Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-16 / 42. szám
Tanévnyitó a Teológiai Akadémián SZEPTEMBER 12-ÉN DÉLELŐTT ISMÉT BENÉPESÜLT a Teológus Otthon. Ünneplő ruhás fiatalok, őket kísérő és segítő szülők, rokonok. Félénk elsőévesek és otthonosan mozgó felsősök. Szoba foglalás, kirámolás, elhelyezkedés, ismerkedés, sürgés-forgás, ez előzte meg az ünnepi tanévnyitót. Délután négy órára megtelt a zuglói templomunk, hogy részesei legyünk az ünnepi tanévnyitónak. Dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke végezte az igehirdető szolgálatot, Lk 9,57— 62 alapján. Jézus követését állította középpontba. A BEVEZETŐ ISTENTISZTELETET ünnepi akadémiai ülés követte: Dr. Fabiny Tibor dékán köszöntötte egyházunk elnökségét, dr. Káldy Zoltánt országos egyházunk püspök elnökét, dr. Fekete Zoltánt országos felügyelőt, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében megjelent Lóránt Vilmos tanácsost, s a Budapest XIV. kerületi Tanács képviselőjét a testvéregyházak kiküldötteit, a professzorokat, a • lelkészeket, a hallgatókat, szülőket, családtagokat, minden kedves vendéget. Előadása tárgyául Bél Mátyást választotta. Egyházunk 1984 tavaszán ünnepli Bél Mátyás születésének 300. évfordulóját. Miben alkotott maradandót, s a mai teológus ifjúság számára miben lehet példakép? Szlovák apától, magyar anyától Született, pozsonyi német lelkészként szolgált. Felülemelkedett a nacionalizmuson, munkálta a népek összetartozásának eszméjét Fő munkája, Magyarország történeti es földrajzi leírása, mely Bécsben jelent meg 1735—42 években. Tanulni vágyás és az ismeretek, a műveltség továbbadása volt élete egyik célja. Élő Krisztushite is példakép. Ö vezette be hazánkban a konfirmációi oktatást. A hívó ember nem zárkózik el a világtól, hanem fáradozik annak javára, _ nem visszahúzó, hanem előrevivő erő. Megható pillanatok voltak ezek, amikor egyházunk és államunk iránti hűségükről, szorgalmas tanulásról, példás magaviseletről szóltak a fogadalom szavai. Dr. Fabiny Tibor dékán kézfogással, testvéri szóval vette fel az elsőéveseket, — akik néhány héttel ezelőtt 'a felvételi vizsgán helytálltak —, a Teológiai Akadémia hallgatói közé. Névszerint: Balogh Éva szegedi, Farkas Etelka oroszlányi, Herliczka Éva debreceni, Lackner Pál gyönki, Szabó Erzsébet dunaegyházi testvéreinket. Béres Tamás miskolci, Cserháti Sándor szegedi, Kardos Tamás téti testvéreink a katonai szolgálat letöltése után kezdik meg a teológiai tanulmányukat. KEDVES SZÍNFOLTJA VOLT AZ ÜNNEPSÉGNEK, amikor Matti Salminén finn ösztöndíjas teológus magyar nyelven köszöntötte hazája és egyháza nevében a magyar népet, egyházunkat és kívánt jó erőt, egészséget a munkához. A teológus énekkar szolgálata után a dékán bejelentette, hogy kedden csendesnap lesz a teológusoknak, s szerdán kezdődik a munka, a tanulás. Ezzel az ünnepi,akadémiai ülést berekesztette. A Himnusz eléneklése után ismét a szülőké, családtagoké, barátoké lettek néhány percre az ifjak. A búcsúzás percei következtek. Könnyek szöktek a szemekbe, ezek a könnycseppek az elmúlt évek munkájáról, sok-sok imádságáról, a szolgálatban való első lépésekről, tervekről és az első lépés boldogságáról beszéltek. MI. SZÜLŐK HÁLÁT ADUNK ISTENNEK, hogy gyermekeink, elsőévesek és a felsősök, az Isten és az ember szolgálatára készülhetnek tudós papjaink, profesz- szoraink munkáján keresztül, hogy tanulhatják a szolgáló Krisztustól a szolgáló papi életet, hivatást. Mi, szülők és mi. gyülekezeti tagok, Istent kérjük, hogy áldja meg az 1983/84-es tanévet is, a munkát, hogy gyümölcsöt teremjen Isten neve dicsőségére, gyülekezeteink, hazánk, népünk javára. Szabó István A megnyitó istentisztelet Első lapunk, a pozsonyi Hírek szerkesztője, elindítója. Az iskolai tantervet korszerűsítette, bevezette a földrajz és a magyar történelem tanítását. Sok tudós külföldi társaság is tagjai közé választotta. Bél Mátyás élete, tanítása példáján a mai teológusok sem fordulhatnak befelé. Érdeklődniük kell a tudományos eredmények iránt, szolgálniuk kell a nép és a társadalom javát, fejezte be rövid, de a tárgy lényegét megszólaltató előadását a dékán. EZT KÖVETŐEN A TEOLÓGUS ÉNEKKAR szolgált, — ezután bejelentette a dékán, hogy az akadémia szeptemberi ülésen egyhangúan n»elválasztotta az újszövetségi tanszék tanárává dr. Cserháti Sándor szegedi lelkészt. Ezután dr. Selmeczi János otthonigazgató ismertette a jelenlevőkkel. hogy jelenleg 16 fiú es L leány kezdi, illetve folytatja tanulmányait a Teológián. Tíz fiú katonai szolgálatot teljesít, ők tanulmányaikat később kezdhetik el. A most iduló levelező teológiai kurzusra 33-an nyertek felvételt. Ezt követően Lackner Pál I. év. teológiai hallgató társai neveben kérte felvételüket a teológusok közé. Ezt ünnepi fogadalomtétel Az első éves hallgatók Káldi János: Karácsonyi ének Áldott a porszem, az útszéli kő, * a szél hosszú ostora, amint a tűzfalon csattart, a hazafelé menők lábnyoma s a hallgatag farakás az alkonyatban. követte. ORGONAEST lesz október 15-én, szombaton este 7 órakor a soproni templomban. Műsor: Bach: C-dúr prelúdium és fúga (BWV 545) Két korálelőjáték (BWV 659. 650) Fasang: Meditáció Liszt: Weinen, Klagen ... Orgonái: t Eaborczi Erzsébet Áldott a fű, a patak, a végtelenbe úszó, szakadozó madárhad. Áldott a biztatása , az ablakon beintő, testvéri nyírfaágnak. Áldott az otthon, a család, a szívmeleg beszélgetés, ahogy kivirágzik szelíden, vidáman. Áldott a harangszó, amint végigfolyik a városon, 1 s el-elakad a tengernyi kéményben, ágban. Áldott, aki jót akar, aki utat épít, akire úgy mosolyog a jövő, akár egy napcsókos, üc’e erdőrészlet. Áldott, aki irgalmaz, s minden szépszívű ácsolója a békességnek. (Megjelent a költő A HOSSZŰ ESŐK IDEJE című kötetében 1983-ban) Ülést tartott a Lather Emlékbizottság Szeptember 15-én harmadik plenáris ülését tartotta az 1982 márciusában életre hívott Luther Emlékbizottság. Dr. Káldy Zoltán püspök, mint a bizottság elnöke megnyitó beszédében rámutatott a jubileumi év egyházi jelentőségére és társadalmi kihatásaira. Örömmel nyugtázta azt a széles körű érdeklődést, amely — meglepően sok oldalról — megnyilvánul mind Luther Márton személybe, mind születésének 500. évfordulója iránt. Dr. Fabiny Tibor professzor, a bizottság titkára ezután beszámolt az eddig végzett munkáról, és a további feladatokat ismertette. Elmondta, hogy az eddig megjelent műveken kívül nyomdában van dr. Pröhle Károly szerkesztésében Luther négy hitvallása, valamint dr. Hafenscher Károly gyűjtéséből és fordításában Luther imádságai. Az év végén kerül nyomdába az a tanulmánykötet, amely egyházi és világi tudósok írásait tartalmazza a lutheri reformáció hatásáról. Tájékoztatás hangzott el egy tudományos ülésszak előkészítéséről, valamint a december közepére tervezett reprezentatív kiállításról. Ennek rendezője, Péter Márta muzeológus, részletes ismertetést adott a munka eddigi állásáról és a sokoldalú további feladatokról. Mint ismeretes, a kiállítás a Szépművészeti Múzeumban nyílik és három hónapon át tart majd nyitva. Ezután Szokolay Sándor Kos- suth-díjas zeneszerző, bizottsági tag jelentette be, hogy elbírálásra került az a 9 kórusmű, amely a tavaly meghirdetett zenei pályázatra beérkezett. A szeptember 8-án ülésezett zsűri I. díjra a „Luther hálaadása” című, „Psalmus” jeligére beadott művet javasolta: Mohay Miklós (Budapest) szerzeményét. A II. díjat a zsűri a „IV. Kantáta” című, „Halálra ad. hogy megelevenítsen” jeligéjű mű szerzőjének, Fehér Györgynek (Miskolc) ítélte. A zsűri III. díját a „Luther esti imája” című, „Tamás testvér” jeligés mű szerzője, Bencze Gábor (Budapest) nyerte. Káldy Zoltán püspök-elnök végül bejelentette, hogy a zenei pályázat első három helyezettjének október 31-én, a Deák téri templomban tartandó országos Luther-ünnepély keretében nyújtják át a díjakat és aznap kerül sor a Luther-szobor ünnepélyes felavatására is a Teológiai Akadémia zuglói kertjében. Minderről még idejében tudósítjuk olvasóinkat. A Luther-bizottság mintegy negyven jelenlevő tagja nagy érdeklődéssel hallgatta és vitatta meg a beszámolókat és jóváhagyta az előterjesztett további terveket. F. T. Jézus útján (Folytatás az 1. oldalról) az Isten Országát'.'’ Légy az Istenbe vetett hit, a másokért szolgáló szeretet, az élet teljességére néző reménység követe „az úton”, a másik ember társadalmunk és népünk életében, mai, halálos veszélyek között élő világunkban! Szavainknak és életfolytatásunknak együtt kell sugároznia a családban, a gyülekezetben, az emberek között ezt a jó hírt, az Istenben való élet öröméről, a másokért való szolgálat gyönyörűséges terűéről és az élet teljessségének reménységéről. Nagyon szeretném aláhúzni ezt a szót: szavainknak és cselekedeteinknek, életünknek együtt! Ez a diakóniai életforma; ez „diakóniai teológiánk” lényege a legegyszerűbb formában! A HARMADIK TANÍTVÁNY JELÖLT ismét maga ajánlja föl az életét Jézusnak. Kérése — búcsúvétel előbb a házanépétől — megint nagyon is érthetőnek, indokoltnak látszik. Miért hangzik el Jézus tagadó szava? Jézus bizonyosan a szivébe látott és olyannak látta, mint az a szántóvető, aki szántás közben nem előre, hanem hátrafelé néz. Ezért nem alkalmas „az Isten Országára”. Schlatter, századunk nagy írásmagyarázó teológusa mondta ezzel az igével kapcsolatban: „Csak az egész hit és teljes engedelmesség tud megmaradni ömel- lette; szívünk legkisebb meghasonlása, ha csak egy kis rész abból nem Krisztusé, elbuktathatja a tanítványt!” Jobban nem is lehetne kifejezni ennek a befejező szakasznak a figyelmeztetését. „Követlek, de előbb ...” — ha valaki így akarja elkezdeni vagy folytatni Jézus követését, ha valaki föltételeket állít, az életének ezt vagy azt a részét szeretné kialkudni magának Istentől és bizonyos dolgokban a saját feje és kedve szerint járni, az nem alkalmas a ta- nítványi életre, nem ismerheti meg Jézus követésének az örömét és teljességét. Teljes hit Istenben, teljes szeretet mások iránt és teljes reménység a földi és örök jövőre vonatkozóan — ez a Krisztus követése. A félszívű tanítvány sohasem lesz Jézus igazi követője a szolgálatban! AZ EVANGÉLIUM HALLGAT A HÁROM EMBER DÖNTÉSÉRÖL: követték-e Jézust, vagy visszafordultak az úton? Talán arra utal ez, hogy Isten igéje szemszögéből nem a tanítványok akkori válasza volt a fontos, hanem Jézus hívása és a mi válaszunk. A választ Jézus döntés elé állító szavára nekünk — nektek és nekem — kell megadnunk: tudjuk-e és akarjuk-e igy követni Öt az emberek között, a mindennapi élet útján, önző énünk naponkénti megtagadásával, vállalva Isten Országának a hirdetését a szavunkkal és az életünkkel, megalkuvás nélkül, egész hittel és teljes, másokért élő szeretettel? Nem embertelenül nehéz a tanítványság, ez az Isten szeretetével szolgáló, Jézust követő élet? Az lenne, ha csak a magunk gyarló emberi erejére, ingatag emberi elhatározásainkra kellene támaszkodnunk. De jól tudjuk, Jézus maga jár velünk ma is az úton: igéje világoságával és erejével, az úrvacsora kenyerében és borában. Isten irgalmas szeretetének bőségével. És ö hordoz bennünket a gyülekezet, az egyház közösségében is: a teológustársak egymást segítő közösségével, a családotok, a gyülekezetetek, ez egész í uzai egyházunk felétek forduló, értetek imádkozó, áldozatos szeretetével. Ilyen az az út, amelyre most léptek — talán most először, vagy újra. a lelkészt szolgálatra való készülésben. Járjátok hát félelem nélkül, örömmel, teljes szeretetben és reménységben Vele és Egymással — ezen az úton, a Jézus követése útján, a szolgálat és a teljes élet útján! Ámen. BEIKTATTÁK AZ ÜJ SVÉD ÉRSEKET Az 55 éves Bertil Werkströ- möt, Svédország új érsekét elődje, Olof Sundby iktatta be hivatalába. A 800 éves uppsalai dómban tartott ünnepi istentiszteleten az összes északi ország egyházainak képviselői mellett részt vett Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné is. Werkst- röm, akit a miniszterelnök bonyolult választási eljárás után nevezett ki a svéd evangélikus államegyház „primus inter pares”-évé, eddig még Svédországban is 'eléggé ismeretlen volt. Harnösand hosszú éveken át volt püspöke, teológus körökben a közép emberének számít. Érsekké történt megválasztása után Werkström a korszerű egyház hívének mutatkozott. Így például támogatja, hogy a jövőben az istentiszteleten a diszkózenét és a tapsot engedjék meg. Ezenkívül síkra száll az egyház és az állam erőteljesebb szétválasztásáért.