Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-08-14 / 33. szám
Az a véleményünk, hogy... AZ EGYHÁZ MINDIG IS „POLITIZÁLT”. Pontosabban fogalmazva: hosszú története alatt mindig is állást kellett foglalnia a közügyekben. Vagy így, vagy úgy. Vagy támogatva, vagy elvtelenül helyeselve, vagy a maga többé-kevésbé jelentős súlyával ellenezve azt, ami éppen körülvette. Ma sem más a helyzet, és így van ez az egész világon. Kibúvó nincs: minden keresztyénnek, minden magát keresztyénnek valló közösségnek, az egyes egyházaknak, az egyházi világszövetségeknek ma is színt kell vallania és éppen ott, ahol a legnehezebb, a mindennapi kérdésekben. A DOLGOK „ELTEOLÓGIZÁ- LÁSA” — milyen csúnya kifejezés, ugyanolyan Visszataszító, mint a mögöttes tartalom — az egyház küldetésének elárulása. A hallgatás ugyanide vezet. Harmadik út viszont nincs, mert ez a megalkuvás, a Krisztus által megítélt langymeleg- ség, ami a „kiköpendő” kategóriájába tartozik. MARAD AZ EGYETLEN LEHETŐSÉG : hittel, keresztyén szolgálattal, érző szeretettel-ág- godalommal élni a világban, a társadalomban. Felvenni a világ, az ország, az egyház, az ember gondjait, a gondokat megoldó feladatokat s > olyan megoldást keresni, amely egyszerre ige —, s korszerű és előbbre viszi a közös ügyet. Hozzáértéssel, megértéssel és felelősséggel. ÜGY, AHOGY ERRŐL DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök-elnök tett tanúbizonyságot a Kossuth Rádióban, a „Közéleti közelképek” két adásában. v Párbeszéd a család jöveiéért MEGTISZTELŐ MEGHÍVÁSNAK tehettem eleget, amikor a MÁV miskolci Építési Főnökségének KISZ-szervezete arra kért fel, hogy legyek beszélgető partnerként vendégük vitadélutánjukon. A téma: Társadalmunk legkisebb, de döntő jelentőségű közössége a család. A vitadélutánon résztvevő fiatalok a kérdések sokaságát tették fel. Egyházunk élete és szolgálata, a jövő évi LVSZ nagygyűlés előkészületei, a fiatalok közt végzett lelkészi munka, az ifjúság felkészítése a családi életre, a nemzeti tudat a hazafiasságra nevelés kérdéseire adott válaszok töltötték ki azt a közel két órát, amit együtt töltöttünk. ÖRVENDETES VOLT AZ A NYITOTTSÁG, ahogy egyházunk élete után érdeklődtek, be- leértve a lelkészutánpóttásbiztosítását és a lelkészképzés íejlada:- tát is. Felelősségteljes Rangon szóltak a házasság, a párválasztás és a család életének alakítási lehetőségeiről. Kisiklott életek, kísértések, a szenvedély fel- lobbanásának káros következményei, a jövendő nemzedék családra irányított nevelésének szükségessége — gondolatözön- ként jelzi, hogy mindnyájan tudatában vannak az ősi felismerésnek: ha szűk családi életünk legintimebb területén elrontjuk az életünket, alapjában boldogtalanokká válunk. ABBAN IS EGYETÉRTETTÜNK, hogy a legbizalmasabb, közösségünknek egyetlen feszültségoldó módja a megbocsátás gyakorlása. Elfeledni napi sértéseket, a másik fáradtan és meggondolatlanul elhangzó apró vádaskodását, hogy újra egybefonódjék két ember sorsa közös feladatokra s együttes boldogságra. EZ A TALÁLKOZÓ IS SZERÉNY RÉSZE VOLT annak a hazánkban folyó párbeszédnek, ,-amely, hivő és más világnézetű emberek közt különböző szinten naponta megvalósul. Létrejötte, a beszélgetés jelezte, hogy sok közös tennivalónk van a csalad holnapjáért, amelyben keresztyén emberekként szívesen vállaljuk a ránk eső részt. Szebik Imre Hetven év együtt Kedves, meghitt ünnepségre került sor május 25-én a ge- csei evangélikus templomban. A 96 éves Móricz Gyula testvérünk és felesége, Kovács Lídia, aki májusban töltötte be a 90. esztendőt — sok évtized terhétől és gondjától hajlottan ugyan, de szívükben mély hálával és. reménységgel jöttek az oltár elé. HETVEN együtt töltött esztendőért mondtak hálát és köszönetét Istennek. Az. ünnepi istentiszteleten Bálint László lelkész hirdette Isten igéjét és köszöntötte a jubiláló házaspárt, majd átadta a gyülekezet ajándékát. A családtagok ünnepi ebéden, a barátok, szomszédok és a község fiatalsága pedig a délutáni és esti órákban vették körül szerete- tükkel a ritka évfordulót megért párt. Isten áldását kívánjuk továbbra is számukra. „Áldjad lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad lelkem az Urat, és ne jeledd el mennyi jót tett veled!” B. L. USA: AZ ELSŐ NÉGER EVANGÉLIKUS PÜSPÖK Luthertől tanultam A muraka foecsiilete SZÁMOMRA LUTHER NEVE egy életre az árvaházzal és az iskolával forrt össze, mert elemista koromban Szarvason abba az iskolaépületbe jártam, amely homlokán viselte a Luther Árvaház nevet, mivel egyik szárnyában nyert elhelyezést az árva- ház. Ez pedig kettőt jelentett nekem. Egyfelől a segítségre szorulók felkarolását, segítését, másfelől az életre, hivatásra való komoly és odaadó felkészülést. Később még azt is megtudtam, hogy a szarvasi puritánság és szorgalom egyik ösztönzője Tes- sedik Sámuel volt, az az evangélikus lelkész, aki tapasztalatainak zömét N émetországban gyűjtögette, amely a 18. században már szép példáit mutatta az emberi törekvéseknek, példaadó szorgalomnak, amelyekbe Luther szellemisége is beleépült. A BECSÜLETES* MUNKA, FÁRADOZÁS mindig magától értetődő volt az evangélikus kegyességben, és sohasem vált öncéBadacsonytomaj (protestáns imaház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24., augusztus 7,. 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. i. Balatonbogiár (református templom): a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (-cformátus templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református templom) : a nó első vasárnapja kivételével de. 8. Balatonfüzfő (József A. u. református templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom: a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom): a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (református templom) : a hó második és negyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.) : a hó második és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balaton világos: a du. 4. Csopak (református templom): hó második és negyedik vasárnapján lú tevékenységgé. Alkotás volt az, beleilleszikedés az egész természet és az ember szolgálatába. Mintahogy Luther sem nézi a munkát sohasem önmagában, hanem vaz egész élet összefüggésében. „Nyíljon meg azért az értelmed, táguljanak gondolataid és ne csak a sütőkemencéig vagy a liszteszsákig érjenek, hanem a tág mezőre, az egész földre, amely hordozza és megtenni a mindennapi kenyeret, a mindenféle élelmet:” „Isten azért szerzett annyiféle világi foglalkozást és munkát, hogy a keresztyének ne szerzetesek legyenek, hanem a társadalmi közösségben éljenek.” (Nagykáté) A munka tisztessége abban van, hogy gazdagítja az életet, segítséget jelent másoknak, a teremtési rendet szolgálja. Az a munka, amellyel másoknak használunk, igazi istentisztelet. A becsületesen dolgozó paraszt munkáját többre értékeli Luther a szerzetesi életnél, a sepregető háziasza hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a hó első és negyedik vasárnapján du. 4; a nó harmadik vasárnapján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F u. 18.) : minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7.. 21. de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs: július 10., 24., augusztus 14., 28. du. 3; július 3., 17., 31., augusztus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom): a hó első, vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötödik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 1.): a hó második és negyedik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evangélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. szonyt az imát lélektelen ül hadaró apácánál. Maga az Isten van jelen a munkában és cselekszik rajta keresztül földi világunkban« AZ AZÓTA ELTELT KÖZEL 500 ÉV ALATT a munka értékelése terén fontos fejlődés történt. Tisztázódott, hogy mi a munka, hogyan kell dolgozni. Az is, hogy Istent is csak az -ő teremtett világán keresztül szerethetjük, amelybe belehelyezett, hogy őrizzük és műveljük. Isten az emberi értelem és kéz felhasználásával akarja végezni gondviselő és világ- fenntartó munkáját. Az egymást kiegészítő, egymásra építő munkák láncolata építi az életet. Napi munkánk nem „profán gond” többé, hanem szent terület, ahol Istennel és a felebaráttal vagyunk a legszorosabb kapcsolatban, istentisztelet, önző énünk halálra- adása. A keresztyén élet nemcsak a templomban, a gyülekezetben folyik, hanem a napi munkavégzésben. Itt is az ige, úrvacsora, keresztség az erőforrás. A hit a cselekedetekben terem gyümölcsöt. Ezek pedig nem különleges vallásos cselekedetek, hanem hétköznapjaink felelős élete, tevékenysége. A szeretet az embertársak felé fordít, együtt örül, együtt dolgozik, együtt épít. Hordozza a közösség, az embertársak gondjait. így válik konkréttá, gyakorlativá, hétköznapivá a szeretet által munkálkodó hit. ÍGY LESZ A LUTHERI ER- KÖLCSISÉG egyik fő megnyilvánulási területévé a hivatásszerű munka. Az ember nem Igazán ember, ha csupán önmagának él. Személyisége hiányos, ha hiányzik egy másik emberhez forduló ragaszkodás és áldozatos segítés. Ezt pedig legjobban abban valósíthatjuk meg, aminek mestereivé lettünk, amihez adottságaink, tapasztalataink és mindennapos gyakorlataink a biztosítékok: hasznos munkát végzünk mások javára. Minden becsületes munkavégzés alkotás. Ha valaki adottságait, tehetségét beleveti a hétköznapi feladatába, akkor valamit alkot. Részese Isten alkotó munkájának, világfenntartó és gondviselő szeretettnek. Innen érthető, hogy a hanyag munka nemcsak földi síkon ítélendő el, hanem Isten ítélete alá esik, Isten elleni bűn. A Krisztusért megiigazult bűnös hite a leggazdagabb forrrás és a legerősebb etikai indíték a sze- retetre, a hálás és hűséges munkavégzésre. Az ember Isten iránti háláját hétköznapi munkájában. a felebarátért való fáradozásban bizonyíthatja meg. Kovács Pál A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július l-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tudunk eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. Istentiszteletek a Balaton mellett A Máté passi» (áncfanfázialíént? A pécsi szabadtéri színpadon négy este előadták a Kossuth- díjas, érdemes művész Eck Imre által táncfantáziaként feldolgozott Máté passiót. Elképzelése szerint a harmadik művészeti ág, a tánc akarta „megláttatni” azt, ami Máté-passióként a bibliai szöveg és ach muzsikája szintézisében, mint az egyetemes, emberi kultúra talán legnagyobb remekében 1729 nagypéntekén indult el a lipcsei Tamás templomból világhódító útjára. Igaz, hogy annakidején kortársai túlságosan teátrálisnak ítélték és nem ismerték fel páratlan értékét. Nyolcvan évvel később, Mendelssohn vezényletével, Bach halála után lett vitathatatlanná diadalmenete. Elképzelhető lenne, hogy Bach kortársaiként mi sem ismerjük fel a táncfantázia értékét? Részemről elképzelhetetlen. Viszont a közönség reagálása elgondolkoztató. Várakozásom ellenére mind a négy este zsúfolt nézőtér. tapsolta meg a rendhagyó produkciót. Igaz, hogy ez a „siker” nem érdekelte Eck Imrét sem. Ügy számolt,' hogy Verdi Requiemjének, Beethoven két szimfóniájának a tánc és balett nyelvére való fordítása után Bach passiója sem lehet akadály. Az interjúban azt vallotta, hogy saját gondolatait akarta kifejezni csupán és egyúttal különböző asszociációkat kívánt elindítani a gyanútlan nézőben. A tudatalattiból’iszonyú emlékképeket akart előhívni, hogy az emberiség szenvedéseinek variációit szembesítse kortársaival. A kinyomozható reagálások megdöbbentőek voltak. Elfojtott háborús emlékek, a gettók rémségei, a Rajk-pör stb. váltódtak ki a nézőkben, középpontban az ártatlan szenvedővel és a gyalázatos árulóval, Júdással, Nyilvánvalóan járt ezzel együtt a bibliai szöveg iránti respektushiány és az önkényesen kezelt csodálatos zene. Rendezői szempontból érdekes a két hatalmas szekrény alkalmazása, amelyet bátran tologathattak, hol belsejében, hol a tetőzetén peregtek a jelenetek. Mégis egysí- kúan. A tánctér szűknek bizonyult. A világítás sem segített. A kosztümök nem voltak hatásosak. Nem kaptak a táncosok sem lépésirányítást, sem átfogó koncepciót. Improvizáltak váltakozó sikerrel a táncosok. Néha pantomimszerűvé .vált a játék, A fővárosból vendégszereplésre érkezett Dózsa Imre (az Állami Operaház balettár- sulatának igazgatója!) valószínűen a minimális próbák miatt is adós marádt Jézus megjelenítésének drámaiságával. Eck Imre ugyan a hangsúlyt inkább Júdásra kívánta tenni, de akkor miért bízta ezt a szerepet a Liszt-díjas Uhrik Dórára?, talán azt kívánta ezzel kifejezni, hogy ami „júdási”, az nincsen nemhez kötve? Nem hiszem, hogy szabad ennyire „köny- nyedén” bánni a bibliai textussal. Jézusnak voltak női tanítványai, de Eck Imre a táncosok felével női tanítványokat szerepeltet. Akkor indokolt ilyen méretű változtatás, ha komoly, művészi érdeket szolgál. Sem Pilátus fürdőszobajelenete a dézsával, sem a többi változtatás, (tapsolások, csöngety- tyűzések, a kakas kukorékolását pótló úttörő sípszó?) nem vitt előre vagy feljebb művészi szándékot. Nem beszélve az evangélista szerepéről. A záró jelenetben a „levétel”, sírba helyezés nem fokozta a feszültséget, sőt esett, lazult a befejezés. Bár Eck Imre senkit sem akart „vallásos” érzésében megbántani, már-már blaszfémiát élt át a bibliai szövegben és Bach muzsikájában járatos néző. A KISZ vegyeskara, az egyik általános iskola kórusa, a pécsi filharmóniai zenekar mindent megtett, hogy a „hallható” zene magával ragadja a publikumot, A szólisták többsége is szépen énekelt. A közönség jelesre vizsgázott a négy nyári estén. De a győztes — ennyi teher ellenére is! — Bach zenéje volt. Balikó Zoltán tét nyert el. (Az Amerikai Lutheránus Egyháznak kétmillió háromszázezer híve van, a Dél-Óceániai Egyházkerületnek 144 tagja és 310 gyülekezetei lwi) Az Amerikai Lutheránus ’ Egyház (ALC) Dél-Óceániai Egyház- kerülete Nelson W. Trout lelkészt választotta meg püspökévé. Ö az első néger, aki az Egyesült Államokban evangélikus püspöki tisz-