Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-09-11 / 37. szám
Útközben jegyeztem 1. ROMOK, KATEDRÁLISOK, BAZILIKÁK, TEMPLOMOK. Kupolák, tornyok reneszánsz és barokk stílusban. Számlálhatat- lan mennyiségben. Ez Róma. Mondják, hogy templomainak száma 450—500 között mozog. Valószínűleg megszámolták már. De mire végére értek, új templomok növekedtek. A tornyokat pedig aligha tartják számon. Ez lenne tényleg Róma? Az én tudatomban a négy betűnek sokkal több jelentése van. Jelenti elsősorban az antik világot. Egy félelmetesen nagy birodalmat, amely három kontinensre terjedt ki, s amelyben a Földközi-tenger egy belső tó volt csupán. Róma volt a birodalom, a főváros, Róma volt a jog, a hatalom, a béke. Mindaddig, amíg a barbárok meg nem alázták, s szétzúzták határait, városait, kultúráját. Azután Róma jelentette számomra a világegyházat. Azt a szervezetet, amely befészkelte magát az antik főváros romjai közé és létrehívott egy öt kontinensre kiterjedő erkölcsi birodalmat. Sok mindenben hasonlóan az antik Rómához. Így számomra Róma azt az egyházat jelentette, amely miatt megszületett a reformáció és amely miatt én evangélikus vagyok. (Itt, Rómában erre külön is büszke voltam!) De jelentette és jelenti egy modern állam, Olaszország fővárosát, egy két és fél milliós világvárost, iszonyatos forgalmat, szerteszórtságot és rendszertelenséget. Műemlékeket, amelyekbe lépten-nyomon belebotlik az ember, pergő nyelvű, hangos, mediterrán, fekete hajú olaszokat, turisták tarka hadait, egy modern Bábel nyelvzavarát NEM IS TUDOM, MELYIK RÓMA LENYÜGÖZŐBB. Az antik-e, amelynek fehér carrarai márványtöredékeit, oszlopait és diadalíveit borsos belépődíj ellenében a Fórum Romanumon még látni lehet? Ez a Róma meghalt, soha többé nem lehet feltámasztani. Beteljesedett végzete, vandál kezek tökéletese)} szétrombolták. Amit földrengést tűzvész vagy a Tiberis áradása nem tudott kikezdeni és elpusztítani, azt elvégezte a tervszerű emberi rosszindulat. A következő Róma leleményes volt. A középkortól kezdve az antik világ építőanyagát használta fel. A cézárok Rómájának márvány kváder köveit építették bele a polgárházakba, palotákba. Egy-egy kapualjba bepillantva, ülőkék, szobrok, oszlopok csillannak ki a vakolt falakból. A Tras- levere proletárnegyedében csodálatos korinthusi oszlopfőn üldögélt a polgár, s üzlethelységből álló lakásából unottan szemlélte a hullámzó, tarka forgalmat. „Magántulajdonban” vannak a császári Róma darabjai. Azon gondolkodtam, milyen kormányzati intézkedés tudná összehor- datni e sérült birodalom roncsait és fel lehetne-e állítani belőlük megközelítően a régi Rómát. De talán jó, hogy „magánkézbe” kerültek a birodalom szétszórt csontjai. Így legalább nem pusztultak tovább. S ha értékesebb szobortöredékek bukkantak elő a megkapart föld alól, lelkes muzeológusok csaphattak le rájuk s nemzeti kinccsé tehették, így került elő sérült állapotban a Laokoón-szoborcsoport, amely ma a Vatikán múzeumban áll. Micsoda kálváriája lehetett ennek a remekműnek, amelyet a rhodosi Atheuadorosz, Polüdo- rosz és Agezandrosz készített és 1506-ban lelték meg a Domus Aurea romjai között, majd valamelyik pápa megvásárolta gyűjteménye számára. Praxitelész szobrainak hasonló volt a sorsa. A császárok palotáinak romjai alól még napjainkban is előkerülnének felbecsülhetetlen értékek, ha nem építettek volna rájuk 3—4 emeletes bérházakat vagy közintézményeket' AZ ANTIK VÁROS JÓ FUNDAMENTUMNAK BIZONYULT. A barbár dúlások után a feudális anarchia korában jeles családok (rablóvezérek!), de az egyház is iparkodott kisajátítani a megmaradt, szétverhetetlen épületekből, és azokat a saját céljaikra átalakítani. A Colosseummal, amelynek egyharmad része még ma is épségben van, a pusztító erő nem tudott megbirkózni. Az 1900 éves monumentális, Vespasianus császár által épített színház dacolt az idővel. A 70 ezer nézőt befogadó aréna a 14. században rablóbandák tanyája volt. A Marcellus színház pl. még ma is lakóház. Csak itt-ott villannak elő az antik színház fehér oszlopai. És ahol a barbárok nem boldogultak csákányaikkal, — és hál’ Istennel? a pogány templomok közül néhány épségben maradt, — ott a keresztyének jelentkeztek. Utcára hányták a pogány isteneket, s Titus diadalíve Rómában a templomot felszentelték keresztyén használatra. A kis Vesta- körtemplomot a Ponte Palatinónál keresztyének használják ma is csak úgy, mint a Pantheont, amely az ókori Róma legépebben ránk maradt épülete. A klasszikus formaérzék és kupolaépítési technika remeke ez a templom. (Ebben a templomban van Raffaello sírja, akinek ecsetjét fiatal korában ütötte ki a halál kezéből.) Építőanyaggal és részben használható épületekkel tehát korlátlanul rendelkezett a város és az egymást követő nemzedékek ezekkel jól, rosszul gazdálkodtak. De mert hosszú évszázadokon keresztül „igazi” gazdája nem volt a városnak, fejlődése rendszertelenül, ötletszerűén ment végbe. KORSZAKFORDULÓT JELENTETTEK A RENESZÁNSZ SZÁZADOK a város számára, amely századok1 igazán siralmas állapotokat örököltek. Csak az álmodozóknak jutott eszükbe a régi Róma feltámasztása, s miközben szorgalmasan keresgélték a romok alatt az összeroncsolt szobrokat, csodálatosan faragott oszlopfőket, maguk is rabjaik lettek az antik művészetnek és önkéntelenül utánozták azt. A reneszánsz korszaka bizonyos értelemben feltámasztotta az ókori Rómát, új kultúrréteg rakódott a romokra. A sebhelyek beépültek és csak itt-ott hagytak meg va— Szentháromság ünnepe után a 15. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Gál 5,25 — 6,10; az igehirdetés alapigeje: Mt 6, 24—34. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTE LET A RÁDIÓBAN Szeptember 18-án, vasárnap repel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet VARGA GYÖRGY ba- konyszombathelyi lelkész. ■ — NYÍREGYHÁZA. A szeptember 1-től nyugdíjazás folytán megüresedett I sz. körzeti állás betöltésénél a gyülekezet lemondott lelkészválasztási jogáról és kér-te a püspököt lelkészküldésre. Dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke egyhangú kérés alapján Laborczi Géza segédlelkészt küldte ki gyülekezeti lelkészül szeptember 1. hatállyal. Beiktatása szeptember 18-án lesz Szabó Gyula esperes szolgálatával. — A gyülekezet megszervezte másodlelkészi állását és arra egyhangúlag megválasztották Lalamit az antik világból a mai turisták ámulatára. Ekkor kezdtek grandiózus építkezésekbe, az ókori bazilikákat kibővítették s melléjük tucatjaival építettek kisebb-nagyobb templomokat. Róma a Szentek és mártírok városa lett és mert ezekből mindenkor teremtek, emlékükre húzták fel a ragyogó épületeket. A reneszánsz művészei ontották termékeiket. Nincs a világnak olyan helye, ahol a szépségnek, pompának és művészi értéknek ilyen elképesztően gazdag gyűjteménye lenne, mint itt Rómában. Nincs nyilvántartásom arról, melyik szentnek és vértanúnak hány kegytemplomot építettek, de Szűz Máriának több mint nyolcvanat, Péternek és Pálnak, az első római vértanúknak is megközelítőleg, majd Sebestyénnek és a többi mártírnak és az apostoloknak számosat. PÉTERNEK ÉS PÁLNAK A KULTUSZA IGEN NAGY. Nem vetekszenek Szűz Mária és a pápák kultuszával, mégis szembetűnő. A Fórum Romanum sarkánál levő börtön-kápolnától kezdve a Quo vadis-kápolnán keresztül a Szent Péter-bazilikáig végigkísérhetjük pl. a Péter-hagyo- mányokat. Mert „hagyományra” épült fel itt minden. A hagyomány szerint Nero börtönében, a kápolna nyirkos pincéjében raboskodott a két apostol, s itt még keresztelhettek is. Lecsoszogtam a teknősre kopott lépcsőkön, próbáltam megrendülést erőltetni magamra, hiszen azokon a köveken álltam, ahol 1900 esztendővel ezelőtt Krisztus két nagy apostola szenvedett, de a fürtökben érkező és hangosan fecsegő turisták zajától elillant minden áhítatom. A hagyomány fonala itt megszakad a csepegő szürke falaknál és valahol a Via Appián (az Appia felé vezető úton) folytatódik, ahol a „hagyomány szerint” Péter találkozott Jézussal és azt kérdezte tőle: „Quo vadis, Domine?” A találkozás színhelyére kápolnát építettek, benne egy márványkő őrzi Péter lábnyomát. A hivő zarándokok áhítattal érintik meg a követ. (A kápolnában Sienkiewitz bronzportréjút is felállították, aki a legendáról csodálatos regényt írt.) Pál apostol eltűnt a tekintetek elől, Nero vérengzésének lehetett áldozata, de Pétert nyomon követi a hagyomány egészen a Szent Péter- bazilikáig. a keresztyénség legnagyobb templomáig, mert a hagyomány szerint éppen ennek helyén szenvedett mártírhalált, fejjel lefelé feszítették meg. Bra- mante híres tervei alapján 1506- tól épült, s generációk egész sora, halhatatlan nevű művészek — Michelangelo. Maderna, Bernini, stb. lehelték belé lelkűket. Hátborzongva léptem a „széntév” alkalmából kinyitott bronzkapun keresztül s arra gondoltam, hogy ennek a bazilikának az építése váltotta ki a reformációt. (Folytatjuk) Rédey Pál borcziné Sztankó Gyöngyi lelké- szi munkatársat. Lelkésszé avatása és beiktatása szeptember 18-án lesz dr. Nagy Gyula püspök és Szabó Gyula esperes szolgálatával. — ADOMÁNY A LELKÉSZKÉPZÉSRE. Dávid Ferenc kétpói hittestvérünk az Evangélikus Élet útján lelkészképzésünk támogatásága 1000 Ft-ot adományozott. Áldozatkész szeretetét ezúton is köszönjük. ORGONAEST lesz szeptember 10-én, szombaton este 7 órakor a soproni templomban. Műsor: Couperin: Kolostori mise Dupré: Öt tétel a „Keresztül” sorozatból Liszt: Dante Orgonái : dr. Dudits Pál „Minden gondotokat hagyjátok őrá, mert neki gondja van rátok”. (1 Péter 5,7). VASARNAP. — „Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt, ha külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra” (2 Kor 4,16 — Zsolt 71,9 — Mt 6,25—34 — Zsolt 119, 129— 136). Mégis. Ez a reménység. Senki nem veheti el tőlünk. Krisztusért mindig megújulhatunk. „Ö adjon vidám, új szívet a régi helyébe, És vessen gondot, félelmet Tenger mélységébe!” (54. ének 5.). HÉTFŐ. — „Az Isten Jézust fejedelemmé és üdvözítővé emelte föl jobbjára, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izraelnek” (ApCsel 5,31 — Ézs 45,7 — 1 Kir 17,7—16 — Mt 17,22—27). Egyedül Jézusban van megtérés és bűnbocsánat. Ö vezet és megújít Leikével új, gyümölcsözőbb életre. „Nincs még ily áldott hű barát. Öt adta Isten nékünk. Ó az, kit Atyja maga szánt Szent váltságdíjnak értünk. Ó, csodás égi szeretet! Az Atyát arra késztetted, Hogy Fiától megváljon. S ki előtt ég és föld reszket. Érettünk sírba fektettőd Győzni poklon, halálon.” (370. ének 2.). KEDD. — „Azt pedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságos” (Rm 2,2 — Pléd 21,2-----Tim 6,6—Ha — Mt 18,1—14). Igazságos, mert indítéka a megbocsátás, s nem a büntetés. Ez az igazság pedig kötelez minket példás életre. „És bocsásd meg bűneinket, Hogy ne terheljék lelkünket, Amint mi is megbocsátunk, Ha vétett felebarátunk! Szelídség és jóindulat így egyesíti nyájadat”(72. ének 6.). SZERDA. — „Pál írja: Ha tehát van vígasztalás Krisztusban, ha van szeretetből való figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, akkor tegyétek teljessé örömömet, azzal, hogy egyet akarva ugyanarra törekedjetek’” (Fii 2,1—2 — 1 Móz 50,21 — Lk 17,5—6 — Mt 18,15—20.). Ott él és halad előre egy gyülekezet élete, ahol megvalósul az ige szerinti egy akarat. A forrás Krisztus. „Szenteld meg mi szívünket. Világosítsd elménket, Hogy érthessük igédet, Tanító mesterünket!” (230. ének 2.). CSÜTÖRTÖK. — „Az elhízottaknak, akiket az Atya Isten szeretett és a Krisztus Jézus megtartott” (Júd 1 — Zsolt 56,12 — 1 Thessz 2,9—12 — Mt 18,21—35). A megszólítás'azoknak szól, akik elhivatottak Isten szerete és Jézus irgalma által. Mi is Hozzá tartozunk: „Irgalommal nézz le ránk! Mint ígéreted, légy növelünk! Benned bízunk, jó Atyánk. Szent nevedről énekelünk. S mert reményünk csak Te vagy, Veszni minket, ó, ne hagyj!” (42. ének 4.). PÉNTEK. — „Az ég arcát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?” (Mt 16,3 — Jer 8,7 — lKor 7,20—24 — Mt 19,1—12). Jelt kívántak a farizeusok, pedig Jézus a legfőbb jel ott volt közöttük. Nekünk sincs más jel, csak Ő! „Jézus, te égi szép tündöklő fényű név, Legszentebb énnekem e föld ölén. Benned van irgalom, Erőd magasztalom, Terólad zeng dalom, ragyogj felém!” (389. ének 1.). SZOMBAT. — „Ugye, két verebet egy fillérért adnak és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Ti sok verébnél értékesebek vagytok’” (Mt 10,29. 31 — Ézs 51,12 — 2 Thessz 3,6—■ 13 — Mt 19,13—26). Isten minden teremtménye dicséri alkotóját. Urunk, engedd, mi se kételkedjünk Benned! „Dicsőség néked, kegyes Atya Isten és győzedelmes, áldott Fiúi Isten, Te vigasztaló Szentlélek Űristen, Áldj meg hitünkben!” (483. ének 5.). Némethné Tóth Ildikó EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egynáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal? 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 (3) 83.1989 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató — ARNÓT. Az agugusztus 6-i presbiteri összejövetelen Tóth Pál gondnok emlékezett meg a gyülekezet lelkészének; Abaffy Gyulának lelkésszé avatásának negyvenéves jubileumáról, átadta a gyülekezet ajándékát és további életére Isten gazdag áldását kérte. Buchalla Ödön ny. lelkész a lelkészi szolgálat jelentőségéről tartott előadást. A gyülekezet asz- szonyai bőségesen terített asztalról gondoskodtak. — HALÁLOZÁS Rónay Zoltánná, sz. Csetneki Magdolna. Rónay Zoltán ny. balassagyarmati lelkész felesége, akinek házassági jubileumáról lapunk is megemlékezett, életének 64. évében pest- imrei szeretteinek otthonában június 25-én csendesen elhunyt. Temetésére nagyon sokan jöttek el a balassagyarmati, az ipolyszö- gi, a Széchényi, a patvarci, a rao- horai és az érsekvadkerti gyülekezetből. A temetési szolgálatot a pestlőrinci temetőben Bonnyai Sándor kispesti és Kalácska Béla balassagyarmati lelkész végezte, aki a balassagyarmati gyülekezet névében megköszönte a 40 éves hűséges papnéi szolgálatot. „Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten”. * 11 — SÉRÜLT és használhatatlan har- móniumot bontásra veszek. Cím: Zügn Tamás, Vönöck 9516. Istentiszteleti rend Budapesten, 1983. szeptember 11-én Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.). Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Váci út 129. de. negyed 10. Frangepán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár tJjtelep de. fél 9. Virágb Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest We- kerle telep -de. , 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bodla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Korén Emil, de. fél 11. (német) Madocsai Miklós, de. 11. (úrv.), du. 6. Madöcsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Mádo- csai Miklós. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Viimos u. 11. de. 9. Kőszeghy Tamás, de. 11. Kőszeghy Tamás, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. Rozsé István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.