Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-02-20 / 8. szám
Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Ghánái Köztársaság Nyugat- At'rikában a Guineái öböl mentén terül eí. Déli része sík vidék, északi része szavannás, majd őserdőkkel borított domb- és hegyvidék. Területén van az Alsó és Felső Volta folyó összefolyásánál kialakult hatalmas víztároló. Az ország területe majdnem háromszor akkora, mint Magyarország (238 537 négyzetkilométer), lakóinak száma az 1978. évi becslés szerint kereken 11 millió. Iái, akiket 7 gyülekezetben 7 lelkész gondoz. Az egyház szervezeti központja az ország fővárosában Accrában van. Újabban az ország északi részében, a mohamedán hatásnak kitett területeken is. végeznek missziói munkát az evangélikusok. Lelkészeiket Nigériában képezik ki. MIVEL A KIS EGYHÁZBAN a Missouri Zsinat konzervatív hatása érvényesül, a Ghánái Evangélikus Egyház nem tagja a Lutheránus Világszövetségnek. Ennek ellenére az egyház kapcsolatot tart fenn a Világszövetséggel és jelentős támogatást kap a Világ- szövetségtől. A Lutheránus Világszövetség anyagi támogatásával tartanak fenn egy gyermek- és szociális gondozó központot Kumasinak, az ország második legnagyobb városának külvárosában. Selmeczi János GHÁNA egy 8-13. században fennálló jelentős birodalom nevét viseli, amely az ország mai területének északi részétől Nigerig terjedt, s amellyel a mai Ghána csak a bevándorlás révén van kapcsolatban. 1471-ben a portugálok szállták meg a partvidéket, amelyet Aranypartnak neveztek el. Á 17. században a portugálokat a hollandok szorították ki. Az ő közreműködésükkel indult meg a rabszolgakereskedelem. A század végén az angolok is létesítettek rabszolgakereskedő telepeket. A 18. század folyamán évente tízezer rabszolgát hurcoltak el Amerikába erről a területről. A 19. században a rabszolgakereskedelmi központokat fokozatosan gyarmatokká szervezték át. 1874-ben a mai Ghána déli része Aranypart néven angol protektorátus lett. Az angoloknak hosszú háborúskodással sikerült az egész országot le- igázni. Az első világháború után az, angolok Togo német gyarmat nyugati részét is Aranyparthoz csatolták. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN fokozódott a gyarmatosítás elleni harc. 1957-ben Aranypart Ghána néven a Brit Nemzetközösség keretében független állam lett. Ghána volt fekete Afrikában az első felszabadult ország. 1960- han kikiáltották .a,;;Qhánai Köztársaságot. Nkrumah elnök vezetésével hozzákezdtek egy szocialista jellegű társadalmi és gazdasági rend kialakításához. Ezt a rendszert azonban 1966-ban egy katonai puccsal megbuktatták. Több katonai rendszer váltakozása után jelenleg egy polgári demokratikus jellegű kormányzat van uralmon. Az .ország jelenleg is a Brit Nemzetközösség tagja. Az ország lakóinak több, mint a fele mezőgazdasággal foglalkozik. Legfontosabb terménye a kakaóbab. A kakaócserjét az 1870- es években a misszionáriusok honosították meg az országban. Mivel az ország igen gazdag ásványi kincsekben, arany, gyémánt, mangán és bauxit bányászata jelentős. A LAKOSSÁG TÖBBSÉGE SZUDÁNI NÉGER. A legnépesebb az ország déli részén élő akan népcsoport. A hivatalos nyelv az angol. A bennszülött nyelvjárások közül legelterjedtebb az aka. A lakosság 43 százaléka keresztyén, 38 százaléka a törzsi kultuszok híve, 12 százaléka mohamedán. A keresztyén felékezetek között a római katolikus egyház a legnagyobb, utána a metodista és a prebiteriánus egyház következik. A 13 keresztyén egyház a Keresztyén Nemzeti Tanácsban tömörül. BÁR AZ EVANGÉLIKUS MISSZIÓT már a 18. század közepén elkezdték dán kereskedők nyomán a herrnhutiak, amit azután a Bázeli Misszió munkásai folytattak, a mostoha klíma miatt jelentős eredményt nem tudtak elérni. Csak a második világháború után sikerült Ghánában a kicsiny evangélikus egyházat megszervezni. Nigériából jöttek át a Missouri Zsinathoz tartozó misz- szionáriusok és a nagy ipari városok munkásai között kezdtek el missziót végezni. 1961-ben leit önálló a Ghánái Evangélikus Egyház. Jelenleg kétezer hívet számA. Münch: Fény és sötétség Vannak órák: az eget nyitva látjuk, csupa fény, csupa ragyogás a föld . .. imádatra indít ezer csodájuk, térdrehullunk Isten színe előtt. És vannak órái a szenvedésnek. Baj, veszedelem, ínség fenyeget... szívünkre nehezednek, égig érnek ... eltakarják előlünk az eget. De akkor is hisszük — akármi érjen, vigyáz ránk az áldó Atyai szem. S míg a fény újra áttör a sötétén, nem csüggedünk, csak várunk csendesen. Németből fordította Túrinezei Erzsébet Az új énekeskönyvről jutott az eszembe... Mindig öröm az éneklés. Különösen is akkor, ha közösségben csendül fel az ajkakon az ének. Ilyen nagy örömben van részük most egyházunk, gyülekezeteink tagjainak, amikor a mai vasárnapon használatba veszik az új'éne- kesköny vet. A mostani vasárnapon hallhatjuk ezzel kapcsolatban püspökeink körlevelének felolvasását gyülekezeteinkben. Ebből való a következő szakasz. „Hálásak vagyunk Istennek, hogy adott nemzedékünknek szellemi és lelki erőt, amellyel ezt a munkát elvégezhettük. Több, mint kétszáz ember, lelkészek és hívek, költők és muzsikusok. fiatalok és idősebbek munkája, összefogása révén most kezünkbe vehetjük korszerűen szerkesztett énekeskönyvünket. Hálásak vagyunk Istennek azért is, hogy a magyar evangélikus egyház gyülekezeteiben egységes énekeskönyvből énekelhetünk ezután". * Hosszú évek megfeszített munkája nyomán alakult ki az énekeskönyv kézirata. 1982 nyarán körülbelül két hónapos munka után alakult ki az énekeskönyv úgynevezett forgatókönyve. Napi munkánk után. délutánonként zártuk magunkra az ajtót egyházunk zenei igazgatójával. Ezt a munkát nem lehetett a napok forgatagában végezni, ehhez egy, kis nyugalom kellett. Így állítottuk össze, ragasztottuk néha soronként az oldalakat. Boldogok voltunk, amikor egy-egy szakasz végére értünk, s még egyszer is ellenőriztük, mit végeztünk. Hogy időnként énekeltünk? Hogy sokszor már nagyon fáradtak voltunk? Hogy néha már alig láttunk? Hogy hazafelé menet szinte csak vonszoltuk magunkat? — Böjt 1. vasárnapján az ol- tárteritő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 2 Kor 6, 1—10: az igehirdetés alapigéje: Mt 4, 1—11. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 20-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház Ma már csak mosolygunk rajta boldogan. Pedig így volt. * Izgatottan vártuk a nyomdától a-j montírozott oldalakat.',' Vajon milyen a- valóságban ez, arait terveztünk, amit megátfnadtúnlc:?: Időnként bosszankodtunk egy- egy hiba láttán, s ' olyan ■ nagy volt az örömünk, ha valami szépen és jól alakult... Azután olyan nagy öröm volt kézbe venni az énekeskönyv első példányát ... * Gyülekezeteink tagjai csak a kész énekeskönyvet veszik kézbe, látják. Lelki szemeim előtt azonban megjelent egy tizéves fiú képe, akit hatalmas, vastagon megtömött aktatáskája szinte féloldalra húzott. . . Negyvennégy évvel ezelőtti bennem ez a kép. Isten már akkor indítgatta az egyházzene felé ezt az akkor tizéves fiút. Kottákat cipelt már akkor is. Negvennégy év barátsága fűz össze minket. Gimnáziumi éveink alatt de sokat voltunk együtt. Teológus éveink alatt együtt laktunk. Javítottunk már orgonát, cipeltük kiselejtezett orgona pedálsorát Sopron utcáin. Tanultunk együtt, vitatkoztunk is nem egyszer. De mindig azért, hogy megértsünk, előbbre vigyünk dolgokat. Boldog vagyok, hogy sokszor ott lehettem orgonaművész barátomnak a Zeneakadémián, meg másutt adott koncertjein. „Hálásak vagyunk Istennek . ..” hallhattuk a püspöki körlevélből. Személy szerint hálás vagyok én is ezért a barátért ... Az új énekeskönyvről jutott az eszembe . . . Harkányi László félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. GROÓ GYULA teológiai akadémiai tanár. — PESTÚJHELY. Február 20- án délután 5 órakor finn est lesz a gyülekezetben. Ezen hazájáról és egyházáról vetítettképes előadást tart Jaakko Rantasalo ösztöndíjas lelkész. t I 1 VASA UN A! 3 fí iÉJE' leit mindig gyi Mt 4, 1—11 isi íefii ,al» , r A BIZTOSÍTÁSNAK NAPJAINKBAN ANNYIFÉLE VÁLTOZATA 7 VAN, hogy már alig tudjuk számon tartani... Vajon, gondoltunk-e'/ valaha is arra, hogy van valami, ami ellen emberileg nem lehet biz- J toáítáni magunkat? Ez a Gonosznak á kísértése. Aki annak idején - odamerészkedett Jézushoz, sokkal inkább megkörnyékez bennünket, * hogy letérítsen Isten által kiszabott utunkról. Ez volt a szándéka Jé- , Zussal is. Hatalmába akarta keríteni, hogy letérítse életút járói': az.’ engedelmesség és szolgálat útjáról, hogy ezzel lehetetlenné tegye azn ember megváltását. Nézzünk hát Jézusra, aki Isten-Fiúsága ellenéről is megkísértetett és Ötöle tanuljuk meg, hogyan tölthetjük be emberig hivatásunkat úgy, hogy közben megmaradjunk az Isten által kijelölt úton. amelynek végcélja a kegyelemből elnyerhető örök élet. :jr A Kísértő úgy gondolta, hogy a kenyérrel ..lekenyerezhető” az em-i bér. A maga módján nem volt rossz az elgondolása, ám Jézusnál té- ,, vedett. „Nemcsak kenyérrel él az ember hanem minden i ével, ami + Isten szájából jön ....” — mondja Jézus, s ezzel a határozott kijelen-„ téssel veri vissza a Kísértő első támadását. Közülünk is kit ne érinte- , ne ez a kérdés, hiszen a kenyér szorosan hozzátartozik az élethez.'; S mivel élni szeretünk és akarunk, nagy a veszélye annak, hogy a Ki- * s^rtő munkája ezen a ponton eredményes lehet: sok mindenre rá- . szedhet bennünket a kenyér „ígéretében” ... JÉZUS NEM KICSINYLI LE A KENYERET s általában az anya- i giak szükségességét, de amikor Isten igéjére is nyomatékosan íá!e-.a szí a hangsúlyt, akkor azt fejezi ki. hogy a földi kenyér biztosítása-^ nál, annak felhasználásánál, igazságos elosztásánál az Isten örök igé-? je legyen számunkra az irányadó! Mit mond ez ma. a mi számunkra?1! Azt. hogy teljesítsd rendeltetésedet, dolgozzál hűségésen, a munka-1* ban fogj össze és azon légy, hogy minden ember megszerezhesse vagy ** adott estben megkaphassa mindennapi kenyerét, — ne légy „potya- leső”, vagy csodaváró, ha dolgozni tudsz. Hogyan tölthetjük hát be emberi hivatásunkat? Ügy. hogy ebben a kérdésben is, mint minden’' másban, engedjük magunkat vezetni Isten igéje által, amely sokszor^ megvigasztal! megerősít, de így közvetve is tud „éltetni”, — bennünket, és rajtunk keresztül másokat is. A Kísértő észrevette, hogy Jézus számára az Isten igéje legalább- olyan szükségszerű és fontos, mint a mindennapi kenyér. Sőt. talán- fontosabb. Ezért fokozza támadását. A második találkozásnál az ige-'” vei kísérti meg. Urunk magatartásából és határozott válaszából azt ' kell megtanulnunk, hogy nem szabad az Istentől 'kapott igével öncé-,J lúan visszaélni. Sokan ebben szeretnék'igazolva látni azt, amiben mi3 hiszünk, ami az erősségünk és — ha távolabbra nézünk — a remény-.1’ ségünk. Az Űr szájából kijövő ige nem „varázsszer”, 'amivel valami®-'' rendkívülit művelhetünk emberek csodálkozására. Az igében bíz-rl hatunk, bíznunk is kell. de önkényesen, saját erőből nem tudjuk biz-'” tosítáni Isten megmentő szeretetét. ISTEN AZT VÁRJA TŐLÜNK, hogy életünk az ige indíttatása által, másókért szolgáló élet legyen. Így kell megmutatnunk az ige erejét! A többit bízzuk Jézusra, aki nem a. Sátán biztatására, hanem a A golgotái kereszten vetette magát a „mélybe” Isten akaratából, hogy-.*■ életét adja váltságul sokakért. A Kísértő nem nyugszik, próbálkozásaiban mindig, lát valami fan-.f táziát, — hátha sikerül? Jézus előtt a világuralom szédítő távlatát í osillnot’a fel. Tudta' hpav a hptelomvápv a legnagyobb kísértések agyi-,, ke. Mi is tudjuk, még gyermekkorunkból. Játékaink közben. min£u| egyikőnk ..vezér'' akart lenni. Jézus nem! 0 tudtac hegy a világ feorf Jetii hatalom egyedül a Teremtő. Isten kezében’'van. Neki pedig ke-u ménven dolgozni, szolgálni kell a rábízottak érdekében. Ez a mij Urunk Istentől irányított küldetése ma is. Határozottságához nemi férhet kétség! a JÉZUS GYŐZÖTT A GONOSZ FELETT. Nekünk is úgy kell járni’ engedelmesén az Isten által kiszabott úton, hogy akaratára áílan- - dóan figyelve, elvégezzük a magunk helyén, ami ránk bízatott. Lesznek nehéz perceink, számolnunk kell a kísértésekkel: nem vagyunk kiemelt és biztosított emberek a Gonosz támadásaival szemben. Urunknál azonban van segítő szándék. — és a benne bízó meg tud állni. Meg. mert Ö „maga is kísértést szevedett”. de győzött és „tud segíteni azokon, akik kísértésbe esnek”. (Zsid 2, 18). Végül, nézzük,, meg, miként vélekedik Luther? A reformátor szerint a kísértések:' olyanok, mint a madarak. Azt nem akadályozhatjuk meg. hogy a. je- ” jünk felett röpködjenek, de küzdhetünk az ellen, hogy a fejünkre, fészkét rakjanak. E küzdelmünkben Jézus ma is akar és tud segíteni/'. S ha őszinték vagyunk, bevalljuk: „Kár lenne nélküle”. 3 Péter Jenő 1 I ÍBBíSfi koZXI! S3 k ! .or Köszönjük neked, Ür Jézus Krisztus, hogy kísértésed órájában győztél. Kitartó voltai s nem oly gyengék mint mi vagyunk sok eset- > ben. Győzíéi helyettünk is. Köszönjük, hogy erősebb vagy, mint minden kísértés, ami az életben reánk törhet. Szégyenítsd meg és törd? le napjainkban is a Gonosz hatalmát. Őrizd meg a világ békességét, ' szereteted rendezze a nézeteltéréseket. Kérünk, őrizd a kisebb életrendeket is. A családokat is őrizd, ha valami baj adódik. Mindnyájan? feléd igyekszünk, oltalmat remélve. Minden kísértés közepette, kérünk, légy erőnk erőtlenségünkben! Amen! — HALÁLOZÁS. özv. Suba Györgyné, sz. Kurucz Zsuzsanna, a csengődi gyülekezet több évtizeden át hűséges tagja 80. éves korában elhunyt. Január 21-én temették el a csengődi temetőben. „Uram. te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre”. — SÍRKŐ AVATÁS. Molnár Sándor lelkész sírjánál, a csik- vándi temetőben — végakaratát teljesítve — 1982. október 23-án került sor az Erdélyből hozott kopjafa avatására. A Székelyzsomboron élő Molnár István, az elhunyt lelkész testvére készíttette él a kopjafát, vállalva az anyagi áldozatot. A faragás ifj. Sütő Béla székely népművész keze- munkáját dicséri. Polgár Lajos presbiter, aki a kopjafát hazá-, hozta, megemlékezett az elhunyt-" ról a család, a barátok, volt ta.-j nítványok nevében és a sirra hin.4, tette a lekész szülőhazájából horl, zott földet. Ez alkalomal Bálint, László malomsoki lelkész hirdet-,, te Isten igéjét. Jézus mondja £, „Aki hisz énbennem, ha meghal, is, él”. 7 Megjelent D. dr. Oítlyk Ernő: Luther élete és műve cím.ű könyve Ára: 172,— Ft. l’L grendelhető , a Sajtóosztályon A Ghána Evangélikus Egyház