Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-12-11 / 50. szám

Mit olvashatunk a Diakónia új számában? Egyházunk félévenként megje­lenő folyóiratának őszi száma nemrég hagyta el a sajtót. Ép­pen Luther Márton 500. születés­napjára jelent meg. A szám nagy része a reformátorral és a refor­mációval kapcsolatos írásokat tartalmaz. Bevezetésül két hosszabb sza­kaszt olvashatunk Luther Már­tontól, ezekben az evangéliumról és a hitről tesz tanúságot. Veö- reös Imre lelkész, szerkesztő hozzáfűzésében Luther megálla­pításainak modernségére és ke­resztyén mélységére világít rá. Nagy Gyula püspök Isten kor­mányzása a világban címen ír ta­nulmányt Luthernek Isten kétféle kormányzásáról szóló, sokszor vi­tatott tanításáról, és rámutat ak­tuális vonatkozásaira. Walter Mostert zürichi professzor, Lu- ther-kutató, Luthernek a huma­nizmushoz való viszonyával fog­lalkozik, s az emberiség keresz­tyén értelmezését adja. Urbach Zsuzsa művészettörténész, a Szép- művészeti Múzeumban letétként őrzött, eddig ismeretlen XVI. szá­zadi festményt mutatja be, amely a bűnbeesés és megváltás allegó­riája, s a lutheri tanítás képi megfogalmazása. A tanulmányt számos fényképfelvétel illusztrál­ja. Sulyok Elemér, pannonhalmi bencés teológiai tanár Luther egyházképét vizsgálja mai katoli­kus szemmel, hitünk összekötő vonásainak a jegyében. Bozóky Éva, az ismert újságíró és heti­lapunknak is állandó munkatársa, egy magyar vándordiák képzelt levelét írja meg 1534-ből, Witten- bergből, haza Magyarországra. A vándordiák beszámol a Luther otthonában tapasztaltakról. A le­vél anyaga történeti hitelességű, és jórészt Luther asztali beszélge­téseire épül. Vajda Aurél főisko­lai tanár Luthernek a magyar irodalomra tett gazdag hatását vizsgálja nagyjából a XVI. szá­zad derekáig. Reisinger János irodalomtörténet A hit hasonló-, ságá című, e téren. úttörő; itargul- mányában Pascal keresztyénSégét veti össze Luther reformátori fel­ismeréseivel. Hafenschir Károly lelkész, a Vatikán és a Lutherá­nus Világszövetség közös bizott­ságának tagja, a bizottság tízéves munkáját és annak eredményeit tekinti át. A folyóirat két további tanul­mánya is évfordulóhoz kapcsoló­dik. Tavaly jelent meg az Arany­évfordulóra Sáfrán Györgyinek két kötete, egyik a tudományos igényű sorozata folytatásaként és a másik az olvasóknak szánt vá­logatásban Arany Jáhos levelezé­séről. Ehhez kapcsolódik Szegedy- Maszák Mihály bölcsészkari do­cens tanulmánya a levélíró Aranyról. Udvaros Béla színházi rendező Az ember tragédiája 100 éves színházi élete kapcsán Ma­dách művét elemzi nagy hozzáér­téssel és újszerűén. Bárdos Kor­nél zenetörténész az evangélikus zenei nevelés jelentős emlékeként teszi közzé a kőszegi iskolarek­tor szerződését a XVÍI. századból. .A szám szépirodalmi anyaga élén Jánosy István verse áll. Kö­szönti a folyóirat a '95. életévében járó Kutas Kálmán ny. lelkészt, akinek most a nyáron jelent meg verseskötete, s a köszöntést kí­séri két versének közzététele. Hars Ernő versei zárják a folyó­irat költészeti publikációját. A keresztyén élet ma című sorozat­ban egy gyermekorvosnő és egy világi bizonyságtevő férfi szemé­lyes tanúsága jelenik meg. A Kulturális Figyelőben ifj. Fabiny Tibor egyetemi tanársegéd Au­gustinus Vallomások című, nem­rég megjelent kötetével foglalko­zik az ember állapota és a meg­térés folyamata címen. Id. Ma- gassy Sándor lelkész Friedenthal újra kiadott Luther-könyvét bí­rálja, a méltatás mellett rávilá­gítva tévedéseire. A folyóirat Fényszórója Szokolay Sándor Lu- tber-kantátájára (Fasang Árpád) a Hafenscher Károly fordításában megjelent Luther-imádságokra (Benzur László), Zolnay László két új jelentős könyvére (id. Ma- gassy Sándor), és a már említett Kutas-kötetre irányul (Veöreös Imre). A külföldi egyházi sajtó­ból Reuss András lelkész a femi­nizmus teológiai jelenségeire vi­lágít rá. A számot angol és német nyelvű rezümé, valamint mindkét idegen nyelven teljes tartalom- jegyzék zárja. Egyházunk ezzel a folyóirattal a magyar szellemi életben jelent­kezik. Reprezentálnia kell egyha­zunkat sajátosságaival, értékeivel, mondanivalójával..,Eközben saját, gondolkodó híveink , hittudatát, egyháztudatát, nemzeti felelőssé­gét mélyíti, és szellemi látóhatá­rukat tágítja. Előfizetési ára évi átlagban nem sok: 119,—Ft. Egy- egy számban sokak munkája, kü­lönösen is világiaké, van benne. Érdemesnek kell tehát tartanunk az olvasásra, terjesztésre. (Meg­rendelhető a kiadóhivatalnál: 1088 Budapest, Puskin u. 12. I. em.). V. I. EÖIT NEMZETI MEGBÍZOTTAK KONFERENCIÁJA (Folytatás a 3. oldalról) nekünk, mai keresztyéneknek is az egész embert kell segítenünk, az egész ember ügyét kell felven­nünk. Ugyanúgy megtanított arra is, hogy a bűnt sem csak indivi­duálisan, hanem szociális össze­függéseiben is nézzük. S hogy mindenekelőtt ne csak a lelkek üdvösségéért érezzünk felelőssé­get, hanem mindennapi, földi éle­tünkért és jólétünkért is. Püspök Ür! Mielőtt rövidre fo­gott, három pillérre épített kö­szöntésemet befejezném, külön is megköszönöm, hogy szívén viseli a lelkészutánpótlás, a lelkész- és laikusképzés ügyét, s hogy mind­kettő céljaira alkalmas új akadé­miai épületünk gondolatát és rea­lizálását egy évtizeddel ezelőtt oly nagy hittel és aktivitással szorgalmazta. Mind a tanárok, mind a hallgatók közössége hálás Sólyom Károly esperes e megvalósult gondolatáért és ki­váltképpen a tudományos szintű tanulás és tanítás szabadságáért. Kísérje a Mindenható Isten to­vábbi áldása Püspök Ür életét és egyházkormányzó szolgálatát! Sólyom Károly esperes egyházkerületi főjegyző köszön­tésében, amelyet a lelkészek és gyülekezetek nevében mondott el, elsősorban a jubiláló püspök pásztori szeretetét köszönte meg. Emlékeztetett arra az alig szám- bavehető sok gyülekezeti szolgá­latra, amelyet a püspök látogatá­sai alkalmával végzett, külön is figyelmet szentelve a kis gyü­lekezetekre, a szórványokra, az építkező, renováló gyülekezetek­re. Huszonöt év a diakónia útján Miről ír az IDL? Európai Kisebbségi Lutheránus Egyházak Információs Szolgálata — Budapest. Főszerkesztő dr. Gottfried Mireau. E hosszú cím helyett már megszoktuk az IDL rövidítést, no és azt, hogy szíve­sen vesszük kézbe ezt a lapot. Hadd hívjam most az olvasót a szeptemberi és októberi számok közös lapozgatására. Az idei nyár legjelentősebb ökumenikus eseménye az Egyhá­zak Világtanácsának vancouveri nagygyűlése több oldalt kért ma­gának a szeptemberi számban. Nemcsak a. nagygyűlés üzenetét, az új vezetőség névsorát olvas­hatjuk, de A. Wojtowicz (Len­gyelország) tollából kritikai elem­zést is kapunk a Kanadában le­zajlott nagygyűlés teológiai, kon­ferencia-szervezési munkájáról. Kisebbség a kisebbségben. E fo­galmat J. Kleemann (Florenz) használja az olaszországi evangé­likusokról írt rövid tanulmányá­ban. Megtudhatjuk, hogy a 60 000 fős Olaszországot átfogó pro­testáns „Federazione”-ben csupán 7000 az evangélikusok száma. San Remotól Nápolyig nem kis szét­szórtságban élnek. Reméljük sok gyülekezeti tag el fog jönni — nyilatkozta Bodil Solling asszony a Lutheránus Vi­lágszövetség VII. budapesti nagy­gyűlésének előkészületeiről. A részletekbe is belemenő interjú az A DIAKŐNIA FOLYÓIRAT AZ ALÁBBI BUDAPESTI HÍRLAPÜZLETEKBEN KAPHATÓ V., Váci u. 10. V., Szabadsajtó u. 6. SUGÁR Üzletközpont, Örs vezér tér Magyar Jakobinusok tere, Déli pu. Szt. István krt. 25. ‘ I., Bem u. 9. V., Felszabadulás tér 4. (Párizsi udvar) József nádor tér 1. CORVIN Áruház Lenin krt. 17. Hegedűs Gyula u. 43. Baross u. 59. SKÁLA Áruház Petőfi Sándor u. 17. Rákosfalva park 3/c. (XV.,) Hírlapbolt (KHI) V., Bajcsy-Zs. u. 76. 185-604 184- 840 843-160/69 314-334 352-346 181-401 185- 850 335-551 423-929 491-505 131-286 852-222/28 189-013 847-274 116-269 I Evangélikus Élet hasábjain is ol­vasható volt. Folytassuk a tallózást a 10. ok- .tóberi számban. Igazi profilját ta­lálta meg itt a lap. Az IDL-kia- dások legsikerültebbje. Szinte Európa minden kis evangélikus egyházáról és egyházától találunk hírt, tanulmányt vagy beszámolót. A nemzetközi anyag elején a Lu­theránus Világszövetség békefel­hívására adott kedvező szovjet válasszal ismerkedhetünk meg. A harmadik oldalon a KALME ljubljanai ülésének beszámolójá­ban kiemelt helyen szerepel az IDL eddigi és jövőbeni munká­jára vonatkozó ott elhangzott ész­revételek, javaslatok ismertetése. Ugyancsak beszámoló érinti az Európai Egyházak Konferenciája nápolyi ülésének tartalmi kérdé­seit. Dr. Karner Ágoston írása hazai területekre vezet bennünket. Az egyháztörténeti indítású cikk el­jut napjainkig, miközben értékeli kisebbségi evangélikus egyházunk jelenét és jövőjét. Európa további kisebbségi evangélikus egyházai­nak életébe engednek betekinteni azok a hírek, beszámolók, ame­lyek Olaszországból, Romániából, Ausztriából (Stoob-Burgenland), Spanyolországból címződték. Túl sok a stoptábla az ökumené útján címen Paul Weiland (Bécs) a pápa ausztriai látogatásáról rö­vid értékelő tanulmányát közli az IDL 10. száma. Végül emeljük ki e számból az aktuális interjút. Gottfried Mi­reau főszerkesztő beszélgetőpart­nere ezúttal Carl Mau, a Luthe­ránus Világszövetség főtitkára. Téma a budapesti nagygyűlés. Ez az interjú fordításban lapunk ha­sábjain is olvasható volt. Lehel László „A legnagyobb magyar” Széchenyi monodráma a Pesti Vigadóban Rendkívüli színházi élményt nyújt A legnagyobb magyar című — Széchenyi István műveiből készült — monodráma. A különleges hatást a Széchenyi szemé­lyiségében rejlő drámaiság, a darab drá­mai sodrású szövege„ és egyik legnagyobb drámai színművészünk, Bánffy György színészi játéka magyarázza. SZÉCHENYI ÉLETE DRÁMA, szünte­len harc önmagával, ellenfeleivel és el­lenségeivel. Heves harcok, viták közép­pontjában él és működik politikai pálya­futása első napjától kezdve. Programadó, reformokat követelő műve, a Hitel (1830) körül hatalmas politikai vihar támad. Gyakorlati tevékenységét is (az Akadé­mia megalapítása, a Magyar Gazdasági Egylet létrehozása, a Duna és a Tisza szabályozása, a gőzhajózás megindítása, Pest építése, szépítése, a Lánchíd\ meg­építése) gáncsoskodás kíséri. Hazáját, a „Nagy Parlagot” gazdaságilag virágzó, „kiművelt emberfőkkel” rendelkező or­szágnak szeretné látni, ezért harcol min­den eszközzel a fejlődéséért. Munkájával, az elért eredményekkel elégedettlen. „Helyzetünk felette elszomorító” — írja 1835 júniusában a Naplójában. Érzéke­nyen reagál minden eseményre. A min­dennapos küzdelemben fogy testi ereje, magányossága bénítólag hat rá, önvádjai őrlik idegrendszerét. „És mennyi harcot küzde önmagával? Hány izgatott, álmat­lan éjjelen?” (Arany János: Széchenyi emlékezete.) Egyre világosabbá válik előt­te, hogy Bécs politikája keresztezi re­formcéljait, Metternich is, a magyar kon­zervatívok is kijátsszák. A kiábrándulás éve: 1847. Kiábrándultsága nyomán fel­fokozódnak önvádjai: „Egy hang szaka­datlanul a bensőmben: Te vagy az oka mindannak a borzalomnak, ami történt és az óceáni vérnek, mi ki fog ömleni. Elátkozva érzem magam” — panaszolja 1848. augusztus 29-én. Augusztus végé­nek és szeptember elejének az eseményei összeomlásához vezetnek: „A poklot ér­zem a szívemben. Pisztoly... de még­sem. Rettenetes lelkiismeretfurdalások. Istenem, irgalmazz nekem!" Szeptember 7-én a Bécs melletti Döbling elmegyógy­intézetébe szállítják. Gyógyulást nyer Döblingben. önmagára talál. Az intézet­ből a toll fegyverével folytatja harcát. Széles körű levelezést folytat. Politikai röpiratokat ír. 1857-ben jelenik meg ön­ismeret (Nagy Szatíra), majd 1859-ben Londonban Blick című műve. Mindkét munkája gyilkos szatírája az osztrák ál­lamrendszernek és polgárosodásnak. Ál­láspontjának nyomai fellelhetők a koráb­bi évek. naplójegyzeteiben is. Itt, Döb- lingenben világosodik meg előtte útté- vesztése: helytelenül ítélte meg a Habs- burg-birodalom szerepét és Kossuth tör­téneti jelentőségét. „Legnagyobb vaksá­gom .. . abban állott, hogy Kossuth el­len léptem fel”. 1859 márciusa óta■ rend­őri megfigyelés alatt állt Döblingenben. Megalázó házkutatások zaklatják. Fe­nyegetik. „Nem tudom hurcolni az éle­temet” — tör fel belőle a kétségbeesés. 1860. április 7-ről 8-ra hajló éjjel agyon­lövi magát. Nem a „téboly” adja kezébe a fegyvert, hanem annak fájdalmas fel­ismerése, hogy sem tettel, sem szóval, sem írással nem szólhat már bele az ese­mények alakulásába. Céltalannak látja az életét: bekövetkezik a tragédia. A MONODRÁMÁT SZÉCHENYI MŰ­VEIBŐL Siklós Olga írta. Gazdag do- kumetumanyag állt rendelkezésére: Szé­chenyi művei, a szerteágazó Széchenyi- irodalom. A Hiteltől a Naplóig meg-meg- szólalnak Széchenyi írásai, vallomásai: A darab szövegének drámaisága — és ez a legnagyobb érdeme — meg tudja érez­tetni velünk Széchenyi belső drámáját, tragédiáját. A kegyetlen fenyegetést tartalmazó le­velet, amelyben báró Thierry rendőrmi­niszter közli vele, hogy Döbling meg­szűnt számára menedékhely lenni, 1860. március 17-én kapja kézhez Széchenyi. A levél és a halál közötti három hét idő­keretébe sűríti mesterien Siklós Olga a monodráma anyagát. 1825-től, a politikai pályafutás kezdetétől 1860-ig törekszik az író-rendező megszólaltatni az életmű­vet, annak jelentősebb eseményeit, az út keresést, a kínzó kérdéseket és a rá­juk adandó választ. A színészi előadás öregre-fiatalra váltó eszközei (hang, moz­gás, öltözék) és egyéb rendezői eljárás­módok sikerrel oldják meg a színrevi- tel bonyolult feladatát.' Kifejező a korhű díszlet és jelmez. A néző, a hallgatóközönség megérti a drámát, átérzi a tragédiát, mély, valódi színházi élményben részesül. SOKOLDALÚ SZÍNMŰVÉSZ Bánffy György; elsősorban drámai alkat. Szé­chenyit alakítja, de ő szólaltatja meg Kossuthot, Metternich herceget, magnón — hangszórón át — a rendőri jelentése­ket is. Kétórás hatalmas monológban je­leníti meg Széchenyinek önmagával ví­vott küzdelmeit, önvádjait, szorogásait, rémképeit — kifejezően, az érzésárnya­latokat is érzékeltetve. Felejthetetlenül állítja elénk a hetvenéves idegbeteg Szé­chenyi viselkedésmódját, hűen érzékel­teti az alkotó ereje teljében lévő fiatal Széchenyi magatartását is. Hangváltásai, a velük járó hangmagasság-váltások, hangszínmódosulások, hangsúlyeltolódá­sok képesek érzékeltetni a személyiség- és a helyszínváltást is. Életkorváltásai hangban, mozgásban, gesztusban, mimi­kában is élethűek. A LEGNAGYOBB MAGYAR életműve előtti megható tisztelgés a dráma. Arany János elmtékversének sorait idézi fel bennünk: Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl. Vajda Aurél részt vesz dr. Görög Tibor, a Ke­resztyén Békekonferencia prágai irodájának igazgatója, az Ifjúsági Tanács Végrehajtó Bizottságának volt tagja és alelnö-ke, magyar megbízott. Az Európai ökumenikus Ifjú­sági Tanács nemzeti megbízottai- nak soron következő konferenci­áját január 25—31 között Beau- voisin Gard-ban (Dél-Franciaor- szág) tartják. A konferencián

Next

/
Oldalképek
Tartalom