Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-10-07 / 41. szám
Sokan kapták kézhez azt az egyszerű, de nagyon ízléses meghívót, ami szeptember 16-ra orgonaszentelésre hívta fel a figyelmünket. Azonnal a meghívó első oldalán mély kifejező erővel, szinte mindent elárult a két kéz között tartott orgona, amelynek a tetején egy galambot találunk és alatta a jól ismert mondat olvasható: „Veni, Sancte Spiritus!” A XI. századi antifóná- ból készült német éneket Luther Márton szövegével sokszor énekelték a zuglói templomban. Különösen sokszor az eltelt utolsó évtizédben, mióta a Zuglói gyülekezet területére került a Teológiai Akadémia és a Teológus Otthon. Tanévnyitó istentiszteleteken és egyéb rendezvényeken sokszor csendült fel ez az ének, sok más énekkel, együtt, de mindig hiányzott valami, ami átél- hetőbbé, meghittebbé tette volna, az orgona hangja. Nem is beszélve arról a hiányérzetről, ami eltölthette a legegyszerűbb temolomlátogatót. ha feltekintett a hatalmas méretű karzatra, abielynek egyetlen jellemzője volt: az üressége. Ezekben a napokban most már alig képzelhető ez a múlt, mert nagy az öröm és nagy a lelkesedés, hiszen egy gyönyörűen feléoített. minden előzményt és múltat felejtető új kincs fényesedik a templom karzatán. Mégis tegyünk egy kis utat az orgona történetének eseményei között. Előzmények 1980-ban hallotta meg először a nagy örömöt jelentő hírt a Teológiai Akadémia és a Zuglói gyülkezet, hogy az Országos Egyház Elnöksége a Vesztfáliai Evangélikus Egyház (NSZK) ajándékaként érkező orgonát a zuglói templomban helyezi el és a tulajdonosa a Teológiai Akadémia lesz. Megindult a tervezés. Egy igen vastagra duzzadó dosz- szié első rajzait készítette el ekkor perceken belül — a szó legszorosabb értelmében — Trajtler Gábor országos egyházzenei igazgató. Tágyalások sorozatát vállalta magára Teológiával, Gyülekezettel és Orgonaüzemmel egyaránt. Végül megszületett a döntés. hogy egy teljesen új. kétma- nuálos. közepes nagyságú és barokk építési alapelven nyugvó hangszer kerül felállításra. Mivel nemsokára köztudottá vált, hogy az LVSZ VII. Nagygyűlése Budapesten lesz 1984-ben, ez lett a vállalási határidő is. Ezt a budapesti „AQUINCUM” orgonaüzem megtartotta. A rövid történet mögött ott van azonban egy másik vonal is, hogy a zuglói gyülekezet alig félévszázadnyi történelme tele van próbálkozásokkal, . hogy valamilyen hangszert biztosítson az istentisztelethez és a gyülekezeti élethez. A templomépítő lelkész Scholz László, akinek 27 énekét találjuk az új énekeskönyvünkben. hűséges kántorok szolgálatával már sok kísérletet tett a megoldásra. Később is főleg Izák István négyévtizedes kántori szolgálata alatt, harmonium, kisorsona. kísérleti orgona, majd a kántor saját adományaként vásárolt elektromos orgona tartozik gz előtörténethez. De mindez fe’erősödött még abban a sok imádságban, amit zuglóiak és teológusok egyaránt mondtak azért, hogy szebb és otthonosabb legyen ez a templom és talán egyszer eay álom is valóra válhat, hogy egy méreteiben és stílusában is a művészi igényességei kialakított templomhoz illő orgona kerülhet a karzatra. Ez teljesült 1984. szeptemberére. Az orsrona Kétmanuálos. 19 regiszteres. A , főműben 8 regisztert (Principal 8’, Kupakos fuvola 8’, Oktáv 4’, „MAGASZTALLAK, URAM, A NÉPEK KÖZT...” ■ A Teológiai Akadémia orgonájának szentelése a zuglói templomban Dr. Arno Schönstedt bemutatja az új orgonát sokba is kerül a mi megszabadításunk. Dávid személyes élete, személyes lelkisége példa előttünk, ahogy kitör nem tud nem zengedezni és énekelni. De ez az ének nem marad meg csupán a személyes lelkendezés vagy a személyes éneklés területén, hanem széles körre lép ki. Nem „egyetlen ember” a terület Isten szempontjából, hanem az emberiség. Hiszen Dávid is úgy énekel. „Magasztallak. Uram a népek' közt”. Meghatározott hely. Nagy esemény egy új orgona megszületése. Amikor megszólal valahogy egész más a /lelki érzésünk egy templomban. Átrendez minket. Bekapcsol abba a körbe, ami Isten helyének és jelenlétének. áhítatos légköre. Dávidnál egy „szent türelmetlenség” hozza életre a szabadulásról zengedező éneket. bárcsak nálunk, a mi életünkben is sok-sok hála és magasztaló ének születne meg. Lenne egy ilyen sokakat ébresztő, lelkében tisztító és szolgálatában erősítő eszköz a szép, új orgona ebben a templomban, teológusok és gyülekezeti tagok számára egyaránt. Amikor valaki átéli ezt az ébredést, akkor tudja igazán és akkor érti igazán Dávid szép énekét „Kész az én szívem, kész az én szívem arra. hogy énekeljek A püspök igehirdetése majd áldó szavai után megszólalt az úi orgona Dr. Arno Schönstedtnek. a vesztfáliai egyház zenei igazgatójának szolgálatával. Ahogy egyre erősödött az orgona hatngia a regiszterek fokozatos hozzákapcsolásával, egvre több arcra ült ki a meghatottság és az öröm isaz: érzése. Az istentisztelet végén a vendég orgonaművész az orgonaszen- telési ünnepi alkalom szerves részeként játszotta Bach: d-moll tokkáta és fuaa művét. Egyedi hangzás és ismételhetetlennek tűnő pillanatok voltak ezek a je- ]pnl^vők syámpra. tatra került sor. Megtisztelte jelenlétével ezt az alkalmat dr. Káldy Zoltán püspök és dr. Nagy Gyula püspök és felesége, Brinkmann tartományi egyházi tanácsos Vesztfáliából, valamint a Teológiai Akadémia tanári kara teljes létszámmal. dr. Arno Schönstedt Buxtehude, Böhm, Bruhns, Stockmaier és Bach műveket játszott. Közreműködött a Lutheránia Weltler Jenő vezényletével. Az új orgona lehetőségeit jól érzékeltető regisztrálás és a nagyon kiadós műsorvállalás együtt szolgálta azt a célt, hogy mindenki, aki részt vett-ezen az alkalmon, nagyon gazdagon meg- ajándékozottan térjen haza. Érett és higgadt játékú művész benyomását keltő és mégis nagyon leleményesen választékos előadói stílus klasszikus szépségét élvezhettük ezen az esten. Modern és klasszikus művekből kitűnően vizsgázott az új orgona. Az igehirdetés szolgálatát dr. Heinrich Reiss elnök tartotta. Ebben szívünkre helyezte az egymás szeretetének és az egymásért végzett szolgálatnak fontosságát. Nincs más távlat és jövő az egyházak életére nézve, mint az, ha egymásból és egymásért egyre többet vállalunk ebben a világban. Meleg szavakkal köszöntötte a jelenlevő testvéreket és Isten gazdag áldását kérte a további szolgálatokra és életre. A záró oltárt szolgálatnál csatlakozott hozzá még dr. Nagy István profesz- szor is, aki az új orgonával kapcsolatos ügyek fő szervezője és intézője volt. A zenés áhítatot a Teológiai Akadémia és a zuglói gyülekezet által közösén rendezett fogadás követte a gyülekezeti teremben. De ez alatt is végig szólt az orgona még, hiszen a kíváncsi érdeklődők, szakértők és laikusok hosszú sora igyekezett kihasználni az egyedi alkalmat, hogy az orgona belsejét megnézze, vagy a hangját és a játszóasztalt próbálja ki. Fuvola. 4’, Oktáv 2’, Blockflőte 2’, Mixtúra 3x, Trombita 8’) találunk,. a redőnyműben 6 regisztert (Fafedett ‘ 8’, Csöves fuvola 4’. Quint 2 2/3, Principal 2’, Tere 1 3/5, Akuta 3x) és a pedálműben 5 került beépítésre (Subbass 16’, Principálbass 8’, Korálbass 4', Zúgósíp 2x, Puzón 16’). Szélláda- rendszere. csúszkajáda, a billentyű és regiszterműködtető szerkezetek mechanikusak. A 19 regiszterből kettő nyelvsíp. Az egész'orgona a magyar „Aquincum” . orgonaüzém alkotása. A művészi és. technikai tervező Trajtler Gábor. Ezt hirdeti az is, ahogy az orgona modern vonalú szekrénye templomhoz illő és magától értetődő teológiai szimbólumot jelent a templom belső egységében. Ahogy a diszpozíció a barokk-elvet követi, úgy az intonáció is. gondosan illesztett, a barokk kimértség klasszikus szabályaihoz és a templorh belső terének akusztikai adottságaihoz. Az egéiz hanganyagra jellemző a finomság, de ez nem zárja ki, sőt inkább segíti a nagy orgonaművek fokozatosságot igénylő regisztrációjának lehetőségét. Trajtler terveinek sorában ez a 22. Orgona. Sok eddigi munkának a gyümölcse ez az új hangszer. Névszerint dicséri Kovács Gábor üzemvezetőt, aki nagy szeretettel és körültekintéssel irányította a munkát. Varga László, Gáli István és Szakács Péter mestereket, akik a naavop kényes munkát kitűnően oldották meg. Ezt. jelezte vissza az is. hogy a szakmai b°mutatón egyértelmű elismerést aratott ez a. hangszer a közel 70 megjelent szakértő között, akik között ott volt Lehotka Gábor, Gergely Ferenc, Kistétényi Melinda, Sulyok Imre és sokan mások, akik a mai magyar orgonaépítészet tényleges és jogosult kritikusai. A francia rédió pedig azonnal bejelentette igényét szeptember végén már egy felvételre. Az ünnepi istentisztelet Dr. Káldy Zoltán püspök, Dr. Heinrich Reiss vesztfáliai, egyházelnök és dr. Vámos József dékán vezetésével vonultak be a templomba az orgonaszentelő istentiszteletre a teológiai tanárok és a gyülekezet lelkésze. Zsúfolásig tele templom hirdette azt, hogy nagy örömnek és sokakat érintő eseménynek vagyunk a tanúi. Dr. Káldy Zoltán püspök orgonaszentelő igehirdetésének alapigéje az 57. zsoltár 1. és 8— 12. versei voltak. A szabadító Isten nagyságát, erejét és munkáját mutatta be a püspök az első indító gondolataiban, amikor Dávid személyes sorsát vázolta fel rendkívül színes, megragadó képekben. Üldözői elől oltalmat talál egy barlangban Dávid. Itt hallgatnia kell és Isten előtt rendeznie a gondolatait. Van ideje és alkalma átgondolni azt, hogy mit jelent az, hogy az üldözői nem érték utói és akik halálra keresték, nem tudják elvégezni a feladatukat. Dávid nagy pillanata az, amikor ráébred Isten tettének, szabadításának a nagyságára. Ebben a szituációban születik meg a tusakodás és könyörgés harca után a magasztaló ének. Nem tehetem, hogy ne énekeljek és ne zengjek neked éneket. Nem hallgathatok, hanem ébrednem kell, zengenem kell és magasztalnom az én Istenemet. Mennyire természetesnek vesz- sziik mi ma mindazt, amit Istentől kapunk.. Milyen ritkán vesszük észre azt, hogy milyen Ünnepi közgyűlés követte az istentisztelet, ahol dr. Vámos József dékán és Húsz Róbert gyülekezeti felügyelő köszöntötte és rövid felszólalásában értékelte ezt az eseményt dr. Vámos József dékán. Majd az adományozó vendégek nevében szólalt fel dr. Reiss elnök és végül dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, az LVSZ elnöke mondott üdvözlő és köszönő szavakat. Zenés áhítat Ezen a napon este mégegyszer tele volt a zuglói templom, amikor az orgonaszentelő zenés áhíKöszönet Többször elhangzott éz a szó ezen a napon. Mégis most újra hadd mondjunk köszönetét mindazoknak, akik ennek a szép és a Teológiai Akadémiához méltó orgonának akár adományozói, akár tervezői vagy kivitelezői voitak. Ha valaki ma rátekint, vagy meghallgatja, joggal mond köszönetét a precíz munkáért, a gondos in- tonálásért vagy a szép külső formáért. Bízunk abban, hogy gazdagítani és mélyíteni fogja még sokak hitét és Dr. Káldy Zoltán püspök igehirdetői szavai szerint „sokakat indít el Istent magasztaló énekre és az egész világot szem előtt tartó örömteli szolgálatra ez az új hangszer”. Szabó Lajos Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök felszenteli az új orgonát. Jobbra mellette: dr. Heinrich Reiss egyházelnök, balra: Szabó Lajos lelkész és dr. Vámos József dékán /
