Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-02 / 40. szám
Dar es Saalam 1977 — Budapest 1984 Beszélgetés dr. Anza A. Lemával, az LVSZ főtitkárhelyettesével 1982. április 13-án először találkozott Budapesten a Lutheránus Világszövetség magas szintű küldöttsége és az 1984-ben Budapesten megrendezendő nagygyűlés magyar előkészítő bizottsága, hogy a kölcsönös tájékozódás után megkezdjék a nagygyűlést előkészítő közös munkát. Ezen a találkozón dr. Anza A. Lema főtitkárhelyettes, a tanzániai evangélikus egyház tagja azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket egyháza szerzett, mint a Dar es Saalam-i nagygyűlés házigazdája. Az LVSZ nagygyűlését előkészítő nemzetközi bizottság és a magyar előkészítő bizottság Budapesten július 4—6. közötti együttes ülése alkalmával kereste fel Mezősi György szerkesztő a főtitkárhelyettest, hogy bővebben is érdeklődjék az előző nagygyűlést rendező tanzániai evangélikus egyház tapasztalatairól, amelyek számunkra is hasznosak lehetnek a budapesti nagygyűlés előkészítésében és megrendezésében, valamint a budapesti nagygyűlés eddigi előkészületeiről szerzett tapasztalatairól. A tolmácsolás szolgálatát Reuss András, egyházunk külügyi titkára végezte. Kérdés: Az ön egyháza, a Tanzániai Evangélikus Egyház volt az előző nagygyűlés házigazdája. Melyek most a legfontosabb feladatok, mire kell különösen is figyelnünk a budapesti nagygyűlés előkészítése során, véleménye szerint? Lema: Ha én a Dar es Saalam-i tapasztalatokra gondolok, amelyeket az éh egyházam szerzett a nagygyűléssel kapcsolatban, akkor azt mondhatom, hogy az evangélikusok, különösen Dar es Saalamban, de a keresztyének is mind, különösen a fővárosban, de az egész országban is igen sokat nyertek azáltal, hogy látták azt, hogy különböző nemzetiségű, különböző hátterű emberek, evangélikusok összegyülekeznek és együtt vannak. Tehát nagyon különbözőek, mégis ösz- szetartja őket az egy hit és ez óriási bizonyságtétel volt a számukra. A nagygyűlés egyik eredménye az volt, hogy a tanzániaiak jobban megismerkedtek a Lutheránus Világszövetség munkájával, most jobban ismerik, mint a nagygyűlés előtt, mert az előkészítő munka során nagyon sok embert bevontak ebbe az előkészületbe. Kórusok készültek a nagygyűlésre, asszonyoknak volt különleges feladatuk, ifjúsági csoportok kaptak feladatot. Mindez jó volt arra, hogy a világszövetséget megismerjék. De az előkészítő munkánk során messzemenő együttműködés volt nem evangélikusokkal is. így például a vízumproblémáknak a megoldásában. Az ezzel foglalkozó bizottság munkájába belevontak másokat is, akik nem evangélikusok voltak, esetleg anglikánok voltak, vagy esetleg nem is keresztyének holtak. Ezek részt vettek ebben a munkában, segítették a kérdések megoldását és így ők is tudomást szerezhettek és ismereteket szerezhettek a Lutheránus Világszövetségről. Kérdés: Ezzel azt is akarja mondani, hogy a Dar es Saalam-i nagygyűlés óta a Tanzániai Evangélikus Egyház jobban, nagyobb mértékben vesz részt a Lutheránus Világszövetség munkájában, mint azelőtt? Lema: Azt nem mondanám, hogy jobban bevonták volna a Tanzániai Evangélikus Egyházat a Lutheránus Világszövetség munkájába és tevékenységébe. De azt igen, hogy a Tanzániai Evangélikus Egyház tapasztalatait jobban hasznosítják a Lutheránus Világszövetségben, mint ahogy az korábban történt. Ami történt, az az, hogy a tanzániai evangélikusok ma többet tudnak a Lutheránus Világ- szövetségnek, mint világszövetségnek a munkájáról. Ehhez tartozik az is, hogy a nagygyűlésre sokan jöttek olyanok, akik egyébként nem jöttek volna el Dar es Saalamba, vagy nem lett volna lehetőségük arra, hogy eljöjjenek. De hogy eljöttek, így több ismeretet szereztek a tanzániai evangélikusok életéről és az országról is. És nagyon sokan voltak olyan delegátusok és más résztvevők, akik a nagygyűlést megelőzően számos gyülekezetét meglátogattak Tanzániában. Így most sokkal többet tudnak a Tanzániai Evangélikus Egyház életéről és szolgálatáról, mint korábban tudtak. De nem hiszem azt, hogy a tanzániai evangélikus egyház így többet kapott volna ennek a révén, mint mondjuk más úton, korábban. Kérdés: Már vannak bizonyos tapasztalatai a nagygyűlés előkészítéséért magyar részről felelős személyekkel való együttműködésről. Nyilvánvaló, hogy az LVSZ-nek szüksége van a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, továbbá különböző magyar- országi hivatalokkal, hatóságokkal való együttműködésre. Arra kérem, szóljon néhány szót a magyarokról szerzett tapasztalatairól. Lema: Amióta 1981-ben először jöttünk és először találkoztunk a magyar előkészítő bizottság tagjaival, azóta bennünket mindig nagyon szívélyesen fogadtak itt és nagyon nagy szeretettel gondoskodtak rólunk és mindig olyan érzéssel mentünk el, hogy a megbeszélések igen hasznosak, jók voltak. Ezért az eddigi együttműködésről csak a legjobbakat mondhatom. Kérdés: Nekünk itt Magyarországon igen jelentős és nem könnyű feladatokat kellett és kell még megoldanunk a nagygyűlés előkészítése és lebonyolítása során. 'Hogyan emlékszik vissza a daressaiaami előkészületekre? Lema: Igen. Amikor mi tudomást szereztünk arról, hogy egyházunk vezetője meghívta a nagygyűlést Tanzániába, akkor — meg kell mondanom — sokan nagyon szkeptikusak, kételkedőek voltak és azt mondták, vajon képesek leszünk-e előkészíteni a nagygyűlést, vajon fogunk-e találni megfelelő létesítményeket, ahol egy ilyen méretű nagygyűlést el tudunk helyezni és hogy egyáltalán képesek leszünk-e a feladat ellátására? Az aggodalmak ellenére a kérdés mégis az volt, hogy képesek vagyunk-e úgy megoldani a feladatokat, hogy az hasznára váljon az egész Lutheránus Világszövetségnek. Akkor, amikor hozzákezdtünk a feladathoz, akkor egyáltalán nem tudtuk azt, hogy találunk-e megfelelő létesítményeket, egyáltalán nem tudtuk azt, hogy a költségek oldalát nézve, képesek leszünk-e helytállni és azt sem tudtuk, hogy egyáltalán milyen feladatok várnak ránk a nagygyűlés előkészítésében. De hozzáláttunk a tervek készítéséhez és a tervek megvalósításához és el kell mondani, hogy a Tanzániai Evangélikus Egyház nagyon szépen helytállt, mert az emberek dolgoztak, áldozatokat is hoztak. A tanzániai egyház nem gazdag egyház, de sokan adtak abból a kicsiből, ami volt — és ami a korábbi nagygyűlésekkel kapcsolatban nem mondható el minden esetben. És nem volt semmiféle sajnálkozás amiatt, hogy a nagygyűlés Tanzániában volt. Az egyház nem panaszkodott. Az a lelkesítés, ösztönzés, amit a nagygyűlés adott, az mindmáig érezhető a mi egyházunkban. Ügy gondolom, hogy még a budapesti nagygyűlés előkészítésére nézve is a tanzániai egyház sokkal jobban tudja, hogy mit jelent ez, mint más egyhá(Folytatás az 5. oldalon) Káldi János: SZÉLFÚTTA PAPÍRLAP Azt kellene kitalálnom, kinek a sírása ez a fa? Miért fáj el nem múlóan minden mozdulata? Azt kellene kitalálnom, kinek a bánata ez a folyó? Kinek a tűnődése a szélben a hajnali hó? A Mindenség titkát, igen, azt kellene megfejtenem. De hogyan fejthetné meg a véges azt — ami végtelen? (Megjelent a költő A HOSSZÜ ESŐK IDEJE című kötetében 1983- ban.) MEGHÍVÓ Az orosházi gyülekezet Dr. Luther Márton születésének 500 éves jubileumi ünnepségeinek keretében október 1-én, szombaton este 6 órakor a templomban tartja JUBILEUMI EMLÉKÜNNEPÉLYÉT Bemutatásra kerül Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző Luther-kantátája 4 tételben Közreműködik a Lutheránia ének- és zenekar Ünnepi előadást tart Dr. Fabiny Tibor dékán Erre az alkalomra, amely a Zenei Világnappal is egybeesik, minden érdeklődőt szeretettel hív és vár AZ EGYHÁZKÖZSÉG ELNÖKSÉGE Tervezni öröm A GYÜLEKEZETI MUNKÁT, az iskolai munkához hasonlóan, ősszel kezdjük s nem a naptári évvel. Ezért a szeptember hónapot a munka tervezése jellemzi. Felmerülhet ugyan a gondolat, hogy szabad-e egyáltalán ,,terveznünk”, hisz’ o Szentlélek munkáját nem lehet „beütemezni ’. „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy: így van mindenki, aki a Létektől született” (Jn 3,8). Viszont azt is olvassuk az apostoli levelekben, hogy Pál előre tervezi és szervezi a hispániai és római útját: „mivel jó néhány esztendő óta vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok, amikor Hispániába utazom, el is megyek hozzátok. Remélem, ugyanis, hogy átutazóban megláthatlak titeket és ti fogtok engem oda útnak engedni” (Rm 15,23—24). Ha helyesen értjük a Szentírást, akkor nem fogjuk egymás ellen kijátszani a Lélek vezetése és a tervezés gondolatát, hanem látjuk, hogy a tervezésben is benne van a Szentlélek munkája. Jézus missziói parancsa: „menjetek el szerte az egész világba” (Mk 16,15) feltételezi a tervszerű, mindenkit kereső és elérő lelki munkát. MUNKATERVEZÉSÜNKET tehát a íizenttélekért való könyörgéssel kezdjük, ö vezessen bennünket, hogy meg tudjuk szólaltatni az evangélium örömhírét, illetve, hogy megtaláljuk azokat, akikhez a Lélek szólni akar. Útkeresésünk második lépése, hogy megnézzük, milyen évfordulók és események várnak ránk az elkövetkező munkaévben. NOVEMBERBEN LESZ ÖTSZÁV ÉVE, hogy Luther Márton született. Isten csodálatosan cselekedett általa. Amikor tervezésünkbe beiktatjuk, hogy megemlékezésünk erről az évfordulóról, akkor mi nem Luther Mártont akarjuk a tiszteletünk és ámulatunk középpontjába emelni, hanem azokra az ajándékokra szeretnénk emlékezni, amiket Isten nekünk a reformátoron keresztül adott. Ö megértette Isten akaratát s a hitébresztést látta feladatának. Már a 95 tételben hangsúlyozza a naponkénti megtérést, s A keresztyén ember szabadságáról című könyvében ezt már tanítása középpontjába emeli. De nem elvontan, mint egy dogmatikai tételt, hanem az egyes ember iránti felelősségből hirdeti a megtérés örömhírét, vagyis evangelizál Luther. A visszaemlékezésünk önvizsgálatba kell hogy sarkalljon, hogy lássuk, mennyiben értettük meg és tartottuk meg ezt az örökséget. KIMAGASLÓ ESEMENY LESZ BUDAPESTEN a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése 1984 nyarán. Erre is készülnünk kell. Egyrészt külsőleg, hogy rendben legyen a templomunk és házunk tája. De készülnünk kell belsőleg is! Imádságban kell hordoznunk már most a gyűlést, hogy a Szentlélek hatalmasan munkálkodhasson ott. A gyűlés főtémája: Krisztusban — reménységgel a világért, mutatja a feladat nagyságát. Lehet az összekúszált világra reménységgel tekinteni? Hiszen a fegyverkezés, környezetszennyezés stb. teljesen elpusztíthatja a földünket! Krisztusban mégis lehet reménységgel tekinteni erre a világra, mert Isten az egész világot szereti (Jn 3,16) és Jézus az egész világért halt meg. Imádkozzunk, hogy a nagygyűlés résztvevői megtalálják a megoldáshoz vezető szűk utat az egymásnak feszülő problémák között. TOVÁBBI LÉPÉS AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ áttekintése. Az egyházi esztendő lényege, hogy újra és újra átismételjük Isten szere- tetének ünnepeit, az üdvtörténet eseményeit. Tervkészítésünknél figyeljünk arra, hogy valóban felelevenítsük, megértessük a régi eseményeket, hogy azok a ma emberénél). szólók legyenek. AT KELL GONDOLNUNK A KÖZÖS TANULÁS kérdését is. 'A megtérés-életújulás megváltoztatja a világértékelésünket. Jó tanulni a bibliaórákon a közös utat, növelni a felelősségünket a családunkért, munkahelyünkért. Ezekből máris következik pl. a gyerekek közötti tanítói és a munkahelyi bizonyságtevői munkák tervezése. Sokan nem tudnak a gyülekezetünkbe eljönni az istentiszteletre, mert betegek vagy öregek. Jézus igéje viszont hozzájuk is küld. Meglátogatva őket, látjuk, hogy sokaknál szükséges a kétkezi segítség. így kerül be a gyülekezti munkatervezésbe a szeretetszol- gálati munka. AZUTANr ELŐKERÜL A ZENEI RENDEZVÉNYEK ügye, mert jó együtt dicsérni az Urat. A gyülekezeti szeretetvendségség és kirándulás viszont a közösségi tudatot építi. Ezért ezekkel is foglalkozni kell. Az újságterjesztés a még nagyobb közösséghez való tartozásunkat tudatosítja, ezért erre is gondolunk . . . Számtalan más kérdés is előkerül a tervezés idején. Érezzük, erőnket meghaladó feladatok ezek. De mégis öröm tölt el, mert ezt a munkát nem egyedül kell végeznünk, hanem Isten Lelke az. Aki segít! Sőt látjuk: ennyi feladatot mer még ránk bízni az Úr. Ő munkatársainak (lKor 3,9) fogad el bennünket! Legyen Isten áldása a tervezésünkön! Missura Tibor MEGHÍVÓ A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség nagy örömmel és Isten iránti hálával közli, hogy a földrengéskárt szenvedett műemlék Nagytemplom szerkezeti megerősítése és teljes külső-belső felújítása befejeződött. A megújított templomot október 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor hálaadó istentisztelet keretében szenteli fel DR. KÄLDY ZOLTÁN püspök Közreműködik a Lutheránia énekkar Weltler Jenő karnagy vezényletével. Ezt követően ünnepi közgyűlés lesz a templomban. Délután 3 órakor a Nagytemplomban egyházzenei hangverseny keretében a Lutheránia ének- és zenekar — többek között — előadja Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző Luther-kantátáját a szerző vezényletével. Orgonái Trajtler Gábor orgonaművész. Minden érdeklődőt szeretettel hív és vár A BÉKÉSCSABAI GYÜLEKEZET KÜLÖNÖSEN SZÉP AJÁNDÉK Weissenburg (NSZK) egyik pol- tont ábrázolja. A Luther-jubile- gára egy több mint két méter umra készített mű a müncheni nagyságú szobrot ajándékozott Martin Meyer szobrász alkotása, városának, amely Luther Már- (Glaube und Heimat)
