Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-06-05 / 23. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS E T I LP XLVIII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1383. június 5. Ara: 4,50 Ft A csaknem ezeréves Wartburg várában felejthetetlenül szép, nemzetközi egyházi ünnepség keretében történt meg május 4-én a reformátor születésének 500. évfordulójára emlékező Lutherén megnyitása. A legtöbb Lu- ther-város, és a reformátor életével kapcsolatos legtöbb esemény színhelye ma a Német Demokratikus Köztársaság területén van. Így Eisleben, ahol Luther született és meghalt; Eisenach, Luther „kedves városa1', ahol ifjúságát, diákéveit töltötte: Wittenberg, a reformátor működésének fö színhelye; és Wartburg vára is, a sűrű erdőktől borított thüringiai hegyek egyik kimagasló ormán, amelyet az Állami Luther- Bizottság az ünnepi évre hatalmas költséggel teljesen helyreállíttatott. Ide menekítette 1521. május 4-én Bölcs Frigyes szász választófejedelem álarcos lovasaival a pápai és birodalmi átok elől a a reformátort, hogy megvédje életét. Itt, a hegyek és erdők csodálatos magányában fordította le Luther pár hónap alatt német nyelvre az Űjszövetséget. De ez a hatalmas középkori vár számunkra, magyarok számára még másról is nevezetes: falai között élt Árpádházi Erzsébet, thüringiai várúrnő, a szegények szelidszívű védőszentje. Csodaszép termek, freskók őrzik ma is emlékét a vár falai között. Megnyitó ünnepség a vár dísztermében Hűvös tavaszi szélben indultunk a Luther-plakátok ezreivel és egyházi zászlókkal földíszített Eisenachból, kanyargó erdei ösvényeken át, a díszbe öltözött, hatalmas várkastélyba. A vár freskókkal, gazdagon aranyozott fa- faragványokkal, régi zászlókkal, díszített középkori dísztermében négyszáz meghívott vendég vett részt — köztük kétszáz vendég a világ minden részéből, tizennyolc országból — a délelőtti megnyitó ünnepségen. Ott láttuk Leich thüringiai tartományi püspökkel, az Egyházi Luther Bizottság elnökével, az élen az NDK evangélikus egyházai vezetőit, az NDK Államtanácsa képviseletében Sindermann elnökhelyettest, Götting miniszterelnök-helyettest, a külföldi evangélikus testvéregyházak képviseletében Michalko szlovák, Narzinsky lengyel, Knall ausztriai, Gieschen észak-amerikai, Kiwowele tanzániai, Dumeni na- míbiai püspököket, Simojoki ny. finn érseket, a legtöbb nyugatnémet evangélikus püspököt, Mel- chisedek berlini ortodox exarchát, R. Weizsäcker nyugat-berlini polgármestert, a Lutheránus, a Református és a Baptista Világszövetségek, az anglikán és a római katolikus egyház hivatalos képviselőit. Az eisenachi Bach-kórus és egy kamarazenekar művészi számai keretében először Werner Leich püspök, mint az Egyházi Luther-Bizottság elnöke megnyitotta a Luther-évet és annak fő jelmondatáról tartott előadást: „Istent mindennél jobban féljük, szeressük és Benne bízzunk!” Beszélt az egyház és az állam közötti jó viszonyról, a megváltozott Luther-értékelésről a világi tudományokban és az egyházi békeszolgálat jelentőségéről, a mai nemzetközi helyzetben. Joachim Bogge uniált egyházi elnök volt a másik ünnepi előadó: Luther Szentírás-fotdításáról és írásmagyarázatáról tartott — aktuális utalásokkal a wartburgi Üjszö- vetség-fordításra — színes, gazdag tartalmú előadást. Az NDK, NSZK, Ausztria, Hollandia és Svájc televíziói színes, élő adásban. teljes egészében közvetítették ezt az ünnepséget is: így sok millió ember lehetett részese az Ünnepi év megnyitásának. A Luther—év megnyitása Wartburg várában Köszöntés egyházunk és a kelet-európai egyházak nevében géliumról való tanúságtételünkben és szolgálatunkban azért, hogy korunk halálos szakadékai fölött mindenütt a reménység, a bizalom és a megértés hídjait építhessük. Legyen Krisztus Urunk gazdag áldása Önökkel, Kedves Testvéreink, hogy tanúskodhassanak a reformáció élő, mai igazságáról és végezhessék hűséggel szolgálatukat a reformáció élő üzenete alapján!” A délutáni ünnepi istentisztelet Kora délután az NDK televízió- a tízperces interjút kért a Lliter-ép magyarországi megünnep- iséről. A következő három kérésre kellett válaszolnom: Milyen árakozással jött Eisenachba a uther-jubileum ünenpségeire? Iilyen jelentősége volt Luther- ak az Önök egyháza történetépn ? Mi T.nthpr iplpnt.ríspgp p2vA megnyitó ünnepség után a Várhotel éttermeiben ünnepi ebéd következett a meghívott négyszáz vendég részvételével. Ezen kilenc üdvözlőbeszéd hangzott el a világ minden részéről. Az Államtanács elnökhelyettese és Melchisedek ortodox exarcha után, aki Pimen moszkvai pátriárka üdvözlő levelét olvasta íel, harmadikként szólhattam a Magyarországi Evangélikus Egyház és egyúttal a kelet-európai evangélikus testvéregyházak nevében: „Mélyen tisztelt püspök urak, mélyen tisztelt vendégek, testvéreim Jézus Krisztusban! A Magyarországi Evangélikus Egyház szívből jövő köszöntését és áldáskívánását hoztam el erre az ünnepi alkalomra. A mi kapcsolataink olyan régiek, mint maga a reformáció. A történelmi változásokban gazdag évszázadokon keresztül a reformáció hazája nekünk, magyaroknak, de ugyanígy Kelet-Európa többi országának is, a reformátori hit szüntelen kisugárzásának, a lelki megújulásának a forrása volt. Köszönetét mondunk ezért. Ma azonban ennek a közösségnek a szükséges voltát még inkább érezzük, mint eddig bármikor. A reformátor azt mondta egyszer: „A keresztyén élet ebből a kettőből áll: a hitből és a szeretetből”. Kelet-európai egyházaink számára keresztyénnek lenni a XX. század végén azt jelenti: Istent mindennél jobban félni, szeretni és Benne bízni —, és ebből a hitből fakadóan végezni a felebaráti szeretet szolgálatát embertársaink között, veszélyeztetett világunkért. Luther a mi számunkra nem a múlté, ő ma is nagy és élő tanítónk ebben a két dologban: az igazi hitben és a másokért való, igaz szolgálatban. Magyarországi Evangélikus Egyházunk a következő évben látja vendégül a világ evangélikus egyházai VII. Nagygyűlését és közvetlenül előtte az ifjúsági világ- konferenciát. Azt reméljük, hogy ez a Luther-év erősíteni és gazdagítani fogja budapesti találkozásunkat is. Szeretettel várjuk erre a nagy eseményre Önöket hazánkban! Nekünk mint egyházaknak nagy szükségünk van ilyen közösségre mint ez a mai ünnep, hogy megerősödjünk hitünkben, az evanházuk mai élete számára? A válaszokban a lutheri reformáció hazai kezdeteiről, a magyar reformátorok és egyházunk hazai történeti szerepéről és főleg arról szóltam, mit jelent Luther teológiája, igehirdetése gyülekezeteink mai hite, igehirdetésünk és diakó- niai szolgálatunk számára. A wartburgi ünnepségek csúcspontja volt a késő délutáni órákban a vár udvarán tartott szabadtéri istentisztelet, a hívők sokezres tömege jelenlétében. Az NDK televízió és az Euróvízió ezt az istentiszteletet is színes, egyenes adásban közvetítette. Az óriási, fehér-baldachinos oltár két oldalán foglaltak helyet a szolgálattevők Leich püspök vezetésével, köztük a tanzániai evangélikus püspökkel, női és ifjúsági résztvevőkkel. Az oltár terét tizenöt külföldi püspök által vezetett úrvacsorái szolgálattevő csoport vette körül. A szemerkélő, hideg esőben a hegycsúcson, az „erős vár" falai között felhangzott az „Erős vár a mi Istenünk” dallama, majd bibliai igeszakaszok, az Apostoli Hitvallás, a liturgus, a hatalmas gyülekezet és az énekkarok éneke. Ezután dr. Carl Mau, a Lutheránus Világszövetség főtitkára, lépett a szószék mikrofonja elé. Igehirdetésében ugyancsak a Luther-év említett jelmondatát fejtette ki, szólt a hit mai nagy kérdéseiről, a hívők mai feladatairól egyházban és világunkban. Ezután a tizenöt úrvacsorái szolgálattevő csoport a várudvar tizenöt kijelölt helyén osztotta ki az úrvacsorát az előttük elvonuló százak és ezrek számára. Magam az oltár közelében, egy eisenachi gyülekezeti lelkész és a diakonisszák főnöknője segítségével, több száz német és külföldi hivő számára végeztem ezt a szolgálatot. Az ünnepi istentisztelet után eisenachi családok hívták meg magukhoz a külföldi vendégeket. Vendéglátóim — az eisenachi Malta-család — nyaruk egy részét minden évben a Balaton mellett töltik; ezért hívták meg a magyar vendéget erre az estére családi otthonukba. További események Thüringia és a Német Demokratikus Köztársaság evangélikus egyházai „egyházi napok” sorozatával, tudományos ülésekkel, konferenciák sorával ünnepük majd ebben az évben az ötszázéves évfordulót. Sorrendben májusban még Thüringia és Erfurt, júniusban Rostock, Eisleben, Odera-Frankfurt és Magdeburg, júliusban Drezda, szeptemberben pedig Wittenberg lesznek az egyházi ünnepségek színhelyei. A Luther-év befejező központi ünnepségét Eislebenben és Lipcsében tartják november 10—13. között. Ezen dr. Káldy Zoltán püspök-elnök képviseli egyházunkat. Hisszük, hogy a Luther-év gazdag, hazai és külföldi, ünneplése valóban nemcsak a múltra való kegyeletes emlékezés lesz, hanem élő, mai üzenet is valamennyiünknek, megerősödés hitünkben, gyülekezeteink életében és a keresztyén szeretet szolgálatában. Nagy Gyula Meghívó A kétszázötven éves nemeskéri műemlék-templomban június 12-én, vasárnap NEMESKÉRI NAPOT tartunk. Program: Délelőtt 11 órakor: Istentisztelet: Igét hirdet dr. Nagy Gyula püspök. Orgonái Weltler Jenő karigazgató. Délután 3 órakor: Templomi ünnepély. 1. Gyülekezeti ének: Erős vár a mi Istenünk. 1—2. v. 2. Bárány Gyula esperes megnyitója. 3 Dr. Nagy Gyula püspök előadása: „Az ötszáz éves Luther és mai egyházi életünk.” 4. Szólót énekelnek: Bokor Jutta és Fülöp Attila, az Operaház szór lóénekesei. 5. Előad: Bánffy György színművész, kiváló művész. 6. Sümeghy József espereshelyettes előadása: „Nemeskéri műemléktemplomunk”. 7. Bokor Jutta és Fülöp Attila, az Operaház szólóénekesei énekkettőse. Orgonán kísér: Weltler Jenő karigazgató. 8. Zárószó: dr. Fabiny Tibor, a Teológiai Akadémia dékánja. 9. Himnusz. Június 6-ig történő bejelentésre (Evangélikus Lelkészi Hivatal, Nemeskér, 9471) ebédelőjegyzést elfogadunk. A „Nemeskéri Nap” egyházi ünnepségre minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. A Német Demokratikus Köztársaság római katolikus püspökeinek nyilatkozata a Luther—évforduló alkalmából Ez év november 40-én lesz 500. éve, hogy Luther Márton Eislebenben megszületett. Ebből az alkalomból evangélikus keresztyén testvéreink sokféle módon kívánnak megemlékezni arról a személyről, akinek a célja a ke- resztyénség megújítása volt. Ez az esemény számunkra is alkalom a megemlékezésre. A történeti fejlődés során nem a teljes egyház Luther által kívánt reformja jött létre, hanem a reformációs, azaz a nyugati egyház hasadása. Ez a szétválás bot- ránkozás és árt az evangélium szavahihetőségének. Az utóbbi évszázadokban több olyan erőteljes törekvés is volt, amely a keresztyénség egységét célozta. „Ha mi felelősek vagyunk ezért a szakadásért, akkor alázatosan kérjük az Űr bocsánatát, és kérjük testvéreinket is, hogy bocsássanak meg” — mondta VI. Pál a zsinaton. Az LVSZ 1976-os közgyűlésén Willebrands kardinális elismerte, hogy az elmúlt századok során Luther Márton személyét katolikus oldalról nem mindig értékelték helyesen, és teológiáját sem mindig értelmezték megfelelően. Ugyanakkor az evangélikus oldal is hivatalos sajnálkozását fejezte ki azért, mivel a reformátorok ítélete koruk római katolikus egyházáról és annak teológiájáról gyakorta nem volt mentes a polémikus torzításoktól. Püspökök és hivők egyaránt egyetértenek mostani pápánk, II. János Pál szavaival: „nem maradhatunk meg annak megállapításánál, hogy szét vagyunk választva és szembenállunk örökre... Tennünk kell azt, ami egyesít. Ezzel tartozunk az Urnák és a világnak.” Kedves Testvérek! Luther Márton a mi népünkből származik és itt hatott leginkább, ahol ma élünk. Ebből következően nekünk, ez ország katolikusainak különös felelősségünk van az egyház reformjának szolgálatában és az egységre való törekvésben. A Luther-jubileum megünneplésében és az evangélikus egyház által sok városban megtartandó rendezvényekben nem a szétválás jeleit látjuk, hanem az egység szolgálatának lehetőségét, különösen akkor, ha imádságban találkozunk evangélikus testvéreinkkel. Tudjuk azonban azt is, hogy az áhított hitbeli egység nem az ember műve, hanem az Űr ajándéka, amiért imádkoznunk kell. A beriini püspöki konferencia tagjai Wartburg vára a 14. században
