Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-02 / 1. szám

dcy Pál riportja

Megy a gyűrű vándorútra 6.

AZ ANNA KARENINÁK, BO- VARY-NÉK, ARANYEMBEREK esetei rendkívül gyakoriak azzal a különbséggel, hogy hiányzik többségüknél a minden kockázatot vállaló szerelem. Felloba-nások, olcsó kalandok idéznek elő mély repedéseket a házasság építményén. Tévedéseket, 'elhibázott lépéseket, gyerekfejjel, sok esetben meggondolatlanul létrejött szövetségeket pedig korrigál a törvény. „Szegény törvény”, mi mindent kell kiigazítania, amit mi emberek elrontunk! Csak a gyermek, igen a gyermek sorsa és jövendője kétséges. Ezt a kérdést semmiképpen sem tudja a törvény megnyugtató módon szabályozni. A válás, házasságbontás első számú áldozata a gyermek. Humánus törvényeinknek egyetlen achillesi sarka az utód problémája. Vannak, akik ennek a kérdésnek a konzekvenciáját már előre levonják.

Ha a leányok komolyan veszik orvosi, mérnöki, tanári stb. hivatásukat, s ha előbb diplomájukat szerzik meg, később alig találnak magukhoz korban, intelligenciában megfelelő partnert, férjnek valót. Meg kell elégedniük házas emberekkel, lopott örömökkel. Elvált értelmiségi férfi is már nehezen áll kötélnek, s rendszerint egy-két gyermek tartásdíja terheli fizetését. Lakás- és egyéb gondjai vannak. Az érdekek összeegyeztetése, hogy abból házasság szülessen, rendszerint bonyolult feladat. A diplomás lányok igényeit is számításba kell venni. Harminc körül ezek a lányok már fejüket is használják, nem csak a szívükre hallgatnak. Józanok és számítók. Ezzel szemben a családi élet közössége utáni vágy, nosztalgia bennük is erőteljes. De azt is pontosan tudják, nem kizárólag a házassák nyújtja a boldogságot számukra. Soknál a gyermek utáni vágy olthatatlan.

H. J. valóban szép és okos lány volt. Haja aranysYőke, arca. alakja tökéletes. Azon1 döbbentem meg, hogy csinossága ellenére hajadon maradt. Amikor a kórházban érdeklődtem utána, kollégái azt mondták, egyik leghűségesebb orvos. Csak a hivatásának él. Betegeit még odahaza is látogatja, hátha szükségük van tanácsra, segítségre. Judit doktornőt mindenki szereti.

H. J. éppen harmincadik születésnapja előtt egy egészséges, szép fiúgyermeknek adott életet. Házasságon kívül.

— Tudja, nagyon szerettem volna gyermeket. S ez volt az utolsó lehetőségem. Nem vett el ugyan senki, de ha belegondolok a házaséletek szörnyű helyzeteibe, nem is bánom. Nem látok magam körül boldog családot. A magamét pedig én teremtem meg. Keresek annyit, hogy gond nélkül felnevelhetem fiamat. Ez a „csonka” család több boldogságot fog sugározni, mint bármely más. Apa nélkül is fel lehet nevelni egy gyerme- kct.

— És a kollégák, a környezet, a társadalom hogyan vélekedik elveiről ?

— Először is nem érdekel. Másodszor pedig társadalmunk a megkötött házasságok felett őrködjön szigorúbban. Harmadszor, nem hiszem, hogy bárkinek beleszólása lehet magánügyembe. Nekem jogom van gyermeket kívánni. megszülni és felnevelni. S miután nem megyek férjhez, nem fogom szégyellni apa nélkül felnevelni gyermekemet. Kisfiam is hozzá fog szokni ehhez a helyzethez, s ha majd találkozna társadalmi előítélettel, magam verem vissza és vértezem fel ellene.

H. J. ELVEI tiszteletre méltóak, ha mögöttük nem meredeznének beidegződöttségünknek a kérdőjelei. De a doktornő nem áll magában ezzel a felfogásával. Mert az egyetemet végzett lányok száma rohamosan növekszik, férjhez me- nési lehetőségeik pedig ugyanilyen arányban csökkennek. Kérdésünk viszont, hogy e „csonka” családok gyermekei, hogyan dolgozzák fel lelkűkben az apanélküliséget. A múlt kellemetlen izű „törvénytelensége” régen kiveszett de apa. anya, gyermek mint családi egység nem pusztán szemléleti kérdés, hanem biológiai szükségszerűség is. Mi keresztyének a házasság egyik alapvető kérdésének tartjuk a családi egységen belül a gyermekáldást. A jövő fog arra válaszolni, hogy a „csonkacsaládok” életképesek lesznek-e.

Egyebekben az elvált szülők gyermekei hasonló helyzetben vannak, sok esetben talán egy fokkal rosszabban.

Krisztus irgalmas szeretete pedig legalább olyan melegen öleli körül H. J.-t és gyermekét, mint bennünket.

KIBONTAKOZIK ÜGY MENET KÖZBEN egy másfajta gyakorlat is körülöttünk, a házasság- kötés nélküli együttélés. Konku- binátusnak nevezi ezt az állapotot a római egyházjog. Ezzel a modern társadalmi jelenséggel egyre több dolgunk van. Elterjedt és gyakori úgy annyira, hogy a polgári jogrend is kénytelen volt a kérdést szabályozni. Többségében anyagi, gazdasági kérdések szerepelnek a házasságon kívüli együttélések mögött. (Nyugdíj, vagyon stb.) Ritkább esetben a házasságkötés elvi tagadása. Akadnak közöttük, akik vallásos háttérből menekültek ebbe a helyzetbe. Talán éppen a római egyház szigorú szabályai sodorták egymás mellé, kissé törvényen kívül a feleket. Legtöbbjüknél az élet teljesen rendezett, békés, boldognak mondható. Mintha velük kapcsolatban született volna a közmondás: „házasságok a mennyben köttetnek”, nem pedig anyakönyvvezető előtt, de talán még pap előtt sem. Gyűrű nélkül is lehetnek boldogok az emberek.

Megy a gyűrű vándorútra... Sorsok törnek derékba a vándorút során, de boldogság és öröm is tanyát ver a szívekben a gyűrű nyomán. Egy azonban bizonyos. Nem lehet halálos komolyság nélkül a gyűrű problémájával foglalkozni. Erre bennünket, keresztyéneket, éppen a Szentírás alapján, hitünk figyelmeztet. Ez a figyelmeztetés > mélyen beivódott szöveteinkbe. Ezért mélységes a vágy bennünk

a házasság becsületének visszaállítása érdekében. Az egyház is számol a gyakorlattal — íme, mennyi példával találkoztunk —, számol az emberi gyarlósággal, a bűn mindeneket, így a házaséletet, a családot is kikezdő valóságával. De ismeri a megbocsátást, s az elölről kezdés nagy lehetőségét.

NEM TÖRŐDTEM SOHA AZZAL, hogy az alább idézendő szakasz János evangéliumából apokrif-e, későbbi betoldás, vagy eredeti. Én a Szentírás legcsodálatosabb szakaszának és történetének tartom:

„Az írástudók és farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, akit házasságtörésen kaptak, és a középre állítván azt, mondának néki: Mester, ez az aszony tetten kapatott, mint házasságtörő. A törvényben pedig megparancsolta nekünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg. Te azért mit mondasz?

Ezt pedig azért mondták, hogy megkísértsék őt, hogy legyen mivel vádolniuk. Jézus pedig, lehajolván, az újjával ír a földre. De mikor szorgalmazva kérdezek őt, felegyenesedve mondá nékik:

Aki közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ.

És újra lehajolván, írt a földre. Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymás után kimentek a vénektől kezdve mind az utolsóig. És egyedül Jézus maradt és az asszony a középen állva. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, mondá néki :

Asszony, hol vannak azok a te vádolóid? Senki sem kárhoztatott-e téged? Az pedig mondá: Senki Uram! Jézus pedig mondá néki: Én sem kárhoztatlak. Eredj el és többé ne vétkezzél!”

S AMÍG A GYŰRŰ VÁNDORDÍJT JÁT fürkészem, ez a szakasz zsong szüntelenül bennem.

(Vége)

„Hadd hirdessem a Te nevedet...

Hangverseny Gárdonyi Zoltán műveiből Nyíregyházán

MÁR HAGYOMÁNNYÁ VÁLT Nyíregyházán, hogy a havonta rendezendő hangversenyek sorát az év végén, a debreceni Kollégiumi Kántus estje zárja. A testvéri meghívást újra különleges műsorral viszonozta a kórus. Az idén 75 esztendős dr. Gárdonyi Zoltán kórus- és orgonaműveiből hallhattunk válogatást.

„A magyar zenetörténetben egyedülálló a bibliai prózának általa képviselt magas zenei igényű és mély hittartalmú kórusmegzenésítése. Stílusában ötvöződnek a régi és mai kor fontos elemei: Bach ellenpontművészete, Liszt és a romantika harmóniavilága, a Kodály-iskola új hangvétele” — hangzott a bevezető megemlékezésben.

MESTEREI VOLTAK: a budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán, Berlinben pedig Paul Hindemith. akinél a zenei doktorátust is megszerezte.

Sokirányú tevékenysége áldássá lett! Zenepedagógusi pályafutása során tanított a soproni evangélikus teológián és tanítóképzőben, a budapesti református teológián, és nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémián.

Mint zenetudós Bach és Liszt életművével foglalkozott. Zeneszerzői munkásságában — a már említett kórusművek méllett — igen jelentős helyet foglalnak el orgonaművei.

Ugyanakkor hálára indító munkát végzett el, mint. a protestáns egyházi zene egyik fő szervezője. A kántorképzés elméleti és gyakorlati irányításában. is kivette részét.

Szoros szálak fűzik a volt tanítvány. Berkest Sándor vezetése alatt álló Kántushoz. A kórusra bízta hagyatékának megőrzését, amely a hatalmas kottaanyagból egyre több művet szólaltat meg.

A NOVEMBER 30-1 HANGVERSENYEN „Az Űr dicsérete”

és az „ítélet és ígéret” című művek Ézsaiás könyvéből, a prófétai szó elemi erejével szólaltak meg. Szerkesztésével és a kórus jól megformált, szépen felépített előadásában érdekes színfoltja volt a műsornak * a „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját!” (Jel. 2:10) ismert igeversre írt barokkos kompozíció. A húsz ütem körüli dallam passacaglia-témaként is felfogható.

Az ORGONAKÍSÉRETET

nagyszerűen játszó, Karasszon Dezső orgonaművész a pentaton dallamvilágával magyar gyökerű A-dúr Prelúdiumot és a nagy francia orgonista, C. Franck előtt tisztelgő „Tanulmányok” sorozatból a C-dúr Sortie-t adta elő. Az est záró száma a 45. zsoltár bibliai szövegére írt „Dicsérő ének” volt. Mintha a 75 éves Gárdonyi Zoltán önvallomása zendült volna meg a mester debreceni „gyermekeinek” ajkán:

„Fölbuzog szívem szép beszédre, művem a Királynak szól... Hadd hirdessem a te nevedet

nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!” Ifj. Fekete Károly

— BAKONYSZENTLÁSZLÖ. Tisztújítás volt a társgyülekezetben. 1981. december 6-án Szabó Vilmos lelkész beiktatta a gyülekezet új felügyelőjét. Szabó Sándort, valamint id. Szabó Imréné, Lünk Ferencné, Lutor Dezsőné, Kovács József és Saller Molnár Gyula presbitereket. A bakonyta- mási gyülekezet képviseletében résztvett az- ünnepi alkalmon Németh István gondnok, aki köszöntötte az új tisztségviselőket. Tóth Pál presbiter, valamint Németh Erzsébet, aki a kántori szolgálatot végezte.

A

ii

VASÁRMA

,P IGÉJE

Megmenekült, hogy megmentsen

Ml 2, 13—23

A GYERMEK JÉZUS NEM HALT MEG. Még harmincegynéhánjr évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy felnőttként, tudatosan vállalhatta értünk a halált, előbb azonban Isten gyógyító és üdvözítő akaratát hirdette szavaival és életével. De mindezek ekkor még messze voltak. József valószínűleg maga sem tudta, milyen távlati célok érdekében kell engedelmeskednie. Mégis mindannyiszor úgy tett, ahogyan az Űr megparancsolta neki.

Álljunk meg egy pillanatra a betlehemi gyermekek megöletésének jól ismert és minden jóérzésű embert megbotránkoztató történeténél. Ök voltak az elsők, akik Jézusért meghaltak, azért, hogy Ö majd értük is vállalhassa a halált. De hány gyermek esett azóta is áldozatul a .zsarnokok önző és kielégíthetetlen hatalomvágyának! Jobb rá sem gondolni.

DE NE ÁLLJUNK MEG ITT! Ne elégedjünk meg azzal, hogy a gyermek Jézus története, az abban — a szomorú betlehemi közjátékkal együtt — megmutatkozó isteni tervszerűség csodálattal töltsön el. Jézus nem halhatott meg idő előtt. A terv ideje azonban nem járt le, hanem velünk folytatódik, mi is részesei vagyunk. Mi. akik akkor is menekülünk, amikor nem kellene; nem Jézussal, hanem előle. Mi, akik Jézusért gyakran a még egyáltalán nem veszélyes útra sem vállalkozunk, ha valakin segíteni kell. De ugyanez a Jézus, akit a zsarnok katonáitól kellett megmenteni, lett minden hatalom birtokosa mennyen és földön, ezt mondja végül az evangélium. Minden ember neki tartozik számadással. Azok is, akik elítélik a Heródeshez hasonló közönséges bűnözőket, de a másikért a kisujjukat sem mozdítanák.

Milyen jó lenne, gondoljuk, ha Józsefhez hasonlóan mindig előre tudnánk, hogy mit kell tennünk. Nekünk azonban ilyen álmokra csak a legritkább esetben van szükségünk. Sokkal inkább arra, hogy Isten megnyissa a szemünket, nehogy rejtve maradjanak előttünk feladataink. Ha pedig tudjuk, hogy mit kellene tennünk, akkor az év harmadik napján remélhetőleg még nem késő arra gondolnunk, hogy Isten az idén is engedelmességre szólít.

HÁNYÁN VANNAK KÖRÜLÖTTÜNK OLYANOK, akiken különösebb kockázatvállalás nélkül is lehetne segíteni, ha észrevenné,nk őket. Milyen gyakran nem értjük meg a másikat, mennyi harag, békétlenség van az emberek között, Isten talán éppen minket akar felhasználni, hogy kevesebb legyen. Milyen sokan vannak a testi, rr.ég inkább a lelki betegek, akik gyógyulást, de legalább vigasztalást "árnak. Hányán rabjai káros szenvedélyeknek és hányán élnek veszélyeztetett környezetben. És még nagyon sokáig sorolhatnánk, hol van szükség a megmentett gyermek, Isten Fia gyógyító, szabadító hatalmára.

Annyiszor szoktuk mondani, hogy Isten mindig annyi erőt ad nekünk. amennyire éppen szükségünk van, nem többet, de ami sokkal fontosabb, nem is kevesebbet. Ez ránk éppen úgy vonatkozik, mint Józsefre. Éljünk akkor ezzel az erővel az év minden vasárnapján és a hétköznapokon. Ne feledjük, hogy az Egyiptomba menekített gyermeket megváltónak, szabadítónak, üdvözítőnek hívták — erről szól újév napjának igéje. Ez erősítse reménységünket! Jézus értünk jött, értünk halt meg Nagypénteken, értünk támadt fel, nekünk adja a Szentlélek erejét feladataink végzéséhez — az év első vasárnapján éppúgy, mint mindennap.

if j. Szentpétery Péter

Imádkozzunk

Űr Jézus Krisztus! Már gyermekkorban vállaltad értünk a szenvedést, azért, hogy egykor minden szenvedéstől megszabadíts, mi mégis olyan könnyen elfeledkezünk erről. Adj erőt, nagy szükségünk van rá. Add, hogy a kapott erőt útmutatásod szerint tudjuk használni. Segíts, hogy ne legyünk önzők, önmagunkkal elégedettek, hanem a Te vezetéseddel lássuk meg cs végezzük cl még nagyobb és még fontosabb feladatainkat.

Urunk, aki legyőzted a halált, aki megmutattad, hogy nekünk sem árthat, kérünk, tégy minket hűséges és engedelmes szolgáiddá, hogy örömmel fogadhassunk, amikor már teljes hatalommal újra eljössz. Ámen.

Evangélikus vallásos félórák a Magvar Rádióban 1982-ben

Többek kérésére közöljük az 14, április 25, május 30, június 13, evangélikus vallásos félórák ide- július 4, augusztus 1, augusztus jét a Magyar Rádióban. 1982-ben 22, szeptember 19, október 3, no- összesen 13 alkalommal lesz evan- vember 7, december 26. gélikus vallásos félóra. Ezek idő- A vallásos félórákat a Petőfi pontjai a következők: rádió közvetíti a megadott időJanuár 10, február 21, március pontban reggel 7 órakor.

— Az újév utáni vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pt

4,12—19; az igehirdetés alapigéje: Mt 2,13—23.

— Vízkereszt ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 2,

1—12; az igehirdetés alapigéje: Ézs 60.1—6.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Január 10-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió■ Igét hirdet RE ÜSS ANDRÁS külügyi titkár.

— A TEOLÓGIAI AKADÉMIA levelező tagozata számára D. dr. Ottlyk Ernő püspök 1981. december 12-én úrvacsoraosztással egybekötött ádventi estet tartott

EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT

lesz január 2-án, szombaton délután 6 órakor a fasori templomban.

Műsor:

Monteverdi:

Mise

Leonhard Lechner: Elmélkedések az életről és halálról

Közreműködik:

A Leonhard-Lechner Együttes

(Nyugat-Berlin Charlottenburg Epiphania-templom)

Igét hirdet:

DR. KÄLDY ZOLTÁN

. püspök