Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-11-13 / 46. szám

A szereld sohasem hiábavaló Országos Diakóniai Konferencia Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) tok koordinátora a megyei diakó­niai lelkész legyen. „Szeretetintézményeink nagyí­tó alatt” címen dr. Karner Ágos­ton főtitkár és Blázy lMjos ügy­vivő lelkész adtak áttekintést sze­retetintézményeink mai helyze­téről, fejlődéséről, a megoldott problémákról és egy-egy intéz­ményben megoldásra váró felada­tainkról. Hozzászólások és fórum Nehéz lenne az előadások, elő­terjesztések, vitaindítók és a fó­rum során az elnökség felé patak­zó kérdéseknek, javaslatoknak, megállapításoknak egész sorát cso­korba kötni, ha ezekben nem . a szeretet tüze izzott volna át, a diakónia ügye iránt „megszállot­takká téve” a felszólalókat. Hadd álljon itt a felszólalások­ból összeállított néhány mondat, amelyekből tanulhatunk. A gyülekezetekben már találha­tók olyan diakóniai csoportok, akik a vasárnapi igehirdetést „magnón viszik” az idős, beteg testvér ágyához. Tud a szeretetintézmény is se­gítséget adni az őt támogató gyü­lekezetnek, amikor ideiglenesen vagy végleg otthont ad a rászo­ruló gyülekezeti tagnak. Szemléletváltozásra van szük­ség, mert az igehirdetések mellett nagy az igény a szeretetszolgálat­ra a gyülekezetekben. Több felszólalás az igazgatóta­nácsok akcióképtelenségéről és az intézmények alkalmazottait meg­illető szociális juttatásokról szólt. Az állandó munkaerőhiány nem­csak anyagiakra, hanem a hit hiá­nyára is visszavezethető. Teológusainkkal az eddigieknél még jobban kell a diakóniai szol­gálatot tudatosítani, mert nem elég a diakóniáról „csak” taníta­ni: informálni viszont állandóan kell róla. A gyülekezeti lelkész szolgála­tain keresztül kell életideállá ten­ni, a diakóniai szolgálatot. Diakóniai esetek Ez volt az első eset, hogy az or­szágos diakóniai konferencia nem­csak témában, de térben is kiter­jedt volt. Az ország minden ré­széből érkeztek otthonigazgatók, otthonvezetők és megyei diakónia előadók. Egyházunk felelős dia- kóniaj vezetőivel együtt Balassa­gyarmaton és a környékfalvaiban lettek elszállásolva azzal a céllal, hoyg a fogadó gyülekezetekben tartott igehirdetések és előadások egyházunk intézményes, gyüleke­zeti és társadalmi diakóniáját tu­datosítsák, elmélyítsék és a szol­gálat lelkiismeretét ébresztges- sék. Ez a szolgálat Nógrád gyüle­kezeteinek felét érintette, összegzés Összegezés Gyülekezeteink és lapunk ol­vasói előtt bizonyára köztudott, hogy egyházunk szeretetszolgála­ta 18 intézményt tart fenn öregek és fogyatékosok gondozására. A mintegy 850 férőhelyes szeretet­szolgálatunk társadalmi méretek­ben talán nem nagy, de kormá­nyunk és társadalmunk megbe­csülésének örvend, mivel rászoru­ló lakosságunk egészségügyi és szociális gondjainak megoldásá­ból hitbeli alapon mi is kivesz- szük részünket. De vajon mekko­ra gyülekezeteinkben a rászoru­lók irányában végzett szeretet­szolgálatunk ? Végezetül elmondhatjuk: ez a konferencia is megerősítette —, hogy akik ma egyházunkban a diakóniai szolgálat területén dol­goznak, értik, és élik a nagy dia- konosz, Jézus Krisztus szolgála­tát. Tőle tanultuk és az élet iga­zolja: a szeretetszolgálat sohasem hiábavaló. Kalácska Béla Igen Atyám JLel készen en t ás* lelkészek iktatása. dieskóniai munkásak me ff áldása Nyíregyházán hogy lelkésznek, gyülekezeti munkásnak és gyülekezeti tag­nak mindig azt kell szem előtt tartani, mit akar, Isten. Késznek kell lenni azt mondani: Igen Atyám. Isten felismert akara­Dr. Nagy Gyula püspök Szabó Gyula esperessel, balra Laborczi Géza, jobbra Laborcziné Sztankó Gyöngyi NYÍREGYHÁZÁRA, az Északi Egyházkerület legnagyobb gyüle­kezetébe érkezett szeptember 17- én dr. Nagy Gyula püspök és fe­lesége. Az egyházmegye lelkészei, Hükön Szabó Gyula esperessel az (Ilim Egészségügyi Gyermekott­honban fogadták a kedves ven­dégeket. Külön színfoltja volt en­nek a fogadásnak, hogy a meg­jelent lelkészek, az otthonvezető és a gondozottak egy része fel- köszöntötte a püspököt közelgő születésnapja alkalmából. Szabó Gyula esperes köszöntő szavai után a gondozott gyermekek vi­rággal és megtanult bibliai igék­kel kívántak áldást a püspök életére és szolgálatára. 18-án, vasárnap délelőtt került sor Laborcziné Sztankó Gyöngyi lelkészavatására, és Laborczi Gé­za gyülekezeti íelkészi, valamint felesége másodlelkésszé történő beiktatására. A fiatal lelkészhá­zaspár három éve szolgál a nyír­egyházi gyülekezetben. A gyüle­kezet tehát nem ismeretlenként hívta meg őket a parókuslelkészi illetve a másodlelkészi szolgálat­ra. Három éven át bizonyították az egyház iránti szeretetüket, szolgálatban való hűségüket. Az ő szolgálatba állásukkal nőhetett Nyíregyházán az ifjúsági és gyermekbibliaórák száma. A gyü­lekezet lelkészei és tagjai öröm­mel készültek erre az alkalomra. Velük együtt készült hat nőtest­vér. Bogár Ágnes, Gyureskó Jó- zsejné, Kiss Julianna, Majoros Jánosné, Molnár Györgyné és Vaskó Andrásné, akik kétéves diakóniai tanfolyamot végeztek munkájuk mellett, s akiket ezen a vasárnapon áldott meg az egy­házkerület püspöke. PÜSPÖK, ESPERES, LELKÉ­SZEK. DIAKÓNIAI MUNKÁSOK ES PRESBITEREK várakoztak a tanácsteremben, hogy a nyíregy­házi Nagytemplom harangjainak hatalmas, tereket betöltő, mély zúgó hangjára ékes rendben el­induljanak a templomi ünnepség­re. Harangzúgás kísérte útunkat, majd a templomajtóba érve fel­csendült az Erős vár a mi Iste­nünk melódiája az orgonán. Nagy gyülekezet várta az érkezőket. A bevezető oltári szolgálatot dr. Nagy Gyula püspök, Szabó Gyula esperes és Csizmazia Sán­dor igazgató lelkész végezték. A püspök igehirdetését Mt, 11, 25—30 alapján mondotta el. Pász­tori szeretettel köszöntötte a nagy múltú és nagyküldetésű gyüleke­zetét. Felhívta a figyelmet arra, tára mindig ki kell mondani: Igen, legyen meg a Te akaratod. Ez a tanítványság útja. Oda kell hajtani fejünket és szívünket Is­ten akarata alá. Különösen is tudniuk kell ezt a gyülekezeti munkában állóknak, hogy Isten akaratát cselekedhessék egyhá­zunk és népünk javára. Fel kell vennie az ő népének az igát, amely szolgálatot jelent a család­ban, a munkahelyen, a társada­lomban. Az igát nem egyedül, hanem társakkal kell hordozni. Nem áldás az, hogy az iga má­sik oldalán maga Jézus áll. Jé­zus erejéből és Jézus ségítségé- vel lehet végezni a szolgálatot, és naponként meg kell tanulni tőle az Atyának való engedel­mességet és az emberek előtt va­ló alázatot és szelídséget. A SZÓSZÉKI SZOLGÁLAT UTÁN következett Laborcziné testvér megáldása. A lelkészek beiktatásának szolgálatát Szabó Gyttla esperes végezte. Igehirde­tésében hangsúlyozta, hogy. a lel­kész feladata Isten dicsőségének a szolgálata. Felemelő volt, amint a beiktatott lelkészházaspárt kö­rülvette a lelkészek csoportja és igével mondtak áldást, a Confir­ma eléneklésével pedig erőt kér­tek a szolgálatban állókra. Az áldásmondó lelkészek sorában Laborczi Zoltán, a fiatal lelkész édesapja is ott volt. Az ünnepi alkalom úrvacsorái istentisztelet- .tel zárult, ahol a püspök a két beiktatott lelkésszel együtt szol­gált. Az ünnepség befejeztével gyülekezeti tagok sokaisága árasz­totta el köszöntésével és szere- tetével a lelkészházaspárt, akik­nek életére ezúton is Isten áldá­sát kérjük. Bozorády Zoltán WERNER LEICH PÜSPÖK A JENÁI EGYETEM DÍSZDOKTORA Huszonöt éves a Keresztyén Békekonferencia EGYHÁZUNK KÉPVISELŐI KEZDETTŐL FOGVA RÉSZT VET­TEK a Keresztyén Békekonferencia szolgálatában. Ennek a folya­matosságnak a jegyében bízott meg Káldy Zoltán püspök-elnök, hogy részt vegyek a 25 éves jubiláns ünnepségen egyházunk kép­viseletében. A KBK „veteránjai” jelentek meg Prágában, hogy ok­tóber 13—14-én megemlékezzenek a mozgalom indulásáról és átte­kintsék a negyedszázados munka eredményeit. A megnyitó isten- tisztelet a csehszlovák huszita egyház templomában volt, ahol Tóth Károly református püspök, a KBK elnöke hirdette Isten igéjét Jer 8, 9 alapján, majd az öt világrészből érkezett egyházi képvise­lők ökumenikus istentiszteleten szolgáltak. A HIDEGHÁBORÚ ÉS AZ ATOMFEGYVERKEZÉS volt az oka annak, amiért létrejött a KBK. 1957-ben a prágai és a pozsonyi teológiai professzorok vetették fel a keresztyén lelkiismeret meg­szólaltatásának gondolatát, majd 1958-ban létrejött az első Keresz­tyén Békekonferencia Prágában. A helyzet feszült volt. Folyt a nyugatnémet hadsereg újrafegyverkezése, amerikai részről Európá­ba hozták az atomfegyvert, de 1956 után még mindig fennállt a „magyar kérdés” napirenden tartása is. 13 évvel a második világ­háború befejezése után újból feszültséggel, fenyegetéssel volt ter­hes a nemzetközi helyzet. Az egyházak nem hallgathattak. Elindult a Kersztyén Békekonferencia mozgalma. A JUBILÁRIS ÜNNEPSÉGEN Michalko szlovákiai evangélikus egyetemes püspök adott áttekintést a mozgalom megtett útjáról. Hromádka professzornak, a KBK első elnökének özvegye megható szavakkal állított emléket férje szolgálatának. A nyugat-európai résztvevők részéről a holland Rasker professzor szólaltatta meg a keleti—nyugati egyházi párbeszéd alapvonalait. A 25 éves szol­gálat megbecsülését jelentette, hogy Gustáv Husák államelnök a prágai várban fogadta a KBK küldöttségét. Az ünnepségen felszó­lalt Gerald Götting, az NDK államelnökének helyettese, de jelen voltak a csehszlovák Állami Egyházügyi Hivatal vezetői is. MOSZKVÁBAN ülésezett a KBK vezető testületé, a Munkabi­zottság okt. 17—22-ig. Ezen a bizottság tagjaként vettem részt. A prágai és a moszkvai összejövetel szoros kapcsolatot jelentett, mert lényegében ugyanaz volt a téma, ami elindította a KBK mozgal­mát, mint ami most köti le az erőket. 18 országból mintegy 40 bi-' zottsági tag jelent meg a moszkvai ülésen. A MOSTANI KORSZAK HIDEGHÁBORÚS JELLEGZETESSÉ­GEIT Tóth Károly református püspök, a KBK elnöke, megnyitó előadásában ismertette. Nemcsak rendkívül éles a feszültség Kelet és Nyugat közt, hanem az kiterjed az egész világra is. A Nyugat- Európába tervezett új amerikai rakéták is énnek a világstratégiá- a fészek Amerika világfölényre tör. Ezt bizonyítják a külön­böző feszültséggócok, amelyek ma a nemzetközi helyzetet jellem­zik. A harmadik világban Amerika meg akarja állítani a felsza- badítási mozgalmakat. Ugyanakkor az amerikai nép számára is egyre elviselhetetlenebbek lesznek a gigantikus katonai kiadások. Egyes nyugat-európai országokban erősödik a tendencia, hogy ne soha nem látott mértékben erősödtek meg. A szocialista országok engedelmeskedjenek az amerikai nyomásnak. A békemozgalmak élén járnak a következetes békepolitika érvényesítésében. AZ EGYHAZAKBAN AKTÍVABB LETT A FELELŐSSÉGÉRZÉS a világbékét illetően. Az Egyházak Világtanácsa Vancouverben tar­tott VI. nagygyűlése is ezt tükrözi. Kialakul az egyetértés az egy­házak közt abban, hogy ma a legfőbb erkölcsi kötelesség az atom- fegyverkezéssel szemben való ellenállás. A népek közötti bizalom, együttműködés, hídépítés feladatát szolgálják mindazok a dialógus­lehetőségek, amelyekre az egyházaknak, ökumenikus szervezetek­nek módjuk van. A hidegháborúnak ebben a korszakában a ke­resztyénekre különösen is fontos és szép. feladatok várnak. A NYUGATI VILÁG PROBLÉMÁIRÓL Oeffle'r, NSZK-beli lel­kész számolt be. Részletesen dokumentálta, hogy Churchill hogyan alapozta meg a hidegháború elméletét. Majd hogyan fejlesztették tovább az évtizedek folyamán a fegyverkezési verseny gondolatát és valóságát azzal, hogy Amerikáé legyen a világon a vezető sze­rep. Ez az egész földre vonatkozó globális stratégia az alapja Ame­rika beavatkozási módszerének a harmadik világban is, és a nyu­gat-európai rakétatelepítésnek a szocialista országok közelében is. Az egyházak nagy kérdés elé kerültek: választaniuk kell Jézus Krisztus békeakarata és az amerikai hidegháborús nyomásnak való engedelmesség között. A SZAKÉRTŐK TÁJÉKOZTATÁSA nagy figyelmet keltett. Pod- lesznij professzor, a szovjet Tudományos Akadémia Amerika Szak­osztályának kutatója, konkrét adatokkal számolt be az amerikai célkitűzésekről, kiemelve, hogy a rakétatelepítés hátrányosan fog kihatni a genfi, a bécsi, és az 1984 elejére tervezett stockholmi tárgyalásokra. A jelenlevő amerikaiakkal érdekes dialógust folyta­tott. A bizottság másik szakértője, a görög Koumanakos. ny. tábor­nok volt, akit a békemozgalomban végzett szerepéért a „béke tá­bornokának” neveznek. Kimutatta, hogy az atom- és rakétafegy­verekkel történő elrettentési politika egyenlő az öngyilkosság poli­tikájával. A nukleáris háború nem egy a sok háború története között, hanem maga az önmegsemmisítés. SOKOLDALÚ SZOLGÁLATRÓL hangzottak el jelentések. A KBK nemcsak Európában, hanem Afrikában, Észak- és Dél-Áme- rikában, Ázsiában külön regionális szervezettel rendelkezik. Ezzel valóban világszervezetté vált a KBK. A Munkabizottság levélben fordult Andropov szovjet államfőhöz és Reagan amerikai elnök­höz. Ebben egyrészt támogatásukról biztosították a Szovjetunió bé­kejavaslatait, másrészt felszólították az amerikai elnököt, hogy a Szovjetunióval együttműködve segítse elő a nemzetközi enyhülést, a háborús veszély megszüntetését. Pimen pátriárka fogadást, adott a KBK tiszteletére, amelyen megjelentek a szovjet Állami Egyház­ügyi Hivatal vezetői is. A JÖVÖ TERVEIBEN SZEREPEL egy teológiai konzultáció is. Magyarországon. A KBK VI. nagygyűlése 1985. július 2—8-ig lesz Prágában. Előtte pedig egyházi ifjúsági világgyűlést tartanak, szin­tén Prágában. Ottlyk Ernő Dr. Görög Tibor kitüntetése Pimen pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetője október 21-én Moszkvában a Szent Vladimir érdemrenddel tüntette ki dr. Görög Tibor lelkészt, a Keresztyén Békekonferencia prágai irodájának igazgatóját. A kitüntetést az Orosz Ortodox Egyház a Keresztyén Békekonferencia megalakulásának huszonötödik évfordulóján ado­mányozta dr. Görög Tibornak, elismerve ezzel több éves békeszol­gálatát és ökumenikus tevékenységét. A kitüntetéshez szerkesztőségünk nevében szívből gratulálunk! tette ki szeptember 12-én. Ezzel elsősorban a püspöknek Luther­rel kapcsolatos munkásságát kí­vánták elismerni, az idei jubileu­mi év alkalmából, (epd) Werner Leich thüringiai (NDK) evangélikus püspököt, az NDK- beli egyházak Luther-bizottsága elnökét a jénai Friedrich Schiller Egyetem díszdoktori címmel tün­í Sztankó Gyöngyi lelkésszé ava­tása. A püspök és esperes mel- : lett dr. Muntag Andor profesz- szor lépett az oltár elé. i A lelkészavatást követte a hat ■ diakóniai tanfolyamot végzett

Next

/
Oldalképek
Tartalom