Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-08-19 / 34. szám

Lékei üoros látogatása a Budai Szeretetottíeröan Vendégvárásra, vendéglátásra nem' éppen alkalmas a Budai Szeretetotthon Központjának je­lenlegi állapota. A feldúlt udva­ron és kerti utakon alig lehet ma ■járni: felásták, feltúrták az épít­kezési anyagot szállító teher­autók, munkagépek, A mostoha környezet, az építkezés törmelé­kei, vasak, és téglák járást gátló labirintusai ellenére is örömmel vette az otthon vezetősége a reg­gel érkezett hírt: dr. Lékai László bíboros prímás szeretné meglátogatni az intézményt. Sem­mit nem tehettek a helyzet ren­dezése érdekében, csak azt, hogy mindenkivel röviden tudatták a délelőtt várható szép eseményét. OTTHONUNK ÉS A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ SZERE­TETSZOLGÁLATÁNAK kapcso­latában nem az első esemény a bíboros látogatása. Kapcsolatunk 1981-ben indult el. Ebben az esztendőben telepedett meg Má- riaremetén, a magánkezdeménye­zésből sarjadt, később egyházi kézbe került és az egyház támo­gatását azóta is élvező 15 ágyas otthon, krónikus beteg, öreg testvérek pihenőhelye. A betege­ket három nagyszerű testvér ápolja odaadóan. Akkoriban a Budai Szeretetotthonhoz fordul­tak kérésükkel, hogy hely és sze­mélyzet híján nern működő kony­hájuk helyett innen kapjanak rendszeres élelem-ellátást. A kap­csolat azóta is megszakítatlanul folytatódik és mindkét fél teljes megelégedésére alakult. Szeretetotthonunk szolgálata és szolgáltatása kezdet és afaP- Er­re épül a két otthon' egymás iránt való érdeklődése, szeretet- kapcsolata. Az elmúlt években épült fel a római katolikus egy­ház modern és nagyszabású sze- retetintézménye Farkasréten. Szervezétileg ehhez a házhoz csatolták a remetei kis otthont. Így az újonan megindult szere­tetotthon munkáját is megis­merhettük és á kölcsönös látoga­tások folytán ők is a mienket. Közös örömünk is volt. A re­metei otthon bővítésének elkészült építési terve és az év elején megtörtént az ünnepélyes-jelké­pes alapkőletétel. Az ünnepség liturgikus részét Lékai bíboros végezte. Az istentiszteletet köve­tő szeretétvendégség szűkös hely­viszonyai is közelebb hoztak ben­nünket egymáshoz. Itt hangzott el először a bíboros ígérete lá­togatásáról. A MAI NAPON PEDIG MEG­JELENT SZEMÉLYESEN, dr. Okos Gizella főorvos asszony, a két szeretetotthon igazgatójánál?: kíséretében a római katolikus egyház első papja, a prímás. Megjelent, de nem a nagy egy­ház nagyköveteként, hanem úgy, ahogyan eddig is ismertük és megélhettük: a diakónia embere­ként. Már régen tudtuk róla, mennyire szívén viseli öregek és betegek, fogyatékosok és vak gyermekek sorsát. Tudtuk, hogy szívesen fogad és támogat egy­házában minden, diakóniai kéz- • deményezést. Hallottuk, milyen elismeréssel és megbecsüléssel szól a diakóniát végző testvérek­ről. Ilyen lélekkel jött látogatás­ra is. Lékai bíboros szívélyes és hosz- szú beszélgetést folytatott a sze­retetotthon - vezetőjével. A lé­nyegről érdeklődött, a munkáiról és az erőforrásról, amelyből a szolgálat táplálkozik. Értő és me­leg szeretettel beszélt közös pél­daképünkről Árpádházi Erzsébet diakóniájáról, a betegek és sze­gények között végzett munkájá­ról. Remek kiállítású kis köny­vecskében lapozva hívta fel a fi­gyelmet egy-egy történelmi moz­zanatra. Beszélgetése úgy hatott, mintha nemcsak a történelem- könyvet lapozná és magyarázná, hanem maga is gyakorolja és benne él a szolgálatban. Sorra járva öregeinket és beteg gyermekeinket, meggyőzött arról, hogy ért a nyelvükön, szeretettel és derűvel közeledik hozzájuk. Ahova belépett mindenütt mo­soly fogadta s kísérte végig a szo­bákon. Egy-egy kézfogás és si- mogatás szeretetének bizonysága volt. Érdeklődve állt meg a gyer­mekotthon építkezésénél és sor- ra-rendre elmagyaráztatta. mi­lyen helyiségekből áll majd az új ház. Közvetlen szeretete és humora megcsillant akkor is, amikor valaki az udvaron neve után érdeklődött.. . OTTHONUNK ÖRÜL BARÁT­JÁNAK, Lékai bíborosnak, nagy­ra értékeli és a jövő útjának távlatait jelzi számára az az aján­lás. amelyet az ajándékba adott szén kis könyvbe írt: ,.Muncz Frigyes igazgató úr­nak, meleg, testvéri, hálás sze­retettel Dr. Lékai László bíboros prímás 1984. júl. 17.” A FÉRFIAK NEM FELSÖBBRENDÜEK A HÁZASSÁGBAN A norvég evangélikus püspöki kar legutóbbi ülésén a házasság kérdéseivel foglalkozott. A nem rég készített felmérés alapján a püspöki kar megállapította, hogy Norvégiában a házasságokban a férfiak még mindig több jogot követelnek maguknak a nők fö­dött, ami egyben azt jelenti, hogy a nők alsóbbrendűek a házas­ságban. Sokán ezt az álláspontjukat a Szentírás tanításából veze­tik le. Az ülés után Andreas Orflot vezető püspök és Kristen Kyr- re Bremer püspök Sajtókonferenciát tartottak és kijelentették, hogy a férfiak felsőbbrendűségét szentesítő házassági gyakorlat ellen­tétben áll a Szentírás tanításával. (Iwi)-S. KILENCVENKILENC TAGEGYHÁZ A Lutheránus Világszövetség- nek eddig, • kilencvenhét tagegy—. háza volt. A budapesti nagygyű­lésen két új tagegyház felvételét szavazták meg. A kilencvennyol- cadik tag a Tajvani Evangélikus Egyház, amelynek ezerhetvenhá- rom megkeresztelt tagja, tizen­két lelkésze és tizenkét prédiká­tora van. Az egyház saját lel­készképző intézetet tart fenn, és jó kapcsolatok fűzik a finn misz- sziós társasághoz. , A kilencvenkilencedik tagegy­ház pedig az Indonéz Gerejo Protestáns Keresztyén Egyház lett. Ez az egyház a Rajnai Egy­ház (NSZK) missziói munkájá­ból származik, tizenkétezerhá- romszázhuszonöt megkeresztelt tagja, száztizenkilenc gyülekeze­te, tizenhárom lelkésze és három prédikátora van. (Napról Napra) Varsói konferencia a keresztyének társadalmi szerepéről A Lengyelországban működő Keresztyén-Szociális Társaság, a népi Lengyelország megalapításának közelgő 40 éves évfordulója alkalmából országos találkozót hívott össze Varsóba, számos külföldi vendég részvételével. Képviseltette magát Bulgária, Kuba, Csehszlo­vákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Olaszor­szág, Mozambikg, Nicaragua, a Szovjetunió. Vietnam és Zimbabwe. Az országos konferenciát követően a Társaság konzultációt rende­zett a külföldi résztvevők és a Társaság vezetőinek részvételével Wilanow-ban, a főváros • melletti ősi királyi városban. Kazimierz Morawski, a Keresztyén-Szociális Társaság elnöke, Ke­resztyének a szocializmusban című előadásában hangsúlyozta, hogy a társaság irányvonala határozottan a vallás és a politika szétvá­lasztása mellett van. Ugyanakkor azonban a Társság aktivistái, kik minden erejükkel a hívők és nem hívők együttmunkálkodásán fáradoznak Lengyelország építésének érdekében, nem tagadják a vallásos világnézet szerepét és jellemzőit, úgy mint a keresztyén etika hatását az émjaer egész életére nézve. A vallás értékrend- szerével és erkölcsi mértékadásával segíti azt az irányt is, amely szerint a világ átalakítható és jobbá tehető. A tanácskozás . módot adott arra, hogy a résztvevők kicserélhes­sék tapasztalataikat jövőbeni aktivitásuk formáját illetően. Állást foglaltak amellett, hogy minden békeszerető erővel készek együtt­működni a fegyverkezési verseny csökkentése érdekében, a NATO és az Egyesüt Államok világbékét veszélyeztető politikája ellen. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a világ békéjéért és az igazságosságért való elkötelezett küzdelem a kerasztyénség lényegé­ből fakadó feladat. Magyarországot a konferencián dr. Csépányi Ferenc római kato­likus kanonok, dr. Vámos József evangélikus teológiai professzor és Dusicza Ferenc, a Református Egyház c. hivatalos folyóirat fele­lős szerkesztője képviselte. MEGJELENT az Akadémia Kiadó és Nyomda gondozásában MÓZES ÖT KÖNYVE ÉS A HAFTÁRÁK Héber szöveg, magyar fordítás és kommentár Szerkesztette: Dr. HERTZ J. H., a Brit Birodalom főrabbija Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat 1939—1942. évi kiadásának reprintje A „HERTZ-BIBLIA” néven ismert Tóra-kiadás érdekessége a szöveg elemzését és magyarázatait nyújtó bőséges kommentár óko­ri, középkori és újkori zsidó és nem zsidó szerzőktől: Josephus Flavius, Maimonidesz, Rási, Mendelssohn Mózes, Zunz Lipót, Fried­länder, Franz Delitzsch stb. A héber szövegű Tóra, a magyar fordítás és Haftára-szövegek mellett minden kötet végén megtalálhatók a Tóra-felolvasás és a Haftára-felolvasás dallamai is. A kommentárok könnyen használ- hatóan, közvetlenül a szöveg alatt olvashatók. Az öt kötet ára egészvászon-kötésben 960,— Ft. Megvásárolható- az Akadémiai Kiadó Váci utcai könyvesbolt­jában, továbbá megrendelhető levélben vagy személyesen az Aka­démiai Kiadó Kereskedelmi osztályán: 1363 Budapest V., Alkot­mány u. 21. Megrendelés esetén a köteteket postán utánvéttel szállítjuk, pos­taköltséget nem számítunk fel. ÜNNEPI CSALÁD HÁZASSÁG SZABADNAPPAL? A szórend talán tolihibának vélhe­tő, hiszen az ünnep és a család szó megszokott kapcsolata ez: családi ün­nep. Mi ez, mindenki tudja. De ün­nepi család? Eszerint lehetne hétköz­napi család is; hát persze, így nevez­hető .az átlagos, a sokféle közé feltű­nés nélkül illeszkedő család. S az ün­nepi? Szójáték ez a szópár, nincs mit tagadni rajta, s pontosan arra utal, ami a szavak sorrendjéből követke­zik: vannak családok, amelyek csak ünnepnap mondhatók családnak. Min­denki rohan, jön-megy, végzi a köte­lességét (vagy éppen elhanyagolja), es­te a ' tévé kapcsolja össze (vagy in- - kább választja el egymástól) a csa­ládtagokat, mindenki külön, talán csak ünnepnap van együtt valóban a csa­lád. AZ ÜNNEPI CSALÁD. Mégis más­képp kellene érteni ezt a szópárt. Nemrég mutattak be egy magyar fil­met, Házasság szabadnappal — ez a címe. Könnyed szórakoztatásnak szán­ták, a kritikusok nem épp lelkesen fo­gadták, a közönség véleménye bizonya-, ra megoszlik majd. Félreértések bohó­zata lehetne a film, ha csakugyan bo­hózat volna, de eszmei—erkölcsi tartal­mat is belegyömöszöltek. Jól vagy rosz- szul, más kérdés. Két házaspár, egy szerelmespár, és egy ..hivatásos” csá­bító szerepel benne, de ilyesféle szerep­lőkkel bonyolódó történet megannyi akad a világirodalomban, s köztük jócskán olyan, amelyben a Véletlen vagy kimó­dolt személycserék adnak alkalmat a derűre. Sőt, egy kicsit efféle történet­kék — igaz, nem épp kedvébresztőül, hanem elrettentésül — olyan prédikáto­roknál is gyakoriak voltak épp a re- formációs korszakban, mint Heltai Gás­pár. Mindezekhez képest itt a más-ság egy „modem” etikai megalapozásból adódik, különben beleillenék az emlí­tett sorba, legfeljebb kevésbé szórakoz­tató azoknál. Még a boldog befejezés is megvan: ki-ki párjára lel. De a mese kezdete itt nem az, hogy valaki meg­szeret valakit, s hogy elnyerje (őt vagy a szívét), mindenféle praktikákhoz fo­lyamodik. A kezdet itt az, hogy ki kel­lene, próbálni a „svéd modellt”, vagyis a „nyitott házasságot”. Előfordulhat, a legjobb Családban is, hogy a férjnek vagy a feleségének kedve támad más­valakire. A „svéd modell”: nem kell ebből - nagy ügyet csinálni, még kevés­bé eltitkolni, át kell esni rajta, mint va­lami gyermekbetegségen, s ebből is épp­úgy ki lehet gyógyulni. NE ÍTÉLKEZZÜNK TÚLSÁGOSAN KORÁN: családi problémák mindig voltak, akár két évezreddel ezelőtt is. Az újdonság nem az, hogy eddig fel­hőtlen volt valamennyi család élete, most meg efféle árnyak felhőzik, fel- hőzhetik be. Az újdonság az, hogy a család létjogosultságában kezdenek ké­telkedni az emberek. Való igaz, hogy ré­gebbi korokban sokféleképp visszaéltek a családdal, igaz, hogy gyakori volt az érdekházasság, különbséget tettek a férj és a feleség jogai között (a köteles­ségeik között kevésbé, ilyesmije jósze- rint csak a feleségnek volt), a házas­ság előtti, melletti, kívüli szerelemre a nyílt vagy képmutató lehetőségek szin­te természetesek voltak. Manapság azon­ban egyre többen beszélnek arról, hogy a család mint olyan válságba került, nincs, jövője. Kétségtelen, hogy az ember saját ma­gával is nehezen fér össze olykor, két különböző ember élete nem lehet prob­lémamentes. Ért-e valamit, képmutatás volt-e gyakran h jegyesség, más kér­dés, mindenesetre elvi alapja a jegyes­ségnek az volt, hogy a jövendő házasok megismerjék egymást, s ha nagyon el­tér egymástól a természetük, idejében szétválhassanak: a jegyesség jogilag és morálisan egyaránt félbeszakítható. Ma ezt próbaházasságnak nevezik, s a tel­jesítés tekintetében alig tér el az „igazi” házasságtól. Nem kevesen vallják azt is, hogy a család a későbbiek során sem alkalmas az együttélésre, meg is kell elégedni az utóbbival; hogy a gyerekek­kel mi lesz, más kérdés, vagy éppen­séggel nem is kérdés. Mi több: sokan vannak, akik azt vallják: a gyereknek éppen elég az anya, nincs szüksége apára. Igen messze vezetne, s e rövid terje­delem meggátolja, hogy mindenfelől át­gondoljuk ezt az egész, nagyon bonyo­lult kérdés-csomagot, amelynek idősze­rűségét nem csak, s talán nem is első­sorban az okozza, hogy megváltozott az asszonyok helyzete a családban. Az egész alapja alighanem az egymás iránti fe­lelősség csökkenése, s ez az, amiért ez­zel a nem különösebben sikerült, szóra különben aligha érdemes filmmel fog­lalkozni lehetne. A család jövője (is) azon fordul meg, hogy ki-ki csupán ma­gára gondol-e. magáért felel, vagy haj­landó a közösség érdekében fáradozni is. VÉLHETŐEN AZ A FŐ KÜLÖNB­SÉG a korábbi „család-modellek”, és aközött, amely a jövőhöz méltó. A „svéd modell” nem sok újdonságot hoz a sok- évszázados szokásokhoz, legfeljebb „egyenjogosítja” a házasfeleket, ami ed­dig csak az egyiknek volt megengedve vagy legalábbis eltűrve, azt eszerint mindkettőjükre ki lehet terjeszteni. Csakhogy a család válsága nem innen ered, hanem az általános emberi felelős­ségérzet és felelősségvállalás csökke­néséből. Az élet minden területén elő­fordulhatnak konfliktusok, s ezeket csak akkor lehet legyőzni, ha valaki fárado­zik érte, vagy éppenséggel kisebb-na- gyobb áldozatot is hoz. Ez a családi élet minden részletére érvényes. Már a párválasztásra is: „sze­relem az első látásra” — ez régi érzel­gős szólás, és már akkor is meglehető­sen vitatható volt. Manapság természe­tes, hogy az első látásra létrejött szere­lem teljesedjék is be mihamarabb a maga rendje-módja szerint, aztán, ha később megváltozik a kapcsolat, jöhet a válás; ha csak próbaházasság volt. ak­kor az elköltözés) De az első perpatva­ron úrrálenni, az érdekeket egyeztetni, megoldást keresni — ez már „kiment a divatból”. S így megy ez később Is. Ha már megszokták egymást a házas­felek (ma így mondják megúnták). ak­kor jöjjön a változatosság, rövidebben szólva a válás — vagy a „nyitott há­zasság”. MINDENFÉLE KAPCSOLATHOZ FE­LELŐSSÉGÉRZET SZÜKSÉGES. A csa­lád akkor van válságban, ha egyikük, másikuk, vagy mindkettő nem vállalja a fáradságot, hogy elsimítsa a viszályt, megoldást találjon a problémára vagy éppenséggel naponta megújulásra töre­kedjen a családi élet, a házasság min­den területén. Házasság szabadnappal? Ünnepi család amelynek tagjai mennek a maguk szerteágazó útján, nem törőd­ve a másikkal, s csak ünnepen unják egymást együtt? A filmcím szabadnap­ja: kimenő. Ki-ki azt csinál, amit akar. A szó másik értelme hasonló az ün­nephez: munkahely és iskola nélküli nap, mint az ünnep. Ekkor pedig nem elernyedni kell, kötelesség nélkül élvez­ni kinek-kinek a maga életét, hanem ünnepi örömmé tenni egymás életét. Kétségkívül meg kell dolgozni ezért is De megéri a fáradságot. Zay Lászli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom