Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-03 / 14. szám

Miért változik a húsvét időpontja? Noha többször történt kísérlet és ma is van ilyen törekvés, hogy húsvét ünnepe minden esztendő­ben ugyanazon a napon legyen egyelőre évente változik. Honnan ered ez a gyakorlat és mi az in­doka? Legnagyobb- ünnepünk kétség­telenül összefüggésben van több vonatkozásban a zsidók húsvéti ünnepével, a páska ünneppel, az Egyiptomból való kivonulás em­lékünnepével. Ezért hitben eleink már igen korán ehhez az ünnep­hez igazodva szabták meg a ke­resztyén húsvét időpontját. Álta­lában a Nizán hónap 14-e utáni vasárnap tartották, az azt meg­előző pénteken emlékeztek meg Jézus Krisztus haláláról. Az ázsi­ai provinciákban ezzel szemben mindig Nizán hónap 14-én tar­tották Urunk halálának emlék­napját. Délután három órakor befejezték a böjtöt, agapét (kö­zös szeretetlakomát — talán úr­vacsorái jelleggel) tartottak és két nap múlva tartották meg a húsvétot, még akkor is, ha ez nem vasárnapra esett. Jeruzsálem pusztulása után (i. u. 70) jött szo­kásba a zsidóknál, hogy a húsvé­tot a tavaszi napéjegyenlőség napján (március 21-én) tartották, amely szokást a keresztyének egy része is követte. Az eltérés vi­tákra is okot adott, amiért a ni- ceai zsinat (325) úgy döntött, hogy húsvétot egyöntetűen va­sárnap kell megünnepelni. Ez a vasárnap pedig a tavaszi napéj­egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap legyen. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot következő vasárnap kell megtartani. Noha még hosz- szú időn keresztül élt más gya­korlat is különböző keresztyén csoportoknál, végül is ez lett az általánosan elfogadott, kivéve az ortodox keresztyénséget, amely nem fogadta el a Gergely-féle naptárreformot. Istentiszteleti rend • Budapesten, 1983. április 3-án, húsvét ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. fél 10. (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Mun- tag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rutt­kay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.). Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. ne­gyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél S. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Ma- túz László. Pestlőrinc Szemcre-telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kis­pest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota Nagytemp­lom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszent­mihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Má­tyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákoshegy de. 9. Fe- renczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Ko­sa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ko­sa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német úrv.). de. 11. 'úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 (úrv.) Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de 11, du. fél 7. Pcsthidegkút de. fél 11. Modori u. G. de. ló. Kelenföld, de. 8. (úrv.) Ben- cze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagy­tétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rozsé István. Budafok de. 11 (úrv.). Rozsé István. Budaörs du. 3 (úrv.) Rozsé István. Törökbálint du. fél 5 (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10 Benkő Béla. Csepel de. fél 11 Mezősi György. Budapesten, 1983. április 4-én, húsvét 2. napján Deák tér de. 9. (német úrv.) Weltler Ödön, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11 (úrv.) Muntag Andorné, du. 6 Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11 Ruttkay Levente. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9 Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9 (szlovák) Cse­lovszky Ferenc, de. 12 (magyar) Rutt­kay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál. Kőbánya de. 10 (úrv.). Vajda Péter u. 33. de. fél 12 (úrv.). Zugló de. 11 (úrv.). Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11 Sze- verényi János. Váci út 129. de. negyed 10 Szeverényi János. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Vi­rágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virág Gyula. Pestlőrinc de. 10. Ma­túz László. Kispest de. 10 Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8 Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV- telep de. 8 Schreiner Vilmos. Rákos­palota Nagytemplom de. 10 Bolla Ár­pád. Rákosszentmihály de. fél 11 Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyásföld, de. 9. Cinkota de. fél 11 Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rá­koscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Ra­get de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoske- koshegy de. 9. Kósa László. Rákoslt- resztűr de. fél 11 Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Madocsai Miklós, de. 11 (úrv.) Koren Emil, du. 6 Koren Emil. Torockó tér de. fél 9 Koren Emil. Óbuda de. 10 (úrv.) Gö­rög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 11. Budakeszi de. 8. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Kelen­föld de. 8 (úrv.) Missura Tibor, de. 11 (úrv.) Missura Tibor. du. 6 Ben­cze Imre. Németvölgyi út 138. de. 8 Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9 (úrv.) Rozsé István. Budafok de. 11 (úrv.) Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Csillaghegy de. fél 10 Benkő Béla. Csepel de. fél 11 Mezősi György. — RÉGI, használt, 1948 előtti levele­zőlapokat, levélborítékokat, tábori postát veszek. Érdekelnek 1918 előt­ti helységnévtárak. Cornides bélyeg­kereskedő, 1067 Budapest Lenin krt. 79. — TEMPLOMKERT, magánkért ter­vezését, felújítását vagy egyéb szak- tanácsadást vállal bárhol az ország­ban evangélikus kertészmérnök. A megkereséseket a kiadóhivatal továb­bítja. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi Gvörgy Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VITT Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Luther-róssa Fehér virág a szív körül: Krisztus híve mindig örül. A kereszt szíve közepén biztatja: „Enyém vagy, enyém! Ne félj. mert megváltottalak, neveden szólítottalak!” Tiszta, fehér örömvirág. Ilyet nem kínál a világ. Nem hervadó rózsaszirom. Továbbvirul túl a síron. Azért övezi derűs, kék mezejével maga az ég. Aranygyűrű fogja körül: Krisztus híve mindig örül. Síron túl int felé a cél. Tudja, hogy Megváltója él! Hullhatnak földi örömök, ez az örömvirág örök! Túrmezei Erzsébet Két meghívó Egyszerre érkezett, egy napra kérlek, az előbbiekre vigyázzatok, szólt mind a két meghívó. Mind- mertt a lélek olyan mint a kínai kettőt igaz, jóbarát küldte. Az porcelán, csodálatosan szép, ha egyik örömről, a másik bánatról hozzáérsz dalol a hangja, de csak értesít. Az egyik mottója így szól: koccantsd meg kissé erősebben, „Jó érezni, hogy szeretlek... és ezer darabra hullik szét. Kezedbe érezni, hogy veled szép és csak szeded a tört darabokat, és elcso- veled teljes az élet”. A másik dálkozol rajta, hogy milyen tő- mottója.: Emléke szívemben örök- rékeny vékony. Szinte nem érted, ké élni fog! Az egyik a temp- hogy sohasem vetted észre, hogy lomba hív házasságkötésre, a mi- ilyen vékony, ilyen könnyen el- sik a terpetőbe, ahol örök nyu- törhet. Próbálod összerakni, de galomra helyezik azt, akit leg- már nem illik össze a sok cserép, jobban szeretett. De ti ne féljetek, ti veletek ilyen Indulás — búcsúzás. Élet — ha- soha ... csak szeressétek egymást, Iái. Mind a kettőt értem, mind és valóban „csak vele lesz szép a kettőt átéltem. és teljes az élet”. Keressük a szót, hogy együtt- Megfogom a másik meghívót, érzésünkről írjunk. Örömben is, amelyen fekete kereszt van. bánatban is. Mert emlékszünk, Megint elment valaki, akit na- milyen túláradó öröm töltötte be gyón szerettem, megint magányos szivünket, amikor egy tulajdon- lett egy asszony, aki földi mérőé­képpen ismeretlen ember oldalán vei mérve nem érdemli ezt... de elindultunk az életbe, amely ki meri mondani, hogy ismeri ugyanúgy ismeretlen volt még Isten akaratát, ki meri felemelni számunkra és mekkora volt bá- szavát mellét verdesve világgá natunk, amikor utolsó útjára ki- kiáltani egyedülinek hitt fájdal- sértük azt. akihez egy élet örö- mát? Miért kövesül a gyászba, me. bánata kapcsolt. Melyik ér- amikor egy életen át hitte és val- zés volt erősebb bennünk? Az lotta, hogy van feltámadás? öröm vagy a bánat? Vagy egy- Jönnek majd napok és velük forma erős volt mind a kettő, együtt csendesül a szív fájdalma, hiszen kiegészítik egymást? Ifjú- Jön a nagy Idő, tarisznyájában kor lelkesedése és megszenvedett roppant gyógyír: a lassú feledés, életbölcsesség is? az előremutatás, a kötelezettsé­Válaszra vár a két meghívó, gek követelése, az élet jogai, jön- ... örömmel tudatjuk . .., hogy nek majd a pillanatok, amelyek csak veled teljes az élet, . ■ ■ fáj- már egy kicsinyke örömet, mo- dalommal tudatjuk .. . hogy örök- solyt hoznak, jön egy pillanat, nyugalomra helyezzük. Nézem a amikor úgy érzed, Isten keze meghívókat. Az egyiken karika- megsímogatott és lassan szeretni gyűrűket egy rózsaszál fűz össze, fogod ezt a Kezet, vágyódsz a si- a másikon fekete kereszt van. mogatásra, feléje nyúlsz imában, Önkéntelenül is az előbbi után szolgálatban, mások szeretésében nyúlok először. Mi ez bennem? és segítésében. És jönnek majd Életigenlés, az örök újrakezdés napok, amikor szívedből kihajt ereje, az örök bizakodás reménye, egy csöpp kis ág. az élet fájának az életet fel-nem-adás hite, a egy késői kis zöldje, amely meg- megújulás vágya, az ifjúság nagy tanulta már. hogy örömből lehet szeretete, a mindennapi halálok bánat, de bánatból is öröm, be- tagadása, az élet hite, a megúju- tegségből is gyógyulás és halál­lás vágya, a meg nem alkúvók ból feltámadás. Igen, feltámadás! újrakezdése. Már jönnek is a Nézz körül, hány baráti kéz szavak belőlem: türelem, megér- nyúl feléd igaz jószándékkal, fo- tés. megbocsájtás. elnézés, elfő- gadd el. kérlek, add meg nekik gadás örömben, bánatban, egész- a segítés örömét, hogy ők is bol- ségben. betegségben, és nagy- dogok legyenek általa, nagy szeretet mindig, rpindenkor. A két meghívóra elment a vá- Ézeket a szavakat fűzöm ünnepi lasz. csokorba, mert ezektől lesz teljes Áldj meg. Uram, minden em- az élet. béri jószándékot, amely örömet Boldog vagyok, hogy egymásra sokasitani, bánatot enyhíteni akar. találtatok, boldog vagyok, csak Gyarmathy Irén (3) 83.0507 Athenaeum 'Nyomda Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató ......halott voltam, de íme, élek ör ókkön-örökké, és nálam van­nak a halál és a pokol kulcsai” (Jel 1, 18). HÜSVÉTVASÁRNAP. — „Az Űr látja az ember útjait, és fi­gyeli minden lépését” (Péld 5, 21 — Fii 3, 21 — Mk 16, 1—8 — Mt 28, 1—10). Ezt az igét csak az első húsvét óta lehet igazán ma­gunkévá tenni. Isten ránk nézé­se és minket figyelése onnantól kezdve többé sohasem szakad meg. Lehetetlen, hogy elfelejt­sen, lehetetlen, hogy háta mögé kerüljek. Élő, hangzó szava (az igehirdetés!), embertől emberig vezet, és az örökkévalóság felé. „Bízzatok! Él! Feltámadott! Le­küzdött minden ínséget. Halálon győzött az élet. Halleluja, halle­luja, halleluja!” (216. ének 4.). HÚSVÉTHÉTFŐ, — „Krisztus azért halt meg, és azért kelt élet­re, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék” (Róm 14, 9 — Ézs 26, 13 — Lk 24, 13—35 — Mt 28, 11—20). Egy igehirde­tést hallottam, most tovább kell adnom: Jézus Krisztus nem en­gedi el kezünket soha. Halálunk­kor csak annyi történik, hogy egyik kezéből átvesz a másik­ba .. . — Ezek a kezek, erőt ad­nak már most, hogy megtalál­juk egymás kezét is, s amíg ld*- hét, el ne engedjük! „Húsvét mennyei kenyerét Várja éhező lelkünk, Életadó eledelét, Hogy győztes erőt nyerjünk. Krisztus ez a szent kenyér. Más kenyéren a hit nem él. Benne mienk az élet. Halleluja!” (215. ének 6.). KEDD. — „Aki az Isten aka­ratát cselekszi, az megmarad örökké” (1 Jn 2, 17 — 1 Sáhi 15, 22 — 1 Kor 5, 7—8 — Róm 14, 1—13). Bibliánk szerint mindenki feltámad, aki csak élt ezen a föl­dön. De hogy ki, „mire” támad fel, az az utolsó ítéletben dől el. Krisztusunk bírói szava csak azo­kat hívja örökre magához, akik földi életükben szeretni és szol­gálni akartak. „Jézusunk nevé­nek Zengjen hálaének, Mert ő az élet! Kik nyomában járnak, Itt vele szolgálnak. Őhozzá ér­nek. Jézus él! Ö a hű vezér. Hí­veit megőrzi, áldja, Örök fénybe várja.” (220. ének 4.) SZERDA. — „Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak” (Zsolt 5, 4 — Fi! 4, 6 — 2 Tim 2, 8—13 — Róm 14, 14—23). Nem furcsa, ha valaki úgy indul el reggeli munkájába, hogy szót sem vált szeretteivel — ? Ugyanilyen fur­csa elhagyni a reggeli elcsende- sedést, élő Urunkkal való szó­váltást. Nem hiszem, hogy ő ilyenkor megsértődik, de azt tu­dom, hogy nekünk nehezebb na­punk lesz. „Jókor reggel Jézus megáll Számtalan sok zárt kapu­nál. Zörget, és kérésünkre vár: Jöjj, légy vendégünk, Uram!” (102. ének 1.) CSÜTÖRTÖK. — „Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem” (Zsolt 57, 2 — Jak 5, 11 — 1 Kor 15, 19—28 •— Róm 15, 1—13). Még a feltá­madott, élő Ür sem garantálja, hogy életünk „sinen marad”. Ki tudja, milyen „ütközés” és „ki­siklás” vár ma ránk? Egy viszont bizonyos — hitünknek ebbe kel­lene kapaszkodnia — Ö minden „karambolunknál” ott van és tud segíteni. „Rögös úton láttam sok­szor: Jézus soha nem hagy el! Ott van, mire kell, még jókor, És a porból felemel. Néha gyö­tört bár a kétség. Mintha Jézus messze késnék. De ő segítségével Ott volt egészen közel.” (221. ének 3) PÉNTEK. — „Jézus azt mond­ta a tanítványoknak: Értitek, hogy mit tettem veletek? Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az va­gyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Űr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát” (Jn 13, 12—14 — Ézs 33, 22 — 1 Kor 15, 35—49 — Róm 15, 14—21). Tudjuk, az első tanítványok nem értették meg, sőt nagypéntekig nem is sejtet­ték, hogy mit tett velük Jézus. Vajon azóta változott ez a hely­zet — ? Kesergések és önmar- cangolások helyett, próbáljuk meg a Feltámadottat a lábmosás jeladásában is megérteni és kö­vetni. „Jöjj, tekints rám! Térj be hozzám! Adj erőt utad jár­nom, Hogy azt tegyem hűségesen, Amit kívánsz Mesterem.” (375. ének 2.) SZOMBAT. — „Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsi­nyek közül” (Mt 18, 14 — Ez 34, 12 — 1 Kor 15, 50—58 — Róm 15, 22—231. Valóban nem akarja! Ezt mutatta meg nagypéntek és hús­vét eseményeiben. — De, kik le­hetnek ezek a „kicsinyek”, és. az elcsatangolt „juhocskák” — ? Isi­ién éppen azt akarja, hogy ezek felismerésére legyen megnyílt szemünk és gyorsan melléjük lé­pő mozdulásunk. „Taníts minket szolgálatra, Szelídségre, alázatra! Szemünk nyisd meg új látásra, Szívünk és szánk haladásra!” (378. ének 3.) Simonfay Ferenc AZ NSZK-BAN NÖVEKSZIK A LELKESZI SZOLGALATOT VÉGZŐ NŐK SZAMA Több mint négyszeressé növe­kedett az 1960-as évek óta az NSZK-beli protestáns egyházak­ban a lelkészi szolgálatot végző nők száma. A legutóbb nyilvá­nosságra hozott statisztikai ada­tok szerint 1964-ben csak 282 (az összlétszám 2 százaléka) nő volt felavatott lelkész, az 1981-es esz­tendő végén viszont 1148 (7,3 szá­zalék). Ugyanilyen mértékben nő a teológiai főiskolákon tanuló nők arányszáma, amely az 1980/81-es tanévben elérte a 31,7 százalékot, (lwi) EGY NYITOTT KÉRDÉS: HOGYAN KELETKEZETT A VILÁGMINDENSÉG „A világmindenség kezdeté­nek kérdése ma is vitatott és — minden valószínűség szerint — mindig is az marad. Minden fi­zikai kutatás a legelső század­másodperc felé irányul.” Erről szólott dr. Hans-Heinrich Voigt, a göttingeni (NSZK) csillagá­szati intézet asztrofizikus pro­fesszora a göttingeni gyülekeze­tek által rendezett előadássoro­zaton. Előadásának címe: „A világmindenség eredete és fejlő­dése” volt, amelynek keretében kifejtette azt, hogy a Világ te­remtéséről szóló keresztyén hit nem áll ellentétben az erről szóló természettudományi néze­tekkel. „De — tette hozzá — ezt mi (keresztyének) nem tudjuk bizonyítani.” Voigt professzor az előadásá­ban részletesen foglalkozott az ’de vonatkozó, tudományos fel- tételezésekkel és « részletesen tárgyalta az „ősrobbanás” elmé­letet. Szerinte: az ősrobbanás­elmélet a jelenkorunk termé­szet-tudósai által a leghajléko- nvabb és legelfogadottabb felté­telezés. Viszont a világmindenség kezdetének „nulla pontján”, il­letve ennek vizsgálatánál a természettudományok illetékes­sége megszűnik. Az előadást követő eszmecsere keretében Horst Hirschler göt­tingeni tartományi szuperinten­dens a bibliai, teremtéstörténetet tette vizsgálata tárgyává. Ezek a bibliai történetek azért szü­lettek meg, hogy bizalmat kelt­senek a Világ iránt — mondot­ta. „Ezzel az emberek — a ma­guk korának nyelvén és tapasz­talatai alapján — tettek hitük­ről bizonyságot.” Ugyanezt le­het várni a jelenkorunk hivő embereitől is ,de óvakodni kell attól, hogy az ..ősrobbanás” el­méletét „Istennel azonosítsuk”. „Természettudományos alapon sohasem tudnám úgy, elfogadni Istent, mint aki a hézagpótló szerepét vállalta magára.” (épd)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom