Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-08-28 / 35. szám

Orgonáink IVyírcgyháia A nyíregyházi templom a város legrégebbi műemlék jellegű épü­lete. 1784—86-ban épült. A temp­lom alapkő emléknapját a gyüle­kezet minden évben megünnepli. Bár igen sok helyen van a tanyá­kon is istentisztelet, a gyülekezeti élet középpontja ma is a temp­lom. 12 kis harangból álló harang­játéka óránként játssza el a „Jö­vel Szentlélek Úristen” kezdetű korálunk első két sorát. Ezzel to­vább végzi a lutheránus hagyo­mány szép szolgálatát: az idő jelzésén túl, óránként Istenre em­lékezve, imára szólít. NYÍREGYHÁZI TEMPLO­MUNK ELSŐ ORGONÁJÁT 1798. június 3-án szentelték. A hang­szernek két manuálon és pedá­lon '25 regisztere volt. A nemes hangú csuszkaládás orgona mind­két manuálon jól kiépített princi- palkara még késöbarokk jellegre utal. Építője Emanuel Kumer. A Rieger cég 1910-ben a hangszert — rossz állapota miatt — lecse­rélésre javasolta, pedig nagy kár volt a régi hangszert egyszerűen félretenni. A múlt században és századunk első felében sajnos sok ilyen értékes hangszer semmisült meg, mivel az akkori divat és íz­lés nem becsülte a régi orgonák szerintük „éles” hangzását. A korszak a tompa, sötét, vastag hangzást kedvelte. Az idős „tirpákok” még emlé­keznek rá. hogy az akkori evangé­likus iskola udvarán hevertek az elbontott orgona részei. A ma használatos, 1910-ben épült Rie- ger-orgona jóval nagyobb elődjé­nél. Emiatt a karzat kibővítése és megerősítése is szükségessé vált. A 33 regiszteres későromantikus hangszer a maga nemében, új ko­rában értékes hangszer lehetett. 1927-ben Svájcból három nyelv­játékot is hozattak. Ekkor került sor arra is, hogy a fújtatok újabb megterhelésével fokozzák a szél­nyomást, amely ma 120 mm. Ez mintegy duplája a kívánatos szél­nek. A HÚSZAS ÉVEKTŐL MŰKÖ­DIK, Krecsák László vezetése alatt szép eredményeket értek el: országos zenei versenyeken díja­kat is nyertek. A negyvenes évek tájáról adataink vannak, hogy Zalánffy és Peskó Zoltán is adott orgonaestet. De az ilyen alkalom ritka volt, aminthogy akkoriban az orgona sem az egyházi sem a világi zenében nem játszott még akkora szerepet, mint ma. A hangszer hatalmas hangereje bizonyára tetszett a gyülekezet­nek amely hangosan, erőteljesen énekel. Istentiszteleti előjátékra nem igen tartottak igényt. „Az orgona kopik, az áram fogyik, mi pedig unatkozunk” — mondta an­nak idején egy presbiter. Ma már szerencsére nem így állunk. Gáncs Aladár 1952 decemberé­ben vette át Krecsák László utó­daként a főorgonista szolgálatot. Rövidesen beindult a rendszeres évi öt zenés áhítat, amelyen az énekkar mellett az orgona szere­pe egyre jelentősebbé lett. 1972- ben Kneiffel Mihály nehány jelen­tős átalakítást végzett, mely a ro­mantikus orgonát kissé alkalma­sabbá tette barokk művekre. Gáncs Aladár 20-éves tapasztala­tai alapján és Trajtlcr Gábor egy­házzenei igazgató szakmai irányí­tásával alakult ki a korszerűsítési terv, amely jól sikerült. De a hangszer teljes korszerűsítése még várat magára. A tervek már meg­vannak, és ismerve a gyülekezet templomszeretetét és áldozatkész­ségét elöbb-utóbb meg is fognak valósulni. 1969 MAJUS 5-ÉN INDULT BE az évi öt zenés áhítat mellett, a ORGONAEST lesz szeptember 10-én, szombaton este 7 órakor a soproni templomban. Műsor: Couperin: Kolostori mise Dupré: Öt tétel a „Keresztül” sorozatból Liszt: Dante Orgonái: dr. Dudits Pál havonta rendszeresen tartott „or­gonafélórák” sorozata. 1983. már­ciusában már a 150. orgonaestre keült sor! Ez a szám páratlan az oszágos evangélikus orgonazenei munkában. A kezdetben 30—40 hallgatóból, már ezer-ezerötszáz hallgatóság alakult ki. Az evangé­likus templom orgonafélórája szerves része lett a város zenei életének. A helyt újság is közli a hangversenyek időpontját. El­mondhatjuk, hogy a gyülekezet is megszerette az orgonazenét. Az egyház pedig örömmel tapasztal­A két ének időben távol egy­mástól, és eltérő történelmi szi­tuációban született meg. A tar­talmi hasonlóság viszont szembe­tűnő. Először lássuk a keletkezés körülményeit. A „TARTS MEG, URUNK, SZENT IGÉDBEN”’ kezdetű érté­ket Luther 1541-ben írta, akkor, amikor Budát nehéz harc után bevették a török seregek. Ezzel el­esett a keresztyén Európa egyik fontos „végvára”. De akkortájt jött létre a francia-török-pápai szövetség is, és ezek a riasztó je­lenségek Európa protestáns ré­szét nagy nyugtalansággal töltöt­ték el. Luther így egy frontba látta tömörülni a két ősellenséget, a pápát és a török birodalmat. 1542 áprilisa és júniusa között mondta egyik asztali beszélgetésé­ben: „Imádkozzatok! Mert a fegyverekben már nem remény­kedhetünk, csak Istenben!” A ve­szély órájában Luther imádság­ban kért menekülést, s milyen kü­lönös, ezt az imádságot gyerekek szájába adta. Mert ezt az éneket eredetileg gyermekeknek írta, ilyen alcímmel: ,,Gyermek-ének, a Krisztusnak és az ő szent egyhá­zának főellenségei: a pápa és a török ellen való éneklésre.” Ma­gyarázatot is fűz hozzá, miszerint „nekünk öregeknek már nincs sok hátra, de a mi utódaink imádságukkal szolgálhatnak, hogy a Krisztushitben és az örök üd­vösségben biztonságban megma­radjanak Mohamed ördögétől”. MÁSIK ÉNEKÜNKET. A „LÁSD MEG A MENNYBŐL, ŰRISTEN” kezdetűt, Luther jó­val korábban írta, 1524-ben jelent meg az úgynevezett „Erfurti kézi­könyvben”. Ebben az énekben va­lójában a 12. zsoltárról prédikál, mint ahogy ez elmondható min­den zsoltár hátterű énekéről. Ab­ban az időben keletkezett ez az ének, amikor Luther egykori ba­rátai ellen volt kénytelen har­colni, akik eltértek az igaz taní­tástól, a rajongók ellen. Az evan­gélium ügyét ekkor a kívülről jö­vő fenyegetés mellett a belső tév- tanítás is veszélyeztette. De hányszor volt ez így az egy­ház kétezer éves története során! Isten úgy látta jónak, hogy ránk, emberekre bízta az evangélium terjesztését. Emberekre, akik sok­szor gyengék vagyunk, akiket sokszor rettegéssel töltenek el a nehézségek. Emberekre, akik gyakran feladják a harcot, akik maguk sem értenek mindent, hiá­♦ ja, hogy a város megbecsüli ezt a kulturális munkát, mellyel társa­dalmunknak adunk segítséget egy vidéki zenei központban az orgo­nakultúra fejlesztésében. Bátran mondhatjuk, hogy — teológiai nyelven — a nyíregyházi orgona­sorozat a társadalmi diakónia egyik szép példája, hiszen belépő­díj nélkül folynak a koncertek, és a budapesti művészek egész so­rát hallgathatja a nyíregyházi közönség. ba próbálják megismerni Isten titkait. Az első keresztyéneknek Néró kiéhezett oroszlánjaival kellett szembe nézniük. Húsz János mág­lyán vegezte be küzdelmes életét. Luther élete sem volt mindig biztonságban. Bonhoeffer a fa­sizmus áldozata lett. Vagy hányszor kellett küzdeni a különböző tévtanítások ellen, akik rosszul értették meg a Szent­írás üzenetét, akik egyenesen fél­remagyarázták azt. Luther idejé­ben pedig éppen a hivatalos egy­házat, Rómát árasztotta el a bűn, a tévedések özöne, a hatalmas­kodás. Sokszor volt nehéz helyzetben az evangélium ügye. Néha már- már úgy látszott, hogy elnyelik a megbolydult világtenger hullámai. De mégis annyi veszélyen, annyi nehéz tűzön át, Isten megtartotta egyházát. Mert ha ránk bízta Isten, hogy szétvigyük a világba a Jézus Krisztusról szóló örömhírt, akkor meg is tartja népét. Csupán em­beri erőre hagyatkozva nem le­het eleget tenni ennek a külde­tésnek. Isten mindig adott egy Ágostont, egy Luthert, egy Bon- hoeffert —, akiken keresztül előbbre tudta vinni ügyét. S népének tudnia kell, hogy nincs magára hagyva. Isten mö­göttünk áll hatalmával, minden­ható erejével. A mi erőnk éppen erőtlenségünkben van, mert Is­ten az, aki a ráhagyatkozót meg­erősíti, megsegíti. Sokszor pró­bálja Isten a hitünket is, de ezt is a mi érdekünkben teszi. Ahogy a kovács a vasat edzi, felhevíti, majd hideg vízbe mártja. így erő­södik a mi hitünk is a próbában. Nehéz a harc. de hitben megerő­södve kerülünk ki belőle. Isten megtanít arra, hogy tel­jesen rábízzuk magunkat. A nagy szorultság ideje az Ő órája. Ami­kor más remény nincsen, az az Istenben reménykedés órája. Aki Benne bízik, azt megerősíti. Szentleikével világít, mutatja az utat. Ha viszont kegyelméből nyu­galmas időket élünk, csak hálával tartozunk ezért Istennek. Mert ke­gyelmes szeretetnének jele, ha biz­tonságunkat nem fenyegeti ve­szély. Ss hitünkben, reménysé­günkben ekkor sem erőtlenedhe- tünk el. Ha Benne bízunk, meg­tart szent igéjében. Lupták György Gáncs Aladár Luther énekei énekeskönyvünkben A megtartó szeretetről ÄH VASÁRNAP IGÉJE Példa az irgalmasságra Lk. 10, 25—37 EZ A TÖRVÉNYTUDÖ ROKONSZENVES IS. Igaz, hogy kísérti Jé­zust, és ez ellenséges indulatot takar. Szándéka áskálódás, zavarba, sőt lehetetlen helyzetbe akarja Jézust hozni. Mégis megnyerő a kér­dése: mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Persze fontosak a földi síkú kérdéseink is, mint a boldogulás, az egészség, vagy csalá­dunk élete. De kell, hogy izgasson az is, hogy mi lesz a földi élet után? Értékelhetjük a törvénytudóban azt is, hogy Bibliát ismerő ember, aki olvassa, tanulmányozza azt. Isten törvényének tudása nevében is benne van. Érti is, hiszen válasza összefoglalja Isten törvényének lé­nyegét: szeretni Istent és a felebarátot. Jézus is elismeri, hogy helye­sen felelt. A szeretet törvényét mi is ismerjük. Az elmélettel rendszerint nincs baj ma sem. A törvénytudó is csak azt nem tudta, hogyan kezdjen hozzá a gyakorlásához. A megvalósításával csődöt mondott, mint sok­szor mi is. Ezért tanít Jézus újra bennünket is a régi példázatban. A SZERETET NEM ELMÉLET, HANEM TETT, CSELEKEDET. A törvénytudó vitát produkált. Várta, hogy Jézus elméletileg tisztázza, ki a felebarát. Pedig csak tudni ezt nem elég. Az irgalmas samaritá- nus történetével Jézus példát ad a cselekvésre: „Menj el, te is ha­sonlóképpen cselekedj.” Éld meg a szeretetet! Szeretetünk gyakran megreked az érzéseknél. „Mennyi ember van akit szeretek” — örül Kosztolányi Dezső költő is Szeretet című ver­sében. Rokonszenves bolti eladók, a postás, kedves tanárok ... De ők erről a szeretetről mit sem tudnak. Beszélni róla nem illik, és nincs rá idő. Viszont ha meghalok egyszer, s „egy csillagon meglátom őket, átintek nekik . ..: Lásd, téged is szerettelek.” Szeretet az, ami csak ér­zésként bennem marad, s a másik mit sem tud róla és nem nyer vele? Együttérző szánalom a pap és a lévita szívében is megszülethetett. De a bajba jutottat csak a sam'aritánus szerette, aki nemcsak meglátta, hanem odament és segített. A FELEBARÁT A KÖZELEMBEN LÉVŐ EMBER, AKI SEGÍT­SÉGRE SZORUL. Jézus talán más történetet mondana. Rablók által összevert és kifosztott ember nincs közelünkben. De olyan számtalan, aki segítségünkre szorul. Esetleg éppen egy mai országút mellett fek­szik véresen. Végletes, de megtörtént az is, hogy a balesetet szenve­dett autóson nem segítettek, akik utána mentek „azon az úton”, ha­nem kifosztották. És olyan is megtörtént, hogy elmennek mellette kö­zönyösen. De a régi történetnek nem a mai valószínűsége a fontos, hanem az elénk adott példa. Meglátjuk-e, akiken nekünk kell segí­teni? A felebarát szó eredeti értelmében „szomszédost”, „közelít” je­lent. Talán egv fedél alatt élünk vele. Talán a munkahelye van tő­lünk karnyújtásnyira. Lehet a telekszomszéd, vagy a boltban mellet­tünk álló. Egyik egy jó szóra szomjas, másik a karunk erejére szorul, valami segítségre. A felebarátot nem kell keresni, hanem észrevenni magunk mellett. ŐT AZ ELLENTÉTEK ELLENÉRE IS SZERETNI KELL. Tudjuk, hogy Jézus nem véletlenül,beszél samaritánusról. Éles és valóságos ellentéteken tette túl magát, amikor segített: -Lehet, hogy a segítés mozdulatában nekünk is megáll a kezünk1 félúton: segíteni — neki? Aki ezt nem érdemli meg?! És mégis felebarátjává kell lennem sze­retetem cselekedetével. Mindig, válogatás nélkül, fenntartásaim elle­nére is. Jézus ezt az örök életemmel is összekapcsolja: „Tedd ezt, és élni fogsz.” Zászkaliczky Péter Imádkozzunk! Uram, emberek között élek sokszor embertelenül. Szeretetem vagy önzés, vagy érzés csupán. Nehéz valamit tennem is azokért, akik itt vannak a közelemben. Ismerem igédet, de megélése már nem sikerük Segíts, hogy igazán szeresselek embertársaimban. Ámen. LUTHER MÁRTON ÍRÁSAIBÓL „Jóllehet, ezek az igék (2Móz 20,5) minden parancsolatra vo­natkoznak, mégis ehhez a főpa­rancsolathoz kapcsolódnak azért, mert főként ezen fordul meg, hogy az embernek rendben legyen a feje. Ha ugyanis rendben van a feje, az egész élete is rendben van, és megfordítva.” „Nem szabad esküdnünk go­noszságra, hazugság fedezésére, és ha nem szükséges és ha nem használunk vele, de esküdnünk kell a jóra és felebarátunk iga­zára. Mert nagyon jó cselekedet ez: dicsőítjük vele Istent, meg­erősítjük az igazságot és a jo­got, visszaverjük a hazugságot, békéltetjük az embereket, enge­delmeskedünk, megszüntetjük a viszálykodást.”. „Emlékezzél csak, vagy kérde­zősködjél és mondd meg nekem: Mire mentek végül is azok, akik­nek minden gondjuk az, hogy sok vagyont és pénzt harácsoljanak?” Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj (protestáns ima­ház) : a fió első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24.. augusztus 7. 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy­Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4 Balatonboglár (református templom): a hó első vasárnapján de. 9: a nó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves ( xformátus templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református temp­lom) : a hó első vasárnapja kivételé­vel de. 8. Balatonfüzfö (József A. u. református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Ba­latonkenese (reformálus templom: a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom): a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (reformá­tus templom): a hó második és ne- evedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.): a hó második és har­madik vasárnapján du. 2. Balatonsze­pezd: a hó első. harmadik és ötödik vasárnanján du. 2. Balaton világos: a du. 4. Csopak (református templom): hó második és negyedik vasárnapján a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. ll; július 3.. 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns temp­lom) : a hó első és negyedik vasár­napján du. 4; a hó Harmadik vasár­napján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon. Béke u. 57.); minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10.. 24., augusztus 7.. 21. de. 12. Kőröshegy (református templom) : a hó első vasárnapján du. 2. Kövágóörs: július 10., 24., augusztus 14., 23. du. 3; július 3.. 17., 31., augusz­tus 7.. 21. de. u. Pécsely (református templom): a hó első. vasárnapján du. 5 Révfülöp: a hó első. harmadik, ötö­dik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9 Tapolca (protestáns templom. Da­rányi u. 1.): a nó második és negye­dik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evan­gélikus imaház. Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom