Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-22 / 30. szám

•* *# VASÁRNAP IGÉJE Együtt a lutheranizmus családja, Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Evangélikus kisebbség Svájcban Tizenöt évvel ezelőtt a HEKS (Svájci Evangélikus Segély-szerv) ösztöndíjasaként egy évet tanul­hattam, , vendéglelkészként szol­gálhattam én, a lutheránus lel­kész Svájcban. Csak egyetlen egyszer, fordult elő, egy kis falu­ban végzett . szolgálatom . után, hogy megkérdezte egy kedves fa­lusi néni: „Hát ha a Lelkész úr lutheránus, . akkor a tanításuk közelebb áll ugye a katolikusok tanításához, mint a mienkhez. Eddig. én még lutheránust nem láttam ám!." Bizony a lutheránu­sok kisebbségben, szórványban, szórványosan élnek Svájcban. Égbeszökő hegyek és havasok, lankás, türkiszzöld dombok és völgyek, a havasok és hegyek lá­bánál meghúzódó mély tavak csodás . kéksége ékesíti a 41 293 négyzetkilométer .. területű . Sváj­cot. Három német .nyelvű kan­ton védelmi közösségéből jön létre (1291). Szabadságszerető né­pe, amely Teli Vilmosokat adott a hazának, már gyakorlatilag 1499-ben függetlenítette magát a Német és Habsburg Birodalom­tól. Másfél évszázaddal később, 1648-ban a westfáliai békében ismerik el ezt a függetlenséget. A szövetségi állam 1948-ban alkotja meg Alkotmányát. Zwingli. Ulrich és Kálvin Já­nos reformációja Zürichben, il­letve Geüfben nem marad Svájc határai, között) hanem világtáv­latú jelentőségűvé fejlődik. E kettőnek hatása azonban a lu­theri reformáció elterjedését Svájcban szinte teljesen kiszorí­totta. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a német lutheranizmus az evangélium, továbbterjedésének ügyében hogyan dolgozott együtt a svájci protestánsokkal, megala­pítva (1851), a Baseli Evangéli­kus Missziói Társaságot, amely ma is Bőseiben működik. Az , ellenreformáció hatása Svájcban is nagyon erős volt. ■ Ma a, 6,5 milliós lakosságnak 50%-a protestáns, 48,5°/n-a pedig római katolikus. A svájci evan­gélikus . egyháznak mintegy 12 000 tagja van. A SVÁJCI ÉS LICHTEN­STEIN! . .EVANGÉLIKUS GYÜ­LEKEZETEK SZÖVETSÉGE fogja össze a zürichi, baseli, ber­ni és vaduzi gyülekezeteket. A szövetség 1974-ben mint munka- közösség alakult. Az országban levő többi. evangélikus gyüleke­zet felé nyitott a szövetség. Bár­mikor csatlakozhatnak újabb gyülekezetek ehhez a szövetség­hez. A szövetség . munkája egy­más segítségére,, teológiai kérdé­sek feldolgozására, a gyakorlati problémák közös megoldására, az ökumenikus kapcsolatok ápolásá­ra, az ökumenikus párbeszéd ' folytatására irányul. A gyüleke­zetek küldöttei évente kétszer Küldöttgyűlésen vesznek részt. Negyedévenként jelenik meg teo­lógiai tanulmányokat, gyülekeze­ti híreket, a gyülekezetek életé­ről' beszámolókat tarta'mazó fo­lyóiratuk á „Lutherische Beiträ­ge”. Ma utoljára Jelent meg lapunkban a fenti fejléc alatt a Lutheránus Világszövetség Porto AUegrére tervezett, de Evianban megtartott ötödik nagygyűlésére készült emblémával a tagegyházakró! írt sorozatunk. Cikksorozatun­kat 1982. március 21-én kezdtük. Célját a bevezető cikkben így írtuk le: „Az Evangélikus Élet olvasóit tájékoztatni akarjuk a világ evan- gélikusságának nagy családjáról, életéről, szolgálatáról azért, hogy amikor 1984-ben a Lutheránus Világszövetség■ Budapesten tartja majd világgyűlését, gyülekezeteink tagjai már ismerhessék az egy­házi és nem egyházi hátteret, ahonnan vendégeink érkeznek.” Amilkor lapunk mostani száma megjelenik, már nem készülünk a nagygyűlésre, hanem ott leszünk a nagygyűlésen Mennyei Atyánk kegyelméből, megváltó Urunk szeretettből és a Szentlélek Úristen hívó és gyűjtő munkája nyomán azokkal a testvéreinkkel, akik az ismertetett tag-egyházak küldötteiként érkeztek Budapestre. Köszönetét mondunk azoknak, akik e sorozat szerkesztésében, megírásában segítettek: itthoniaknak és határainkon kívül élők­nek. Haszonnal forgattuk munkánk közben Téodore Bachmann 1977-ben megjelent összefoglaló művét a tagegyházákról és a Világ- szövetség Információs Osztálya más kiadványait, valamint az IDL több cikkét. Köszönjük a genfi fotógyűjteményböl rendelkezésünkre bocsátott anyagokat. A térképeket Mezősi Eszter rajzolta. Reméljük, hogy segítséget tudtunk adni a lelkészeknek és gyüle­kezeteknek, akik július 29-én vendégeket fogadnak, valamint a nagygyűlésen részt vevő magyarországi testvéreinknek ismereteik bővülésére. Kívánjuk Isten áldását a testvéri együttlétekre, hogy azok az egymás jobb megismerése és megértése alkalmai legyenek, egyúttal megerősödést jelentsenek a közös szolgálatokra Isten dicső­ségére, embertársaink és világunk javára. (A Szerkesztőség.) A MECKLENBURG! TARTOMÁNYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBŐL A Mecklenburgi (NDK) Evangélikus Egyház évi közgyűlésén elhangzott jelentés szerint, noha a hívék lélekszáma némileg csökkent, az egyházfenntártói járulék összege növekedett. A tar­tományt egyház lélekszáma jelenleg 582 ezer, és az önkéntes egyházfenntartói járulék összege 5 és fél millió márka. 46 ezer márkával több, mint. az előző évben. A zsinati -jelentés szerint a mecklenburgi terület lakosságának -42_ százaléka vallja magát tudatosan evangélikusnak. Ugyanakkor a statisztikai adatok sze­rint némileg növekedett a megkereszteltek és a konfirmáltak szá­ma, csökkent az egyházi esküvők és temetések aránya, s egyre többen keresik fel a gyülekezti alkalmakat. — .; A tartományi egyházban a mostani időben 32.5 felavatott lelkész szolgál, eb­ből gyülekezeti szolgálatot végez. .301; 28 lelkészi állás betöltése most van folyamatban, (epd—v) Csel 4,32—35 ,.A HÍVŐK ÖSSZESSÉGÉNEK” — az Anyaszentegyháznak — szá­munkra legdrágább közösségei, a világ lutheránus egyházai talál­koznak egymással ezekben a napokban Budapesten. — M.a minden magyar evangélikus hivő lélekben ott van az LVSZ VII. Nagygyű­lése nyitó istentiszteletének áhítatán. — Mi is tegyük most ezt: Ezen az istentiszteleten a „négy égtáj felől” érkezettek énekelnek, imádkoznak együtt, és hallgatják a mindnyájunknak szóló evan­géliumit. — Ez a sokszínű gyülekezet már külső megjelenésében is magán hordozza a hívők közösségének a „különbözőségeit”. Ha azonban a történeti múltunkra, és a jelen világunkban meglevő feszültségekre gondolunk, éreznünk kell mindezek terhét, meg azt a kísértést is, hogy a „sokszínűség” „i-degenséggé”, a „különbözősé­gek” „megosztottsággá” válhatnak. Ez az istentisztelet alkalom is arra. hogy megvalljuk azokat a bűneinket, amiket az Anyaszent- egyház egysége ellen — a múltban és a jelenben is — elkövettünk. „SZÍVÉBEN ÉS LELKÉBEN EGY.” — Ez az istentisztelet mégis „csoda” — Isten Szentleikének csodája: Krisztus szeretetének „Nagy­hatalmát” hirdeti ebben a világban, amelyik a valós, élő ellentétek ellenére is testvérként fogadja szívébe a „másikat”. Azt a „mási­kat”, akitől talán gazdasági, társadalmi, faji ellentétek szakadéka választana el. a Krisztusban megtalált szeretet mindenen átívelő ..hídja” nélkül. — Köszönjük meg ezen. az istentiszteleten azt a szeretetet Istennek, amellyel , összeköt bennünket. „MINDENÜK KÖZÖS VOLT.” — : Isten „családja” szeretetben való egységének — nemcsak szavakban, a szív „érzésében” —, de tettekben is számos jele van a lutheranizmus nagy családján belül. Az a lelki-szellemi és anyagi segítség, amit egymásnak rendszeresen adunk — a közös teológiai munkától, sajtószolgálattól és az egyházi nevelőinunkától kezdve egészen a konkrét segélyprogramokig —. mind annak a jele. hogy az egyház közössége számunkra nem „el­méleti kérdés”, hanem napi feladat, „tett” egymásért, — Adjunk hálát ma. hogy a „szűkölködőiket” a szívünkön viselheti ük. és kér­jük Urunkat, hogy kölcsönös segítségben tudjuk egymást ezután is hordozni. „NAGY ERŐVEL TETTEK BIZONYSÁGOT.” — Ez az istentisz­telet azonban elsősorban arra alkalom, hogy ezen a napon — erről a „messze hangzó szószékről” — tegyünk bizonyságot arról a re­ménységről, amelyik Krisztusban az egész világ számára megjelent! Nemcsak az egyházé ez-a reménység, hanem a világé — de az egyház szolgálata —. az igehirdetés, a szentségek kiszolgáltatása és a szeretet gyakorlása által hirdettetik ma minden embernek a ..Fel­támadás’, az ÉLET REMÉNYSÉGE! — A keresztyének bizonyság­tételének „nagy erejét” nem a külsőségek adják, hanem a Szent­lélek Úristen. Ezért könyörögjünk együtt, hogy mindazok, akik „lélekben szegények”, mindazok, akik „sírnak”, akik „éhesek és szomjasak az igazságra” és akik „háborúságot szenvednek érte” — meghallják az evangélium vigasztalását. I^to$RU»fe»?ért is. hogy a Jézus Krisztusban nekünk adott reménység. -5- a szavaink mellett — „szelíd emberségünkben”. , „irgalmas", könyörülő mozdulataink­ban és „békét teremtő” fáradozásainkban áldássá, reménységgé lehessen minden nép, az egész világ számára. — Hallatlan felelősség, amivel Urunk megbízott minket, de szolgálatunk nagyszerű „dicső­ségé” is: az egész világ számára reménységet, örömhírt mondani! Alázzuk magunkat oda Urunk kezébe ezen az istentiszteleten, hogy alkalmas eszközzé váljunk ennek a szolgálatnak a betöltésére. „NAGY KEGYELEM VOLT MINDNYÁJUKON.” — Ez ennek a szent igének a hallatlan ígérete — s ezt a lutheránusok családjában ma is „hangosan” kell megvallanunk: az egyházban minden, amit végzünk, minden, amire eljutunk, minden szó, ami „célba talált" minden tervünk, ami megvalósult: KEGYELEM! És, hogy együtt lehetünk testvérként ezen a napon: AZ IS KEGYELEM! És, hogy nem lesz eredménytelen „szalmacsépiés” ez az egybesereglésünk hanem, valóban „KRISZTUSBAN REMÉNYSÉGGEL ' A VILÁ­GÉRT” élhetünk és szolgálhatunk a jövőben: AZ A MÉG NAGYOBB KEGYELEM! Urunk kegyelme. áldjon és szenteljen meg minket, hogy áldásra lehessen „együtt a lutheranizmus családja”. Ámen. Csizmazia Sándor Imádkozzunk! Ur Jézus Krisztus! Az Anyaszentegyházat a feltámadásról, az eleiről szóló evangélium hívta össze és tartja meg ma is: remény­ségre. Köszönjük, hogy a benne való reménység hívott össze ma minket is szeretetre és bizonyságtevésre: a reménység szolgálatára. — Bocsásd meg, hogy vétkeinkkel gyakran félelmet, aggodalma­kat, elidegenedést ébresztettünk másokban. — Szentlelked által térítsd meg Anyaszentegyházadat a mi világunkban — az evan­gélium szolgálatára. — Köszönjük, hogy ígéreted szerint meghall­gatod kéréseinket. Ámen. ' — ARNÖT. Családtagok, bará­tok és a gyülekezet együtt örven­deztek Buchalla Ödön ny. lel­késszel, aki ezen a napon adott hálát Istennek, hogy pontosan 50 évvel ezelőtt avatták lelkésszé Bazinban; A haladás napján a ju­biláló lelkész végezte a délelőtti és délutáni istentiszteletek szol­gálatát. A délelőtti istentisztele­ten Abaffy Gyula lelkész és Tóth Pál, a gyülekezet gondnoka, dél­után pedig Szebik Imre esperes köszöntötte a jubiláló lelkészt. — Klenner Adolfné sz. Nagy Irén, volt bátaapáti lelkész özve­gye 93 éves korában visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése jú­lius 2-án volt a bonyhádi temető­ben. Ravatalánál Németh István szekszárdi lelkész hirdette a feltá­madás igéjét, sírjánál Lackner Aladár gyönki lelkész végezte a szolgálatot a rokonok és gyüleke­zeti tagok nagy részvéte mellett. — Dr. Vass Béláné sz. Kubisch Hermin. a Budai Szeretetotthon Központjának nyugdíjazásáig hű­séges, fáradhatatlan dolgozója, lapunk hűséges olvasója 86 éves korában befejezte gyermekeiért és unokáiért foltatott munkás, imádkozó életét. Június 26-án Ruttkay Elemér ny. lelkész szol­gálatával vettek tőle búcsút. — „Ama nemes harcot megharcol­tam, futásomat elvégeztem a hi­tet megtartottam.” 2 Tim 4, 7. 0 £ A négy gyülekezet keletkezésé­ről: A zürichi Luther Márton Gyülekezet 1891-ben alakult. 1948-ig a Breslau-i ó-lutheránus egyházzal tartott kapcsolatot. Ma a Bajor Evangélikus Egyház a testvéregyházá, szoros kapcso­latban áll a gyülekezet az Egye­sült Német Evangélikus Egyház­zal is. Templomukat 1958-ban építették és szenteltél* fel. Basel és környékének Evangélikus Gyülekezete. Alapítási éve 1893. Gyülekezeti házának építése és felszentelése 1967-ben volt. A gyülekezet gyökerei azonban visszanyúlnak az 1864-es évek­re, amikor sziléziából svájci ke­reskedők visszatelepültek Basel- be és elhatározták, hogy luthe­ránusok maradnak. A Szentgal- len-i Evangélikus Gyülekezet korábban Zürich filiája volt. Az Evangélikus Gyülekezet Lich- tensteinben a második világhá­ború után alakult. Tagiai több nemzetiséghez tartozókból tevőd­nek össze. ■ 1951-ben alakult a Bern, Frei-’ burg és Neuburg Gyülekezete. Korábban a genfi lelkész tartott hávonta egyszer evangélikus is­tentiszteletet Bernben. Létszáma növekvő. A gyülekezet tagjainak száma ma kb. 1700. , Nemzetközi összetételű gyülekezet. Anyagi­lag önálló. Intenzív , párbeszédet folytat reformátusokkal és a ró­mai katolikusokkal. . DÉLEN, JELENTŐS A NEM­ZETKÖZI ÖSSZETÉTELŰ GÉN. FT "EVANGÉLIKUS GYÜLEKE­ZET. A gyülekezet angol, német és svéd nyelvű istentiszteleteket tart. A háromnyelvű gyülekezet­ből választott vezetőség irányít­ja a gyülekezet életét, szerveze­ti, diakóniai munkáját. Ápolja, gz ökumenikus kapcsolatokat. A Lutheránus Gyülekezetek Szö­vetségében egy megfigyelővel képviselteti magát. Á genfi gyü­lekezet Svájc legidősebb luthe­ránus gyülekezete. 1701-ben hat kereskedőcsalád a genfi városi tanácstól engedélyt kapott, hogy a lutheri hagyományok szerint tartsák az istentiszteleteket, szol­gáltassák ki a szentségeket, 17Q7- ben a gyülekezet Németország-, bői hívott lelkészt. A lutheránus templom nem messze a Szent Péter katedválistól épült 1766- ban. Kívülről . egy nagy lakó­háznak tűnik, . mert templom­formára. nem építhették. Hosz- szú ideig ezt használták az ang-. Ilkáitok és ,a római katolikusok is. Az LVSk támogatásával ala­kult meg Genfben az angol nyel­vű . evangélikus gyülekezet. A gyülekezet tagiai közül sokan dolgoznak a . vilási vagy egyházi világszervezetek központjában. A .svéd nyelvű evangélikusok isten­tiszteleteiket az evangélikus templomtól nem messze álló Szent "Legér kápolnában tartják. ÖT SVÉD NYELVŰ EVAN­GÉLIKUS GYÜLEKEZET van még Svájcban. Lausanneban, Genfben, Bernben és Luganoban. Egyházkormánvzatiiag ők az uppsalai érsekséghez; tartoznak. Isten Lelke kíséri ezeknek az evangélikus gyülekezeteknek a munkáját is. Nagy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom