Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-06 / 10. szám
GYERMEKEKNEK. „írok nektek, ifjak...’ Tőlem is kér áldozatot Hűtlen pásztorok Ezék 34, 1—10 Kukorica Jancsi viszontagságos életútja azzal kezdődött, hogy nem vigyázott hűségesen a reá bízott nyájra. Amíg a patak partján Iluskával játszadozott, nyája szétszéledt. Sok bárányát a farkasok ették meg, másokat pedig a tolvajok vitték el. Mivel este nem tudott gazdájának elszámolni a reá bízott bárányokkal, gazdája világgá kergette öt. A Szentírásban többször is olvashatunk ilyen hűtlen pásztorokról. Ezékiel próféta egyszer Izrael népének vezetőit nevezte hűtlen pásztoroknak. Miben áll Ezékiel szerint a pásztorok hűtlensége és milyen büntetést kapnak a pásztorok hűtlenségükért? a hűtlenségnek az a FORRÁSA, hogy a pásztoroknak csak önmagukra van gondjuk, de a nyájjal nem törődnek. A juhokat megfejik és a tejet megisszák gyapjúkat lenyírják és ruhát ké- szítenek maguknak belőle, a kövér bárányokat levágják és nagy lakomákat csapnak belőlük, de nem legeltetik a nyájat. Nem gondoskodnak arról, hogy a bárányokat füves legelőkre tereljék és nem gondolnak arra sem. hogy időnként a bárányok megszomjaznak és üdítő vízre van szükségük. Milyen pásztorok az ilyenek? Hát a pásztornak nem az a dolga, hogy a nyájat legeltesse? Nemcsak hűtlenek ezek a pásztorok, de egyáltalán pásztoroknak sem lehet nevezni őket! A HŰTLEN PÁSZTOROK MÁSIK JELLEMZŐJE, hogy éppen úgy, mint Kukorica Jancsi, nem vigyáznak a nyájra. A nyáj szétszéled, farkasok, tolvajok tépázzák meg. mert a pásztorok mással vannak elfoglalva. Talán szórakoznak vagy lustálkodnak és nem gondolnak arra, hogy a balga kis bárányoknak őrizetre van szükségük. Az ilyen pásztorok, ,ha észre is veszik nyájuk szétszéledését, nem mennek az eltévedt bárányok után, nem keresik meg őket, nem kötözik be megsebzett lábaikat, hanem csak a maguk kényelmével törődnek. Isten azonban nem tűri sokáig az ilyen pásztorok garázdálkodását. Azzal bünteti meg a hűtlen pásztorokat, hogy elveszi tőlük a nyájat és olyan pásztorra bízza, aki összegyűjti az elszé- ledt bárányokat és gondját viseli a nyájnak. Izrael vezetőinél ez az ítélet úgy teljesedett be, hogy Isten háborút bocsátott Izrael népére. A háború vihara elsodorta a régi hűtlen vezetőket, és új hűséges vezetők léptek a helyükbe. A sok hűtlen pásztor után Isten végül elküldte leghűségesebb pásztorát, Jézust. HA JÓL MEGGONDOLJUK A DOLGOT, azt kell mondanunk, hogy mindnyájan pásztorok vagyunk. Nemcsak vezetőkre, szülőkre és nevelőkre bíz Isten embereket. hanem minden emberre, még a kis'gyermekekre is. Lehet, hogy a kistestvérünket vagy az osztálytársunkat, aki mellettünk ül a pádban, de sokszor azt az ismeretlen gyermeket is. akivel együtt utazunk az autóbuszon. Milyen pásztorai vagyunk a reánk bízottaknak? Nem vagyunk mi is olyanok, mint Izrael népének vezetői? Csak magunkkal törődünk vagy tudunk vigyázni a társainkra is? Ha most számot kellene adnunk, hogyan vigyázunk testvéreinkre, társainkra, vajon mi lenne ennek a számadásnak az eredménye? Az egymásra való vigyázást már kicsiny korban kell megtanulnunk. Mert ahogyan vigyázunk gyermekkorunkban a reánk bízottakra. olyan szülők, nevelők vagy vezetők leszünk. ISTEN AZÉRT KÜLDTE EL JÉZUST, a hűséges pásztort, hogy a hűtlen pásztorok megváltozzanak és az ő szeretetéből és erejéből hűséges pásztorok legyenek. S. J. EGYHÁZI VONATKOZÁSÚ TANULMÁNYOK VILÁGI LAPOKBAN Az elmúlt fél év folyamán több hazai újság és folyóirat közölt evangélikus vonatkozású híreket, cikkeket vagy tanulmányokat. Dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai dékán tollából a következő írások jelentek meg: Luther Márton végrendelete hazánkban (Könyvvilág 1983 1). Fejezetek a soproni evangélikus Líceum történetéből (Nyelvünk és Kultúránk 1982,4), Aki megváltoztatta Európa vallási térképét (Magyar Nemzet 1982. november 14), Luther en Hongrie (Revue de Hongrie 1982/4), Luther’s Handwritten Manuscripts in Hungary= Luther kéziratai Magyarországon (Hungarian Digest 1982/3). Zsid 11, 17 Néha az ember nem érti Istent, mert egyáltalán nem úgy cselekszik, ahogyan várnánk, ahogyan mi az Ű helyében cselekednénk. Gyakran derül ez ki, amikor bibliai történetekről beszélgetünk fiatalokkal. ÁBRAHÁM ÉLETÉNEK AZ AZ EPIZÓDJA, amelyre a Zsidókhoz írt levél idézett verse vonatkozik, szintén egy ilyen érthetetlen történet. (Érdemes felfrissíteni és elolvasni 1 Móz 22,' 1—19-ben) Mert miről is van szó? Arról, hogy Isten egy édesapától azt kéri, áldozza fel egyetlen gyermekét. amikor ez a gyermek ráadásul éppen az ígéretek hordozója. Aligha van ennél megdöbbentőbb történet az Ószövetségben. Hát ilyen kegyetlen az Isten? Ilyen embertelen, hogy még azt is elveszi, azt is kéri, amit Ö adott? És ennyire „rossz pszichológus”, aki ahelyett hogy a benne hívőket minden módon segítené, kivételezne velük, még keményebben bánik velük, mint a többi emberrel? Lehet-e, érdemes-e akkor egyáltalán hinni, ha esetleg velem is így bánik? Hát nem amiatt félnek sokan, főleg fiatalok Isten útján járni, mert úgy látják, érzik, hogy az tele va-n tiltó táblákkal, hogy le kell mondani sokmindenről, amit másnak szabad, de egy hitben élő embernek nem szabad? Éppen azoknak kell áldozatot hozni, akik Isten gyermekei? Hiszen ezzel nemhogy toborozna magának embereket Isten, hanem egyenesen elriaszt! Meg lehet ezt érteni? A HITHEZ HOZZÁTARTOZIK AZ ÁLDOZAT! Ez Isten válasza. És ezt soha nem titkolta elölünk. Gondoljunk egy pillanatra Jézusra, aki éppen akkor kezd el beszélni arról, hogy aki követni akarja öt, az tagadja meg magát és vegye fel keresztjét, amikor sokaság veszi körül (Mit 8, 34.). És amikor „önkéntesek” jelentkeznek nála, akkor ahelyett, hogy kapva-kapna rajtuk, azt mondja: a rókáknak barlangjuk van és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania (Lk 9, 57—62.). Hát megéri ez az áldozat Jézus követését? DO UT DES. Adok, hogy te is adj — így értjük még ma is sokszor az áldozat lényegét. Vagyis, hogy Isten adjon boldogságot, bűneimre bocsánatot, szerencsét, ezért némi „kenőpénzt” csúsztatunk oda neki. Ez az áldozat pogány, az ember saját képére alakított Istene jóindulatának megnyerését célul kitűző értelme. De ehhez az elképzeléshez Istennek semmi köze. Már az Ószövetség áldozatai is tiltakoznak ez ellen a pogány felfogás ellen. Az Újszövetség pedig csupán egyetlen áldozatról beszél, amely az Isten előtt kedves, Jézus Krisztusnak a Golgota hegyén, a kereszt oltárán bemutatott áldozatáról. Az ember nem adhat semmit Istennek — Ö adott mindent nekünk. Ábrahámnak végül is nem kellett feláldoznia Izsákot, de az a „másik Atya feláldozta az egyetlen Fiát. Keíl-e akkor még egyáltalán „áldoznunk”? Abban az értelemben, hogy ezért cserébe kapjunk valamit Istentől, nem. De áldozatot hozhatunk hálából .hogy iránta való szeretetünket kimutassuk. És ez az áldozat nem lehet kevesebb, NDK: A DERMBACHI EGYHÁZMEGYÉBEN HÁROM ÚJONNAN ÉPÍTETT TEMPLOMOT SZENTELTEK FEL A Thürtngiai (Evangélikus) Tartományi Egyház Dermbachi Egyházmegyéjében majdnem egyidő- ben szenteltek fel, illetve vettek újra gyülekezeti-istentiszteleti szolgálatba három templomot: az unteralbai, az oechseni és az oberweidi egyházközségekben. Mind a három templomot eredeti szépségükben építették újjá, a bennük lévő orgonákat a történeti hűség követelményeinek megfelelően állították helyre és a gyülekezetek kibővítettek az istentiszteleteken kívüli alkalmakat szolgáló épületeiket is. A gondosan elvégzett renoválási munkák láttán — amelyben a fűtés kérdése is megoldódott — az egyik oechseni gyülekezeti tagnak egyszerűen ez volt a véleménye: ,.A templomnak mindig is ilyen melegséget kellene adnia.” (Glaube und Heimat) AZ OLASZ RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK A BÉKÉÉRT Az olasz katolikus püspökök szolidárisak amerikai püspöktársaikkal, akik a nukleáris elrettentés elvét erkölcstelennek bélyegzik, nagy visszhangot kiváltott állásfoglalásukban — jelentette ki a „Justitia et Pax” bizottság elnöke, Dante Bernini püspök egy, a nem régiben tartott római sajtókonferencián. Hasonló értelemben nyilatkozott Luigi Bettazi püspök, a Pax Christi elnöke is. A középhatósugarú rakéták tervezett dél-itáliai hadrendbe állítását — véleményük szerint — „Európa nukleáris felfegyverkezésének kezdetét jelentheti”. (Magyar Kurír) mint amit Jézus hozott értünk. Ö az életét adta értünk, kevesebbet, mint az életünket, nem adhatunk Neki. Wrede Matild nevét sokan ismerik, főleg Finnországban, és csak úgy emlegetik: ,a foglyok angyala”. Húsz esztendős korában, fiatal lányként egy istentiszteleten mélyen megérintette őt Isten szava: Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta ... Wrede Matild átélte, hogy válaszolnia kell Istennek erre a szeretetére. Válasza az volt, hogy megtalálta szolgálatát Isten országában. Isten nagy sze- retetet és felelősséget ébresztett benne a börtönben levők iránt, és a „foglyok angyala” attól kezdve egy életen át végezte a börtönökben a legegyszerűbben, leg- igénytelenebbül élve az evangélium hirdetését. A hirdetett ige, és szeretete nyomán sok bűnöző találta meg Jézust, és benne az új életet. Sírkövén csupán ennyi a felirat: Mathilda, Isten jobbágya. Wrede Matild bemutatta az egyetlen áldozatot, amely méltó Jézus Krisztus áldozatához: odaszánta aí életét „élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek” (Rm 12, 1.). E nélkül senki nem lehet Jézus tanítványa. És éppen ez adja meg életünk igazi értékét, ez teszi lehetővé, hogy Isten használhasson minket. ÉS HOGY EZ HOGYAN VALÓSULHAT MEG A MI ÉLETÜNKBEN? A mindennapok hűséges áldozataiban. Lehet, hogy úgy, valóban anyagiakat áldozok. Ügy tapasztalom, hogy a gyülekezetek fiataljai nem nagyon gondolnak arra, miből is él az egyház, miből renoválják a templomot, az egyházi épületeket. Hogy a fiataloknak is kellene anyagi áldozatot hozni mindezekért, és nemcsak a nyugdíjasoknak. Máskor meg talán időt kellene áldozni. Nemcsak Isten Igéjének halgatá- sára. hanem ha kell. szolgálatra. A másik emberre. Néha türelmet — néha szeretetet. Meg lehetne látogatni a gyülekezet magányosait, öregeit, betegeit. Vagy fiatalokat, akik már „kikoníirmál- kodtak” a gyülekezetből. És néha akár egészséget is. Egy orvosnő ismerősünk, aki maga is hordozza betegségének erőtlenségét, erején és munkáján felül is végzi a gyógyító munkát, ha szívességet kérnek, hívják, kötelességén felül is megy, noha tudja: ez az 5 erejéből, egészségéből — áldozat. Én úgy látom, azok az igazán boldogok, akik tudnak válaszolni Jézus nagy áldozatára, és ezt valamilyen módon aprópénzre váltják. Akik tudnak Jézus nevében, őérte áldozatot hozni. Hogy hogyan? Azt Ö naponta megmutatja. Baiicza Iván „Luther élete és műve” Dr. Ottlyk Ernő új egyháztörténeti könyve „Lutherre sokféle szempontból lehet tekinteni. E könyv írója őt gyermekkora óta szereti. Mint az egyháztörténet professzora, tanulmányozta Luther életét és művét. Ősz püspökként pedig örömmel adja át az olvasónak mindazt, amit Lutherben megszeretett, felkutatott, nagyrabecsüit. Nem a szaktudósnak íródott e könyv, hanem az evangélkus gyülekezeti tagnak” — ezekkel a sorokkal fejezi be és indítja útnak új könyvét D. dr. Ottlyk Ernő, amelynek címe: „Luther élete és műve." HITVALLÁS EZ A KÖNYV. Elsősorban a szerzőnek a hitvallása, akit gyermekkorában megragadott a reformáció üzenete, aki tanulmányozta Luther életét a professzori székben és a levéltárakban, s aki ősz püspökként summáza, ami benne leszűrődött. Természetesen a könyv minden során átsüt az ő hitvallása is, ahogyan ő értette meg és éli a reformáció üzenetét, Isten szere- tetének evangéliumát. Ez a könyv azonban mélyebb értelemben is hitvallás. Az olvasó úgy veheti kézbe, mint aki egy „Luther életrajzot” fog olvasni, de többet talál a könyvben. A 13 fejezetre osztott könyv voltaképpen Luther hitvallásának összefoglalása is A 95 tételtől elkezdve megelevenednek az összes reformátor! iratok a sorokon keresztül. Külön fejezetet kapnak a Kis- és Nagykáté és az Ágostai Hitvallás is. De olvasunk a könyvben az egyházépítő Lutherről, az igehirdetőről, szentségének átélőjéről, sőt a pedagógus Lutherről is. Ezért mondhatjuk, hogy a könyv Luther hitvallása is. De még itt sem állhatunk meg, a könyv legalábbis nem teszi ezt. Megszólal a műben a mai evangélikus hitvallás is. Érdemes eből a szempontból a XI. fejezetre külön is figyelni, melynek címe: „Az emberi együttélés rendjéről.” És tudatosan érkezik meg a szerző — egyenes úton — jelenünkig: „A dia- kóniai teológia — amelyet D. Dr. Káldy Zoltán püspök alapozott meg — utunk teológiájának a kifejtése. Ennek a Jézusközpontúságával egybeesik Luther Krisztocentrikus teológiája” — vallja. Ilyen széles távlatokban és gazdag értelemben hitvallás ez a könyv. A TELJES LUTHERI ÉLETMŰVET IGYEKSZIK FELÖLELNI EZ A KÖNYV. „Luther élete és műve” — már a cím is erre utal. Nem: élete és művei, így és műve, más szóval szolgálata, küldetése. Gondolkodása, tanítása, egész életének hatása. így is fogalmazhatnánk: ebben a könyvben az csalódik, aki csak egy lutheri életrajzot keres. Majdnem azt mondhatnánk, hogy a kereken 250 lapos könyvben „oldalszámban” éppen az élete eseményeinek feldolgozása a legkevesebb. De azt is mondhatnánk, hogy ez bizonyára tudatos is volt: az életrajzi adatokon túl az egész életművet megszólaltatni. Sőt, a reformáció szolgálatát és üzenetét is. Ezért kapnak fontos helyet a könyvben a „munkatársak és segítők” is: Melanchton, Bugenhagen, Spala- tin. Jonas Justus, Bucer, sőt, Bölcs Frigyes fejedelem is. Ezért nem áll meg a könyv Luther halálának eseményénél, hanem folytatódik „A helyzet éleződik” fejezetben a vallásháborúk és in- terimek megrajzolásával és eljut egészen a tridenti zsinatig. S ezért van szó egy következő fejezetben a reformáció terjedéséről is, benne különös hangsúllyal a magyarországi reformációról is. Ebből a szempontból csak két megjegyzés, ami ellentmondónak tűnhet, de csak felületesen. Egyrészt, ha ilyen perspektívát akar nyújtani a könyv, jó lett volna olvasni a reformáció hátteréről, tehát a középkor vallási, társadalmi és politikai helyzetéről is. Másrészt a könyvet olvasva az az ember érzése, hogy nehéz ennyire mindenre kiterjedően egy könyvben írni, Luther életétől egészen napjainkig. Mégis summázva elmondhatjuk, hogy magyar nyelven ilyen terjedelemben nem jelent meg még Luther életének és műveinek ilyen terjedelmű és egy lélegzetű feldolgozása. AJÁNDÉK EZ A KÖNYV GYÜLEKEZETEINKNEK A LUTHER-ÉVBEN. A szerző megírja: „nem a szaktudósnak íródott e könyv, hanem az evangélikus gyülekezeti tagnak.” 1983- ban hazai evangélikus egyházunk is megjelentet még könyveket Luther szolgálatáról és művéről. Terveinkben szerepelnek különböző kiadványok, egy csokor Luther írásaiból is. Tudományos igényű munkák is, részletekbe menő cikkek is. Meg fognak szólalni hazai történészeink és egyháztörténészeink is. Mégis jó, hogy a Luther-évet egy olyan könyv kiadásával kezdte egyházunk, amelyet elsősorban gyülekezeti tagjaink olvashatnak, forgathatnak örömmel és tanulsággal. Ha Luther életének és művének célja a gyülekezet megújulása és élete volt, akkor jó volt, hogy a Luther-év „praeludiuma- ként” gyülekezeteink kaphatták kézbe elsőnek a jubileumi év első gyümölcsét. Igv valóban ajándék ez a könyv: egyházunk ajándéka gyülekezeteinknek az ünnepi évben. Megköszönjük a könyvet a szerzőnek, akinek könyvében bizonyára sok esztendő, vallomása szerint talán egy egész élet kutatása sum- mázódott. Hálásak vagyunk a könyvet megjelentető Sajtóosztálynak és egyházunk vezetőinek is a szép könyvért. S ajánljuk a könyvet valóban minél több evangélikus gyülekezeti tagnak, testvéreinknek, hogy forgassák haszonnal, s értsék meg belőle Luther életét és művét. Keveházi László
