Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-30 / 5. szám
„Az angyal pedig ezt mondta nekik: »-Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet, amely az égész nép öröme lesz:. Üdvözítő született ma nektek, az Ür Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki be- pólyálva fekszik a jászolban-«” (Lukács 2, 10—12). Karácsonyt ünneplő kedves Testvéreim! KARÁCSONYESTE KINYITOTTAM SZOBÁM ABLAKÁT, és hallgattam a budapesti csendet. Igen, a csendet hallgattam. Leálltak a villamosok, az autóbuszok, a trolibuszok. Ez a csend nem ugyanaz volt, mint amely a második világháború idején a szirénák elhallgatása után, a bombázó repülőgépek érkezése előtt ülte meg a várost. Ez a karácsonyesti csend a főváros ünnepi hódolata volt a szeretet és a béke előtt. Ebben az ünnepi csendben nem azt éreztem lényegesnek, hogy a hivő emberek erről a szeretetről és békéről csak Jézus Krisztus személyéhez kötötten tudnak szólni, mások pedig más megközelítésben. Fontos az, hogy Budapest — és bizonnyal az egész ország — vallásra és világnézetre való tekintettel a békét és a szeretetet az emberi élet és együttélés olyan kincseinek tartja, amelyek előtt ünnepi csendben előbb hódolni kell, azután mindkettőt élni kell. Ady Endre szívéből így horgad fel a megvalósítás utáni vágy: „Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra”. Mivel mi hisszük, hogy a karácsonyi történet nem pusztán rege, hanem olyan valóságos történet, amely az emberiség történelmének kiszakít- hatatlan része, azt is valljuk, hogy az ihleti és formálja az emberi szíveket, a népek és az emberiség életét. KARÁCSONY AZONBAN NEMCSAK A BÉKE ÉS SZERETET, hanem az öröm ünnepe is. Az «első karácsonykor, a betlehemi éjszaka csendjében az első angyal első szava nem a béke és nem a szeretet, hanem az öröm meghirdetése volt: „Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömöt”. Az eredeti görög szövegben az euangeliázó szó van, ami jó, örvendetes hír közlését jelenti. A régi hellén világban akkor használták a szót, amikor egy csatából a futár hajón, lóháton vagy futva megérkezett és hírül hozta, hogy a győzelmet kivívták. A győzelmi hírt nevezték evangéliumnak. A karácsonyi történet szerint ez a hír most a mennyből jön az emberekhez és örömre hívja őket. Az örömhír pedig az, hogy karácsonykor az Isten Jézus Krisztusban a földre jött „mert úgy szerette a világot, hogy az ö egyszülött Fiát adta”. Győzött tehát az Isten szeretete, haragja felett és nem bűnei szerint bánt az emberrel, hanem irgalma szerint. Ez a szeretet átöleli nemcsak az egyes embert, hanem az egész világot, a családokat, a népeket, nemzeteket és az egész emberiséget. Ezért hirdeti az angyal, hogy ez az evangélium, ez az örömhír „az egész nép öröme lesz.” Az emberiség tehát nem pusztulásra, megsemmisítésre, vakvágányokra, zsákutcákra rendeltetett, hanem megoldásokra, utakra, fejlődésre, életre és örömre hivatott. Hiszen a karácsonyi evangélium a szabadulás és a megoldás örömhíre. AZ ANGYALOK HÍRADÁSA AZONBAN nemcsak általánosságban szól Isten szeretetéről, hanem pontosan megmondja az örömhír tartalmát: „Üdvözítő született ma nektek, az Ür Krisztus, a Dávid városában.” A meg. született Jézusról azt az örömhírt mondja az angyal, hogy „Üdvözítő, Krisztus és Űr”. Az eredeti görög szöveg: szótér-t, Krisztus-t és kyrios-t említi. Ez a három szó Káldy Zoltán : Az örömszerzés programja. Igehirdetés a Magyar Rádióban Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse ami elveszett”. Azért jött, hogy az embert ki. szabadítsa a bűnnek és halálnak a hatalmából. Azért, hogy az embert szabaddá tegye. Az ember nem tudja magát kiszabadítani a bűn hatalmából, ezért cselekszi sokszor azt, amit nem akar és nem tudja azt cselekedni, amit akar. A bűn foglya. De Jézus Szabadító. A golgotái kereszten hozott áldozata és feltámadása által legyőzte a bűnt és a halált. Az életre, éspedig a felszabadult életre tud megmenteni és üdvözíteni. DE EZ A JÉZUS „Krisztos” is, ami azt jelenti: Felkent. Ez az ö hivatala, ö tehát a megígért Messiás, Ö a Király, aki régi királyi nemzetségből, Dávid házából származik, Ö az, aki által Isten országa betört a földre. Általa és Benne ez az ország itt van. Ennek az országnak valójában egyetlen tör. vénye van, ez pedig a szeretet, mellyel maga Krisztus tölti meg azoknak a szívét, „akik az Ö országában Ö alatta élnek és Neki szolgálnak”. Ez az ország nemcsak az emberi szívekbe tud behatolni, hanem a családi otthonokba és szépségével, tisztaságával és békéjével be tudja tölteni a házat és át tudja melegíteni a családi kapcsolatokat is. DE EZ A JÉZUS MÉG „kyrios” is, vagyis: Űr. Ez az Ö méltósága. Ez a kifejezés mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben magára Istenre utal. Jézusnak tehát isteni méltósága van. Képes arra, hogy a bűn 'bilincseit megoldja, a halálból életre hívjon. Nincsen olyan mélység, ahonnan ki ne tudna emelni és nem lehet olyan messze kerülni az atyai háztól, hogy keze ránk ne találjon, hiszen Ö kyrios; Űr! Van azonban egy óriási ellentmondás a karácsonyi örömhírben. Azt mondja az angyal a pásztoroknak: „találtak egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban”. A Messiás a jászolban! Ez azt hirdeti, hogy ez az Űr Krisztus „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és életét adja sokakért”. Szolgálni jött a bűnbocsánat, az új élet, a szeretet, a békesség, az öröm, az üdvösség ajándékaival. Ezt Ö maga így mondta: „Az Űr Lelke van énraj tam, mert felkent engem, hogy evangélitimot hirdessek a szegényeknek, azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzot- takat és hirdessem az Űr kedéjszakáján: „hirdetek nektek nagy örömöt, amely az egész nép öröme lesz”. FELSZABADULTUNK HÁT AZ IGAZ ÖRÖMRE IS. Az ember természeténél fogva hajlamos arra, hogy hagyja magán eluralkodni a szomorúságot, a bánatot. Jobban rajta felejti a szemét a szomorúság, mint az igaz öröm forrásain. Nem tud szabadulni egy-egy bűne lelkiismereti terhétől, amellyel megbántott valakit, akit azóta eltemetett. Fáj az emberi méltóságának egy adott esetben való megalázása, máskor mel- lőztetése. Reményik Sándor írja egyik költeményében: „Nincs enyhe szó, simogatás annyi, hogy elborítsa egy ütés nyomát.. . S a sértett szív, hogy csak azért is fájjon Letépi mindig-újból a kötést”. Karácsony táján különösen is fájni tud az egyedüllét, a magányosság, egy-egy sír a temetőben. Egyes pszichológusok „karácsonyi depresszió”-ról beszélnek. Sokakat aggaszt most a világ sorsa, az emberiség jövője is. Semmiképpen sem becsülhetjük le ezeket az aggódásokat, szorongásokat és fájdalmakat. Mégis, elmondjuk éppen karácsonykor, hogy Jézus Krisztus felszabadított bennünket az örömre. Szabaddá tett az örömre. A bűnbocsánat öröme mellett örülhetünk annak, hogy Isten nem ejtette a kezéből a világot és a jóakaratú embereken keresztül fáradozik annak fenntartásáért, békéjéért, az igazságosság érvényesüléséért a földön. Munkálkodik az emberi élet megmaradásáért, anyagi és erkölcsi meggazdagításáért. Örülhetünk hazánknak, országunk fejlődésének, annak, hogy béke van a Duna-Tisza táján. örülhetünk a munkának, a munka gyümölcseinek, a mindennapi kenyérnek, otthonainknak. ÖRÜLJÜNK ANNAK, hogy Krisztus felszabadított bennünket a szeretette is. Szabaddá tett arra, hogy fajra, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül szeressük az embert, a felebarátot. Szabaddá tett arra, hogy szeretetet adjunk akkor is, ha megnem- értésben visszautasításban vagy éppen gyűlöletben van részünk. Nem felejtjük, hogy az embereknek éppen erre a szeretetre, éspedig az áldozatos szeretetre van szükségük, nemcsak karácsonykor, hanem mindig és mindenütt. Az emberek kicsik és nagyok, fiatalok és öregek, egészségesek és betegek, magányosak és közösségben élők, gúnyolódok és cinikusok, a szeretetet visszautasítok vagy azt naiv érzelgősségnek tartók, az értelmet és akaratot mindennél nagyobbra értékelők, a magas állásokban levők és a beosztottak mind, mind éhesek a meleg szeretetre. Ennek a szeretetnek gyakorlására és. élésére szabadított fel bennünket karácsonyi evangélium: „Megtartó született ma néktek”. örüljünk, hogy széret- hetünk! ÖRÜLJÜNK ANNAK IS, hogy a karácsonyi örömhír felszabadított bennünket a szolgáló életre is. Akit Krisztus felszabadított az emberek szeretetére, az felszabadult az emberek szolgálatára is, mert megszabadult attól, hogy önzőén magának és magáért éljen. Karácsony földerengést hoz életünkben és ledönti az „én”-bál- ványt, melyet szinte vallásos tisztelettel veszünk körül. Beállít a másik emberért való szolgálatba. Ennek a szolgálatnak formája és tartalma végtelen: egy jó szó, egy meleg tekintet, melléállás nehéz helyzetekben, becsületének védelme, ha abba belegázolnak, jó tanács, örömében és bánatában való osztozás, érte való imádkozás, mindig mindenben való segítés. De itt nem állhatunk meg. Át kell lépnünk az egyén és az egyház határait. A karácsonyi örömhír arra is felszabadít bennünket, hogy örömmel végezzük szolgálatunkat népünk javáért és az egész emberiség békéjéért és boldogulásáért Hiszen Isten karácsonykor az egész Föld számára hirdette meg békeakaratát. Ennek munkálására íeszülségekkel terhes világunkban különösen is égető szükség van. Segítenünk kell, hogy fegyverkezés helyett a bizalom légköre erősödjék a népek között, enyhüljön a feszültség, növekedjék a népek biztonsága és hathatós lépések történjenek a leszerelésért. A KARÁCSONYI ÖRÖMÜZENET FELSZABADÍT az örömszer. zésre is. Aki megtapasztalja a karácsonyi örömet, az elindul, hogy örömöt szerezzen másoknak. Az is öröm, hogy örömet szerezhetünk az embereknek. Hiszen, olyan sokan vannak, akik megrontói mások örömének szeretetlenségük- kel, türelmetlenségükkel, hűtlenségükkel, durvaságukkal, össze- férhetelenségükkel,, sebző szavaikkal, gátlástalan életformájuk, kai, minden közösséget szétromboló magatartásukkal. Karácsonykor, amikor Isten angyala örömhírt hoz, kérve-kérünk benneteket, ne vegyétek el egymástól A Lutheránus Világszövetség nagygyűlését megelőzően 1984. július 13—20 között ifjúsági gyűlésre kerül sor Budapesten, amelyen az egész világból mintegy 250 fiatal vesz részt. Alf Idland (Norvégia) az LVSZ ifjúsági titkára január 9—12 között látogatást tett Budapesten a szervezési kérdések megvitatása céljából. Fogadta őt dr. Káldy Zoltán püspökelnök, és résztvett az előkészítő az örömöt! Kérünk benneteket házastársak, ne vegyétek el egymástól az örömöt. Kérünk benneteket szülők, széthúzó élettel ne vegyétek el gyermekeitek örömét. Kérünk benneteket ifjak, ne vegyétek el az örgek örömét. Hanem legyetek a karácsonyi öröm. hír hordozói és élői. Jól látta ezt a feladatot Reményik Sándor, aki az örömszerzés programja című költeményében szinte párbeszédet folytat saját versével így: „Hiába mondod magamért vagyok, Hiába mondod: magamnak vagyok. Nem, nem versem, te, nem vagy szuverén. Te másokért* mások számára vagy, Örömszerző vagyok általad én. Te azért vagy, hogy elmenvén vigasztalj Szellemet idézz, szépséget marasztalj S megtérve, megkönnyítsd az éh keresztem, Hogy olyan kevés örömet szereztem”. Nemcsak a vers nincs önmagáért, de Krisztus felszabadítását elnyert ember sem, sőt egyetlen ember sem. Azért vagyunk, hogy elmenvén vigasztaljunk, az Isten örömszerző programjába beálljunk. KARÁCSONY A CSALÁDNAK IS ÜNNEPE. A karácsonyi örömhír Krisztus szabadításáról és megújító hatalmáról, a családoknak is szól. Számukra is szabadítást hirdet az önzésből, a szeretétlett- ségből és arra hívja a család tagjait, hogy örüljenek egymásnak és versenyezzenek egymással az örömszerzésben. Divat ma a család válságáról, megváltozott szerepéről, „idejétmúlt életformájáról” beszélni, sőt még arról is; hogy ma már a szülők funkciója is megváltozott. Nem feledve a társadalmi változásokat, elsősorban a nők új életkörülményeit, egyértelműen hitet teszünk karácsonykor a család mellett, melynek kis közösségét semmivel sem lehet pótolni sem az egyházban, sem a társadalomban, sem a férfiak, sem a nők, sem a gyermekek életében. Azt valljuk, hogy a szülők funkciója lényegében semmit sem változott, mert most is arra hívattak, hogy gyermekeiket neveljék tiszta, jellemes, becsületes, erkölcsös, lelkiismeretes, szülőket tisztelő, munkát szerető és a haza boldogulásáért áldozatokat hozó emberekké. Édesapák, édesanyák, gyermekek, nagy örömöt hirdetek néktek: lehet így a családban élni és lehet egymásnak igaz örömöket szerezni. Karácsonykor örüljünk a családnak és kezdjük ott az örömszerzés programját. ÉS MOST ISMÉTELJÜK MEG a karácsonyi angyal üzenetét: „íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, az Űr Krisztus, a Dávid városában. Ámen. bizottság első ülésén. A bizottság tagjai: Fabinyi Tamás siófoki segédlelkész, Gáncs Péter nagytar- csai lelkész, Koczor Tamás V. éves teológiai hallgató, Reuss András külügyi titkár, ifj. Szabó Lajos pécsi másodlelkész, ifj. Szentpétery Péter segédlelkész, a Külügyi Szolgálat előadója, Szirmai Zoltán budapest-fasori lelkész és dr. Tóth András egyetemi adjunktus. DR. NAGY GYULA PÜSPÖK LÁTOGATÁSA A FŐVÁROSI TANÁCSNÁL Dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke, január 11-én látogatást tett Kelemen Lajos, Budapest Főváros Tanácsa általános elnökhelyettese, hivatalában, Fűzfa Imre fővárosi egyházügyi titkár kíséretében. A látogatás során a főváros és a fővárosi evangélikus gyülekezetek életének néhány időszerű kérdése került megbeszélésre. A lutheránus világszövetség budapesti IFJÚSÁGI GYŰLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE vés esztendejét.” Mindent összevéve azért jött, hogy felszabadítson az igaz emberségre, a szere- tetre, az örömre, a béke szerzésére, a reménységre. Ezért hirdették az angyalok az első karácsony Jézus hivatásáról, hivataláról beszél. Jézus tehát szótér, vagyis megmentő, megtartó, szabadító, megváltó, üdvözítő. Ez a foglalkozása. Megmenteni jött az embereket. Ö maga mondta, „mert az