Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-03-21 / 12. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait „Fogadjátok he egymást... Készülés az LVSZ budapesti nagygyűlésére A sorozat célja Az Evangélikus Élet olvasóit tájékoztatni akarjuk a világ evangélikusságának nagy család­járól, életéről, szolgálatáról azért, hogy amikor 1984-ben a Lutherá­nus Világszövetség Budapesten tartja majd világgyűlését, gyüle­kezeteink tagjai már ismerhessék az egyházi és nem egyházi hátte­ret, ahonnan vendégeink érkéz­nek, Ezek az ismertető cikkek mindig egy helyen jelennek meg lapunkban. így könnyű lesz rátalálni, másfelől a kb. azonos terjedelem miatt akár ki is vág­ható és össze is gyűjthető ez az anyag. Elsősorban az LVSz tagegyhá­zakra figyelünk, de azért meg- etnlítiük majd azt is. hogy 'Vala­hol az LVSz-en kívül maradt evangélikusok is találhatók. A földrészeket figyelembevéve a következő sorrendben mutatjuk be az evangélikus egyházakat: Afrika, Amerika, Ázsia. Ausztrá­lia és a szigetvilág, Európa. Ele­inte ritkábban, majd a világ­gyűlés évében egyre sűrűbben ke­rülnek közlésre ezek az ismerte­tő cikkek. Így egyúttal 1984-ben a hozzánk legközelebb eső euró­pai egyházakról fogunk legrész­letesebben és legsűrűbben olvas­ni. Terveink szerint a földrészek általános bemutatásával kezdjük majd az egyes tagegyházak is­mertetését. Javasoljuk, hogy ol­vasóink térképpel a kezükben vagv földgömbbel az íróasztalu-' kon kísérjék figyelemmel ismer­tetésünket. Aki pedig irattartó- ^ ban gyűjti a kivágott anyagot, jól teszi, ha máshonnan is besze­rez képeket, táblázatokat, így érdekes album alakulhat ki az évek során. Földrajzi és történel­mi ismereteinket hasznosítva va­lamennyien kiegészíthetjük, fi­nomíthatjuk azt a kénét, amit la­punk nyújtani tud. így éri el so­rozatunk igazán célját. A sorozal forrása Alapanyagként használjuk a legutolsó világgyűlésre megjelent kétnyelvű kézikönyvet (Theodore Bachmann: Lutheran Churches in the Wor'd — Lutherische Kirchen in der Welt), kiegészítőként hasz­náljuk az LVSz Végrehajtó Bi­zottság üléseire készült évi jelen­téseket, valamint az LVSz in­formációs kőnyomatosát. Jelenleg az 1981 decemberi adatok állnak a rendelkezésünkre. Figyelembe vesszük a Kartográfiai Vállalat kiadásában megjelent Kénes Po­litikai és Gazdasárii Világatlaszt (a névírás elveinél például). Űrömmel vennénk, ha olvasó­ink akar Kérdésekkel, akár kiegé­szítéssel szolgálnának új rova­tunk gazdagításában. Érdekes lenetne többek között, ha ma­gyar vonatkozású, meg nem pub­likált anyagot juttatnának el a bzerkesztoségbe. Általános kép 1981. évi statisztikai adatok tükrében jelenleg mintegy 70 mulio evangélikus él a világon (69.7 millió). Ez egyben azt is je­lenti. hogy világviszonylatban a legnagyobb protestáns egyház az evangélikus. A világkeresztyén- ség nagy családjában a római katolikus egyház és az ortodox egyházak után a harmadik leg­nagyobb keresztyén egyháztest. Az LVSz-nek jelenleg 97 tag­egyháza van, kb. 53,9 millió evan­gélikus egyháztaggal. Ez a szám a legutolsó (1981) központi kér­dőívre beküldött válaszokon ala­pul. Van. ahol a taglétszám köz­lése becslésre hivatkozik, másutt hivatalos állami statisztikai köz­lésnek felel meg. Az LVSz-en kí­vül még több. mint 15,8 millió evangélikus testvérünk él olyan egyházakban, amelyek nem tagjai a Világszövetségnek, ezek egyfe­lől a német uniált egyháztestek- hez tartoznak, másfelől a Missouri Z'inat (USA) irányában tájéko­zódó egyháztestek és gyülekeze­tek. Az evangélikus kére (vének létszáma a világon a .‘lrmiH évben mintegy 100 000-rel nőtt. Mig Európában és Amerikában apadás mutatkozik a taglétszám­ban. addig Afrikából és Ázsiából némi emelkedést jelentettek, bár ez az emelkedés elmarad az elő­ző évekéhez képest. Földrészek szerint így alakul­nak a számok: Európában 52,3 millió, Észak-Amerikában 9.1 millió; Afrikában 3,3 millió; Ázsiában 3.2 millió; Latin-Ameri­kában 1,2 millió: Ausztráliában és a szigetvilágban 726 000. — Nyolc olyan állam van, amely­ben az evangélikusok száma meghaladja az egy milliót: NSZK. USA. Svédország. NDK. Dánia. Finnország. Norvégia és Indoné­zia. A legtöbb beiesvzett evan­gélikus az NSZK-ban él: 22 506 172. Az evangélikusság nagy család­ját különbözőképpen csoporto­sítják. Legáltalánosabb az ötös vagy hetes felosztás. Az ötös-fel­osztás: 1. Németországok evan- gélikussága (NDK, NSZK); 2. Északi államok; 3. Észak-Ame- rika; 4. Kisebbségi egyházak; 5. Ifjú egyházak. Ä hetes beosz­tás régiók szerint történik: Nyu- gat-Európa, Kelet-Európa, Észak- Amerika, Latin-Amerika. Afrika. Közel- (vagy Közép-) Kelet és a Távol-Kelet evangélikussága. .— Az első, második és harmadik világ beosztást evangélikus kö­rökben nem szívesen használják, ugyancsak nem kedvelik az észa­ki félteke és déli félteke egyhá­zai csoportosítást sem. Az evangélikus egyházak közös szervezete 1947-től a Lutheránus Vi1 ágszövetség, genfi székhellyel, mely alapokmánya szerint (2.§) „az evangélikus egyházak szabad társulása”. Célja, hogy segítse „az egységes bizonyságtevést Jé­zus Krisztus evangéliumáról, ami Istennek ereje az üdvösségre, munkálja a hit és hitvallás egy­ségét a világ evangélikus egyhá­zai között, fejlessze a közösséget és a tanulmányi munkát”, és elő­mozdítsa egymás fizikai, szelle­mi és lelki megsegítését. Az evangélikus egyházak tag­egyházakként és világszövetségük révén mindenütt részt vesznek az ökumenikus munkában és általá­ban a világkeresztyénség nagy családjának életében, mint aho­gyan szervesen beletartoznak he­lyi társadalmunk életébe és azok­ban a maguk sajátos eszközeivel szolgálnak. Hafenscher Károly Garai Gábor: Tavasz-köszön tő Gyöngéd rügyek ostroma támad; a tél ellen sereglenek, hadat üzentek a halálnak; s meleg nedvek keringenek, kinyújtóznak a gyökerek, mikor a fák tavaszra várnak. És szállnak vágyai a szélnek, ». dideregnek még a rögök, '' de ifjú áramok zenélnek, s a besüppedt hantok fölött tejfehér pára füstölög, mikor a föld tavaszra ébred. És belekortyolnak az égnek friss vizébe a madarak. — Átteleltek vagy visszatértek? — Fölharsog lázasan a had, s míg téli tollak hullanak, újjongástól lüktet az ének. És fölhabzik, s remegve kékül felhők fölött, felhők alatt a levegő, ahogy keresztül pásztázza redöit a nap; s láng-sugarak villámlanak, mikor az ég tavaszra készül. És széllel, fákkal, friss rügyekkel együtt kitakarja szívét a jövendőnek szerelemmel, s hollók hadát rebbentve szét letörli a tél szégyenét, mikor tavaszra vár — az ember. Régvárt tavaszból érett nyárba kísérjék bő-termő idők a reménységből szabadságra, homályból fényre ébredőt; háza fölé már hű tetőt emel, s az ablakot kitárja — ki hontalan volt — a testvér-világra. (Megjelent a költő 1981-ben.) „VÉGTELEN MEG EGY” című kötetében — A PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE LELKÉSZEI ÉS PAPNÉI TALÁLKOZTAK Január 30-án, szombaton délután a pilisi gyülekezet termében. A téma a papi családok élete volt. Az előadás azzal kezdődött, hogy együtt is meghallgattuk a leg­utóbbi püspöki körlevél erre vonatkozó részét. ..Példa-e a papi család élete” címmel Bolla Ár­pád rákospalotai lelkész tartott előadást, amelyet igen élénk, hosszú, olykor vitáig menő meg­beszélés követett. A záró áhítat és úrvacsoraosztás igéje ez a néhány szó volt: „Mint akik példaképei a nyájnak.” Ezt a szolgálatot Keveházi László es­peres végezte. A havas, jeges idő ellenére igen messziről is eljöttek, harminchétén voltak együtt és a találkozók sorában ez az alkalom az egyik legmele­gebb hangulatú volt. A találko­zó befejezéséül a pilisi gyüleke­zet által megterített asztalok mellett beszélgettek még az egy­házmegye papjai és pap*.éi késő estig. Lelkésziktatás Mendén Nyirkos, hideg, nagyon kelle­metlen időjárás volt február 7-én. Az utakat eső, majd ónos eső tet­te síkossá. Ennek ellenére nagy volt a forgalom a mendei templom és lelkészlakás körül dél után 3 óra tájban. Ünnepi istentiszteletre igyekezett min­denki : a helybeli és a környék­beli gyülekezetek tagjai, Pest me­gyei lelkészek és lelkészek az or­szág más területeiről is. Detre László, aki a Pest megyei egyházmegyének több cikluson keresztül esperese is volt, 44 esz­tendei mendei szolgálat után — melyet nagy hűséggel végzett — nyugalomba vonult. A gyüleke­zet az ő' utódjául hívta meg ifj. Foltin Brúnó Deák téri segéd­lelkészt. Az ő beiktatására gyüle­keztünk. ZSÚFOLÁSIG MEGTELT TEMPLOMBAN végezte Kevehá­zi László esperes a beiktatás szolgálatát Detre László — az előd — és id. Foltin Brúnó Sop­ron—Bánfalvai lelkész — az édesapa — segédletével. Keveházi László esperes Rm 15,7 alapján hirdette az igét: „Fo­gadjátok be tehát egymást, aho­gyan Krisztus is befogadott min­ket az Isten dicsőségére.” A bevezetőben elmondta, hogy noha karácsony óta szinte ünnep­ről ünepre haladtunk eddig, még­is — az ünnepek között is — ki­emelkedő ünnep ez a nap. Lel­késziktatás utoljára 1938-ban volt Mendén. Akkor iktatták be Detre László lelkészt, aki 44 éven keresztül a szó igazi értelmében együtt volt gyülekezetével. Aki átveszi tőle a szolgálat staféta­botját, kipróbált, megbecsült munkása Istennek és egyházunk­nak. Ez az első olyan szolgálati helye, ahol beiktatott lelkészként szolgál majd. Amikor áldást mondunk szolgálatára, olyan ter­mészetesnek tűnik ez az ige. „Fo­gadjátok be egymást”, ez azt je­lenti: hordozni, elfogadni a mási­kat, hidat építeni egymás között, ellentéteket, frontokat megszün­tetni ........Ahogyan Krisztus is be­fo gadott minket.” Krisztus befo­gadó szeretetéből élhet és éljen is lelkész és gyülekezet Megértve, mit jelent Krisztus befogadó sze- retete, fogadják be egymást s le­gyenek befogadóképesek, nyitot­tak mindenki felé. 13 lelkész énekelte áldásra emelt kézzel az ősi Confirmát. MAJD A BEIKTATOTT LEL­KÉSZ, ifj. Foltin Brúnó hirdette az igét 2 Tim 1,7 alapján: „Mert nem a csöggedés lelkét adta ne­künk az Isten, hanem az erő, a szeretet és józanság lelkét”. Igehirdetésében arról beszélt, hogy aki hivatalt vesz át, az programbeszédet szokott tartani, Ö azonban nem a saját program­ját, hanem Isten tervét akarja to­vább adni. Vallomás ez az ige, vallomás Isten megtapasztalt szeretetéről. Vallomás arról, hogy Isten aján­dékozó Isten — ha sokan másként látják is. — Adott életet, existen- ciát. Adott egyházat, mely óriási értékek hordozója. Lelkét is ajándékozza, s Jézus Krisztusban mindenét. Közérzés ma a csügge- dés, s ebből fakad a másoktól va­ló elfordulás, elzárkózás. Ezzel szemben Isten reménységet adó Isten, akiben van jelenünk és jö­vőnk is. A Lélek erejéből futja arra, hogy a másikkal is törőd­jünk, a másiknak is adjunk. A mendei gyülekezet Isten egyik műhelye, s ő ebben a műhely­ben kapott „művezetői” megbí­zást. Adja Isten, hogy tudjon lel­kész és gyülekezet együtt szol­gálni. AZ ISTENTISZTELET UTÁN közvetlenül ünnepi közgyűlés volt, amelyet Buriusz Mihály gyülekezeti felügyelő nyitott meg. Ezután Keveházi László köszöntötte a vendégeket. Kö­szöntötték a mendei gyüleke­zetei és új lelkészét dr. Nagy Gyula püspökhelyettes, a Teoló­giai Akadémia dékánja, id. Foltin Brúnó, az édesapa. Detre László, az előd, Szirmai Tibor Deák téri felügyelő, Baranyai Tamás espe­reshelyettes, Roszik Mihály, aki egyúttal köszönetét mondott az Albertii Szeretetotthon támoga­tásáért. A mendei gyülekezet ré­széről Buriusz Mihály felügyelő, valamint Fabók Irén és Füstös Klára. A római katolikus egyház részéről Pálos Frigyes hatvani prépost-plébános és Kovács Ist­ván helybeli esperes-jpfebános. A közgyűlés végeztével terített asztal várta a vendégeket a gyü­lekezeti teremben és a lelkészla­kás szobáiban. Blatniczky János Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvé­teli Bizottságához címezve —• az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizo­nyítvány, 2. a legmagasabb isko­lai végzettségi (érettségi) bizo­nyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérel­mező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és kerese­tét; illetve szociális viszonyait feltünteti. 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentke­ző főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas. 5. ke­resztelési bizonyítvány, 6. konfir­máció bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérel­mező családi és társadalmi kö­rülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szó­ló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a val­lástanító lelkésznek részletes bi­zonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részle­tesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmassá­gáról, aki a folyamodónak a leg­utóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hi­vatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben köz­vetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredeti­ben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is le­het mellékelni. A másolatot „egy­házi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesít­heti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. En­nek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben ér­tesíti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A ió tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek. Állami népesség-nyilvántartas A svéd egyháznak a jövőben nem kellene a lakosság nyilván­tartásával foglalkoznia. Ezt java­solja az 1979 óta működő kor­mánybizottság, amely az anya­könyvezés, nyilvántartás átszerux- zésével foglalkozik. Ezeket a fel­adatokat az állami közigazgatási hatóságoknak kellene átvenniük, amelyek jobb technikai felkészült­séggel és kevesebb kötséggel tud­nák ezeket megoldani. Az anya­könyvezés 1790 óta az egyes gyü- líkozetek feladata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom