Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-03 / 27. szám

— A Szentháromság ünnepe után az 5. vasárnapon az olíárte- rítő színe: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: 1 Pt 3, 8— 15; az igehirdetés alapigéje: Lk 5, 1—11. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Júli­us 3-án, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet PINTÉR JÁNOS oros­házi lelkész. — A GYÖR-SOPRONI EGY­HÁZMEGYE július 9-én, szomba­ton délelőtt 10 órakor Győrött tartja egyházmegyei közgyűlését, amelyen megerősíti az egyházme­gye elnökségének — Bárány Gyu­la esperes és Pócza Zoltán egy­házmegyei felügyelő — szolgá­latát. — LOVÁSZPATONA-NAGY- DÉM. Mindkét gyülekezet egy- időben villamosította templo­mának harangját. A villamosí­táshoz szükséges 35.000 Ft. gyűj­tés nélkül, önkéntes megajánlá­sokból gyűlt össze. A villamosí­tott harangokat június 5-én üne- nepi istentisztelet keretében ál­dotta meg Kiss Miklós, a gyüleke­zet lelkésze. — HIBAIGAZÍTÁS. A jún. 19-i számunk első oldalán közölt „Hi­szem azt, hogy az élet megment­hető” című cikkünk első alcíme helyesen: A Külpolitikai Klub vitája. — ADOMÁNY A LELKÉSZ­KÉPZÉSRE. Június 9-én a Teo­lógiai Akadémián dr. Fabiny Ti­bor dékán, dr. Selmeczi János ott­honigazgató és Görög Tibor óbu­dai lelkész jelenlétében egy ma­gát nyilvánosan megnevezni nem óhajtó óbudai asszonytestvérünk átadta a lelkészképzés céljaira alapítvány-levelét és 300.000 Ft-ot tartalmazó betétkönyvét. Ennek az összegnek a kamataiból éven­ként támogatásra szoruló, jó elő- menetelű és a közösségbe jól be­illeszkedő teológusokat fognak megajándékozni. Dr. Fabiny Tibor dékán egész egyházunk nevében mondott köszönetét az adományo­zónak. Testvérünk önzetlen, nagy­lelkű adománya bizonyság arra, hogy gyülekezeteink és híveink milyen nagy felelősséget éreznek a jövendő lelkészek képzésere. — HALÁLOZÁS. Pfeiffer György, a szepetneki gyülekezet gondnoka, majd több évtizeden át jegyzője 83 éves korában júni­us 3-án tragikus hirtelenséggel el­hunyt. Temetése június 7-én volt az egész falu osztatlan részvétele mellett. Az elhunytban Fentős Fe- rencné az édesapját gyászolja. „Érett korban térsz a sírba, aho­gyan a kévéket idejében takarít­ják be”. — Tóth Györgyné, sz. Bartos Katalin, a nagytarcsai gyülekezet tagja, a gyülekezeti kórus volt tagja életének 45. évében, türe­lemmel viselt súlyos betegség után, Isten akaratában megnyu­godva elhunyt. Az elhunytban Győri Gáborné, az iharosberényi lelkész felesége édesanyját gyá­szolja. Temetése június 7-én- volt a nagytarcsai te'metőbefr-Győri János és Gáncs Péter lelkészek szolgálatával. „ ... a sérültet be­kötözöm ...” — Csőre István, a veszprémi gyülekezet legöregebb és legtöbbet szolgált tagja április 17-én el­hunyt. Évtizedeken át ő szedte az egyházfenntartói járulékot, ő volt a templom takarítója, harangozó- ja, fűtője. Egyházhűsége, sokrétű szolgálata példa lehet az élő gyü­lekezetnek. Felesége, akivel 57 évig élt együtt és leánya gyá­szolja. — Id. Máté Jenöné, a kölesei gyülekezet tagja — 14 esztendeig hűséges felügyelője — június 10- én, életének 73. évében váratlanul elhunyt. A gyülekezet és a falu közössége nagy részvéttel kísérte utolsó útjára. Koporsójánál Lá­bossá László lelkész hirdette a vígasztalás igéjét. „Íme, én meg­halok, de az Isten veletek lesz .. ÜJ TEOLÓGIAI FŐISKOLA INDIÁBAN Az indiai Bombay melletti Poonában a következő évben új protes­táns teológiai főiskolát nyitnak meg. A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit,, hogy JULIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tudunk eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. Istentiszteleti rend Budapesten, 1983. július 3-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Takács­né Kovácsházi Zelma, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Leven­te. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de* 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.). Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Váci út 129. de. negyed 10. Frange- pán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyu­la. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz Lász­ló. Pestlőrinc Szemere telep de. há­romnegyed 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest We- kerle telep de. 8. Bonnyai Sándor Pestújhely de. 10. Id. Harmati Béla Rákospalota MÁV telep de. 8. Id. Har­mati Béla. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de fél 11. Szalay Tamás,» du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kósa Pál. Rákoshegy de. 9. Fe- renczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Feren- ■'czv Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.). de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), du. 6. ro- rockó tér de. fél 9. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Kő- szeghy Tamás. Pesthidegkút de. fér 11. Kőszeshy Tamás. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Bencze Im­re. Németvölgyi út 138. de. 9. Dan­hauser László. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgv de. 9. (úrv.) Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — SZÜLETÉS. Győri Péternek és feleségének, sz. Hesz Zsuzsan­nának negyedik gyermekük szüle- tett. Neve: GERGŐ, ÁBRAHAM. Keresztelése június 5-én volt a nagyapa. Győri János ny. lelkész szolgálatával. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Rónay Zoltán ny. balassagyarmati lelkész és felesége, sz. Csetneki Magdolna házasságkötésük 40. év­fordulóján, június 14-én csendes családi körben hálatelt szívvel adtak hálát Istennek. „Mindeddig megsegített minket az Ür!” EVANGÉLIKUS fiLET A Maevarorszáel Evangélikus Eeyhá2 Saitóosztálvának lapia Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefen: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTTl Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 @ 83.1520 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető: Szlávtk András vezérigazgató „Hiszen kegyelemből van üd­vösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék” (Ef 2,8). VASÁRNAP. — „És meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel” (Mt 24.30 — Mik 5,3 — Lk 5,1— 11 — Zsolt 82). Hitünk szerint, a nekünk szolgáló Jézus Krisztus azonos az idők végén újra vissza­jövő, hatalommal és dicsőséggel teljes Ürral. Hivő ember együtt látja a szolgáló és hatalmas Jé­zust. „Űr Krisztus, hiszem, 'eljön Egykor a te nagy napod, Ami­kor égen földön végig zeng szó­zatod. Meghallja azt az élő, A holt életre kél, És mindenek hité­ről Bírói szód ítél” (514. ének 1.). HÉTFŐ. — „Ha pedig valaki nem elég bölcs, kérjen bölcses­séget Istentől és meg is kapja” (Jak 1,5 — Zsolt 19,8 — Ez 2,2— 8 — Péld 3,19—26). A keresztyén bölcsesség Isten felülről való ajándéka. Jakab apostol imád­ságra biztat, hogy azzal a remény­nyel kérjük Urunktól a bölcses­séget. hogy meg is kapjuk. „Áld­jad őt, mert az Ür mindent oly bölcsen intézett: Sasszárnyon hordozott, vezérelt, sok bajban védett! Nagy irgalmát Naponként tölti rád, áldását mindenütt ér­zed” (57. ének 2.). Kedd. — „Nem mintha elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is meg­ragadott a Krisztus Jézus” (Fii 3,12 — 5 Móz 31,8 — Luk 9.51—56 — Péld 3,27—35). Pál apostol a végső célra irányítja tekintetün­ket: Jézus Krisztushoz eljutni és a feltámadásban, az örök életben részesülni. A krisztusi szeretet sodra viszi a cél felé a gyülekeze­tei, naponkénti szolgáló szeretet által. „Mint} célját, mind napjait Te mérted ki életemnek. Szent Atyám, ó, bárcsak itt, Amíg éve­im sietnek, célom felé úgy fut­nék, Mint rendelte szent igéd!” (453. ének l.).( SZERDA. — „Jézus feltekintett az égre, megáldotta, megtörte a kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a so­kaságnak. Valamennyien ettek és jóllaktak” (Mt 14,19—20 — Joel 2,21 — 2 Thessz 3,1—5 — Péld 4,10—19). Jézus nemcsak az igé­vel, az Élet kenyerével táplálta az embereket, hanem testi ke­nyérrel is ellátta őket. Ma is egy­házának ez a feladata a világban. Továbbadni a lelki és testi ke­nyeret. „Jézus, életnek kenyere, Szeretetnek mély tengere, Táp­lálj, üdíts vacsoráddal, Vegyem méltó háladással! Erezzem ez eledelben, Hogy kegyelmed vég- hetetlen! Mennyben is majd áld­va téged, Lehessek a te vendé­ged!” (308. ének 6.). CSÜTÖRTÖK. - „Azt pedig tudjuk, hogy akik az Istent sze­retik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatá­rozása szerint elhívott” (Róm. 8, 28 — 2 Móz 13,18 — 1 Kir 19,19— 21 .— Péld 4,20—27). A hit tapasz­talata bizonyítja, hogy bármi érje az embert a földi életben öröm, bánat, fájdalom, megpróbáltatás, Isten mindezt javunkra fordítja és Isten üdvtervét szolgálja. „Igen, Atyám, mert így kedves előtted, Öröm vagy bánat ér, akármi gyász, Kezed megáld mo­solyt, borút vagy könnyet, S a lelkem békén, csendben rád vi­gyáz” (356. ének 1.). PÉNTEK. — „A sokaság Jézus­hoz tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő pedig leült és a hájóból tanította a sokaságot” (Lk 5, 1.3 — 5 Móz 4,10 — Gál 1,11—24 — Mt 5 1—12). Isten igéjének hall­gatása a hit forrása. Az igéből ismerhetjük meg Jézus szeretetét, és áldozatos életre indító szolgá­latát. Azért az igére tanítás szol­gálatát is végeznie kell állandóan az egyháznak. — „Jézus, hűséges tanítónk, Szólj, hogy megismer­hessünk, Téged igaz boldogítónk, Tiszta szívből szeressünk; Mert kik sötétségben jártunk, Benned örök fényt találtunk!” (187. ének L). SZOMBAT. — A farizeusok szóltak tanítványainak: „Miért eszik a ti mesteretek vámszedők­kel és bűnözőkkel együtt.” Jézus pedig, amikor meghallotta, így szólt: „Nem egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a be­tegeknek.” (Mt 9,11—12 — Ez 34, 16 — Lk 9, 18—26 — Mt 5,13— 16). Jézus a beteg, megsebzett bű­nös életeket keresi, hogy meg­mentse azokat végtelen irgalmá­val és gyógyító szeretetével. Az önmaga kegyességével eltelt em­beren nem tud segíteni. „Orvost ad, ki segíthet, Krisztust, aki az élet, Kinek véres halála Üdvös­ségünk forrása” (336. ének 4.). Garami Lajos — HÁLAADÓ SZERETETVEN- DÉGSÉG SIKLÓSON. Szeretett Annus nénijének 90. születésnap­ját ünnepelte a maroknyi siklósi gyülekezet, özv. Hajdú Lajosné sz. Fischer Anna 1893. június 1- én született a háromnyelvű drá- va-parti községben, Kisbolmány- ban és 1912-ben ment férjhez az akkor színmagyar Siklósnagyfa- luba. Ma is hallgatja az újvidéki rádió híreit, hogy horvátul el ne felejtsen s ha a szükség úgy hoz­za, nem jön zavarba a német nyelv használata miaft sem. An­nus néni teljesen magányosan él, gyermeke nem lévén, családja egyedül a gyülekezet. A szeretet- vendégségben, ahol lelkész, fel­ügyelő s gyülekezeti tagok nagy- nagy szeretettel köszöntötték, - a tortán kilencven szál gyertya égett s unokái, dédunokái helyett a gyülekezet ifjúsága énekelte ..........boldog születénapot!...” A szürke utca OTT ÁLLT AZ ABLAK MELLETT, kinézett a világba, de szeme valahol a messzeségben járt, mert semmit sem vett észre, semmit abból, ami az utcán törté­nik. Tekintete átsiklott a háztetők felett, közben egyetlen arcizma sem rándult meg, mintha teljesen részvétlen lenne a világ dolgaival szemben. Kezét mozdulat­lanul az ölében tartotta, mintha élettelen lenne, mintha nem keringene benne vér. Melinda lelkét beárnyékolta a fájda­lom. Elvesztette azt, aki neki mindene volt: élet, cél, naponkénti megújulás. Minden. Ezért aludt ki lelkében »a fény, szemeiben a ragyogás, szívében a mások iránti szeretet. Mindenre, ami körülötte történt, csak a fájdalma válaszolt, amely­ről úgy érezte, hogy már soha többé nem távozik tőle. Ezért ült naphosszat az ablak előtt be- lekövesülve saját bánatába, kezét ölé­be ejtve, mintha soha többé nem értené a vidámságot, örökké várva valakit, aki­ről, amiként a környezete, maga is tud­ta, hogy minden várakozás meddő do­log, hiábavaló, értelmetlen. Ennek ellenére mégis naponként kény­szerítette magát, hogy helyét az ablak­nál elfoglalja, vágyakozva visszavárni valamit, amit elérni már nem volt szár­nya. AZ UTCA, AMELYRE ABLAKA NYÍLOTT szürke utca volt, szürke bér­házakkal, szemétdombbal, amelyre szür­ke vakolatot dobtak. Szürke, szegény kisgyerekek játszottak az utcában, kilá­tástalan, szürke volt ez a világ, mint a Melinda gondolatai. De egy napon, amikor szokásához hí­ven, leült az ablakhoz, szeme mégis ész­revett valamit. A szemétdomb mellett játszó gyermekeket. A szürke utca, szür­ke házsorai között játszó szegény, kis, szürkécske gyermekeket. És ezeknek a megpillantott gyermekeknek a képe éj­szakára is benne maradt. Amikor nyi­tott szemmel a jótékony álomra várt, vé­kony holdsugáron bejöttek hozzá ezek a gyermekek és örömtelen tekintettel néz­tek rá, mintha tőle várnának valamit. Mit várhatnak tőle? Talán segítséget a szürkeségben? — töprengett. Igen! — mondta benne egy hang. Igen, mosolyt, vidámságot, vigasztalást, tavaízi zöldet, piros örömöt, szebbé tett életet. A szürke házak között? Hogyan? Nézte a holdsu­gárról őt néző szomorú gyermekszemeket és szívében színek születtek újra: fehér házak, piros tetők, kék, zöld gyermekru­hák, labdák, barna szőrű kiskutyák, szí­nes madarak és a hétszínű szivárvány, felhőtlen ég és bíbor alkony, valameny- nyi az élet színe, a beszédes életé. GYERMEKDALOK JUTOTTAIÍ ESZÉ­BE, játékok, babák és lovacskák és sok színes szajag, ahogy lobog a szélben. Mindezt nem ismerték a gyermekek. De Melindában éltek és várta a pillanatot, hogy feltárja magát a kicsinyeknek, hogy kilépjen saját szürkeségéből. Melinda nem tudta, hogy milyen Erő az, amely ezeket a gyermekeket eléje hozta, de azt tudta, hogy a benne élő hang az élet hívása, amely immár lényét a szürkeségből az élet világosabb útjaira viszi. Régi fiókokban keresgélt. Papírt és színes ceruzát vett elő. Ügy érezte, fela­datot kapott és ez a feladat kapcsolat­ban van a gyermekekkel, akiknek csak a szemétdomb szürkesége jutott. Mint amikor a tavasz megérinti az em­ber szívét, ceruzát fogott és keze nyomán játszadozó gyermekek jelentek meg a papíron. Melinda fájdalmas merevsége feloldódott, újra érezte a friss tavaszi le­vegő tüdőt tágító erejét, a szívébe bol­dogság költözött, amit szinte nem mert elhinni. Lement az utcára és színes képeit szét­osztogatta a gyermekek között. Azok az­tán körülvették, ő meg mesélt nekik egy országról, ahol csak színes virágok van­nak és azok olyan szépek, amilyeneket csak a jó Isten tudott teremteni. Zöld pá­zsiton gyermekek fogják egymás kezét. Körbe járnak és azt éneklik: Beültettem kiskertemet a tavasszal, rózsa, szegfű, liliom és rezedával... A gyermekek hajában is virág. Fehér százszorszép és sárga gyermekláncfű. AMIKOR MELINDA ESTE KINÉ­ZETT a szürke utcára, arra gondolt, hogy egész nap vidám gyermekekkel játszott ott, akiket az ő képzelete repített színes világokba, tiszta világokba, ahol a tiszta- szívüek laknak és valamennyi boldog. Melinda immár megértette az élet hívá­sát és hogy új útra kell lépnie, mert új emberré lett. Gyermekek tartanak hozzá, akik várnak rá, bíznak benne, akiket nem szabad becsapnia. És elhatározta, hogy apró játékokat készít nekik és a mese szár­nyán mindennap új országba mennek. Másnap, amikor lement gyermekei kö­zé, élete legszebb meséjét mondta el ne­kik egy asszonyról, aki csak ült az ab­lak előtt és nem látott mást csak szürke port, szürke háztetőket, szürke embere­ket. De ez az asszony már nem lelhető meg, mert Valaki fényt gyújtott a lelké­ben, hogy világánál tisztábban lásson és ne éljen tovább élete fájdalmas homályá­ban. Gyarmathy Irén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom