Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-06-24 / 26. szám

XLIX. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1984. június 34, i Lapunk korábbi számában meg­kíséreltük annak a nemzetközi bizottságnak a bemutatását, ame­lyik a Lutheránus Világszövetség nyári, budapesti ifjúsági világta­lálkozóját készíti elő. Itt az ide­je, hogy megismerjük azt a prog­ramot is, amelynek öszeállításán a csoport másfél éve dolgozik. Áz Ifjúsági Világgyűlés emblé­mája. Boiia alkotása. KÖZISMERT MÁR, hogy a ta­lálkozóra 1984. július 12—20. kö­zött kerül sor a budapesti Mű­szaki Egyetemen. A konferencia elsősorban a 250 hivatalos részt­vevő zárt rendezvénye, de sor kerül több olyan nyílt alkalom­ra, amelyeken feltétlen számítunk a magyar fiatalok részvételére is. Ilyen lesz máris a nyitó is­tentisztelet július 12-én a Deák téri templomban, este fél 8-kor. A kezdés talán későinek tűnik, de gondoljunk a hosszú nyári napokra, s főként arra, hogy sok résztvevő a világ távoli orszá­gaiból esetleg csak ezen a napon tud hazánkba érkezni. Az isten­tiszteleten — amelynek liturgiá­ját a magyar előkészítő bizottság állítja össze — dr. Hafenscher Károly, a „házigazda” lelkész*fog- ja hirdetni Isten igéjét. A litur­giát három fiatal vezeti majd három nyelven, magyar ifjúsági zenekar és a fóti kántorképzö énekkara fog közreműködni. Azt szeretnénk, ha a nagy templomot valóban fiatalok töltenék meg, feltétlen számítunk hát a gyüle­kezetek ifjúságának csoportos részvételére. Egy ilyen nagysza­bású ifjúsági istentisztelet aligha­nem egyedülálló egyházunk tör­ténetében — már csak ezért is érdemesnek ígérkezik akár vi­dékről is . felutazni erre az alka­lomra. náris üléseken, majd csoportok­ban történik. E MUNKACSOPORTOK MEL­LETT minden résztvevő bekap­csolódhat egy-egy érdeklődési kör szemináriumszerű munkájába is. Csak egy csokor a gazdag vá­lasztékból: az egyházi ifjúsági munka módszerei a világ külön­böző részein; egyház és művé­szet; ifjúsági vezetőképzés; a li­turgia változó formái; egyházi if­júsági énekek tanítása; a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház története és jelene. E csoportok­ban tehát az előre felkészült ve­zetők irányításával inkább gya­korlati munka folyna. A világ- találkozón természetesen el fog hangzani a vendéglátó egyház ve­zetőségének köszöntése, s a részt­vevők egy alkalommal találkoz­ni fognak a párhuzamosan ülé­sező Végrehajtó Bizottság tagjai­val is. Komoly hangsúly eski majd a nagygyűlésre való felké­szítésre, hogy a delegátusok ér­demben részt tudjanak venni an­nak életében, és a stewardok jó rendben végezhessék munká­jukat. Míg a csoportok általában délután üléseznek, esténként kö­tetlenebb közösségi alkalmakra kerül sor. Az első napi ismerke­dési estet követi az ún. „zsibvá­sár”, amelyen a résztvevők saját országuk vagy egyházuk — jel­képes és valóságos — portékáit mutathatják be, remélhetőleg sok leleménnyel és humorral. Július 17-én, kedden este a résztvevők a magyar egyház ifjúságával ta­lálkoznak : az est első felét kul­Oskar Sakrausky, az Ausztriai Evangélikus Egyház nyugalma­zott püspöke, március 24-én ün­nepelte hetvenedik születésnap­ját. A nyugalmazott püspök 1968 és 1983 között végezte az osztrák evangélikus egyház legmagasabb vezetői szolgálatát. Nyugdíjbavo- nulása óta karintiai Fresbachban él és sokirányú egyházi és tudo­mányos tevékenységet folytat. turális műsor, a másodikat kö­tetlen együttlét fogja képezni. Hazánkat ekkor tehát nemcsak a mintegy harminc hivatalos ma­gyar résztvevő fogja képviselni, hanem az este fél 8-kor kezdődő program gyülekezeteink ifjúsága előtt nyitva áll! Mindezek mel­lett sor kerül filmvetítésre, játé­kokra, dunai hajókirándulásra, s természetesen sok-sok zenére. Ez utóbbiról — az önkéntes muzsi­kusokon túl — egy ismert svéd egyházi zenekar, a Fjedur gon­doskodik majd. JÜLIUS 15-ÉN, VASÁRNAP a a résztvevők fővárosi és -kör­nyéki gyülekezetek istentisztele­tein vesznek részt. A záró isten- tisztelet pedi 19-én este fél 8-kor lesz a kelenföldi templomban. A konferencia gazdag prog­ramja bőséges teret ígér vélemé­nyek cseréjére, fórumot a másik­tól való tanulásra, alkalmat az egymás hite által való erősödés­re. Az a reménységünk, hogy sem az istentiszteletek áhítata, sem az esetleges izzó viták, sem a feszti­válhangulat nem lesz öncélú, ha­nem arra a Jézusra fog mutatni, „akiben már itt a jövő”. Szokás a jövő és az ifjúság elválasztha- tatlanságáról beszélni. Bízunk azonban abban, hogy a nyári vi­lágtalálkozó ifjúsága a jövőről szólva nem önmagára mutat majd, hanem arra a Jézus Krisz­tusra, aki tegnap és ma és mind­örökké ugyanaz. Őbenne van jö­vője a világnak, jövője az egyáz- nak, jövője az ifjúságnak. Fabiny Tamás Az Ausztriában és az NSZK- ban tartott számos előadása mel­lett a fresbachi egyházkerületi múzeum gondozója. A Luther-év kapcsán ő rendezte meg az Oszt­rák Nemzeti Könyvtár második evangélikus jellegű kiállítását „Luther egy keresztyén” címen. Tudományos téren Sakrausky püspök tovább folytatja a szlové­niai reformáció történetének ku­tatását. (öepd —v) NDK egyházi küldöttség lAtogatAsa A ROMÁNIÁI EVANGÉLIKUS EGYHAZAKNÁL OSKAR SAKRAUSKY NYUGALMAZOTT PÜSPÖK 70 ÉVES A KONFERENCIA MINDEN MUNKANAPJA reggeli áhítattal kezdődik majd, amelyet négy al­kalommal követ hosszabb biblia­tanulmány. Ezek tartására a dél­afrikai fekete teológus, Allan Boesak, a Református Világszö­vetség elnöke kapott felkérést. Az általában délelőtt elhangzó főelöadások négy nagy területet érintenek. A „Keresztyén bizony­ságtétel különböző kontextusok­ban” témaköréről négy előadó fog pódiumbeszálgetóst folytatni: ketten a különböző vallásokkal (iszlám, illetve az afrikai törzsi vallások) való együttélésről, ket­ten pedig a különböző ideológiák­kal való találkozásról szólnak majd. A .Béke és igazságosság” kérdéséről két előadás hangzik el. Bár e két fogalom elválaszt­hatatlan, az NDK-beli H. Brett- schneider (drezdai ifjúsági lel­kész) várhatóan inkább a béke, az indiai előadónő, A. Gnana- dason pedig az , igazságosság kér­dését vizsgálja majd. „Az ifjú­ság szerepe az egyházban és a társadalomban” témát újszerűén, dramatizált formában fogják a résztvevők feldolgozni, míg a „Férfiak és nők partneri viszo­nyéról” ismét pódiupibészélgetés- re kerül sor, négy résztvevővel. Az előadások megbeszélése a ple­Az NDK-beli egyházak LVSZ Nemzeti Bizottságának küldöttsége Horst Gienke püspök vezetésével meglátogatta, a Romániai Szász Evangélikus Egyházat és a Romániai Ágostai Hitvallású Zsinat-pres­biter Lutheránus Egyházat. A küldöttség tagjai a két egyház veze­tőivel, valamint a Nagyszebeni Teológiai Intézet hallgatóival és ta­náraival folytattak megbeszélést az 1984. évi LVSZ Nagygyűlés elő­készületeiről, ,és a Romániai és az NDK-beli evangélikus egyházak helyzetéről és egymás közötti kapcsolatáról. D. Albert Klein, a Szász Egyház püspöke.hangsúlyozta az egyházak közötti kapcsolat- jelentőségét, és beszámolt azokról a nehézségekről, amelyek az utóbbi évek kitelepülései miatt támadtak egyházában. D. Szedressy Pál, a Zsinat-presbiteri Evangélikus egyház püs­pöke. beszámolt egyházának szórvány helyzetéről: a 32 000 lelket számláló egyház 32 gyülekezetben él az ország egész területén. A .német küldöttség tagjai találkoztak gyülekezeti lelkészekkel, hí­vekkel, áhítatokat és istentiszteleti igehirdetéseket tartottak, átadva a német egyházak üdvözletét az LVSZ romániai tagegyházainak. (lwi) A HANNOVERI PÜSPÖKI TANÁCS BÍRÁLJA A GYÓNÁS ELMARADÁSÁT A Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyház püspöki tanácsa bírálta azt, hogy az úrvacsora alkalmából „majdnem teljesen el­maradt a gyónás alkalma”. A püspöki tanács, amelynek dr. Eduard Lohse püspök vezetése mellett nyolc szuperintendens a tagja, a lel­készekhez ^intézett levelében arra figyelmeztetett, hogy a gyónás, tehát a bűnök nyilvános és általános megvallása szoros része az úrvacsorái istentiszteletnek, és ezt az egységességet meg kell őriz­ni. illetve vissza kell állítani. Ugyanakkor a püspöki tanács hatol­dalas levele pozitívan értékeli azt, hogy az utóbbi években megnőtt az úrvacsorái istentiszteletek és az úrvacsorák száma, (epd—v) MAGYARORSZÁG: 1984-BEN NINCS A PROGRAMBAN A PÁPA LÁTOGATÁSA Nincs a napirenden a pápa magyarországi látogatásának kérdése. Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke válaszolt így 1984. április 26-án a Magyar Televízió egyik közvetlen adásában egy ilyen irányú feltett kérdésre. A televízió nézői előzőleg levél­ben fordulhattak kérdéseikkel Miklós Imréhez, a „Hatvanhat” ven­dégéhez, az adásban ezekre a kérdésekre is válaszolt. Sok levél­író érdeklődött a pápa magyarországi látogatásáról. A „Hatvanhat” adásban, amelyben mindig a kormány egy tagja válaszol a terüle­tére illetékes kérdésekre, a levélírók egy részét meg is hívják, ahol módjuk van ügyüket, kérdéseiket az adásban is előhozni. Miklós Imre elnök is megkérdezte az adásban a résztvevőket, ho­gyan ítélik meg az állam és egyház kapcsoltát. A jelenlevők kerek egyharmada ítélte jónak a kapcsolatot, kétharmada pedig kifeje­zetten és alapvetően pozitívnak, persze elhangzott az a vélemény is, hogy a jövőben ezen a kapcsolaton még sokat lehet javítani. I (lwi) — K. L. 77 MILLIÓ EVANGÉLIKUS A VILÁGON 77 millió evangélikus él ma a világon, ebből 54 millió tartozik a Lutheránus Világszövetséghez. Risto Lehtonen, a Lutheránus Vi­lágszövetség osztályvezetője közölte ezeket az adatokat egy, sajtóbe­szélgetésen Neuendettelsauban. A legerősebb a fejlődés ma a kelet­afrikai államokban, Tanzániában, Etiópiában és Madagaszkárban. Pápua-Ü jguinea és Indonézia a Csendes-óceán déli részén szintén súlypontokká lettek a mi szempontunkból. Meglepő az evangéliku­sok számának növekedése a Szovjetunióban. A közép-ázsiai terüle­ten a regisztrált gyülekezetek száma — leginkább a németül tudóké — 36-ról, 150-re emelkedett az utóbbi időben. Különösen dinami­kus terület ebből a szempontból a Kínai Népköztársaság, tette hoz­zá James A. Scherer, és a Lutheránus Világszövetségnek érré is fi­gyelnie kell. A bizottság egyébként, amely ekkor ülésezett, a budapesti világ­gyűlésre készül és szembefordult a katolikus „keleti politika” diszk- rimináló jellegével, azt egyenesen abszurdnak minősítette. A világ- gyűlés először egy szocialista államban — ezzel a témával „Krisz­tusban reménységgel a világért” éppen annak jele. hogy az evangé­lium üzenete politikai határokat is átlép — mondották. (epd) — K. L. SKANDINÁV NŐK FELHÍVÁSA: TÖBB NŐI TAGOT AZ LVSZ BIZOTTSÁGAIBA A skandináv országokból a Budapesti LVSZ Nagygyűlésre dele­gált 19 nő sürgette, hogy több nőt válasszanak be az LVSZ bizott­ságaiba. A Nagygyűlést, előkészítő sigtunai konferencián részt vevő nők követelték, hogy az LVSZ bizottságaiba és a Végrehajtó Bizott­ságba is válasszanak női tagokat, az eddigi női tagok megtartása mellett, hogy segíthessék az újonnan választottakat. Eddig csak a férfiak között voltak olyanok, akik a kontinuitás kedvéért ismétel­ten bekerültek a bizottságokba, míg a nők mindig a .fiatalabbak közül kerültek ki. (lwi) A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG VILÁGSZOLGÁLATA Az új-zálandi eevangélikus egyház áprilisban tartott rendes évi zsinatán a tárgyalások középpntjában a Lutheránus Világszö­vetség világszolgálata, a katasztrófákban való gyors segítés, az újra- település segítése és hasonló kérdések álltak. Az LVSZ világszol­gálata a legnagyobb nemzetközi, protestáns segélyszervezet á vilá- Munkájának lényege, hogy azoknak a keresztyéneknek, akik együttéreznek a rászorulókkal, menekültekkel és éhezőkkel, módot adjon a gyakorlati segítségre. Az egész világon sok munkatársuk dolgozik és tanácsolja a tagegyházakat ebben a szolgálatban. A Lu­theránus Világszövetség természetesen más vallásúak és politikai szervek segélyszolgálatával is kész együttműködni. 1984-ben a Világszövetség 24 millió dollárt szeretne összegyűjteni. Többek között Jordániába a hivatásban állók továbbképzésére és egészségügyi tervekre (882 000 dollár értékben). Szudánba mezőgaz­dasági és öntözési tervek fejlesztésére, képzésre (1.9 millió dollár), Zimbabwéha a vízügy és egészségügy fejlesztésre, továbbképzésre (2,2 millió dollár) szeretne küldeni.. Mindezeken túl ott is segíteni akar, ahol esetleges katasztrófák sújtanak, mint pl. a tavalyi új- guineai árvíz esetében. (lwi) — K. L. Állami segítség az üj svéd énekeskönyvhöz A svéd kormány 350,000 svéd koronát utalt ki annak a bizottság­nak, amely egy új ökumenikus énekeskönyvön dolgozik. A bizottság még 1969-ben kezdte el munkáját. A feladata az volt — és még ma is az —, hogy a Svéd Evangélikus Egyház számára egy új énekeskönyvet és egy új ökumenikus énekeskönyvet szer­kesszen, amit minden egyház használna Svédországban. A Svéd Evangélikus Egyház közgyűlése azt javasolta, hogy az ökumenikus énekeskönyv 500 éneket tartalmazzon. A bizottság 300 éneket választott ki alapanyagként. Ehhez az alapanyaghoz, amely a közös énékkincset ‘tartalmazza, a különböző felekezetek adják majd hozzá a saját külön válogatásukat. A Svéd Evangélikus Egyházzal együtt 14 egyház és felekezet vesz részt a bizottság munkájában.' A bizottságot a kormány ne­vezte ki, és már korábban is 350,000 svéd koronát utalt ki számára. Mindez azt jelenti, hogy Svédországban a munka folytatását, illetve az új énekeskönyv megjelenését fontosnak tartják. (NEWS from the CHURCH of SWEDEN — S)

Next

/
Oldalképek
Tartalom