Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-02 / 18. szám
Egyházak szava a mai nemzetközi helyzetben Garai Gábor: Őértük szólok én... A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA vezető testületé, a Munkabizottság Prágában ülésezett. A jelentésekből és beszámolókból világméretű küzdelem képe bontakozódott ki, amelyet az egyházak és keresztyén emberek ma az emberiség megmaradása érdekében kifejtenek. NYUGAT-EURÓPÁBAN ÉS AMERIKÁBAN is egyre többen elítélik azt az amerikai külügyminisztertől származó gondolatot, hogy nem a béke korunk legfőbb célja, hanem a kapitalizmustól eltérő társadalmi rendszerek felszámolása. Ez szoros összefüggésben van az amerikai elnök elméletével, amely „amerikai messianizmussal” akar világhatalmi ábrándot kergetni. Idetartozik az „első atomcsapás” terve, vagy az az ötlet, hogy fegyverkezési versennyel kell gazdaságilag tönkretenni a szocializmust. De a nyugat-európai és amerikai béketüntetések tömegei jól tudják, hogy az embervilág csak együtt tud életben maradni, vagy együtt fog elpusztulni. Az elhangzott előadások és felszólalások erről a széles körű atomfegyverkezés elleni fellépésről adtak összképet. AZ EGYHÁZAK VILÁGSZERTE részt vesznek a békemegmozdulásokban. Dr. Tóth Károly református püspök, a KBK elnöke, nagy tetszéssel fogadott előadásában kiemelte, hogy az utóbbi hónapokban növekedett az egyházak szolgálata a béke érdekében. Ennek jele, hogy az amerikai kormány megbírálta a nyugateurópai protestantizmust, hogy túlságosan aggodalmaskodik a háborús veszély miatt, és segíti a NATO fegyverek állomásoztatá- sának ellenzékét. De az amerikai egyházakban is hatalmas hullámként terjed a tiltakozás a kormány fegyverkezési politikája ellen. Katolikus, evangélikus, református, metodista egyházi vezetők és testületek, valamint .zsidó hitközségek képviselői nyilatkoznak ebben a szellemben. A debreceni teológia díszdoktora az Amerikában, nagy befolyású evangélizátor, B. Graham is ebbe a táborba tartozik. Az amerikai tiltakozó hullám növekedni fog, ahogyan közeledik az ENSZ leszerelési nagygyűlésének időpontja New Yoi'Kban 1982. június 7-én. 3000 templomban fognak béaeistentiszteletet tartani. Ma már általános elfogadott vélemény, hogy a békéért érzett felelősség az egyház feladata körébe tartozik. MOSZKVA, LONDON, UPPSALA, WUPPERTAL — azok a nevek, amelyek az aktuális egyházi békelépéseket jelentik. Ezekből a legismertebb a Pimen moszkvai pátriárka altai összehívott világ vallásai képviselőinek békekonferenciája, amely május 10—14. között már le is fog zajlani. Prágában Filaret kijevi met- ropolita, a KBK Folytatólagos Bizottságának elnöke tárta fel a vallási békekonferencia tervét és jelentőségét. Az anglikán érsek képviselője is megjelent Prágában, s beszámolt arról, hogy olyan bekekoníerenciát tervez, amely „egyházi csúcstalálkozó” lenne a világ keresztyén egyházai vezetőinek számára, mégpedig Jeruzsálemben. Már most is egymillió ember aláírásával követelik a leszerelést. A svéd érsek képviselője arról számolt be. hogy 1983 áprilisában békekonferenciára hívja meg a világ 50 egyházi vezetőjét. A meghívást aláírja nerpcsak a svéd, hanem a norvég, dán, finn, izlandi, evangélikus érsek, sőt a finnországi ortodox metropolita is. Karl Immer, az NSZK evangélikus egyháza elnökségének tagja arról adott képet, hogy a béke fogalma az NSZK-ban egyre népszerűbb. Óriás méretű tömegtüntetések követelik a nemzetközi enyhülés politikájának erősítését. A HARMADIK VILÁG EGYHÁZI KÉPVISELŐI jelentik a Keresztyén Békekonferencia egyre növekvő erejét. Itt az az alapelv jut kifejezésre, hogy a KBK nem pacifista irányt követ, hanem a békét, és a társadalmi igazságért való küzdelmet egyaránt szolgálja. A világ elnyomott népei mellé áll, amelyek szabadságukért és függelenségü- kért küzdenek. AFRIKÁNAK, A SOKAT SZENVEDETT VILÁGRÉSZNEK a hangja ma is tele van a feszültségek és nyomorúságok panaszával. A KBK minden évben szokásos „Afrika-vasárnap” persely pénzeivel igyekszik segíteni a gyarmatosítás okozta sebeken. A magyar egyházak 20 000 dollárt, a csehszlovákiai egyházak 15 000 dollárt gyűjtöttek, amit az ún. „front-országok” egyházai kaptak. Etiópiából pedig teológusok jönnek tanulni a szocialista országokba. Ősztől hazánkban is lesznek ilyen afrikaiak. Ezzel a segítség nemcsak anyagiakból, hv- nem teológiai és tanulmányi támogatásból is fog állni. Az ÁZSIAi TERÜLET NEHÉZ HELYZETE indiai beszámolók során került elő Prágában. India gazdaságilag nem önálló, ha fegyverkezik, növekszik a szegénység. Ha szociális fellendülést akar, csökken a katonai biztonság. Közben Pakisztán modern fegyvereket kap Amerikától. Egyedüli megoldás a fegyverkézési hajsza meszüntetése és az enyhülés politikájának érvényesülése lenne. A LATIN-AMERIKAI FORRADALMI GYŐZELEM nehéz útját a Csehszlovákiában műköA munka ünnepén, amely idestova már évszázados ünnepe a dolgozó embereknek, jó ha mi keresztény emberek ismét megkérdjük magunktól: miképen vélekedünk a munkáról? Csakugyan azt tartjuk, mint sokan vélik, hogy büntetés a munka az ember bűne miatt? Hadd tudatosítsuk most magunkban s másokban, hogy a munka ahhoz a sok jóhoz tartozik, amellyel Isten az embert megáldotta. A MUNKA AZ EMBERI ÉLET TARTALMA, hozzátartozik az ember teremtettségéhez, emberségéhez. Nem a „paradicsomból való kiűzetés” következménye, hanem a „paradicsomi élet” valódi tartalma (1 Móz 2,15!). Igen, ez azt jelenti, hogy mindazokkal egyetértünk, akik azt vallják, hogy* az élet munka nélkül nem emberi élet. Akik külső körülmények, betegség, vagy baleset miatt hosszabb-rövidebb időre tétlenségre vannak kárhoztatva, azok tanúskodhatnak arról, hogy milyen veszteség a munka nélküli élet. És aki tudja, hogy a munka az emberi élet értelmét jelenti, az tud igazán küzdeni azért, hogy megmaradjanak, javuljanak a jó munka végzéséhez szükséges feltételek. Igaz, „világi” ünnep a munka ünnepe, de a mi világunké, azé a világé, amelybe Isten helyezett minket, amelyben nekünk, keresztyéneknek sok szolgálatot adott. Többek között azt a szolgálatot is, hogy mindenkit segítsünk a munka örömének újrafelfedezésére. Életünk példájával kell segítenünk azokat, akik sokszor csak a nehézségeket, a „problémákat” látják. Milyen jó volna, hogyha a hivő keresztyén emberek élete aról tanúskodna, hogy megtalálták hivatásukat, és szívesen végzik mindennapi munkájukat. A MUNKA ÖRÖME AZ ALKOTÁS ÖRÖME IS. Nem csupán abban van az öröm, hogy egyáltalán dolgozom, hanem abban is, hogy munkám nyomán mindig születik valami: ház, gép, használati tárgy, könyv, festmény, vagy akárcsak egy alkatrész is. Öt'öm a pedagógus öröme, mikor látja / tanítványai előrehaladását, a szülőé, hogy nevelheti gyermekeit. Nem kellene-e jobban észrevennünk, hogyan épül és szépül városunk, lakóhelyünk, hazánk, egész világunk az emberi munka nyomán, és hogyan vagyunk mi magunk részesei ennek a nagy alkotó munkának? Nem kellene-e még tudatosabban erre az alkotó dő nicaraguai nagykövet vázolta. A 3 milliós kis ország 75 000 embert veszített, de mégis győztek a gazdagok diktatúrájával és az amerikai politikával szemben. „Az országot a haldoklásból kellett kihozni” — mondta a nagykövet. „A nép az éjszakából is nappalt csinált”. „Készek vagyunk meghalni, semhogy visszatérjünk a régihez.” A katolikus és protestáns hívek is együtt küzdöttek a felszabadulási harcban, s bebizonyosodott, hogy lehetséges hívőnek és forradalmárnak lenni. A PALESZTIN FELSZABADÍ- TÁSI FRONT képviselője felidézte azt a régi állapotot, amikor keresztyének, zsidók és mohamedánok együtt küzdöttek az angol gyarmatosítók ellen. Ezt az együttélést Izrael bontotta meg azzal, hogy nem ismeri el a palesztin jogokat és még mindig nem létezhet önálló palesztin állam úgy, mint ahogy Izrael állama létezhet. Az amerikai hódító politika áll Izrael mögött, s látja el modern fegyverekkel. SZÉLES ÁTTEKINTÉSBEN tárult ki a Keresztyén Békekonferencia e vezető testületének ülésén, hogy milyen nagy részt vállalnak a békéért és a társadalmi igazságért az egyházak és keresztyének a mai kiélezett és bonyolult nemzetközi helyzetben. Ottlyk Ernő munkára nevelni gyermekeinket, az utánunk következő nemzedéket? A hivő emberek segédkezet nyújtanak mindazoknak, akik nagyra tartják, segítik az ember alkotó munkáját. Mi tudjuk, hogy az alkotás az emberi munka értelme. Megértjük, hogy ma a munka ünnepén az emberek újra felemelik szavukat a világ békéjéért, mert a háború, az emberi gonoszság pusztulással fenyegeti mindazt a szépet és jót, amit az ember munkája ezen a földön létrehozott. Abban a hitben segítjük és védjük az ember alkotását, hogy minden szépben és jóban a teremtő Isten munkatársának tudjuk az embert. Mi is azt szerenénk, ha az ember zavartalanul örülhetne mindannak, amit munkájával létrehozott. A MUNKA IGAZI ÉRTELME AZ EMBEREK, AZ EMBERISÉG SZOGÁLATA. Az talál igazán örömöt a munkájában, aki felfedezi, hogy nem önmagáért dolgozik, hanem másokért, a családjáért, a közösségért. Mi azt valljuk, hogy így vagyunk a gondviselő Isten munkatársai. Mert nem az a hitünk, hogy Isten láthatatlanul, „csodák” által gondoskodik az emberről, hanem az, hogy az Isten az embereket egymásra bízta. Sok selejtes, rossz munkának éppen az .az oka, hogy aki végezte, csak magára és a maga hasznára gondolt, és nem azokra, akiknek az ő munkájára van szüksége. Azt hiszem, az tud igazán örömöt lelni munkájában, aki másokért dolgozik. Az önzés, a csak magával-törődés előbb-utóbb fáradttá, keserűvé teszi az embert. Aki azonban fölfedezi azt, hogy mi mindent tud másoknak adni, hogy meg tud gazdagítani másokat a munkájával, az egyre nagyobb örömmel dolgozik, mert szívesen hoz áldozatot azért, hogy másokat megörvendeztessen. Mert ez nem idealizmus, nem az élet gondjait elkendőző optimizmus, hanem annak a Jézusnak követése, aki isteni hatalmát és gazdagságát az emberek szolgálatára használta. Á MUNKA ÜNNEPÉN EGYÜTT ÖRÜLÜNK MINDAZOKKAL, akik az emberi munkát nagyra értékelik, abban jót, áldást látnak, és éppen ezért keresik annak útját, hogy az egész emberiség békében, szívesen élhessen igazi emberi életet, hogy az emberek szívesen segítsék egymást alkotó munkájukkal. Muntag Andor A munka öröme Öértük szólok én, kik dolgaink nehezét végzik e földön: répát egyelnek mély fekete sárban, barmok alól hordják saroglyán a trágyát, maltert cipelnek gémberedett kezekkel, s betongérendákkal dúcolják föl a mennyet; őértük szólok kn, akik a kibernetikus gépek alól egy fészek-alja friss képletet bölcs eszmék árnyába terelnek; őértük szólok én, kik porló szenet lapátolnak a távfűtés kazánjaiba, kik az úszó-darukat vezérlik kemény figyelemmel, akiken csak a tett segít, nem a jámbor imr* őértük szólok én, akikkel egyforma-félszegen járok e földön itt, mióta megszülettem, kik nehéz kezüket itt melengetik meg parázsló eszméletemben; akik álmukban földadognak a barom meg a gép lélegzet-ütemére, kik naponta meghalnak s az örök örömöt hagyják fiaikra, kínlódva, remélve; őértük szólok én, kik értem is szólnak, bár öntudatlan, nyers kétségükben, bánatukban, kik életükkel kockáznak a hűvös halálos azúrban egy köldök-zsinóron kilógva a meztelen űrbe, mint végtelen ingák — szívtől szívig röpülve; őértük szólok én, öértük, kik az egyetlen cselekvést, és az egyetlen jó szót tudják bajunkra akikben együtt lélegzik szülőnk és gyermekünk, az állandó meg az új, az elhervadt s a folyton fölvirágzó, a földre tiport és ismét égbe szálló, a fogyhatatlan örömöt sugárzó vigasztalás: a munka. (Megjelent a költő VÉGTELEN MEG EGY című kötetében, 1981-ben.) __________________________ Szabó József ny, püspök nyolcvan éves Szabó József a volt Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspöke április 2-án töltötte be 80. évét. Szabó József 1902. április 2-án született Alsómesteriben. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban, teológiai tanulmányait a soproni Teológián végezte, mindig kitüntetéssel. Külföldi tanulmányúton volt Angliában, Németországban, Norvégiában, Svédországban és Dániában. Kapi Béla püspök avatta lelkésszé 1926. szeptember 26-án, Szombathelyen. Segédlelkészi szolgálatát Győrben kezdte, de közben kisegítő szolgálatot végzett Körmenden. Győrben a segédlelkészi szolgálat után vallástanító-lelkész, püspöki másodlelkész, majd gyülekezeti lelkész lett. 1947 decemberétől 1948 márciusáig komáromi lelkész volt. A dunáninneni egyházkerület gyülekezetei 1948 tavaszán püspökké választották. Beiktatása március 18-án volt Balassagyarmaton, Balassagyarmati székhellyel 1952 áprilisáig végezte püspöki szolgálatát. Ezt követően a balassagyarmati gyülekezet lelkésze maradt egészen nyugdíjba vonulásáig, 1973 júliusáig. Nyugdíjas éveit Győrben tölti. A jubileum alkalmából dr. Káldy Zoltán, az Országos Egyház püspök-elnöke ünnepi ebédet adott Szabó József és felesége tiszteletére, a győri Rába Étteremben. Az ünnepi alkalmon jelen volt Bárány Gyula, a Győr-Soproni Egyházmegye esperese és felesége is. Káldy Zoltán meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló Szabó Józsefet. Először lelkészt szolgálatát méltatta, megemlítve hogy bár Szabó József szolgált Körmenden és Komáromban is, mégis a győri gyülekezetben töltött több mint húsz, és a balassagyarmati gyülekezetben töltött 25 esztendő öleli fel lelkészi szolgálatának majdnem egészét. Ö a sajátságosán „dunántúli” ember úgy megszerette Nógrádot, hogy annak idején „Mi, nógrádiak..címen írt cikket. Igehirdetéseit a Krisztusközpontúság, a frappáns rövidség, az ízes magyar nyelv, és a magyar gondolkodásra jelelmz'ő szemléletesség jellemezte. Mindig volt valamiféle „meglepetés” prédikációiban. Négy évig volt püspök olyan időben, amikor egyházunk utat keresett az új történelmi körülmények között. 1948 márciusában — amikor püspök lett — még nem volt egyezménye egyházunknak az állammal. A személyi problémák is nehezek voltak Dezséry László — akkori egyetemi lelkész — az Evangélikus Élet novemberi számában „A hét érdekes embere” rovatban úgy jellemezte Szabó Józsefet, mint aki akkor az „egyetlen püspöke” volt egyházunknak. Szabó József tudatosan munkálkodott az új magyar állammal való egyezmény megkötéséért. Része volt az egyezmény aláírásának előkészítésében, majd az egyezményben foglaltak érvényesítésében. Szabó József író ember is — folytatta Káldy püspök. A Harangszó című hetilap az ő irányításával lett igazán „néplap”, az evangélikus gyülekezetek lapja, és a gyülekezetek hangjának megszólaltatnia. „Jer, örvendjünk keresztyének” című, Luther műveiből válogatott áhítatos könyvnek magyar nyelvre, éspedig szép magyar nyelvre való fordításával — gyümölcsöző szolgálatot végzett. Számos magas nívójú cikke jelent meg a Lelkipásztorban, az Evangélikus Életben. Sok cikket írt irodalmi lapokba. Hazánkban, és határainkon túl is közismert Szabó József „Madách- Gyűjteménye”. Madáchnak, a nagy író műveinek, különösen pedig az „Ember tragédiájáénak szerelmese. Összegyűjtött minden elérhető művet, fordítást, Madách csodálatos remekével kapcsolatban. Ezzel nemcsak egyházunknak szerzett nagy elismerést, hanem népünknek is nagy szolgálatot tett. A győri Xantus Múzeum őrzi most ezt a gyűjteményt, és legtöbbször Szabó József mutatja be azt az ország minden részéből érkező látogatóknak. Szabó József 1957-ben részt vett a Lutheránus Világszövetség min- neapolisi nagygyűlésén is, és több amerikai magyar gyülekezetei is meglátogatott. Sok örömöt, és egészséget kívánunk — fejezte be köszöntését Káldy püspök.
