Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-31 / 31. szám

Ä Cirkevné Listy új énekeskönyvünkről A Csehszlovákiában megjelenő Cirkevné Listy c. havi folyóirat­ban a Szlovák Evangélikus Egy­ház lapjában az 1983 év 4. (ápri­lisi) számában a lap hátuisó bo­rítólapján, másfél oldalnyi terje­delemben MU dr. Karol Wurm tollából ismertetés jelent meg az új magyar énekeskönyrvől, amelyben többek között a követ­kezőket olvashatjuk: A Magyarországi Evangélikus Egyház - új énekeskönyve, az „Evangélikus Énekeskönyv”, 1982 őszén jelent meg. A mi új énekeskönyvünk előkészítésével összefüggésben kétszeresen is ér­dekel bennünket a testvéri egy­házak hasonló munkássága, mert az énekanyag jelentős része kö­zös örökségünk. Nem az én fela­datom, hogy az új magyar éne­keskönyvet szövegi és teológiai oldalról értékeljem, hanem an­nak egész áttekintésére és a ze­nei szempontokra fordítottam fi­gyelmemet. Ezt kövétőleg a szerző tartal­milag ismerteti új énekesköny­vünket, majd a következőket ír­ja: A dallamokat egy hangon jelö­lik, ahogyan az az újabb énekes­könyveknél általában szokásos. A szöveg és a dallamok nyomása szép és jól olvasható. A kezdő hangjegyeket szolmizációs jellel látták el. Ez a módszer a magyar pedagógiában szokásosan elter­jedt. A daliami szerkesztőség a himnológiai reform szelleméhez tartja magát, megőrzi a gyakorla­ti teherbírás mértékét, de nem enged helyet az álkalmatlan de­formációk érdekében. Ebből a szempontból mintegy a közép­utat képviseli a mi Új Partitú­ránk és az új cseh-testvér éne­keskönyv között. Az előadói (pro­zódiai) oldalról a szöveget gondo­san igazították, még ott is, ahol jambikus dallamról van szó, ami a magyar nyelvben (a szlovák nyelvhez hasonlóan) különös fi­gyelmet igényel. 46 új r ének a kortárs hazai szerzők ■ tollából származik, ezek közül hathoz a kortárs szerzők új dallamokat sze­reztek. 20 dallamot vettek át a régi cseh és szlovák alkotások­ból. A himnológiai adatok nagy­jában megbízhatók. Meglepő vi­szont, hogy az összes szlovák ere­detű dallamoknál tévesen szerepel mint a forrás Skultéty Partitúrá­ja, jóllehet a Cithara 1636., 1674. és 1684. évi, a Glósiusnak, az 1750. évi Kéziratos Partitúrának, és Grylus Partitúrájának dallamai­ról van szó. (Ennek megvitatá­sát szívesen engedjük át a szak­embereknek. — Szerk.) Érdekes az ismertetés befejező része is: A mi készülő énekeskönyvünk tervezetével való összehasonlítás nál megállapíthatjuk, hogy az új magyar énekeskönyv kevésbé ra gaszkodik a 19. sz. örökségéhez, többet merít a régebbi múltból és bátran sorozza be az énekek és imádságok új típusait. A munka előkészítő kezdetei visszanyúlnak az 1970. évre, a bi­zottságokban a gyakorlati munka 1976-ban. indult meg. A sikeres befejezéshez hatékony módon hozzájárult a kitűnő szakembe­rek és művészek részvétele és se­gítsége, olyanoké is, akik nem voltak a bizottságok tagjai. A ve lünk való összehasonlításban a feltételek annyival voltak kedve­zőbbek, hogy a szövegekkel való munka nem kívánta meg a teljes áttolmácsolást. (A fordító meg­jegyzése: itt nyilván arra törté­nik utalás, hogy az új szlovák énekeskönyvet a mai irodalmi szlovák nyelven fogják kiadni, amelybe számos Tranoscius-éne- ket is átvesznek s ezek nyelve biblikus-cseh nyelv, amit a mai szlovák irodalmi nyelvre kell át­tenni.) A gyülekezetből érkezett előze­tes hírek szerint az új énekes­könyv kedvező visszhangra talált. Dr. Wurm Károlyról a Cirkev­né Listy 1982. évi áprilisi számá­ban üdvözlő cikket írt dr. Julius Filo, a Szlovákiai Evangélikus Egyház Keleti Egyházkerületének (székhely: Kassa) püspöke, annak kapcsán, hogy Wurm Károly most volt 70 éves (szül: Pozsonyban 1913. március 25-én). Atyja, ugyancsak Wurm Károly, a pozso­nyi nagytemplom orgonista-kán­tora volt. Így fia, a cikkíró Wurm Károly már a családban is zenei képzésben részesült, majd a lipcsei konzervatóriumban to­vábbképezte zenei tudását. Ez­után orvos lett és előbb a pozso­nyi .evangélikus kórházban, mű­ködött, majd Liptószentmiklósra költözött, ahol ma is él. Dr. Wurm Károly a Szlovák Evangélikus Egyház Keleti Egy­házkerületének felügyelője, tehát dr. Julius Filo püspök elnöktársa. Több himnológiai, egyházzenei és énekkari műve jelent meg. 1982- ben dr. Otmar Gergelyivel együtt jelentették meg reprezentatív könyvüket „Szlovákiai történelmi orgonák" címen. (A könyvről la­punkban is ismertetést adtunk. — Szerk.) Dr. Wurm Károly a most ké­szülő szlovákiai új evangélikus énekeskönyv zenei szerkesztő bi­zottságának tagja. Mekis Ádám Orgonáink Békéscsaba A 23 ezer lelket számláló bé­késcsabai evangélikus gyülekezet belső területén épített 3 templom mindegyikének van orgonája. AZ 1745-BEN ÉPÍTETT KIS- TEMPLOM első orgonáját Kar- gut Melchior besztercebányai or­gonaépítő mester készítette. Azó­ta több orgonája is volt a temp­lomnak. 1860-ban Komornyik Benedek mester épített új orgo­nát. A jelenlegi egy manuálos, 11 regiszteres orgonát Dangl An­tal aradi orgonaépítő mester lát­ta el a mai formával. A mintegy 600 lelket befogadó templomban a naponként tartott reggeli szlovák, illetve a heti 4 alkalommal tar­tott esti magyar istentiszteletek szolgálatában áll ez a jó állapot­ban lévő mechanikus rendszerű hangszer. AZ ŰN. ERZSÉBETHELYI lel- készi körzetben 1876-ban épült templom orgonáját 1881-ben Sas- kő Márton mester készítette egy manuállal, 13 regiszterrel, ún. csuszka-ládás rendszerben. Ezt az orgonát Zalánfy Aladár tervei alapján — Linder László himno- lógus lelkész szolgálata idején — 1950-ben korszerűsítették és ki­bővítették 2 manuálra. Az orgo­na új játszóasztalt és pozitívmű­vet is kapott és 21 regiszterre bővült 32 ezer Ft-os 'költséggel. Ez az orgona is naponként szólal meg a reggeli szlovák nyelvű áhí­tatokon és hangversenyekre is al­kalmas. AZ 1824-BEN ÉPÜLT NAGY­TEMPLOM első orgonáját Hero- dek mester készítette 1838-ban. Ez hosszú évtizedeken át megfe­lelt a gyülekezeti énekvezetés céljára. A következő lépés az volt, amikor 1901-ben Soukenik János és Rukovina János mesterek meg­építették a 2 manuálos, 36 re­giszteres szép orgonát, amelynek homlokzati része a képen látható. Mivel azonban ennek a pneumati­kus rendszerű hatalmas orgoná­nak mechanizmusa lassúnak bi­zonyult, szükségessé vált az or­gona további korszerűsítése, ill. kibővítése is. Ez a munka is el­készült 1975-ben Trajtler Gábor orgonaművész, országos zenei igazgató tervei és irányítása alapján a Fővárosi Művészi Kéz­műipari Vállalat Orgonaüzemé­nek kivitelezésében. Elektronikus Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj (protestáns ima­ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Balatonboglár (református templom) : a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (’eformátus templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református temp­lom) : a hó első vasárnapja kivételé­vel de. 8. Balatonfüzfő (József A. u. református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Ba­latonkenese (református1 templom: a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (reformá­tus templom): a hó második és ne­gyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.): a hó második és har­madik vasárnapján du. 2. Balatonsze­pezd: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balatonvilágos: a du. 4. Csopak (református templom) : hó második és negyedik vasárnapján a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse; július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns temp­lom) : a hó első és negyedik' “vasár­napján du. 4; a hó harmadik vasár­napján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.) : minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs; július 10., 24., augusztus 14., 28. du. 3; július 3., 17., 31., augusz­tus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom) : a hó első, vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötö­dik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.) : minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.) : a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Da­rányi u. 1.): a hó második és negye­dik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evan­gélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. vezérléssel látták el, új játszóasz­talt építettek, a két manuált há­romra, a 36 regisztert 38-ra bőví­tették. A mintegy 3,000 síp közül a legnagyobb 5 m hosszig a leg­kisebb pedig 8 milliméter. A több mint félmillió forintod; kitevő költségeknek csaknem a felét Békéscsaba Város Tanácsa vál­lalta. A korszerűsített orgona a va­sárnapi és ünnepnapi főistentisz­teletek mellett alkalmassá vált a magas igényű versenyművek megszólaltatására, ill. előadására. E célból hangversenyek sorát bo­nyolították le az 1975—1979-es években. Az utóbbi négy eszten­dőben (1980-tól) ugyanis elné­mult ez a hangszer, mert az 1978- as földrengés jelentős károkat okozott a templomon, úgyhogy azt le kellett zárni. A tatarozási mun­ka már negyedik éve tart s re­mélhetőleg ez év őszén befejezést nyer. Akkor majd újból megszó­lalhat az orgona is. A jelzett négy esztendőben szá­mos egyházzenei rendezvényen és hangversenyen szolgált az or­gona. A gyülekezet rendezésében megtartott alkalmakon egyházunk kiváló orgonaművészei: Trajtler Gábor, Peskó György és Gáncs Aladár mutatták be a klasszikus és modern zeneirodalom alkotá­sait. Ezenkívül az Országos Fil­harmónia is több alkalommal adott műsort a Nagytemplom­ban, amelynek 3300 ülőhelyét csaknem minden alkalommal zsúfolásig megtöltöttek a komoly egyházi és világi zene kedvelői, így többek között előadták Bach J. S. Máté és János passióját, né­hány orgonaművét, motettáját és korálelőjátékait, Händel Messiá­sát, Verdi és Mozart Requiemjét, faszt Krisztus oratóriumát és Szent Erzsébet legendáját a Bu­dapesti Kórus, a Debreceni Ko­dály Kórus, a Fővárosi és Debre­ceni Szimfonikus zenekarok és fővárosi magán operaénekesek közreműködésével. Margittay Sándor, Lehotka Gábor és Ella István orgonaművészek orgona- estjeinek műsorán pedig klasz- szikus és modern alkotások sze­repeltek, ugyancsak fővárosi szó­listák közreműködésével. A békéscsabai gyülekezet tag­jai és a város zenekedvelő közön-* sége már türelmetlenül várják a hamar megkedvelt nagytemplo­mi komoly zenei hangversenyek folytatását. A fentebb említett al­kalmak tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy a klasszikus és mo­dern egyházi és világi zene sze- retete és tisztelete közös fedél alá tudja hozni az ilyen zenét ked­velőknek egyre növekvő táborát. id. Mekis Ádám „És beszéld el fiadnak...” Fotók a mai zsidó vallási életről NEM TUDOM, milyen érzésekkel jár­nak az intim1 rendezésű, keskeny, ka­nyargós kiállító helyiségben a különbö­ző hátterű látogatók. A fokozott érdek­lődés nyilvánvaló volt azokon, akikkel találkoztam. És nem is fogynak az ott megfordulók Féner Tamás fotókiállítá­sáról, pedig már április közepétől lát­hatók a színes felvételek „a magyar- országi zsidók életéről” a Néprajzi Mú­zeumban. Én csak arról tudok beszámolni, amit magam átéltem. S azt hiszem, hasonló élményben lehet része a kiállítást meg­tekintő hivő keresztyéneknek, akik ki­csit is ismerik az Ószövetség világát. Az a vallás, amely Jézusé volt, s amellyel Bibliánkban is lépten-nyomon találko­zunk, mai gyakorlatában eléggé rejtett előttünk. Igaza van Verebély Kincsőnek, a katalógus előszava írójának, hogy „a zsidó vallási szokások rétegei mint tá­voli és ismeretlen világok ma már min­den bizonnyal felfedezésre váró terüle­tek”. Mj ezen a közel száz nagy alakú fényképen át egyszerre részesülünk az ismerős ismeretlen felfedezésében. A MAI ZSIDÓ VALLÁSOS ÉLET ké­pei nem egy. esetben 2—3000 esztendőt ívelnek át szemünkben a Szentírásig. Kettős közelképpé lesz, amit látunk: azt ábrázolja, ami. a zsidó vallásos életnek egy mai darabja, és azt villantja elénk, amit a bibliai múltból ismerünk. Rögtönzött kunyhót látunk az egyik felvételen, melyet a pusztai vándorlásra emlékezés sátoros ünnepén zsinagóga vagy lakóház udvarán állítanak fel. A kiállítás utolsó fordulójában a valóság­ban is megállunk egy ilyen kis összetá­kolt jelképes építmény alatt. Lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson több bibliai hely a mózesi könyvekből! És mi is em­lékezünk Isten türelmes hűségére, amely- lyel vezette népét az ígéret földje felé. Az Egyiptomból való szabadulás több napos emlékünnepe sorakoztatja a leg­több felvételt a mai zsidó ünnepekből. A maguk készítette kovásztalan kenyér, a pászka része lett az egyház liturgikus életének, az eucharisztiának, az Ür szent vacsorájának az ostya formájában. Ma már nagyüzemi módon készül a pászka a zsidók húsvéti ünnepére. Megállító felvétel: reggeli ima a pászkagyárban. Mindegyik munkás a maga helyén hagy­ja abba tevékenységét az ima perceire. A mi számunkra ez az ószövetségi ün­nep szoros kapcsolatba kerül Jézus Krisz­tus halálával. Az evangéliumi hagyo­mány szerint időben is! Máté evangéliu­mának passiótörténete Jézusnak e sza­vaival kezdődik: „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a húsvét ünnepe, és az Emberfia átadatik, hogy megfeszítsék”. Az első három evangélista leírása sze­rint az utolsó vacsora az ünnep előesté­jére esik, amikor a mai felvételek is mu­tatják az ószövetségi szertartásnak meg­felelő közös kultikus étkezést. Ekkor em­lékeznek az Egyiptomi menekülést meg­előző éjszakára. Az egyik fénykép azt a pillanatot ábrázolja, amikor a családi asztalnál végbemenő szertartás közben el­hangzik a gyermekek, fiatalok kérdése: Miben különbözik ez az éjszaka...? És az idősek olvassák fel a választ az ünne­pi esemény, a szertatások jelentőségéről a szent iratokból. A keresztyén hit szá­mára Jézus Krisztus az igazi Szabadító bűntől és haláltól, s Izrael népének Egyip­tomból való isteni szabadulása előképe Krisztus szabadításának. Nem tudunk megállani érzéketlenül Istei\ ószövetségi szabadításának mai átélt ünneplése előtt. S EZZEL MEGÉRKEZTÜNK' a kiállí­tás képeinek hozzánk szóló nagy tanul­ságához. Ezek a mai hazai felvételek megerősítik, amit más mély megnyilvá­nulásokból tudunk — lemélyebben Chagall fiatalkori visszaemlékezése él bennem —, hogy az ünnepek ősi esemé­nyének átélése, tartalmuk jelenvalóvá tétele a zsidó vallásosság nagy értéke a hithű családi körben és a vallási közös­ségben. Mintha ott lennének közvetle­nül a szent történet jelenében. A fény- képfelvételeken, amelyek nyilván a kö­zelmúltban készülhettek, csak egyetlen olyan résztvevőt láttam, akinek maga­tartásán nem érződött a szent pillanat komolysága vagy örvendezése. Az áhítat mélyéről hatja át az arcokat. Az Ószövetség vallása talán a világ va­lamennyi más vallásánál jobban őrzi a „szent” valóságának misztériumát. Áll­junk meg az egyik kép előtt: amikor megállaptíják, hogy a szombat elvált a hétköznaptól — ez a felirata. A homály­ba borult szobában az ülő alakokat — mintha fiatalok lennének —, alig lehet kivenni. Csak a körbeült asztalon a gyer­tya, meg talán kívülről még az alkony fénye világítja meg halványan az álló férfialak körvonalát. Semmi nem törté­nik, a mozdulatlanság lehelik most kez­dődik a péntek este, az Isten szent nap­ja. Mi az Újszövetségből másként ünne­peljük, Krisztus feltámadása nyomán, az Ür napját, s az Isten ingyen kegyelmé­ből élő hitünk megszabadított a törvény igájától. De azért tisztelettel állunk meg azok vallásos kultusza előtt, akik a „szent”, azaz az Istenhez tartozó, fogal­mát az Ószövetség alapján mélyrehatóan komolyan veszik. A könyörgő ima gesz­tusa megint egy olyan felvétel, amelynek sprituális kisugárzása van: félig lehajtott férfifej, befelé fordított ököllel letakart szem. FÉNER TAMÁS KITŰNŐ FÉNYKÉPEI tanúságot tesznek, hogy az évezredeken at üldözött és a második világháború ide­jén a megsemmisítés közeli határáig ki­irtott zsidó nép ápolja hitét vallási kö­zösségben ma is. És továbbadja az vúj nemzedéknek. A rabbit avatnak, a rabbi- képző kapujában feliratú képek, a Tóra, Mózes könyvei fölé tanulmányozva hajló fejek, gyermekek a hittanórán és más idevágó felvételek tanúsítják tanításuk folytatását. Ez visszhangzik a kiállítás címébe foglalt igében is: „és beszéld el fiadnak ...” A fényképek nézegetése közben ősi zsidó liturgikus énekek hangzanak láthatatlan hangszórókból. Egy többezer éves vallás­sal találkozunk itt „élőben”, amely közvet­lenül keresztyénségünk múltjához tarto­zik. És kísér bennünket Bibliánk olvasá­sa közben szüntelen párbeszédben. (A kiállítás megtekinthető augusztus 15-ig. A Néprajzi Múzeum könnyen megtalál­ható az Országházzal szemben.) Veöreös Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom