Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-06-03 / 23. szám

XLIX. ÉVFOLYAM 23. SZÁM junius 1 ®®§í! Háttéranyag a nagygyűléshez Beszélgetés Reuss Andrással, az Evangélikus Világgyűlés Irodájának vezetőjével Közeledik a nyár... Egyre iz- gatottabb és koncentráltabb a készülődés. Várjuk a nagygyű­lést. Minden evangélikus, aki égy kicsit ..ad magára”, tudja, hivatalos helye is van az előké­születnek. Ebből a célból külön irodát hoztak létre Budapesten a Deák téren. Ügy gondoltuk, itt az ideje, hogy szétnézzünk eb­ben az irodában és megkérjük Reuss Andrást, a hivatal vezető­jét, engedjen bepillantanunk a kulisszák mögé. Hiszen az olva­só nemcsak főben járó, tartalmi kérdések iránt érdeklődik. Szere­ti ismerni a háttérmunkát is. Ezzel a kíváncsisággal keresem az irodát és vezetőjét. A Deák téri templom melletti kapun azonnal fölfedezem a két­nyelvű táblát: Evangélikus Vi- 1 lággyűlés Irodája — Lutheran Assembly Office. Azután baran­golok egy sort az udvaron, nem tudván, az épületnek pontosan 'mely részén találom az irodát. Amikor végre Reuss András asztalánál ülök, természetes, hogy nyomban sorstársak után érdeklődöm. — Előfordult, hogy valaki ke­reste — és nem találta? Mosolyogva említi egy genfi látogató nevét, aki a ház előtti telefonfülkéből hívta fel a világ evangélikus egyházai számára egyre ismertebb telefonszámot, hogy megkérdezze: kapun belül merre tovább? — Komolyra fordítva a szót: hogyan és mikor került ide, a Deák téri templom sekrestyéjébe az Evangélikus Világgyűlés Iro­dája? — Az előkészítő hivatalt nem mi, magyarok* találtuk ki. Min­den világgyűlés előtt működik a rendező országban hasonló hi­vatal. A mi irodánk 1983. októ­ber 15-én kezdte meg munkáját. Nagy gondot jelentett a tervezés időszakában, hogy hol találunk számára megfelelő, könnyen megközelíthető helyet. Az egyik nyári lelkészkonferencián tette föl a kérdést Hafenscher Ká­roly, Deák téri lelkész: mi len­ne, ha a hivatal a sekrestyébe költözne? — Júniustól októberig? — Ma Magyarországon min­denki tudja, milyen óriási dolog, hogy négy hónap múlva a sek­restyéből valóban iroda lett tel­jes átalakítással, berendezéssel, telefonvonallal, telexgéppel. — Iroda leit, és nem is akármi­lyen! Kellemes meglepetés várja a belépőt, mert egy nagyon ízlé­ses, barátságos helyiségbe top­pan. Illetve inkább kettőbe. Üvegfal választja a volt sekres­tyét két nem nagy méretű irodá­ra. Az üvegfallal szemben, az egyetlen összefüggő, hosszú falon fényőiéc fut végig. Fehér lapok vannak ráerősítve. Minden lap egy-egy hetet jelöl január 1-töl szeptember 1-ig. Egy kiterített, óriási határidőnapló ez. Május van, de a lapok jócskán tarkái- lanak a bejegyzésektől. Kibetű­zök néhányat. Olvasok szerződé­sek megkötéséről, vásárlásokról, vasúti jegyek megváltásáról, Író­gépek megrendeléséről. És már sejteni kezdem Reuss András és munkatársai feladatkörét. — A feltételeket igyekszünk biztosítani. Beszerezni minden szükséges tárgyat. Megtervezni, elkészíteni a berendezést. Gon­doskodunk a programokról. Egyeztetünk terveket és kivite­lezést. Megszervezzük az érkezők szállítását. Vízumügyeket inté­zünk. És tárgyalunk. Az LVSZ genfi stábjával, rádió- és tv-ál- lomásokkal. utazási irodákkal, a Sportcsarnok személyzetével, szállodákkal, üzemekkel, nyom­dákkal, lelkészekkel és gyüleke­zetekkel. A telefon folyton szól. Telexet kapunk is, küldünk is naponta. — Ezt végighallgatni is elég. De hadd kérdezzünk konkrétu­mokat! Sportcsarnok, tömegkom­munikáció, vám, szállodák — mindannyiunk számára természe­tes. hogy ők partnerek. De mi­lyen vállalatokkal állnak kapcso­latban és miért? — Most épp a Kispesti Gránit­gyárral tárgyalunk. Ök készítik azt a 120 kőedény készletet, amelyből úrvacsorát osztanak majd a nyitó istentiszteleten mintegy 12 000 embernek. Máris asztalra kerülnek az em­lített edények, gusztusos, formás darabok. Oldalukat a nagygyűlés emblémája díszíti. — Óriási segítőkészséget ta­pasztaltunk mindenki részéről, akivel csak kapcsolatba kerül­tünk. Ennek semmiképp sem üz­leti érdek az oka. A Gránitgyár­nak pl. nem ügy 120 készlet. Olyan gépekkel dolgoznak, ame­lyek egy műszakban 6000 dara­bot gyártanak. — Látok itt az asztalon egy nyilvánvalóan „félkész” nyomta­tott füzetet. Lutheránus Világ- szolgálat a címe. — Ez az iménti segítőkészség újabb példája. A Kecskeméti Nyomda készítette, nem könnyű körülmények között. A képanyag pl. mindössze egy angol nyelvű filmen állt rendelkezésükre, Na­gyon szép munkát végeztek. Az LVSZ munkáját mutatja be ez a kis füzet. Minden résztvevő kézhez fogja kapni. A mai nyom­dai gondokról mindenki tud. Ér­tékeli tehát azt a megállapodást, amelyet a nagygyűlés napilap­jára vonatkozóan sikerült meg­kötnünk. A nagygyűlés minden nap kibocsát egy képekkel il­lusztrált újságot. Vegyesen for­dulnak elő benne angol, német és magyar nyelvű cikkek. A lap anyagát a nyomda minden dél­után 6 órakor kapja majd meg, és megállapodásunk értelmébefi minden reggel 8 órakor a részt­vevők kezében lesz az újság. Mindenki igyekszik megvalósíta­ni azt, ami egyébként lehetet­lennek látszik. — Furcsa jószág áll az egyik asztalon. Makettnek tűnik. Szür­ke vázon belül kisebb-nagyobb emelvények, ülőhelyek és erdő- nyi papírcsík kereszttel, illetve a nagygyűlés emblémájával. Lenne szíves bemutatni nekünk? — Ez valóban makett. A nyi­tóistentisztelet berendezésének el­képzelése. Azt szeretnénk, ha a belépő istentiszteleti helyen erezné magát. Méltó belsőt Sze­retnénk varázsolni erre az alka­lomra a jégpályának. Centrumát — amely a pályának nem a mér­tani közepe lesz — kb. 100 kü­lönböző árnyalatú, sárga színű zászló fogja naponként „megvi­lágítani” és valóban középponttá tenni. — Három műanyag dosszié fekszik az asztalán. Ugyanazt a feliratot viseli mind a három: forgatókönyv. Ez érthető. No, de három példányban? — Szó sincs róla! Ez három különböző forgatókönyv. Az egyik témák szerint csoportosít­va, címszavak alapján készült. Összefoglalja az eseményeket és a szolgálatokat az orvosi ügye­lettől a jelvények kiadásáig. A második dosszié mindezt az idő kategóriájába helyezi. Minden esemény, valamennyi rendezvény helyet foglal benne napra, sőt órára beosztva. A hármadik a lá­togató program forgatókönyve. Az érkező látogatók 2—3 prog­ramból választhatnak. Előadá­soktól orgonahangversenyekig megpróbáltunk színes műsorral szolgálni. — A partnerek sorában meg­említette a gyülekezeteket is. Er­re különösen is kíváncsiak len­nénk, hisz érdekeltek vagyunk. Reuss András válasz helyett ezer fiókja egyikéből három vaskos iratgyűjtőt tesz elém. Be­lelapozok a kékbe. Gyönyörű rendbe szedve benne áll a gyü­lekezetek minden nagygyűléssel kapcsolatos kérdése, elképzelése, jelentkezése, lehetőségei. A teljes levelezést tartalmazza a szürke. A barna már sokkal titokzato­sabb. Szerepelnek itt kódszá­mok, rövidítések, számomra megfejthetetlen jelek. — Ebben az iratgyűjtőben minden vendéget váró gyüleke­zetnek van saját lapja. Rajta mindaz, amit a vendégekkel kapcsolatban kért vagy ajánlott. Számuk, nyelvük, szállításuk, •el­szállásolásuk. A vendégszolgála>- tok kérdőíveit most küldtük el a világ minden tájára. Amint a, válaszok megérkeztek, el tudjuk osztani a vendégeket a gyüleke­zetek között az igényeknek meg­felelően. — Mindezek láttán szükség- szerű néhány kérdést föltennem. Hány munkatársa' van? — A titkárnőmet, Jákó Piros­kát kell említenem elsőként. Az ő munkaeszköze az írógép, a te­lefon, a telex. Angol—magyar le­velező. Munkatársam dr. Tóth András, aki a Közgazdasági Egyetem adjunktusa. Két éve ta­nácsadóként részt vesz mun­kánkban. Most viszont féléves szabadságot kapott az egyetem­től. A kereskedelmi jellegű ügyeket bonyolítja elsősorban. Nagy Erzsébet nyugdíjasként se­gít. Elsősorban a vízumügyek in­tézése a feladata. Rajtuk kívül társadalmi munkában segítenek még nagyon sokan. — Mennyi időt tölt naponta az irodában? — Reggel 9-től este 7-ig, 8-ig. — Ezt nem lehet „normális” munkaidőnek nevezni... — Épp a napokban kérdezte valaki, akivel telefonon szoktunk értekezni: ugye ugyanaz a szá­ma a lakásodnak és a hivata­lodnak? — Nagyon árulkodó ez a kér­dés ... De családja van. Felesé­ge, gyerekei. Mit szólnak ehhez a munkatempóhoz? — A fiam néhány éve megfo­galmazta a véleményét. „Semmi­képp sem lennék lelkész” — mondta, mert akkor még késő este is a repülőtérre kellene jár­nom. — Amióta létezik az iroda, megfeszített munkát végeznek. De előttünk még a dömping. Mitől tart legjobban? — Négy nappal a kezdés előtt kapjuk meg a sportcsarnokot. Ennyi idő alatt mindent oda kell szállítanunk, felszerelnünk, elhe­lyeznünk. És közben próbálnia kell több száz embernek. A nyi­tó istentisztelet első hangjai már a fellélegzést fogják jelenteni nekem. — Sok nehéz, lehetetlennek látszó dolgot valósítottak meg. Mi okozta a legnagyobb örömöt? — Segítőkész emberek jelent­kezése. Egészen kívülállók, lel­készek, teológusok, gyülekezeti tagok ajánlották fel munkáju­kat. Volt olyan is, aki pénzt ho­zott az irodába. — Érdeklődő gyülekezeti tago­kat említett. Mit tud ajánlani magyar édeklődőknek a nyitó is­tentiszteleten kívül? — Plenáris üléseken, látogató­programon magyarok is részt ve­hetnek. Lelkészi ajánlólevéllel érkezzenek a Sportcsarnokba! Ott működni fog egy iroda, amely az ajánlólevél ellenében belépésre jogosító jelvényt ad a gyülekezeti tagoknak. — Melyik vágya teljesülésének örülne a legjobban? — Ha az LVSZ VII. nagygyű­lése igazán jó világgyűlés lenne. Emlékezetes a résztvevőknek és gazdagodás gyülekezeteinknek. Ennek a két oldalnak .teljesülése jelentené számomra az örömöt. A beszélgetést megköszönve egy jellegzetes pillanatot viszek magammal a zsúfolt metrón. A beszélgetés egy szakaszában ku­darcokról, megoldhatatlan fel­adatokról faggattam Reuss And­rást. Tűnődött, töprengett, végül titkárnőjét hívta segítségül. Ket­ten sem lettek okosabbak. Maxi­mum a türelmetlenségig jutot­tak, mert idővel végül minden elntézödött és megoldódott. Re­mek dolog lenne augusztusban tűnődnünk és legföljebb a türel­metlenségig jutnunk. Álmodozás helyett azonban lássuk meg Is­ten oltalmazó, gondoskodó jelen­létét az előkészületekben! Remek dolog ugyanebbe a kézbe helyez­ni azt a világmértű, óriási prog­ramot, amire készülünk. Szabóné Mátrai Marianna NYOMDÁBAN AZ LVSZ VILÁGGYŰLÉS MAGYAR TLOLÓGIAI IRATA Az elmúlt két év során többször is hírt adtunk arról, hogy a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház Teológiai Előkészítő Bizottsága ta­nácskozott a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlése főtémá­járól, altémáiról és munkacsoporttémáiról. A tizenhét tagú bizott­ság — melynek tagjai között vpltak Teológiai Akadémiánk profesz- szorai, budapesti és vidéki lelkészek — ez év elején befejezte mun­káját. Két év alatt tizenkét ülésen vitatta meg hazai egyházunk részletes állásfoglalását a fenti témákkal kapcsolatban; javaslato­kat dolgozott ki az LVSZ genfi központja számára, és több alka­lommal tanácskozott genfi LVSZ-vezetőkkel, valamint egy-egy NDK-beli és szlovákiai evangélikus egyházi delegációval. A magyar Teológiai Előkészítő Bizottság munkájába a múlt év második felében bekapcsolódott a Szlovákiai Evangélikus Egyház is. püspökei és több teológiai professzora részvételével. A szlovák testváregyház teológusai készítették el a tanulmányi irat több feje­zetét. Ez év februárjában dr. Nagy Gyula püspök, a magyar Teológiai Előkészítő Bizottság vezetője végezte el az előző év során készült, több mint ' harminc részlettanulmány koordinálását és végleges teológiai állásfoglalásunk kialakítását. Márciusban befejeződött a 150 ívoldal terjedelmű magyar kézirat lefordítása angol és német nyelvre. Ezt a felelősségteljes munkát dr. Groó Gyula ny. teológiai professzor, dr. Hafenscher Károly igazgató-lelkész, tb. teológiai ta­nár és dr. Papné Graepl Emmi szakfordító végezték. A magyar, angol és német nyelven megjelenő teológiai dokumentum sajtó alá rendezését rövid határidővel országunk egyik legrangosabb nyom­dája, a gyulai Kner Nyomda vállalta. A dr. Káldy Zoltán püspök-elnök előszavával és a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya kiadásában megjelenő három kö­tet előreláthatóan június hónapban készül el. Fejezeteinek rövid összefoglalása a Nagygyűlés tartalmát érintő cikksorozatunkban je­lenik meg folytatólagosan lapunk hasábjain. Egyházunk ezt a közös magyar—szlovák teológiai állásfoglalást ajándékként megküldi a Lutheránus Világszövetség VII Nagygyű­lésé minden hivatalos résztvevőjének és eljuttatja egyházunk min­den lelkeszehez is. Szeretnénk ezzel is segíteni a felkészülést és a világ evangélikus egyházainak budapesti nagy tanácskozását. AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1984.^június 26-án, szerdán délután 5 órai kezdettel a Zugle Egyházközség templomában (XIV., Lőcsei út 32.) TANÉVZArO ISTENTISZTELETET TART amelynek szolgálatát dr. Nagy Gyula püspök végzi. Ezt köve toen 1/2 6 órai kezdettel tartjuk Akadémiánk tanévzAró ünnepi ülését. Tárgysorozat: 1. Mily nagy az Űr kegyelmessége, 58. ének l.v. 2. Dékáni jelentés az 1983/84-es tanévről 3. A teológuskar éneke 4. Az 50 éve végzett lelkészek köszöntése 5. Kelenföldi gyülekezet énekkara 6. Reuss András külügyi titkár doktorrá avatása 7. Kelenföldi gyülekezet énekkara 8. Végzett hallgatók búcsúzása 9. Teoióguskar éneke 10. Jutalmak kiosztása 11. Himnusz Erre az alkalomra a Teológiai Akadémia minden érdeklődő szeretettel meghív.

Next

/
Oldalképek
Tartalom