Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-09-09 / 37. szám

üiíesssszázssn az ország gyiSi® kőzeteiben Jó kezdeményezés Július 29-e a cinkotai gyülekezetben szép ünnepségre. Talán jó is, mert többen férnek el a hajóban ;s a karzaton, ahonnan még hiányzik az orgona. Nemsokára azonban régi szépségében fog áll­ni a régi helyén. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTE­LETNEK két fókusza volt: Paul A Wee, aki az USA-ban a Nem­zeti Bizottság főtitkára és dr. Káldy Zoltán püspök igehirde­tése. Mindketten a lelki-házról szóltak, . Isten templomáról, amelynek kiábrázolódása ennek a gyülekezetnek is lelki otthona. Ha valaki a karzatról nézhet­te végig az egybegyűlteket, az lehet az érzése, hogy igaza van a ökumenikus éneknek: „Krisztusban nincs Kelet, Nyu­gat, sem Észak, Dél...” Feke­te bőrűek és színesek fehérek­kel együtt ültek a temnlomha- jóban. Békés, meghitt kép. A VII. Nagygyűlés tarka forgata­gában mindig meghatóak voltak a baráti találkozások, mikor fe­hér bőrűek feketéket öleltek át, vagy színesek köszöntötték egy­mást a fehérekkel baráti csók­kal. Az élmény frissességével hatott a vendégek jelenléte eb­ben az órában is. Amikor sor­ra megszólaltak nyilvánvalóvá lett, ki honnan érkezett ide. Ha már csak emléknek tekintjük is akkor eleven jelenlétüket, hadd álljon itt legalább nevük. MEGJELENTEK ÉS ÜDVÖ­ZÖLTÉK az ünneplő cinkotai gyülekezetei: Eias D. Sawe a Tanzániai Lutheránus Egyházból és neje Elly, aki anyanyelvén szólott a gyülekezethez; Indira Judittá Symbolon ifjúsági de­legátus Indonéziából; Johannes M. R amashapa Dél-Afrikából; Kerstin Bothin Svédországból; Klaus Uhrlau és neje Bajoror­szágból; P. Maercher esperes és F. Maeting presbiter az NDK- ból; dr. Paul Hansen, az LVSZ volt európai titkára Dániából. Ott voltak a Világszövetség ad­minisztrációs munkatársai kö­zül is többen a svájci központ­ból. Ott láthattuk a gyülekezet so­raiban a testvér római katoli­kus, református és baptista egy­házak képviselőit is. EGYÜTT ÜNNEPELT e temp lom ünnepén a kerület képvi­selője, dr. R öder Edit ország- gyűlési képviselő, Kiss János, a kerületi tanács elnökhelyette­se, dr. Czétényi Piroska, a Mű­emlék Felügyelőség vezetője, a Hazafias Népfront és a Párt kerületi képviselői és az építők képviseletében többen. Jelenlé­tük bizonyság arra, hogy ez az újjáalakított templom nemcsak a gyülekezeté, hanem Főváro­sunk. és egész országunk szép ékessége. Érte tetemes áldozatot hozni egyházunknak is és né­pünknek is a jövő nemzedéke számára jó munka volt. Muncz Frigyes Béníts Klára: Gerendatartó Nem a kezem, és nem is a karom, az akaratom tartja a gerendát életünk bomló világa alatt, hol ápolok élő halottat. és támasztok holtan is élőt míg akaratomnak ura vagyok. s ha már nem legyen meg a Te akaratod. (Megjelent a költő: Szomorú versek c. kötetében, 1983-ban) A gyülekezeti résztvevők serege hazatér a Sportcsarnokból SVÉDORSZÁG ÜJ MISSZIÓI TERÜLETTÉ VALIK? Ennek az esztendőnek július vége és augusztus eleje rövid, de jelentős szakasz egész magyar evangélikus egyházunk történe­tében. A Lutheránus Világszö­vetség Nagygyűlése minden ese­ménye teszi fényesebbé ezeket a napokat. A CINKOTAI GYÜLEKEZET­BEN AZONBAN ez a vasárnap, július 29. fényével kiemelkedik a többi közül. Mintha egy csillag­zat alfája volna. Ezen a napon f adták át ismét használatra a gyülekezet ősi templomát. A Főváros kövei már a kora reggeli órákban árasztják a las­san tűrhetetlen meleget, míg ti­zenhatodik kerületében, a mezők­kel és ligetekkel körül vett Cin- kotán szabadon és hűsítőn enyhe szellő jár. A templom megújított toronysisakja messze kiemelke­dik a templompark és cinterem nagylombú fái fölé. A park ka­puja még zárva van, de a ha­zaiak és a szomszédos gyülekeze­tek népe már ott áll a kerí­tés tövében. Ünneplőbe öltözött sokaság. A lelkészlakás nyüzsgő hangyaboly. Vendégváró sürgés­forgása a háziaknak és a gyüle­kezet munkásainak. Pontosan megszólalnak az is­tentiszteletre hívó harangok. És ekkor indul meg a lelkészlakból, élén dr. Káldy Zoltán püspökkel és Szalay Tamás gyülekezeti lel­késszel, a vendéglelkészek, a presbitérium, a külföldi lutherá­nus egyházak képviselőinek belát- hatatlanul hosszú sora. A menet éle már a templomkapunál áll, amikor az impozáns sereg még mindig mozgásban van. MEGKEZDŐDIK A TEMPLOM ÚJRA Átadásának, szentelé­sének ünnepi rendje. Elhangzik a 118 Zsoltár és a gyülekezeti fel­ügyelő átadja a püspöknek a templomkapu kulcsát. A megnyílt kapuzaton most már a kertből is beláthatunk a megújított, ragyo­góan kivilágított templomtérbe... Ez a templom a XVIL század vége óta az evangélikus gyüleke­zet lelki otthona. Változatos tör­ténetét csupán jelzik a tények: Kezdetben a Margitszigeti apáca­rend birtoka volt, majd a XVIII. század elején rövid időn át refor­mátus templom. 1725-től alakít­gatja, javítgatja, bővíti királynői engedéllyel az evangélikus gyü­lekezet, amely majdnem egészé­ben a szlovákiai Micsinyéröl te­lepült ide. Szakemberek műemlékként tartják nyilván és 1974. óta ter­vek készültek felújítására. A munkák 1981. június 1-én kez­dődtek. Előbb a torony, később a falak újultak meg. Elvégezték a falak megóvásának fáradságos és költséges munkáját. Ma pedig beléphettünk a templomhajóba és fölpillanthattunk a nemesen egy­szerű, dísz nélküli falakra és bol­tozatokra, a frízként körülfutó, vörösréz szalag mögé rejtet vi­lágításra. Ott áll az oltár barokk díszeivel s a szószék ugyanezt a kort idézve. Csupán a padok so­rai nem készültek el még erre a Tyko Holgersson, a svéd egy­házi misszió nevelő konzultánsa a svéd evangélikus egyház heti­lapjában (Kyrkans Tidning) ar­ról ír, hogy mennyire megválto­zott a missziói munka. A misz- sziói munkát régebben két rész­re osztották: „külmisszióra”, amelyet távoli földrészeken élő pogány népek között végeztek és „belmisszióra”, amit az egyház otthon, a saját gyülekezeteiben végzett. Most azonban gyökere­sen megváltozott a helyzet. Ma már több keresztyén él a régi missziói területeken, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában, mint a „keresztyén” nyugati vi­lágban. A fehér keresztyének lassan kisebbséggé lesznek a vi­lág keresztyénségében. A régi missziói területek egy­házaiban nemcsak az a változás történt, hogy most saját lelké­szeik, vezetőik vannak, hanem az is, hogy sok esetben ezek az egy­házak sokkal erőteljesebbek és elevenebbek, mint volt misszio- náló egyházaik. Talán sokat tanulhatnánk a korábbi missziói egyházaktól — írja többek között Holgersson. Talán még az is hasznos lenne, ha az ifjú egyházak keresztyénéi eljönnének Svédországba és meg­tanítanák a svédeket az őszinte keresztyén életre. Így valósulna meg a második világháború után sokat hangoztatott jelszó: misz- szió öt kontinensen! (NEWS from the CHURCH of SWEDEN) — S. A DAN ALLAM SZÜKMARKÜ AZ EGYHÁZHOZ A dán egyházügyi miniszter a kért 135 ezer korona helyett csak 40 ezer koronát biztosított a tizennégy dán püspöknek a Lutheránus Világszövetség budapesti- nagygyűlésén való részvétel költségeire. (lwi)—S. A LVSZ budapesti Nagygyűlése során az Evangélikus Teológiai Akadémiájának tanári kara dr. Fábiny Tibor dékán vezetésével augusztus 3-án este teológiai eszmecserére hívta meg a Stadion Szálló egyik termébe a világgyűlésen tartózkodó professzorokat. A teológiai tanárok megismerkedhettek a vendéglátó egyház teológiai képzésével —, de egymással is. Európából — a magyar teológiai tanárok mellett — Anglia (Birmingham), Dánia (Aarhus), Csehszlovákia (Pozsony) Finnország (Helsinki), NDK (Drezda) és NSZK (München) teológiai - intézményeinek képviselői voltak jelen. Afrikából Kamerun, Ázsiából Hong Kong, az Óceániáról Indonézia és a Fülöp-szigetek, az Egyesült Államokból Chicago, Latin-Ameri­kából Columbia teológiai professzorai jelentek meg az érdeklődők között. Fabiny Tibor dékán rövid történeti visszatekintést adott, ismer­tette o magyar evangélikus lelkész- és laikus képzés mai hely­zetét, majd felelt a sokoldalról feltett kérdésekre. Az egyes tan­székek vezetői ismertetést adtak az aktuális oktatási és nevelési problémákról. A szívélyes légkörben lefolyt találkozó új kezdeményezést je­lentett abban a vonatkozásban is, hogy elhatározás született: a bu­dapesti Evangélikus Teológiai Akadémia tudományos ülésszakra fogja meghívni az LVSZ 7. Nagygyűlésén résztvett teológiai pro­fesszorokat. Ez a dialógus hozzájárulhat a diakóniai teológia so­kat vitatott kérdéseinek alaposabb teológiai elemzéséhez és a kü­lönböző világrészeken élő evangélikus fakultások munkájának kö­zelebbi megismeréséhez. F. T. Carolyn L. Schmidt (USA) oltárterítője a nagygyűlés magyar nyelvű mottójával és az emblémával Felfüggesztés — nyitott ajtó A nagygyűlés résztvevői július 27-én esti fórumon vitatták meg a dél-afrikai fajüldözést és Namíbia törvénytelen megszállását, to­vábbá az ottani két fehér egyház tagságának felfüggesztését. A Délnyugat-Afrikai Német Evangélikus Egyház és a Dél-Afrikai (fokföldi) Evangélikus Egyház tagságának felfüggesztését az elmúlt év végén Harareban (Zimbabwe) tartott afrikai nagygyűlési előké­szítő konferencia javasolta. Az esti fórum kezdetén Carl Mau főtitkár felolvasta az említett egyházak levelét, amelyekben tagságuk szüneteltetését közük. Ez a meglepő lépés Jonas Shiri zimbabwei püspök szerint az illető egy­házak megbékélési készségének hiányát mutatja. Szerinte a nagy­gyűlés válasza erre csak a tagság felfüggesztése lehet. A várható felfüggesztés oka az, hogy ezek az egyházak nem szálltak szembe erőteljesen a fajüldözéssel és nem munkálkodtak a többségi fekete egyházzal való egyesülésért. Simon Farisani esperes arról beszélt, hogy Dél-Afrikában az el­múlt években a fekete egyház tagjainak kellett szenvedniük. Ezért van szükségük a fehéreknek most valami „orvosságra”, amely ki­gyógyítja őket. így a fekete egyházak tagjai azzal a meggyőződés­sel térhetnek haza. hogy az LVSZ támogatja harcukat. Szerinte is a felfüggesztés az egyetlen járható út. rsueupcts uumem namioiai püspök mar korábban elmondotta, hogi a dél-afrikai megszállók egyházának (Ovambokavango Egyház) tag jait is egyre nagyobb számban hívják be katonai szolgálatra. Igj mind gyakrabban történik meg, hogy a dél-afrikai seregben szol­gáló katona saját testvére ellen harcol, aki a népi hadseregber (SWAPO) küzd hazája szabadságáért. A dél-afrikai küldöttek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem akarják a fehér egyházak előtt bezárni az ajtót, céljuk sokkal inkább a megbékélés (Napról Napra) —szp— A megújított templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom