Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-05-20 / 21. szám
k készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Evangélikusok a Szovjetunióban (1.) A Szovjetunió vallási helyzetét nem könnyű áttekinteni. Az 1983-ban kiadott Ökumene Lexikon (Frankfurt am Main) adatai szerint a Szovjetunió 264 milliót kitevő lakosságának 25,5 százaléka keresztyén, 11 százaléka mohamedán, 0,1 százaléka izraelita és 0,1 százaléka buddhista. A keresztyének legnagyobb része — 25,5 százalékából 22 százalék — ortodox, amely három egyházban: az orosz (50 millió), a grúz (5 millió) és az örmény (1 millió) ortodox egyházban él. Protestánsok a lakosság 1 6 százalékát, katolikusok pedig 1,4 százalékát teszik ki. A protestáns felekezetek között legnagyobb a baptista egyház (1,1 millió). A pünkösdi mözgalom is növekvőben van. A lakosság 0.5 százalékát kitevő evangélikusok jele (570 000) a Baltikumban, szervezett egyházi formában él, a másik fele (jelenleg 170 gyülekezet) a szervezés alatt álló és legnagyobbrészt az Uraitól keletre, Szibériában élő, úgynevezett „független gyülekezetekben” él. Cikkünkben először a balti köztársaságokban élő evangélikus egyházak életét ismertetjük. Észt Evangélikus Egyház A finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozó észt nép a 12. század táján lett keresztyén. Mivel a ke- resztyénség felvétele jórészt erőszakos térítéssel történt, az észt nép a keresztyénség igazi lényegével tulajdonképpen csak a reformációban találkozott. Mivel a Baltikum a reformáció idején német érdekterület volt, e terület városainak német nyelvű polgársága korán csatlakozott a reformációhoz. A reformációnak az észt nép közötti elterjedését segítette az a tény. hogy Észtország területe a német lovagrend és a dánok uralma után egy rövid évszázadig (1626—1710) Svédországhoz tartozott. Ekkor történt az észt evangélikus egyháznak svéd mintára való megszervezése. Az orosz cári uralom alatt (1721—1918) viszont az észteknek közel 15 százaléka ortodox hitre tért át. A két világháború között Észtország önálló köztársaság lett. Ebben az időben az észt evangélikus egyház is megerősödött. A második világháború Után Észtország a Szovjetunióhoz tartózó szocialista köztársaság lett. Ekkor sok észt polgár menekült nyugatra és ott megalakította az észt menekült egyházat. Az Észt Evangélikus Egyházhoz j len leg 250 000 hivő tartozik. 143 gyülekezetben közel 100 lelkész gondozza a híveket. Az egyház élén Edgar Hark érsek áll, akit Teológiai Akadémiánk 1981- ben tiszteletbeli doktori címmel tüntetett ki. A gyülekezetnek igen nagy áldozatába került a második világháború idején megrongálódott egyházi épületek, templomok és 'lelkészlakások újjáépítése. A lelkészképzés a tal- linni teológiai intézetben folyik. Ez a kis intézet arra törekszik, hogy elérje azt a magas teológiai szintet, amely híres elődjét, a tartui teológiai fakultást jellemezte. amit Gustav Adolf alapított 1632-ben. A lelkészképzésben igen nagy segítséget jelent, hogy utóbbi években lehetőség nyílt arra, hogy észt evangélikus teológusok ösztöndíjasként a helsinki teológiai fakultáson tanuljanak. Lett Evangélikus Egyház A Lett Evangélikus Egyház története nagyon hasonló az észt evangélikusok történetéhez. A reformáció kezdeti sikerei után e terület egy része lengyel uralom alá került. A lengyel királyok és jezsuiták erős ellenreformáció« tevékenységet fejtettek ki. A helyzet csak a svéd uralom alatt változott meg. Amikor Svédországtól az oroszok vették át az uralmat. Nagy Péter cár úgy rendelkezett, hogy Lettország evangélikus maradjon. Ebben az időben a lelkészeket az észtekkel közös tartui teológiai fakultáson képezték ki. A két világháború között Lettország is önálló köztársaság lett. Ekkor a lakosságnak több mint a fele evangélikus, egynegyede katolikus. 14 százaléka ortodox és 5 százaléka izraelita volt. 1932-ben a lett evangélikus püspök felvette az érseki címet. A második világháború . után Lettország is szovjet szocialista köztársaság lett. Ekkor több, mint 200 000 lett hagyta el az országot. A Lett Evangélikus Egyháznak jelenleg 350 000 híve van. 214 gyülekezetben közel 100 lelkész gondozza a híveket. Az egyház vezetője Janis Matulis érsek, akit Teológiai Akadémiánk 1973-ban tiszteletbeli doktori címmel tüntetett ki. Az egyház központja Rigában van. Itt működik az egyház teológiai akadémiája. 1940-től kezdve hűséges társa és segítője volt. A csikvándi gyülekezet 1940-ben hívta meg lelkészének és itt szolgált 1979. január 1-ig, nyugdíjba vonulásáig. Bár rövid nyugdíjas ideje alatt igen tevékeny volt és egészségesnek ’átszőtt, ő maga is tudta, hogy rendszeres orvosi ellenőrzés vigyázza egészségének egyensúlyát. amely a lelkészképzésről gondoskodik. Litván Evangélikus Egyház A litvánok a 14. század vége felé lettek keresztyének, de a reformáció koráig alapjában véve pogányok maradtak. 1550-ben az akkori legjelentősebb város, Kaunas elfogadta az Ágostai Hitvallást. 1547-ben megjelent litván nyelven Luther Kis Kátéja, 1560- ban az első énekeskönyv, 1702- ben pedig a litván nyelvű teljes Biblia. A litván evangélikusok is sokat szenvedtek az ellenreformáció idején, csak Litvánia porosz része maradt meg evangélikusnak. A két Világháború között, az állami önállóság idején a lelkészeket a kaunasi teológiai fakultáson képezték ki. A második világháború után — amikor Litvánia is szovjet szocialista köztársaság lett — Litvániából is sokan menekültek nyugatra. A 120 evangélikus gyülekezetből mindössze 27 gyülekezet maradt. A 20 000 hívőt 12 lelkész gondozza. Az evangélikusok az ország nyugati részében élnek kis városokban és falvakban. A gyülekezetek lelki élete igen eleven. A jelentések szerint sok gyermeket keresztelnek és konfirmálnak. Az egyház jó kapcsolatban él a lett testvéregyházzal. A litván teológusok is a rigai teológiai akadémián tanulnak. Igen jók az ökumenikus kapcsolatok is a római katolikus és az ortodox egyházzal. Az egyház vezetője — korábban esperes volt — 1976-ban felvette a püspüki címet. Varga Dénes. A lelkeszi kar nevében Tóth Sándor mezőlaki lelkész a szomszéd gyülekezetek nevében pedig Kardos József téti lelkész búcsúzott. A sírnál keresztfia Dorn Vilmos és a gyülekezet lelkésze. Bálintné Varsányi Vilma lelkészek szolgáltak. „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet." IjDÍJLÉS Felhívjuk Olvasóink figyelmét arra. hogy üdülőink ebben az esztendőben is szeretettel várják a pihenni vágyó lelkészeket, egyházi. munkásokat, gyülekezeti tagokat BALATONSZÁRSZÓ Június 11-től augusztus 31-ig üzemel az üdülő. Üdülésre levélben lehet jelentkezni dr. Rédey Pálné gondnoknál, legkésőbb 1984. május 31-ig. (1088 Budapest, Puskin utca 12.) GYENESDIAS Július 9-től augusztus 15-ig üzemel az üdülő. Üdülésre levélben lehet jelentkezni Szabó Eerencné gondnoknál, legkésőbb 1984. május 31-ig. (8315 Gyenesdiás, Béke út 57.) Üdülési díjak mindkét üdülőben: — lelkészek, felesége, férje, tanuló gyermeke: — egyházi alkalmazottak, felesége, férje, tanuló gyermeke: — fentiét- 10 éven aluli gyermeke: — az üdülőket igénybe venni kívánó nem egyházi alkalmazottak vagy mint egyházi alkalmazottak Önálló keresettel rendelkező gyermeke: — fentiek 10 éven aluli gyermeke: 100,— Ft/nap 100,— Ft/nap 50,— Ft/nap 250,— Ft'nap 150,— Ft/nap az Selmeeri' ‘ János Elhunyt Németh Porrogon született 1910-ben, tanítócsaládban. A csurgói gimnáziumból indult Sopronba, ahol teológiai tanulmányait végezte. 1934-ben állt meg a székesfelér- vári templom oltára előtt a szolgálatba küldő áldásra várva. Kapi Béla püspök avatta lelkész- szé és indította a szolgálatba. Lelkészi munkáját segédlelkészként Győrben kezdte, majd Pécs és Szombathely voltak életének következő állomásai. Ez utóbbi szolgálati helyén ismerte meg Kirchlechner Ilonát, aki 1984. március 26-án feltűnően derűs volt, örömmel újságolta, hogy milyen jól érzi magát. Felesége másnap reggel már hiába keltegette, csendesen elaludt Temetése a gyülekezet és volt szolgatársai nagy részvéte mellett Csikvándon Volt. A ravatalnál Síkos Lajos, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese hirdette Kor 13,13, alapján az Isten felemelő irgalmas szeretetét a gyászoló családnak. A sírnál búcsúzott a gyülekezet felügyelője. Zámolyi Károly és gondnoka, VASÁRNAP IGÉJE ..Isteni nevét dieséreins../5 Jel 15,3—4. AZ ÉNEKLÉSNEK. ISTENTISZTELETÜNK JELENTŐS RÉSZLETÉNEK szenteljük régi idők óta a húsvét utáni 4. vasárnapot. Bár gjmlekezeteink egy része jól és szépen énekel, mégis ritkán tölti be éneklésünk azt a szerepet, amelyet az a Bibliában elfoglal. Ennek a hiányosságnak az oka nem annyira énekeink tartalmában, szövegében vagy dallamában keresendő, hanem inkább az éneklők átélésében. Ez a vasárnap és annak alapigéje kiválóan alkalmas arra, hogy éneklésünk megújulását munkálja. A címül idézett zsoltárvers (69,31) egyetlen mondatban többfélét elmond a keresztyén ének szerepéről és feladatáról: dicséret, magasztalás, háiaadás. Ez még nem is minden, de figyelmeztetés arra, hogy milyen alkalmas eszköz az ének Istennel való kapcsolatunk megteremtésére, hozzá való viszonyunk, függőségünk és elkötelezettségünk. ragaszkodásunk és hálánk kifejezésére. Énekelve tudunk legjobban felnézni rá, örülni neki, megnyugodni benne, elcsendesedni előtte; egy szóval: imádni Őt. A VASÄRNAP INTROITUSA: „ÉNEKELJETEK AZ ÜRNAK ÜJ ÉNEKET!” elsősorban nem szövegi vagy tartalmi változást kíván, hanem felismerésben, átélésben, hitbeli összeforrásban való meg- elevenedést. Amire mindig szüksége van hívőnek és gyülekezetnek egyaránt. Milyen feltételei vannak ennek? ISTEN VALÓSÁGOS ISMERETE. Nem véletlenül nevezi alapigénk ezt az éneket Mózes énekének és a Bárány énekének. Mindketten Isten legjobb ismerői. Mózes Isten szolgája, akivel úgy beszélt Isten, mint barátjával (2 Mózes 33,11). a Bárány pedig — az Egyszülött Fiú — az Atya kebelén volt ezért hozzá foghatóan senki sem ismerte Istent (Jn 1,18) Sokszor azért üres, erőtlen, untató az ének- 1 esünk, mert mögötte nincs Isten valóságos ismerete. Nem ismerjük őt mindenható Úrnak és irgalmas Atyának, hát akkor hogyan imádhatnánk öt és hódolhatnánk neki megrendültén, kitüntetetten vagy boldogan, mint kivételes, nagy kesgyben részesültek, viszonozhatat- lanul megajándékozottak?! ISTEN TETTEI, CSODÁI SZEMÉLYES MEGTAPASZTALÁSA. Mózes az Egyiptomból való szabadulás, a Vörös-tengeren történt átkelés után énekelt így. Az után a szabadítás után. amely előképe lett Isten üdvözítő művének. Mózes és a Bárány énekét nem is kell két éneknek, tartalmában különbözőnek felfognunk. Az egy magasztaló örömének, hálaadás Isten hatalmas szabadításáért, irgalmas szeretetéért, amelyet a hivő nép egész vándorútján — Egyiptomtól a golgotái kereszten át a húsvéti feltámadásig — és annak gyümölcseként mostani vándorlásában, mindennapos küzdelmeiben és szolgálatában a mai hivő is átélhet. Textusunk nem ismétli Mózes énekét — az túl konkrét és egy eseményhez kötött is volt ahhoz, hogy alkalmazható lett volna minden hivő változó harcaira és győzel- mejre —, de mondatait az addig élt kegyesek bizonyságtételeiből gyűjti össze, s ezzel biztatást ad a továbbírásra és továbbéneklésre ■•Nagyok az Ur tettei” (Zsolt 111.2), „csodálatosak alkotásaid” (Zsolt 139.14), Isten mindenható: „hegyeket formál és szelet teremt” (Ámosz 4.13), „minden útja igazságos” (5 Mózes 32,4), „ki ne félne téged nepek Királya?” (Jer 10,7), „eljön minden nép és leborul előtted!” (Zsolt 86,9). Jézusról egyszer olvassuk az evangéliumokban: „miután dicséretet énekeltek, kimentek az Olajfák hegyére.” (Mk 14,26.) Nem véletlen, hogy ez is éppen az úrvacsora szereztetése után tör- ,ent. A „ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent” lalan Janos fogalmazása a Jelenések könyve énekében, s ezzel már- ^o~,3^°nta;it ad ^rra’. hogy minden későbbi hivő belefoglalhatja * ™e'■ye® ‘apaszta^tatait Isten nagy és irgalmas cselekedeteiről saját = ^Zt1Ó enfwebeues hálaadásába. És a régit is újként énekelheti a maga friss atéieseben. o MEGVALÓSULÓ URALMÁNAK TÖRETLEN REMÉNYS-AjtE. Historiás énekek szerzői emlegették szüntelenül a régi dicső- *1®** va?-v a nagy szégyenva!lásokat. a keresztyén gyülekezet a jövő eneklesebe is az hoz megújulást, hogy Ura a jövendőnek is ura. „a nepek eljönnek mind, és leborulnak előtted.” — „Minden más ur elmegy, a mi Urunk jön!” — hirdette a nemrég elhunyt ^tm ^lenJ° er„ls "^gyarországi látogatásakor a Deák téri szószékén. Minden ellenkező látszat ellenére mi hiszünk Isten igazsága ervenyesulésében - „nyilvánvalókká lettek igazságos íté?eteid^ ,éradi^gValÓSUláSáb^n- Ezért énekelünk örömteli várakozással’ . ezus dicsőséges visszajővetelerol és üdvözítő országa elközelítésé- fdl- Ez.a reménység mindig újjá, élettelivé teszi a gyülekezet és a hívok énekét és gyarapítja Isten dicsőségét. _____________________ Csepregi Béla Imá dkozzunk! Szent és igaz Isten! Változatlanok ítéleteid és könyörületesek végzéseid. Áldunk és magasztalunk értük. Váltsd valóra minden üdvős- séges ígéretedet, és háríts el minden akadályt teljesedésük útjából. Bűneinket is szent Fiad keresztjéért. Vedd kegyesen szívünk háláját és ajkunk dicséretét, Jézus Krisztus váltságáért. Amen ÉNEKMEDITACIÖ: „KORA REGGEL AMA NAPON...” (219.) Kantate vasárnapja van. Ezt a vasárnapot is részben Krisztus elmenetelének üzenete határozza meg. De az óegyházi evangélium éppen arra mutat rá, hogy a gyülekezet húsvéti öröme pontosan azért maradhat meg, mert Jézus „az Atyához megy” („Jobb néktek, ha én elmegyek...” — mondja Jézus búcsúbeszédében, János 16:5—15.). Az epistola pedig a felülről alászálló adományokra emlékeztet (Jakab 1:17—21) és azok koronájára, a Szentiélekre. Ebben az összefüggésben pedig már Pünkösd vetíti előre fényét. Mégis: Kantáié vasárnap jellegét elsősorban az ősi introitus adja meg. „Kantate” latin szó, azt jelenti: énekeljetek. Zsoltár 98 így kezdődik: „Énekeljetek az Ürnak új éneket, mert csodákat tesz...” A 219. számú ének az ujjongó éneklés gyökerét éppen húsvét tényében látja. Versről versre sorolja fel azt, amit a feltámadás ünnepe jelent egyesnek és gyülekezetnek. Néhány idézet: „Elűzted a bűn éjjelét, Eényözönné lett a sötét” (1. vers). A 2. versben személyes vallomásként hangzik: „Szabad lettem mint a madár.” Hasonlóan személyes hangú a 3. vers: „Szegény szívem hazatalált.” Mindebből látható, hogy az egyházi ének. amely a mai introitus szerint „új ének”, nem siratóének, nem gyászzene, nem szomorú ének, hanem a feltámadt Krisztus ujjongó megtisztulása. Ez az uj- jongás ragad meg minket a „zenélő lutheránus”, J. S Bach szárnyaló egyházi zenéjében, de ez csendül ki a legegyszerűbb koráiból is.
