Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-05-06 / 19. szám

t Madarak a ISibliában Hermann Ottó jegyzeteiből Idén lesz halála hetvenedik évfordulója, s egy év múlva, 1985- ben születésének százötvenedik esztendejére emlékezünk. Aki csak kicsit is ismeri a nagy ter­mészettudós életét, munkásságát, annak csaknem hihetetlen, hogy egy művelődéstörténeti munkája halála hetvenedik évfordulójára lásson először napvilágot. Pedig „Arany, Tompa, Petőfi és a nép­költés madárvilága” c. irodalmi munkája csak tavaly jelent meg eiőször, s talán kárpótlásul a nagy késésért — a Szépirodalmi Könyvkiadó reprezentatív kiadá­sában. A könyv címoldalán az 1892-es évszámot olvashatjuk, de kiadásra csak 1914-ben készült el vele. „... Már évekkel ezelőtt kezdtem jegyezgetni, még pedig úgy, 'hogy mindazt, ami legjobb költőink irataiban a természet je­lenségeire vonatkozik, kijegyez- gettem, de abbahagytam, mert a dolog annyi időt kívánt volna, amennyivel nem rendelkez­tem ...” — írja Herman Ottó, a „Beköszöntő szó”-ban. A gyöngybetűkkel, fekete tin­tával írt, csaknem háromszáz ol­dalas mű kéziratához számos jegyzetet készített, pl. a talált madarak népies neve mellett ott olvashatjuk angol, német, francia, olasz és latin nevüket is .. . A kézirat sajtó alá rendezése közben akadtam az alábbi jegy­zetekre: „A Bibliában a mada­rakra vonatkozó helyek” címmel. Máté 24, 28. Valaholott vagyon a dög, de oda gyülekeznek a sas- keseíyűk is. Jób 39, 30, 31. Vallyon a te pa­rancsolatodra repül e oly ma­gasra a sas és tetőled vagyon e, hogy az ő fészkét oly fönn rakja? A kősziklák közt lako­Sziirke reggelre ébredtem. Bo­rús volt az eg, felhők takartak el a napot. Első dolgom volt, hogy bekapcsoljam saját szívbéli „ké­szülékemet”, hogy meghallgassam az aznapi jelentest. ...Ma március 31-e van, a nap kél nyolckor, Budapest felelt bo­rult az ég, északi szél fuj, he­lyenként esik az eső, időnként megerősödik a szél, a hőmérsék­let egesz nap fagypont korúi lesz. 101 évvel ezelőtt ezen a napon született Gyarmathy Etelka, a ké- soooi Horvath Beiané. Köszöntsük most őt családjával együtt, továb­bi éveire Isten áldását kérve __ Mi nt akit puskából lőnek ki úgy pattanok fel és gyalog-busz-villa- moson igyekszem magam is az Ör­dögárok úti szeretetotthonba. Az „órák ilyenkor múlnak, mint a percek ’, de bárhogy vissza is fog a szél, már ott is vagyok az ünne­pi díszbe öltözött teremben. Kipi­rult arcok fogadnak, ragyognak a szemek, a 101 éves Etelka néni, vállán elmúlt évek súlyával, ho- mályosuló szemmel hallgatja a neki szóló szavakat, mert a sze­retettől áthatott szavak zenéje megérinti elfáradt szívét. Dr. Nagy Gyula püspök úr szól hozzá és rajta keresztül valamen­nyiünkhöz. ... Azzal mutatjátok meg, hogy az ő tanítványai vagy­tok, ha egymást szeretitek ... utá­na az intézet igazgatója, a kerü­leti tanács és a Vöröskereszt kép­viselői, majd a Lutheránia Ve­gyeskar köszönti az ünnepeltet. Az ünnepséget a rokonság legfiata­labb tagjának hegedűjátéka zár­ja be. Ne vegve tőlem senki se zokon, ha nem írom ide kinek-kinek a nevét, de helyette elmondok né­hány gondolatot arról, hogyan le­het úgy szeretni, hogy felfigyelje­nek ránk és magatartásunkról fel­ismerjék, hogy az Ö tanítványai vagyunk. Sokféleképpen lehet embertár­sainkat szeretni. Csendesen, sza­vak nélkül, nem látványosan, de úgy, hogy ez a szótlanság mégis beszéljen. Lehet szeretni lelkesedve, min­denkit magunkhoz ölelve, dalolva, boldogan. Lehet megittasulni a szeretet erejétől és a legnagyobb ajándé­kot adni egyetlen simogatásban. Lehet szeretni szárnyaló énekkel, magányosan vagy kórusban, mindegy hogyan, csak felismerje­nek bennünket szeretetünk minő­ségéről is. Lehet verset mondani szívből és az utolsó sorban ülve zik és mulatoz a kőszikla tete­jén és erősségiben. Onnét ke­resi az 5 életét, szemeivel nagy messze lenézvén. (H. O. eredeti írása szerint) Ezékiel 17,3. 2 Királyok 24,25. 1 Királyok 17. Jeremiás 8,7. Zsoltár 104, 17. Zsoltár 84,4. Jeremiás 17,11. Jób 39,16,17,18. Jób 39,3. Zsoltár 147, 9. 3 Mózes 14,6 és 49. A „Pacsirta, fürj, bibicz, ga­lamb” nagykőrösi gyűjtésű fel­jegyzése arról szól, „mikor Jézus Krisztust el akarták fogni”. Herman Ottó, akit a tudomány- történet az utolsó nagy magyar polihisztorként tart számon, út­törő munkát végzett a madarak, rovarok, pókok életmódjának földerítésében. Néprajzi, régésze­ti. nyelvészeti tanulmányai mel­lett, szívesen foglalkozott irodal­munk nagyjaival. Pihenést je­lentett néki, ha Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madaraival foglalkozhatott, bár rrjint irta, „helyes magyarsággal és magyar szellemben írni a madarakról, ez a feladatok feladata!” ö megol­dotta ezt a feladatot lebilincselő előádásmód javai, élvezetes stílu­sával. S a művéhez készített hosszabb, rövidebb, nagy gonddal összeállított jegyzetek is külön tanulmány érdemelnek. A fent- említett két bibliai tárgyú jegy­zetének eredeti kézirata aligha kerülhetne jobb helyre, mint Bu­dapesten, az EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÜZEUM-ba. csendben imádkozni. Lehet egy ilyen szép összejövetelt megren­dezni elismerés nélkül, mert az értéke így több. Lehet asztalokat teríteni a szeretetnek, 101 gyer­tyát gyújtani, virágot hozni és karunkba fogni a másikat, lehet virrasztani álmai felett, és bevá­sárolni neki feltűnés mentesen. Hányféle lehetőség kínálkozik a szeretette! A jutalom? Ismerjen ránk a világ, hogy az ö tanítványai vagyunk. A szere- tetünkről ismerjen ránk! Ez a szeretet fokozottan meg­mutatkozik ilyen ritka alkalmak­kor. Evekig elszakított rokonok ölelik meg egymást. Magam is megtelek kimondhatatlan érzel­mi gazdagsággal. Es mindennél jobban tudok örülni annak a kis csikvándi asszonykának, aki mindenkit megszólít, nem én va­gyok-e, mert el akarja mondani, hogy még mindig ő a harangozó és amíg szeretett lelkipásztoráért harangozott nem állt el a könnye. Íme, a szeretet harangszóban el­beszélve! Egy nagy családot hozott öss2e ez a 101 év. Püspök úr értő szere­tettel nézi, hallgatja izgalomtól lobogó kis történeteinket és talán arra gondol... ezek az emberek Romhalmi János, a kecskeméti gyülekezet három évtizeden át hűségesen szolgáló presbitere, templom-gondoka rövid szenve­dés után március 8-án elhunyt. Temetése a gyülekezet nagy rész­véte mellett április 6-án, elham­vasztása után volt a Kecskeméti Köztemetőben. „Jól van, jó és hű szolgám ..(Mt 25,21) Kőszegi Pál, a kecskeméti gyü­lekezet lajosmizsei szórvány­presbitere március 8-án csende­sen elhunyt. A lajosmizsei refor­mátus temetőben hamvasztása után temették el. „Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az jövendőt keressük.” (Zsid 13, 14) — ORGONA, harmónium és zongo­rajavítást, -hangolást vállalok. Soós Péter hangszerész mester, orgona­építő. 1071 Budapest, Damjanich u. 26/a. II. 2. Tel.: 213-488. SOPRONI üdüléshez szállást nyújt egyházi üdülőnk a Doverekben, er­dőszélen, jő levegővel, szép kilátás­sal. Szállásdíj napi 50 Ft. Jelentke­zés helybiztosításért Németh Margit otthonvezető címén: 9400 Sopron, Zerge u. 26. Istentiszteleti rend Budapesten, 1984. május 6-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, de. 11. (úrv.), (konf) Hafenscher Károly, Pintér Ká­roly. Takácsné Kovácsházi Zelma. dú. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (konf.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Gáncs Aladár. üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Rá­kosfalva de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kas­sák Lajos u. 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9.. Pintérné Nagy Erzsébet. Pest­lőrinc de. 10. Matúz László. Pestlő­rinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-te- lep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákos­palota MAv-teleo de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rá­koshegy de. 9. Kósa Pál. Rákoscsa­ba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresz­túr de. 9. (konf.) Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), (konf.) Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. ((úrv.) Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9., de. 11. du. fél 7. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Ke­lenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Német­völgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelen völgy de. 9. (úrv.) Rőzse István Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. (úrv.) Mezősi György. bizonyságot akarnak tenni, hogy az ö tanítványai kívánnak ma­radni. És ahogy életemben már any- nyiszor, Istenem hozzám is leha­jol, hogy tovább gazdagítson. Kétszer is egy nap, hogy ki ne aludjék bennem a lélek. Már ritkul a terem népe, ami­kor a legfiatalabb köszöntő min­denkihez odamegy és megkérde­zi: — Hiszel Istenben? — És nem csodálkozik azon, hogy minden­kitől igenlő választ kap. Útban hazafelé három kis leányka jön velem szemben. Az egyik elém lép és megkérdezi: — Néni kérem, van Isten? — Van, kedvesem, van — mon­dom egész valómmal. Ö meg fut a többiek után han­gosan ujjongva: — Van! Van! Van! Már az utca végén járok és még mindig hallom ... van, van, van! Elállt a szél, kisütött a nap. Hálás szívvel köszönöm Istenem­nek, hogy rám is felhozta ezt a szép napot. Jó volt egymást szeretni! — Húsvét u. 2. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn 10.11—16; az igehirdetés alap­igéje: Jak 5,16—20. Bél Mátyás emlékkiállítás A Magyar Vízügyi Mú­zeum Bél Mátyás születése 300. évfordulója alkalmából kiálítást rendez a Beszédes József Vízgazdálkodási Mú­zeum kamaratermében. (Siófok, Sió u. 2.) — A ki­állítás május 5-én, szomba­ton 15 órakor dr. Fabiny Tibor teológiai tanár nyitja meg. — A kiálítás egész nyáron nyitva lesz. NAGYTARCSA. — Május 6-án du. 5 órakor a templomban elő­adásra kerül Győri János Sá­muel „Feltámadás” — oratóriu­ma. „Én vagyok a jó pásztor. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, én ismerem őket, ők pedig kö­vetnek engem. Én örök életet adok nekik...” Jn 10, 11a. 27— 28a VASÄRNAP. — „Az Ür ezt mondta: Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit meg­ígértem neked.” — 1 Móz 28,15 (Tit 1,2 — Jn 10,11—16 — Zsolt 138) De sok a magába gubózó, félelmekkel teli, reményét vesz­tett ember! Melléjük lépni, ter­heiket felvállalni, örömeiket visszaadni igazi keresztyéni szol­gálat, valódi istentisztelet. Ahol Isten ígéreteiben bízó remény­ség van, ott a kenyér is ízesebb, a munkavégzés is lendületesebb, a családi élet is melegebb. „Ke­reszted fénye ránk ragyog: Te- hozzád gyűjt kicsit, nagyot. Te Ür vagy távol és közel: Karod mindenkit átölel.” (271. ének 2.) HÉTFŐ. — „Szeretlek, Uram, erősségem!” — Zsolt 18,2 (2 Kor 5,9 — 5 Móz 18,15—19 — 1 Pt 4,1—11) Jó azoknak, akik minden élethelyzetükben tudják, hogy olyan Istenük van, Akibe bátran kapaszkodhatnak. Jó azoknak, akik így indulnak na­pi feladataik elvégzésére és es­te így adnak hálát; szeretlek Uram! A legjobb mégis azoknak, akik felé megélni tudom az Isten szeretetét, irgalmát, kegyelmét. „Egyikünk ha roskad, Emelje a másik, Tegyen érte mindent, Mi üdvére válik! Más terhét véve fel, Az erős a gyengét Szolgálja készséggel.” (444. ének 5.) KEDD. — „Aki takargatja vét­keit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.” — Péld 28,13) 2 Kor 7,8. 10 — Mt 26,31—35 — 1 Pt 4,12—19) Mindent a lát­szatért?! Erre vigyázunk a leg­jobban, erre fordítunk legtöbb időt, erre pazarlunk sok-sok energiát: nehogy mások észre­vegyék botlásainkat, vétkeinket. Még mindig könnyebb takargat­ni, mint elhagyni. Jézussal azon­ban változik az élet! Mert Jé­zus felé fordulni, Vele élni, hát- raarcot jelent az egyéni és kö­zösségi bűnöknek. „Sok bűnöm miatt, jól tudom, Méltán sújt Ha­ragod; De értem is te szent Fiad Nagy váltságot adott.’t (116. ének 4.) SZERDA. — „Az Or utat ké­szít a tengeren, ösvényt a hatal­mas vízen át.” — Ézs 43,16 (2 Kor 4,16 — Mt 18,10—14 — 1 Pt 5,1—7) Nem az útépítés ne­hézsége és nem az út milyensé­Azok a romániai lelkészek, akiknek szándékukban áll az NSZK-ba áttelepülni, a jövőben automatikusan elvesztik lelkészi hivatalukat. Az új törvény okául az egyház „kritikus személyi helyzetét” hozták fel, továbbá „sok gyülekezet nyugtalanságát”, mert nagyon sok'lelkész vándo­rolt ki és még többen adták be kérvényüket újabban. A szász egyháznak ma 1(50 lelkésze van, és az utolsó 15 év alatt 110 lel­készt veszített el ily módon. Az egyháztagok száma ugyanezen EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Szedés: 84.2315/19 — Zrínyi Nyomda Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató ge most a fontos, hanem ez az örömteli valóság: van út! Van út Istenhez és a másik ember­hez; vezet út szép és tartalmas életre éppúgy, mint társadalmi fejlődésre, békére, világunk megmaradására. És tudjuk: ve­zet út az örök életre is! „Űr Jé­zusunk fordulj hozzánk, Es Szentlelkedet áraszd ránk, Hogy hitünkben erősítsen, Az igaz út­ra segítsen.” (279. ének 1.) CSÜTÖRTÖK. — „Most is van tanúm a mennyben, aki mellet­tem bizonyít a magasságban.” — Jób 16,19 (Róm 8,34 — Ez 34, 23—31 — 1 Pt 5,8—14) Soha nem vagyok egyedül! Ez nemcsak azt jelenti; hogy társam van, de áz't is, hogy valaki értem van: szü­lőm, hitvestársam, gyermekem, barátom, lelkészem — Jézusom! Akinek ilyen társa van, annak mindene van: biztos jelene és reményteljes jövője is! „Tá­maszom, ne hagyj el, kérlek, Légy ezután is velem, Légy éle­tem, mindenem! Szívem csak té­ged óhajtson, Én Uram, üdvös­ségem, Jézus, én reménységein!” (373. ének 5.) PÉNTEK. — „Ha nem hisztek, nem maradtok meg!” — Ézs 7,9 (Ef 1,19—20 — Zsid 13,12—16 — 1 Kor 1,1—9) Megmarad-e kö­rülöttünk az élet, megmarad-e családom, gyülekezetem, népem és világom? A Krisztus-hittel megajándékozott emberre életet védelmező, formáló és megtartó szolgálatot is bízott Isten. Hatal­mas erőforrás a hit! Csak le ne becsüljük, meg ne tagadjuk, el ne veszítsük! „Benned bízom, mert jól tudom, Bármire van szükségem Ez életben ' és a mennyben, Te megadhatod né­kem.” (335. ének 4.) SZOMBAT. — „Még hallgat az Ür, hogy irgalmazhasson.”— Ézs 30,18 (2 Tim 1,9—10 — ApCsel 20, 17—38 — 1 Kor 1.10—17) Milyen jó, hogy Istenünk nem néma! Szól hozzánk. Igéjével és szentségeivel elesettségünkből talpra állít, erőtlenségünkből ki­mozdít, szomorúságunkban vi­gasztal, magányunkból közösség­be hív, szeretni és másokat még­tartani indít. Olykor fedd, dor­gál, életünket és bűneinket íté­li meg. Ha „csendesen lép mel­lénk”, akkor is érezhetjük irgal­mas, áldott jelenlétét. „Mint vi­rágnak a tavasz, Oly jó nékem közelséged. Ki nélküled, hervad az, S örök kárhozatra ébred. De én mindenkor veled Élek örök életet!” (394. ének 5.) idő alatt 187 000-ről 139 000-re csökkent. k Román Szocialista Köztár­saságban élő Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház országos konzisztóriuma ezzel a rendelke­zéssel a szolgálati viszony meg­szűnésének okaihoz a „kivándor­lás szándékát” is hozzátette. Ed­dig a szolgálati viszony a halál­lal, nyugdíjjal, más szolgálatba kerüléssel, a szolgálat megszün­tetésével, vagy annak letételével szűnt meg. A konzisztórium egy körlevélben azt írja ezzel kap­csolatban, hogy a kivándorlási szándék bizonyíték arra, hogy az illető lelkész nem akarja felava­tásával és iktatásával átvett szol­gálatát folytatni. Éppen ezért a hatóságokhoz beadott kérvényt ezután úgy tekintik, mint egyol­dalú felmondását a szolgálatnak. Az új törvény szerint, amely áprilisban lép életbe, a kivándo­rolni szándékozó lelkész hivatala már a kérvény beadásától a ki­vándorlásig is megüreesedettnek tekintendő, vagy legalábbis he­lyettesítésnek számít. Ebben az •időszakban ugyanis a gyülekezet döntheti el, hogy új lelkészt vá­laszt, vagy az eddigi lelkészt he­lyettesként megtartja. A lelkészi hivatal és a gyülekezet hivata­los vezetését minden esetben egy másik lelkész, vagy a gyüleke­zet vezetőségének nem lelkész tagja veszi át. (epd) — Schelken Pálma Arról ismernek meg... Gyarmathy Irén Eszlényi László A ROMÁNIÁI SZÄSZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÜJ TÖRVÉNYE A KIVÁNDORLÁSSAL SZEMBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom