Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-27 / 13. szám
Akinek meg kellett halnia... ELHALLGATTATTÁK! A kereszten függő Jézus láttán ezt a megkönnyebbülést érezhették Jézus ellenségei. Sikerült Jézust elhallgattatni, félreállítani az útból. Hiszen barátai is cserbenhagyták. Az okos főpapi érvelés, „jobb ha egy ember hal meg a népért” meggyőzően hatott. Pilátust is megnyerték akaratuknak. Semmi nem akadályozta meg tervük valóraváltását. Micsoda felszabadulás, megköny- nyebbülés: végre Jézus nélkül! Elhallgattatták! Jézus taníványai ajkán a keserű, reménytelen csalódás mondata ez a mondat. Meghiúsult remények, valóra nem vált álmok, reménytelen, kilátástalan jövő, a veszteség miatti mérhetetlen gyász ez nagypéntek. Milyen kilátástalanná, értelmetlenné, jövőtlen- né vált egyszerre minden számukra: Jézus nélkül! VALÓBAN ELHALLGATTATTAK JÉZUST A KERESZTEN? Nélküle peregnek tovább az események? Egy halott Krisztus tisztelői csupán az Öt követők gyülekezete? Az evangéliumok nem egyszerűen így látják a nagypénteki eseményeket. Benne nem a gonoszság diadalát látják, de nem is a reménytelenség gyászának állítanak emléket. A húsvét felől nézve az eseményeket, születik meg bennük a felismerés: a keresztre feszített Jézus nem a kiszolgáltatott, tehetetlen, elhallgattatott Megváltó, hanem Ó még ott a kereszten is értünk, mindenkiért munkálkodik. Keresztje alatt kíváncsi tömeg, céljukat elért főemberek, pogány katonák egymás szájából veszik át a csúfolódó, gúnyos mondatot: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni... szálljon le a keresztről és hiszünk benne.” Mária, az asszonyok, az egyetlen tanítvány, János a közelállók fájdalmával osztoznak a látványban. Az a Jézus, akit ők eddig nagynak, segítőnek ismertek, valóban nem tud segíteni többé? HÜSVÉT FELÖL NÉZVE ISMERI FEL A TANlTVÁNYI GYÜLEKEZET: Jézus ott a kereszten sem tétlenül szenved, hanem imádkozik, közbenjár értünk. Nem magáért könyörög, hanem értünk, mindenkiért. „Atyám, bocsáss meg nekik.” Közbenjáró imádsága nemcsak az őt közvetlenül keresztre juttatókért szól, hanem mindazokért, akikért vállalta a kereszthalált. Hogy megértsék, elfogadják szerete- tének azt a nagy áldozatát, ami Öt keresztre juttatta. Ebből a bocsánatból él ma is Isten népe, a tanítványi gyülekezet. Nem tehetetlenül, elhallgattatva függ Jézus a kereszten, hanem még ott is közösséget teremt magával, közösségbe hívogat. KÉT EMBER SZENVED JÉZUS MELLETT A KERESZTEN. Egyikőjük ajkára a szenvedés, a halál félelmes közelsége adja a gunyorosan keserű mondatot: „Ha te vagy a Krisztus...” A másik csak eny- nyit kér: „Jézus, emlékezz meg rólam...” És Jézus ott a kereszten kimondja ezt a nagy ígéretet: „Velem leszel”. A kereszten szenvedő Jézus ígérete hangzik azóta is mindenki felé, aki életének testi-lelki ínségei közül hozzá kiált: „... velem leszel...” Lehet-e reménytelen, csüggedt, jövőtlen Jézus gyülekezete, melynek Ura ezt az ígéretet adta? Velem lesztek! Hozzám tartoztok! Közösséget vállalok veletek! Nem kiszolgáltatva, elhallgattatva szenved Jézus ott a kereszten, hanem ott is azon munkálkodik, hogy emberek megismerjék Öt, hit ébredjen a szívükben. EGY RÓMAI SZÁZADOS, a kivégző osztag parancsnoka áll ott a kereszt alatt Jézus keresztre feszítésének tanúi között. Nem sokat közölnek róla az evangéliumok. Látta-e, ismerte-e előzőleg Jézust? Ott azonban így szól: „Ez az ember valóban igaz volt.” Nem gúnyolódik, nem is sajnálkozik, hanem hit ébred a szívében. Felismeri Jézus igazi arcát. És dicséri érte az Istent. Ma is megismétlődhet ez a csoda. Valaki rátekint a kereszten szenvedő Jézusra és nem a sajnálkozás, nem a gúny ébred fel benne, hanem a hit: értem ment halálba Jézus, értem szenvedett. Püspökeink látogatása dr. Lékai László bíborosnál Dr. Káldy Zoltán egyházunk püspök-elnöke, és dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke március 5-én meglátogatta dr. Lékai László bíborost, a Római Katolikus Püspöki Kar elnökét Esztergomban. A látogatás egyfelől viszonzása volt dr. Lékai László bíboros dr. Káldy Zoltán püspök-elnöknél tett múlt évi látogatásának, másrészt a két egyház közötti kapcsolat továbbépítését szolgálta. A beszélgetés során püspökeink tájékoztatták dr. Lékai László bíborost a Lutheránus Világszövetség 1984-ben tartandó nagygyűléséről, a svédországi Uppsalában ez év tavaszán tartandó összkeresztyén béke-világ- gyűlésről. A bíboros ismertetést adott a magyarországi római katolikus egyház életéről, időszerű kérdéseiről. Szó volt a két egyház viszonyáról is. Dr. Káldy Zoltán püspök átnyújtotta dr. Lékai László bíborosnak az új Evangélikus énekeskönyvet és a Corvina kiadásában megjelent „Luther Márton végrendelete” című könyvet. A bíboros pedig megajándékozta püspökeinket a római katolikus egyház legújabb névtárával. ,.Keresstfa titka tündököl99 tus feltámadásának fényével nyer új tartalmát a kereszt. A kivégzés fája, az átok fája és a szégyenfa nekünk többet jelent ezeknél. S amikor a keresztfa titka így felragyog, „tündököl”, akkor éppen a keresztről életünkre is új fény hullik: a hit, a szeretet és a reménység fénye. „Keresztfa titka tündököl”, más szóval a kereszt titka feltárul, a kereszt jellé_válik. A kereszt a győzelem jele Jézus kivégzésének minden iszonyata. Ha talán kissé színezetten is, de láthattuk, a tényt, Jézus számára a kereszt a kivégzés fája, bitófa lett. Csakhogy ennél többről van szó. Énekünk így folytatódik: „melyen az élet halni száll”. De bizonyára érezzük az énekből, hogy itt nem egy életről, itt az életről, az Életről van szó. Egy olyan élet szállt halni, amely mindvégig tiszta maradt, a halál egyedül nála nem a bűn „zsoldja” volt, legalábbis nem az övé. S hozzá, Isten örökkévaló Fia indult halálba. Senki és semmi nem győzhette le a halált, csak a tiszta és örökkévaló élet önként „halni szállása”. Ezért lett a kereszt az „üdvösség kútja”, ahonnan mindenki meríthet, nemcsak tiszta, friss és új életet, hanem örök életet is. Szép, középkori himnusz új énekeskönyvünk 189. éneke: Királyi zászló jár elöl... — Szerzője Venantius Fortunas poitiersi püspök, aki Kr. u. 530—609-ig élt. Az éneket az 1561-ben megjelent Nagyszombati énekeskönyv hozta először hazánkba, mostani formájába Sik Sándor író és költő öntötte 1932-ben. Mint egy búvópatak, hol alámerült, hol előtört mintegy 1400 esztendős története folyamán. Üj énekeskönyvünk most nemcsak átörökítette, hanem „véglegesítette” is. Reméljük, hogy az énekeskönyvet, benne ezt az énekünket is egyre többen és egyre jobban megszeretik. Ezelőtti énekeskönyvünk 700-as énekei közt az %lső húsvéti ének 'vf5TT.~'Üj énekeskönyvünk a böjtiek közé teszi. Bizonytalanság? Bizonyára komoly döntés. Alapvetően azonban mindkettőhöz tartozik. Énekünk böjti és húsvéti is egyszerre. A böjti és húsvéti időt nem lehet egymástól függetlennek tekinteni, egyik sincs a másik nélkül. Erről tanúskodik a rajz is írásunkbán. A Bárány hordozza a „királyi zászlót”,amelyre a kereszt van rajzolva. E szép szimbólum énekeskönyvünk 306. lapján látható, és a magyrázat hozzá a könyv végéről; „zászlót tartó bárány: a győztes Krisztus, a húsvét jele.” S hozzá egy ige: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tiszteség, a dicsőség és az áldás” (Jel 5,12). A keresztrefe- szített és feltámadott Krisztusé a győzelem. Halálára és feltámadására együtt emlékezünk az előttünk álló héten és ez éppen a „keresztfa titka”. Az ének tartalmára figyelve, meggyőződésem, hogy azt a versszak második sora foglalja össze legszebben: Állítólag Nagy Konstantinosz császár egy döntő ütközete előtt éjjel az égen felragyogni látta a keresztet és ezt hallotta: e jelben győzni fogsz. Zászlókra, fegyverekre feltűzette a keresztet és csakugyan győzött. Mindenesetre e győztes csatával egy új korszak született: a diadalmas, uralkodó keresztyénség időszaka. A „királyi zászlós” körmenetek korszaka, az egyház hatalomra törekvésének ideje egészen a keresztesháborúkig. Ma ezen túl vagyunk és határozottan látjuk, nem ilyen „győzelmet ígér a kereszt. Krisztus keresztjét nem szabad leigázásra használni. A kereszt a bűn feletti győzelem jele. „Világ bűnének zálogát, te hordoztad, te boldog ág” — énekeljük később az éneket. Így lett a kereszt a bocsánat fája, „mely szennyet, vétket eltörölt”. Ha a „keresztfa titka tündököl”, akkor felszabadul, megtisztul az élet, ott nemcsak szavak, hanem az élet hirdeti, hogy van szabadulás, segítség, s ez az élet szembefordul minden rosszal, ami az életet tönkre akarja tenni kicsiny körben, vagy világméretekben. A kereszt az új élet jele Nemrégiben sokunk előtt megelevenedhetett a „Ben Húrból” A kereszt a szolgálat jele A kereszt titkához hozzátartozik ez a sor is az énekből: „kereszten trónol köztetek.” Érthetetlen. Mert vagy kereszt, vagy trón, véljük mi. Ha trónol valaki, szóba se jöhet a kereszt. Ha keresztre feszítenek valakit, akkor ez éppen nem trónus. Pedig éppen itt a titok: Jézus trónja a kereszt, uralmát nem fényes dicsőségben, hanem alázatos szolgálatban gyakorolja. Ebben páratlan ő: kereszten trónol. Ben Húr legnagyobb mondatának azt tartom, hogy amikor beszámol Jézus haláláról, hogy imádkozva halt meg, így értékeli: „ezzel a mondatával kiütötte a kardot a kezemből.” Aki a kereszten trónoló Krisztust elfogadja, az nemcsak megbocsátani tud, hanem segíteni és szolgálni is. A mi helyünk sem a „trón”, hanem a szolgálat. Krisztus keresztje önfeláldozó és felelős szolgálatra indít minden embertársunkért. Nagy héten így ragyogjon fel, „tündököljön” közöttünk is a „kereszt titka”. Krisztus halálából és feltámadásából erősödő megtisztult élettel, boldog reménységgel és szolgáló szeretettel énekeljük: „legyen győzelmünk, add meg ezt, a diadalmas szent kereszt.” Keveházi László Dr. Nagy Gyula püspök Genfben Az Európai Egyházak Konferenciája meghívására dr. Nagy Gyula püspök április 2. és 12. között Genfben tartózkodik, ahol részt vesz a május végén Moszkvában megrendezendő EEK-konzultáció előkészítésében. MEG KELLETT HALNIA? Igen. De ezt értem, értünk, mindenkiért vállalta Jézus. Ezért legyen imádsággá egyik énekünk ajkunkon: „ne csak kínod tudjam, Okát is megértsem, Hogy te gúnyt, halált, Uram, Szenvedtél énértem. Oka annak én vagyok, Én és tenger vétkem. Kínjaid ezért nagyok. Célja üdvösségem.” Sárkány Tiborné „Keresztfa titka tündököl" Énekeskönyvünk 236. lapján egy másik szép szimbólum látható: csillag Krisztus-jellel. Egy kereszt közepén a csillag, mintha azt ábrázolná: a keresztfa új fényt-kapott. S csakugyan KriszÜJRAVÁLASZTOTTÁK MUNSHI TUNDU INDIAI EVANGÉLIKUS PÜSPÖKÖT Az Északindiai Evangélikus Tunu püspököt. Tanú püspök 1958 Egyház Zsinata legutóbb tartott óta tölt be magasabb egyházi ülése újabb öTévi szolgálati idő- tisztségeket a mintegy 50 ezer lel- tartamra megválasztotta Munshi két számláló evangélikus egyházban. (lwi)
