Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-13 / 46. szám
Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Hong Kon RENDKÍVÜLI TERÜLET — rendkívüli történelmi múlt és jelen! A brit koronagyarmat 1040 km2-nyi területén kb. 8—9 milliónyi lakos között négy kisebb evangélikus egyházat találunk. A népességnek csak a tizede keresztyén a többiek buddhisták, Konfucse követői vagy taoisták. Hong Kong 1841-től lett része az angol világbirodalomnak, majd * 99 évre „bérelt” terület lett és Kínával 1997-ig szól a szerződés. Ez évben már megkezdődtek a t tárgyalások Kína és Anglia között a terület jövőjéről. 1949—51 között a Kínai Népköztársaság megalakulása után a, külföldi misszionáriusoknak el kellett hagyniuk Kínát és sokan közülük Hong Kongba települtek át. Ide került 1948-ban az Evangélikus Teológiai Szeminárium is, az evangélikus lelkészképzés otthona. 3. Hong Kong evangélikus egyházaira is jellemzőek azok a törekvések, amelyek általában megtalálhatók a kínai kereszények- nél, hogy megpróbálják kínaivá tenni az evangéliumot. Hosszú évszázadok alatt a kínaiaknak sok keserű tapasztalatuk volt arra nézve, mennyire együtt jár a keresztyén misszió sokszor a gyár mati befolyásolás, haszonkeresés politikájával. Ugyanakkor érezték. hogy az evangéliumnak van mondanivalója a kínai kultúrkörben fölnevelkedő nemzedékek számára, önálló egyházszervezet, önálló „kínaivá-tett teológia”, egyházi anyagi függetlenség — ezekre törekednek. 4. Végül meg kell említenünk azokat az érdekeket is, amelyek sokszor szembe állítják Hong Kong és a Kínai Népköztársaság keresztyénéit. Voltak és vannak olyan csoportok az egyházakon belül, amelyek Hong Kongot a Kínai Népköztársaság elleni akciók központjává szeretnék tenni és ehhez bizony segítséget kapnak a hong kongi kormánytól. Így érthető az, hogy szocialista országból jövő keresztyének nem kaphatnak vízumot Hong Kongba és ezért le kellett mondani és Genfbe kellett áttenni a Lutheránus Világszövetség Végrehajtóbizottsága 1984 januárjában Hong Kongba tervezett ülését. A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG 1984. ÉVI NAGYGYŰLÉSÉN Budapesten, ott lesznek a hong kongi evangélikusok képviselői is. Az a magyar gyülekezetek reménysége, hogy a személyes találkozás révén még többet tudhatunk meg távoli keresztyén testvéreinkről. Harmati Béla A NÉGY EVANGÉLIKUS EGYHÁZNAK ma mintegy 38 ezer tagja van. A legnagyobb közülük Hong Kong Evangélikus Lutheránus Egyháza. 1953—54- ben alakult meg európai, skandináv és amerikai missziós munka nyomán. Ma 12 ezer tagja van és 1957 óta tagja a Világszövetségnek. A Kínai Rajnai Egyház — Hong Kong Zsinat már a nevével is emlékeztet a német Rajnai Misszió munkájára, amely 1847 óta folyik kínai területen, evangélikus és református gyökereket adva a tízezer hívőt számláló egyháznak. Talán ez a kettősség is az oka annak, hogy csak 1974-ben léptek be a Világ- szövetségbe ea- harmadik' egyházzal, a Tsung Tsin Misszió Egyházával együtt. Ezt a svájci-német Bázeli Misszió munkája hozta létre és ma 8600 a tagjai száma. Végül a legkisebb egyház, a mintegy 7 és félezer tagot számláló Lutheránus Egyház — Hong Kongi Zsinat. Ez az egyház szoros kapcsolatot tart fent az amerikai Missouri Zsinat Evangélikus Egyházával, azaz egy olyan nagy amerikai egyházzal, amelyik nem tagja a Világszövetségnek. Ezért is volt jelentős,amikor ez a különösen is a nevelés, iskolák fenntartása terén ismert egyház 1979-ben belépett a Világszövetségbe. TÖBB MINT HÜSZ KERESZTYÉN EGYHÁZ együttesen hozta létre 1954-ben a Hong Kongi Keresztyén Tanácsot és ökumenikus együttmunkálkodásra törekednek. Távoli keresztyén testvéreink életére különösen is a következő vonások jellemzőek: 1. A hong kongi „gazdasági csoda” vonásaihoz tartozik, hogy az a kicsiny terület néhány évtized alatt az iparilag legfejlettebb országok közé emelkedett és nagyon meggazdagodott, Ázsia és á világ egyik fontos ipari és kereskedelmi centrumává lett. A fölemelkedéshez hozzájárultak a keresztyén iskolák, a keresztyén intézetek is. Ugyanakkor a gazdaság árnyoldalai, a szegények, adnak munkát az egyházaknak, menekültek, kábítószerek rabjai 2. Hong Kong különleges helyzete hozza magával, hogy a Kína irányába induló ökumenikus munkának itt van a középpontja. Öröm nemcsak Hong Kong, hanem az egész világ keresztyén- sége számára, hogy a kínai kulturális forradalom nehéz évei után néhány éve újra lehetőség nyílt arra, hogy fölvegyék a kapcsolatot Hong Kong és a Kínai Népköztársaság keresztyénéi. Lehetővé váltak a kölcsönös látogatások és az a reménysége a kínai keresztyéneknek, hogy a Budapesten már ott lehetnek a különböző országokból jövő kínai kereszténj'ek a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésén. Luther-örökséffünk kincseiből EGYHÁZMEGYEI ÜNNEPELY- LYEL emlékezett meg Pilisen Pest megye evangálikussága Luther Márton születésének 500, évfordulójáról. Már a gyülekezés hangulata Luther korát idézte: egymás után érkeztek a gyülekezetek küldöttei közelről-távolról egyaránt, az embereken feszült várakozás uralkodott. Luther örökségének nagy kincstárából két ránkmaradt kincset mutatott fel dr. Fabiny Tibor dékán ünnepi előadásában a több száz fős gyülekezetnek. A lelki- ismereti szabadság Luthernél épp. úgy mint ma, a' felszabadult, tiszta lélekkel történő szolgálatnak lényeges feltétele és mozgatóeleme. Luther — különösen 1925 után — rendkívül fontosnak tartotta az iskolázás ügyét. A reformációknak a hatása a művelődés ügyére napjainkig végigkísérhető. Legyünk e kincseknek hűséges őrzői és iovábbadói! A PERGŐ PROGRAMOT GAZDAGÍTOTTA a nagytarcsai ifjúsági énekkar és a pilisi gyülekezet énekkara alkalomhoz illő, értéssel válogatott kórusművekkel Bálint Józesf, illetve Csilló Mihály vezetésével. — Szabó Sán- dorné Reményik Sándor Az óriás c. versét mondta el, Bárdossy Ti- borné Luther Erős várunkj át József Attila hatalmas erejű fordításában. Az igehrdetésben Keveházi László esperes Luther kedves zsoltárigéjét szólaltatta meg: „Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az Ür tetteit.” (Zsolt 118,17). Az oltári szolgálatot Hiszik Mihály alberti lelkész végezte. A MEGEMLÉKEZÉS SZERVES RÉSZE VOLT az a gazdag anyagú kiállítás, amelyet ifi. Foltin Brúnó szervezett és rendezett nagy gondossággal a pilisi gyülekezeti teremben: a középpontban Luther szobr^, előtte bibliák, tőle balra, amit írt, jobbra, amit róla írtak. Körülötte sorbarendez- ve három évszázad gyülekezeti tárgyi emlékei. Szinte mindegyik egyházközségből kiállításra került valami értékes tárgy, s ezek együtt dokumentálták a látogatóknak a 18., 19. és 20. század lutheri örökségét a megye területéről. A pilisi gyülekezet hagyományos vendégszeretete ezúttal is gazdagon megterített asztalokhoz hívta az ünnepélyre érkezett vendégeket Bárdossy Tibor AZ EVANGÉLIKUS VILÁGGYÜLÉS IRODÁJA az LVSZ Világgyűlését (1984. július 22—augusztus 5.) előkészítő budapesti iroda az Országos Elnökség és Presbitérium határozatának megfelelően megkezdte működését. Postai címe: Evangélikus Világgyűlés irodája (Lutheran Assembly Office) 1052 Budapest, Deák tér 4. Telefon: 188-182. Vezetőjte: Reuss András, munkatársa: Jákó Piroska Ali VASÁRNAP IGÉJE Tizenkét esztendő Máté 9, 18—26 TIBÉRIUSZ CSÁSZÁR URALKODÁSA IDEJÉN csöndes békességben teltek a napok a Szíriái tartományhoz tartozó Kapernaum- ban. A szép fekvésű kisváros előkelő negyedében volt á zsinagóga elöljárójának, Jairusnak a háza, ahonnan festői kilátás nyílt a Ge- nezáret tóra. Vígasság és öröm töltötte be akkor otthonukat, mert Isten rájuk tekintett s áldó szeretetének jeleként, gyermekkel ajándékozta meg őket. Jöttek a rokonok, ismerősök gyönyörködni a kis újszülött mosolyában és hálát adni Istennek, hiszen „az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127, 3). Ugyanabban az időben, talán nem is messze Jairus házától, egy másik otthonban egy asszony úgy érezte, hogy ránehezedett Isten büntető keze. mert betegsége miatt nem lehet gyermeke, nem élheti át az édesanyák örömét, talán soha sem mondhatja ki a legszebb szót: gyermekem! S közben szorongva gondolt arra, hogy vajon micsoda bűn hozta rá ezt a megszégyenítő Isten-csapást. Mit ér szépen berendezett otthona, gondtalan jóléte, ha betegsége nem múlik el?! Azután eltelt 12 esztendő . . . 12 BOLDOG ÉV JAIRUS HÁZÁBAN. Az első szavak öröme, amikor a kicsi ajkak ügyetlenül próbálták kimondani: ab-ba, apu, apukám! Aztán később, amikor édesanyja reggelente így ébresztette: talitha kümi! ébredj kislányom! Hogy vigyázták minden lépését, mennyit imádkoztak érte, hiszen egyetlenük volt! S eitelt 12 esztendő a másik otthonban is. Minden áldozatot meghoztak a gyógyulásért. Sokat költöttek orvosokra és gyógyszerekre. Lassan elszegényedtek. S közben hányszor csillant fel a remény, s hányszor tört rájuk újra a kétségbeesés: minden hiába! Bizony, ahogy Észaiás mondta, sötétség és szorongás nehezedett életükre (Ézs 9, 1—2). De nemcsak az övékre. A halál árnyéka vetődött Jairus boldogságtól fényes otthonára is: hirtelen megbetegedett kislányuk. ÁM VOLTAK KAPERNAUMBAN, AKIK ARRÖL VALLOTTAK, hogy vége a szorongató sötétségnek, a halállal eljegyzett élet nyomorúságának, mert világosság ragyogott fel Jézus szavaiban és tetteiben (Mt 4. 12—16), aki elvszi erőtlenségünket és hordozza betegségünket (Mt 8, 17), és még a vámszedőt is tanítványává teszi (Mt 9, 9), aki Isten országának menyegzői örömét hozta el (Mt 9, 15), hogy mindenki megszabadulhasson a bűn, betegség és halál gyötrelmeiből. Sokan vették körül Jézust örömmel és hittel, mert látták, hogy nemcsak foltozgatni, javítgatni akarja tépett életüket (Mt 9, 16—17), hanem úja hoz, Isten országát, hogy a hit már most részesedhessék az eljövendőben és a reménység győztesen nézhessen túl már a halálon is! ÉS AKKOR ÖK KETTEN, JAIRUS MEG A BETEG ASSZONY ennél a Jézusnál találkoztak. Az ő hitük sem szégyenült meg: Jairus leánya feltámadt, és a beteg' meggyógyult. A kettős csoda Jézusra mutat, aki ellensége a betegségnek; és halálnak, és aki győzelmet aratott felettük, ő valóban az^$Ié£ Fejfedőimé! Ami akkor Kapernaumbap történt sürgető hívás 'á számunkra, hogy a szorongató félelmektől szabadulva (Lk 8, 50) bizodalmas hittel forduljunk Jézus Krisztushoz, hogy megtartassunk (Mt 9, 22)! Madocsai Miklós Imádkozzunk! Köszönjük Istenünk, hogy életünk végső ínségében, betegségek szenvedései között és a halál rettenetében sem hagytál minket magunkra, hanem Jézus Krisztusban Megtartót adtál a világnak. Kérünk, ajándékozz meg ma is minket életet gyógyító és teremtő szeretetének jeleivel. Add, hogy mi is minden tőlünk telhetőt megtegyünk az oly sokfelől fenyegetett élet védelmében és reménységgel várjuk az élet teljességét eljövendő országodban. Ámen. Hálaadással és reménységgel A Fejér—Komáromi egyházmegye közgyűlése FELELŐSSÉGGEL ÉS REMÉNYSÉGGEL gyülekezetek a Fejér-Komáromi egyházmegye gyülekezeteiből a hívek augusztus 27-én Bakonyszombathelyen. Az egyházmegye nagy területet foglal magába — két politikai megye, Fejér és Komárom megye területét — mégis öröm volt azt tapasztalni, hogy a közeli és távoli gyülekezetek küldöttei szép számmal érkeztek. AZ IGEHIRDETÉS SZOLGÁLATÁT dr. Nagy Gyula püspök végezte Mt 5,16 alapján: „Ügy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Az igehirdetés ennek a mondatnak négy részre bontott egységére tette a hangsúlyt. A keresztyén ember és a gyülekezet Jézus Krisztus világosságának hordozója ebben a világban. A világosság nem öncél, hanem másokért van. A világosság cselekedetei, mint a hit jó gyümölcsei, láthatókká lesznek egyházunkban és hazánkban. Így szolgáljuk emberek javát és ugyanakkor Isten dicsőségét. Kedves színfoltként figyelhettünk az igehirdetés után egy kisleány, Mayer Krisztina énekére. Az úrvacsoravétel ä Jézus Krisztussal és egymással való közösséget erősítette. A KÖZGYŰLÉST Mészáros Miklós egyházmegyei felügyelőhelyettes nyitotta meg. Ezekben a percekben sokszor gondoltunk dr. Szelényi Gusztáv egyházmegyei felügyelőnkre, akit Urunk váratlanul hívott el közülünk. Róla emlékezett meg meleg szavakkal később jelentésében is az egyházmegye esperese. Dr. Nagy István esperesi jelentésében diakóniai teológiánk veretes taglalását adta: „Szolgálatra újuljatok meg!” címen. Fő gondolatai ezek voltak: Űjuljatik meg a misszióra, a hitre, az élő igehirdetésre, a béke munkálására, a jó cselekvésre. Mindezt azzal a gondolattal zárta: Űjuljatok meg, hogy az 1984-es világgyűlés ennek a megújulásnak a tanúja lehessen. A KÖZGYŰLÉSEN JELEN VOLT Rigó Pál egyházügyi titkár, aki hozzászólásával is annak a megértésnek és együttmunkálko- dásnak tanúságát adta, mely egyházunk és államunk között évtizedek óta megvan. Varga György
