítélték, majd kegyelemből várfogságot kapott. 1801-ben szabadult. Eztán Érsemlyén (1804) Széphalmon (1806) gazdálkodott. Felesége Török Sophia volt (1304). A fogságból szabadulás után a nyelvújítás terén végzett jelentős munkát. Segítette az irodalmi élet fejlődését. Fontos célja volt a nyelv megreformálása, csinosítása. Kiterjedt nevelést folytatott, amely pótolta az akkor hiányzó irodalmi folyóiratot. Kolera vitte el 1831. augusztus/22-én. Széphalmon temették el. 350 ÉVE 1634. október 30-án halt meg KÁLDI GYÖRGY jezsuita bibliafordító. Nagyszombatban született 1573. február 4-én. Iskoláit szülővárosában és Rómában végezte. Ott is lett jezsuita (1598). Erdélyben működött 1604—1606 között, de onnan Bocskai kiűzte és ekkor Becsbe menekült. 1666— 1616 között osztrák és len a vei rendházakban élt, Olmützben hittant tanított, B rünnben pedig résztvett a papképzésben. 1616-tól a nagyszombati kollégium rektora, de onnan Bethlen hadai elől menekült Bécsbe. A második felkelés idején azonban már Nagyszombatban maradt, sőt a fejedelem megbízottjaként tárgyalt Bécsben. 1619-ben a pozsonyi rendház élére került. Ö készí'ette el a teljes katolikus bibliafordítást, a Szent Bibliát (Becs. 1626) Pázmány költségén, Bethlen Gábor anyagi támogatásával. Pozsonyban halt meg. 200 ÉVE 1784. október 31-én indult meg az erdélyi parasztfelkelés. A felkelés előzménye még az év elejére tehető, amikor a császár az erdélyi román határőrség megerősítése érdekében a Maros mentén kísérletképpen összeírást rendelt el. A román jobbágyok erre — a pópák vezetésével —■ tömegesen jelentkeztek határőrnek. A társadalmi nyugtalanság miatt ugyan II. József beszüntette az összeírást, de az elkeseredett románok Masztákon-bari (Zaránd m.) tartott gyűlésükön megindították a 18. század legnagyobb magyarországi parasztfelkelést. Vezetői Horia, Closca és Crisan voltak. A felkelők haragja a mágyar földesurak és görögkeletiek ellen irányult. Az erdélyi császári hadsereg csak közvetlen császári parancsra lépett fel a parasztok ellen (december 7 és 31). Szétverték a felkelést. A foglyul ejtett vezetők közül Crisan öngyilkos lett, Horiát és Closcat kerékbetort.ék, majd felnégyelték. A többi elfogott 37 halál ítéletét a császári kegyelem börtönbüntetésre változtatta. Detre János
