Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-04-25 / 17. szám

„ Csak bcko nincs cs fif/Bifjniont nincs99

A Népszabadság 1982. március 13-i számából, Sáfrán István: „Jog az emberi élethez” című cikkéből idézek néhány sort:

„Február 12., nem sokkal sötétedés után: a családfő — az édesanya harmadik férje — ittasan tér haza, és a szesz hevítette vita lendületével megüti a feleségét. A legidősebb fiú anyja védelmére kel. A mostohaapa őrá is kezet emel. A most 17 éves ifjú ember tehetetlen dühvei elrohan otthonról. Először a szomszédoknál keres védelmet, de senki sem akar a nagy hangú, kötekedő mostohájának céltáblájává lenni, így tovább kilincsel. A tanácsiakat zörgeti fel, aztán a körzeti orvosnál keres segítséget, végül a szomszéd községbeli járási rendőrkapitányságon köt ki.”

Az újságíró a fiúval beszélgetve igyekszik fényt deríteni az eset mögött meghúzódó okokra, végül többek között ezt írja: „A fiút és testvéreit édesanyjuk . .. ellátja. A kiskorúak nincsenek veszély- helyzetben; a három gyermek jár iskolába, van ruhájuk, van ennivalójuk. Csak ... Csak béke nincs és nyugalom nincs.”

Az eset nem egyedi. Szinte mindannyian egészen közelről ismerünk tragédiákat, tudunk családi békétlenségekről, amelyeket a mértéktelen alkoholfogyasztás idézett elő. Igaza van a cikk írójának: „Tízezerből egyszer ha előfordul”, hogy a „gyerek szalad a rendőrségre, a szüleit feljelenteni.”

Társadalmunk egyetlen felelős tagja sem nézheti közönyösen a túlzott alkoholfogyasztás „eredményeit”. Azt, hogy miként pusztítja családjainkat, de egyúttal nemzetünket is az új „morbus hungaricus” (magyar betegség).

A Társadalmi Szemle 1981. decemberi száma „Kórkép vagy korkép?” címmel beszélgetést közöl az _ alkoholizmps ,, társadalmi vonatkozásairól" és a tennivalókról. Az eszmecserén a társadalom különböző területein dolgozó olyan szakemberek vettek részt, akik „a hazánkban nagymértékben elterjedt alkoholizmus kérdésével foglalkoznak, és leküzdésének módjait kutatják szakterületük eszközeivel.” A vita főtémái: 1. A jelenség. 2. A mögöttes okok. 3. Szemlélet és cselekvés.

Számunkra a legérdekesebb a beszélgetés következő részlete lehet: „Fekete János: Hadd utaljak itt most egy olyan szervezési lehetőségre, ,tartalékra’ is, amelyet túl sokáig nem vettünk igénybe. Az egyházakra -gondolok. Az utóbbi években sorra jelennek meg alkoholizmussal foglalkozó cikke az evangélikusok és a reformátusok lapjaiban. . .. Ügy gondolom, hasznos lene élni az egyházak együttműködési szándékával, akárcsak a békemozgalomban. Simek Zsófia: Tehát a csa- ládibéke-mozgalomban is!”

Mind a környezetünkben előforduló tragédiák, mind a társadalmi szintű viták kihívást jelentenek a keresztyének számára.

Ha valóban keresztyének vagyunk, akiket Krisztus megszabadított a bűn rabságából, meg tudjuk érteni azokat, akik rabságban — nevezetesen az alkoholizmus rabságában — vannak. Tudjuk — hiszen mi sem voltunk, és vagyunk különbek —, hogy „rab- tartójuk” sokkal erősebb náluk. Nem elég azonban csak megérteni és szeretettel elfogadni az ilyen embereket — noha ez sem köny- nyű —, hanem cselekednünk is kell azért, hogy megszabaduljanak. Sem a szabadulás lehetőségének örömhírét, sem a „talpra álláshoz” szükséges gyakorlati segítséget nem tagadhatjuk meg tőlük. Tartozunk embertársainknak — az alkoholizmusban szenvedőknek is — azzal, hogy ne vonjuk meg tőlük Isten szabadító szerété tét.

Ismerjük-e Jézus Krisztust, az új élet adóját, aki nem rója fel bűneinket, hanem megbocsátja azokat? Ha nem ismerjük, nem csoda, ha csak megvetés, vagy esetleg szánalom tör elő belőlünk egy alkoholista láttán. Ha pedig ismerjük Öt, közöljük másokkal is — az alkoholistákkal is —, az Ö mentő szeretetét.

Kiss Péter

EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT

lesz április 25-én, vasárnap este 6 órakor a keszthelyi templomban (Deák Ferenc utca 18.)

Orgonái:

Nyirö Gábor

Műsoron:

Bach, Franck, Liszt és Kodály művei Igét hirdet:

IFJ. HAFFENSCHER KAROLY

v

Ismerkedjünk meg az üj énekeskönyvvel

mhl(Viörri i éneheh

A keresztyén ember nem csak a templomi istentisztelet keretéin belül énekel örömmel, hanem az ének minden egyéb gyülekezeti alkalom (bibliaórák, szeretetven- dégségek stb.) nélkülözhetetlen alkotó eleme. Egy lelkészünk szellemesen így fogalmazott: „az ének a kötőanyag”. Olyan mint az építkezésnél a malter, összefogja a különböző építőelemeket, nélküle széthullana az épület, szétesne a gyülekezet élete is.

DE MINDEN GYÜLEKEZETI ALKALOMNAK megvan a maga sajátos karaktere, atmoszférája, hogy ne mondjam, hangulata. Nyilvánvaló, hogy egy gyermek- bibliaórára más énekek valók, mint egy ifjúsági együttlétre, és megint csak más lehetőségeket kínál egy szeretetvendégségi közösség az éneklésre. Ez a felismerés vezetteoaz új énekeskönyv szerkesztőit, amikor a VI. fejezetbe „Bibliaőrai énekek” összefoglaló címmel több, mint 60, különféle műfajú, értékű éneket válogattak össze. Ez talán az egész énekeskönyv legtarkább, legszínesebb fejezete, s talán itt volt a legnehezebb dolgunk a válogatásnál, szelektálásnál is. Hiszen ebben a „vegyes műfajban” (gyermekének, ifjúsági énekek, kánonok) igen bőséges a kínálat, csak hát a mennyiség és minőség többnyire fordított arányban viszonyuk egymáshoz ... Nem véletlen, hogy éppen az ilyen jellegű énekek többnyire szájhagyomány útján vagy kis gépelt lapokon, füzetekben terjednek. Egy jelentős részük csak „tiszavirág-életű” ének, mely nem is a „halhatatlanság” igényével íródott.

DE HÁT AKKOR MIÉRT KERÜLNEK BE ezek a bizonytalan értékű és élettartamú énekek egy több évtizedre tervezett országos énekeskönyvbe? Egyrészt mert valós gyülekezeti igény van ezekre ák" énekekre, másrészt úgy

érezzük, hogy végül is egy olyan válogatást adhatunk; a gyülekezetek kezébe, ami igazolja, hogy ezekben a .könnyű” - műfajokban is lehet értékeset és remélhetőleg maradandót alkotni. Természetesen ezzel együtt reálisan számolunk azzal, hogy valószínűleg ezt a, fejezetét énekesköny’vünknek az évek múltán majd időnként fel kell frissíteni, át kell dolgozni. De acldig „is hisszük, hogy jó szolgálatot tehet, ez a, tarka kis csokor, amelyben minden nemzedék találhat valami kedvérevalót, s nem . utolsó sorban az otthoni, családi, énekléshez is,jó, segítséget ad haj. Mindezek után lapozzunk bele új éneke.sköjiv vünk utolsó fejezetébe.

MINDEN' GYÜLEKEZET ÉLETÉNEK de, egyben a gyülekezeti éneklésnek is alapja a gyülekezetben folyó gyermekmunka illetve ehhez kapcsolódóan a gyermekének. Ha gyermekkorban nem tudjuk elvezetni, gyermekeinket az éneklés örömére, később már ne csodálkozzunk azon, hogy „szégyellnek” énekelni, vagy csak hallgatni szeretik passzívan mások énekét. Á gyermekénekek dallamai „a Bartók—Kodály szellemnek megfelelőén nagy mértékben zenei anyanyelvűnkre, a népdalra támaszkodnak. Ez az alapelv egyben garantálja is a dallamok értékét, értékállóságát és. könnyen tanulhatóságát is. Természetesen ezek a szép énekek helyet kaphatnak a felnőtt gyülekezet alkalmain is, akár még templomi isten* tisztéleten is úgy mint a gyermekek szolgálata, akik saját forma- nyelvüköh szolgálva gazdagíthatják az egész gvülekezetet. Aki már átélte azt az élményt, amit az üde gyermekhangok felcsend ülése jelent a templomban, az jól túdia: a gyermekek ölöménél, hogy ők is szogálhattak a „nagyoknak”, csak a felnőttek öröme nagyobb, hogy hallhatták a „jövő” üzenetét, az

Az Északi Egyházkeriilel felhívása

Az északi Egyházkerület elnöksége felhívja a lelkészek és a segéd - lelkészék figyelmét a megüresedett

lovászpatonai (Veszprém megye), valamint a nyugdíjazás folytán megüresedő

felpéci (Győr-Sopron megye)

lelkészt állásra.

A javadalom megfelel az országos lelkészi átlagnak.

Az érdeklődők levélben jelentkezzenek az Egvházkerület püspökénél. (Budapest VIII., Üllői út 24. 1085)

_________________________________É

_______*_____________________________

ut

ánuk jövő nemzedék bizonyság- tételét. Nem véletlen, hogy Jézust is éppen gyermekek köszöntik lelkesen a jeruzsálemi templomban... (Máté 21, 15—16) S jó, ha mi sem felejtjük Jézus figyelmeztető kérdését: „Sohasem olvastátok: Gyermekek és csecsemők szájából szereztél magadnak dicséretet?”

HA TOVÁBB LAPOZUNK a gyermekénekeket az ifjúság dalai követik, hiszen reménységünk szerint az éneklő gyermekekből a gyülekezetben tovább éneklő fiatalok cseperednek föl. Míg a gyermekanyag meglehetősen egységesen a népdal forrásaiból táplálkozott, itt már igen tarka a dallamvilág. A fiatalok nemzedéke már nyitott az egész világ felé, és a legkülönbözőbb stílusok hatnak rá: a népdaltól a spirituálén keresztül egészen a “beatig. Ahogy korunk könnyűzenéjének divathangszere a gitár, úgy ezeknél az énekeknél is igen fontos a gitárkíséret. Ennek érdekében a kotta fölött közöljük a megfelelő gitárkíséret akkordjait is. S nincs ebben semmi „eretnekség” vagy „.szentségtörés"”, hiszen a világi könnyűzene minden korban hatolt az egyházi énekre is. Külön értéke ennek a válogatásnak a spirituáléanyag. Ezek a főleg amerikai eredetű néger lelki énekek eleverr ritmusukkal, gazdag érzelmi telítettségükkel utat fognak találni az idősebb nemzedékekhez is. Minden nemzedéknek joga sőt kötelessége. hogy hitét saját nyelvén megfogalmazza és megvallja, s így egymást is gazdagítják és kiegészíthetik az egyes generációk zenei vallomásai.

DE TERMÉSZETESEN A GXÜ- LEKEZET AZ A HELY, ahol a különböző nemzedékek együtt is kell, hogy tudjanak énekelni. Erre kiváló lehetőséget nyújt a VI. fejezet utolsó része, a kánon\>álo- gatás, ahol nagypapa és unokája együtténekelheti teli torokból az örökzöld „kánonslágéi'éket”: „Ne aggodalmaskodjál ...” stb. Ez a kis válogatás egyben kimúlást adhat a kezdő énekkaroknak is.

Tarka, színes, de hisszük ‘friss és jó illatú csokrot nyújtunk át az énekelni szerető testvéreknek a VI. fejezettel. A szín, a ionba, az illat-lehet eltérő, de a Nap, melynek éltető fénye és melege nyomán szirmot bontottak ezek a kis virágok ugyanaz: Isten megtapasztalt szerete te!

Gáncs Péter

E CÍMMEL TARTOTT ELŐADÁST dr. Kneffel Pál főorvos a vasi Evangélikus Egyházmegye presbiteri konferenciáján. Az előadó a téma egyik legalaposabb ismerője. E témakörben képviselte hazánkat nemzetközi konferencián. Nagy tömegek előtt világította meg a szombathelyi Művelődési és Sportházban a kérdés meghökkentő összefüggéseit. Most eddigi vizsgálódásait — az önmagával szemben támasztott igényes- séggel-naprakészen kiegészítve egy kis közösség őrállói felelősségét ébresztette vetített táblázatokkal.

Előljárban csaknem 3 ezer évvel ezelőtti — de ma is érvényes — felismerést idézett a Példabeszédek könyvéből (23,29—35. v). Ezt az orvos csak adatokkal tudná dokümentálni, mondotta. Itt van szó a „vörös szemről”, és hogy az alkohol alattomosabb a „vipera mérgénél” s az alkohol hatása alatt az elme”- gonoszságot gondol” ... és gyermekek, asszonyok hosszú-hosszú soi'a tanúsítaná, hogy „kinek jaj, kinek oknélkül fáj, kinek van gondja”.

A népi alkoholizmust ugyan az Ótestamentum nem ismerte — különben a mózesi törvények ezt is szabályozták volna — de hogy a bor milyen kritikátlan cselekvéshez vezet, azt Nőé, Lót, Ammon (Absolon testvére) esetében igen láthatjuk.

AZ ELŐADÁS EGYHÁZI VONATKOZÁST IS KAPOTT, a részegség gátja lehet az imádkozásnak, a lélek munkájának, s Krisztus visszavárásának (1 Péter 4,7. v. Ef 5,18. v. és Lk 21,34. v.) Bár az előadó tisztelettel szólt azokról akik egy csepp alkoholt sem fogyasztanak —, hisz egy elvet

Az alkoholizmus elleni hare és a

megalkuvás nélkül követnek, anélkül, hogy erre a követésre másokat reá kényszerítenének —, de a kérdést a keresztyén ember szabadságának oldaláról nézte. A szabadság és fegyelmezettség azért összefüggnek egymással.

Az előadó mai hazai italfogyasztásunk területén kereste helyünket a nemzetközi mezőnyben — az ENSZ statisztika tükrében. Negyvennyolc országot felölelő statisztikában a 9. helyen, tehát eléggé előkelő helyen vagyunk. De a szocialista országok között az első. [48 1. (év) fő]. Nem is kell ezen csodálkoznunk, hisz jókívánságaink között „a bor” áll első helyen, s a „békesség” utolsónak marad — de sok család tanúskodhatna erről.

Még azzal sem nyugtathatjuk meg magunkat, hogy a „borivó nemzetet” mások a tömény italban kerülik el. Mit mutat az ENSZ statisztika 48 országra vonatkozóan? A szocialista országok között a 2. helyen, a világranglistán az 5. helyen állunk (1. Lengyelország. 4 1 (év) fő, 2. Magyar- orsz. 3,2 1 (év) fő. „Bérelt dobogói” helyünk van a szocialista országok között, állapította meg keserűen az előadó.

NÉPÜNKET FÉLTŐ KUTATÓK FELEMELTÉK SZAVUK AT, s államunk a tömény szesz fogyasztásának csökkentése érdekében felemelte a tömény szesz fogyasztói árát — sajnos nem sok eredménynyel. Emelkedett az életszínvonal, de párhuzamosan növekedett az égetett szeszes italok forgalma is. Legfrisebb adatok szerint 4 év

alatt az égetett szesz növekedési rendjében csak a nagy idegen* forgalú Luxemburg a maga 165%-ával élőz meg minkét, illetve a mi 60%-os növekedésünket. (Ausztria szinten maradt, Jugoszláviában 14% a csökkenés.)

Az alkohol fogyasztást a szak- irodalom úgy ítéli meg, hogy „a különböző italfélék alkohol tartalmát 100% abszolút alkoholra számítja át, s ennek alapján sorolja az országokat. Nem kell „szégyenkeznünk”. A szakirodalom a bűvös 10 1. (év) fő abszolút alkohol fogyasztás feletti „ országokat „nagy fogyasztónak"' nevezi. Mi már 1979-ben 11,5 1-nél tartottunk. (Szemben pl. 1938-as 5,6 1-rel, s az 1966. évi 6,9 1-rel.)

Az alkoholizmus lényegének precíz sőt klasszikus megfogalmazását kaptuk: nem én fogyasztom az alkoholt, ő fogyaszt engem. (Az egészségünket is, s a géneken keresztül utódainkat is.) Az alkohol kiszorít a cekkerből is. Egyik táblázaton láttuk: a kereskedelmi forgalom alapszükségletet jelentő áruira gyümölcsre, zöldségfélékre, tüzelőanyagra, dohányárura, tejre, tejtermékre, személygépkocsira annyit fizettünk ki, mint alkoholos italra. így sajnos a szigorúbb árpolitikával sem sikerült visszaszorítani az alkoholizmust. Az áremelés mást szorított visz- sza, tejterméket, húst. ruházatot; könyvet, utazást, kulturált szórakozást .. .

AZ ALKOHOL FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSÉVEL együtt jár a bűncselekmények növekedése is. Tiv év alatt 23%. Nehéz ezt focsaládvédelem

Untban kifejezni,: mennyi kpnny, szégyen, 'lecsökkent fizetés, fegyelmi . .. Egy-egy bérház lakóinak visszatérő stressze. A nagyszámok törvénye szerint az alkoholista gyakrabban beteges (nem is említve, Hogy az alkoholos el- mezayarral kezeltek száma 15 év alatt 5 szőrösére emelkedett). Az alkoholista hiányzik a munkából, lazítja a fegyelmet, csökkenti a munka intenzitást, több a selejt, s laza erkölcsi normája miatt vét a társadalmi tulajdon ellen. A gyermekek genetikailag károsodnak. (Sonntagskinder.) Az állami gondozásba vettek 50%-a a szülők alkoholizmusa miatt kérült oda. Ami 1 év glatt alkoholra ment az országban. 60 ezer 2 szoba összkomfortos lakást lehetett volna építeni.

Az egész társadalom problémája tárult fel előttünk. Ki ezért a felelős kérdezte dr. Kneffel Pál, ki üljön a vádlottak padjára? Az alkohol? ...De a kést nem lehet kárhoztatni, mert vele embert öltek! Áz áruterítés? Nem egyértelműen ártatlan ... A kínálás nagy kísértés! De szerencsére megszűnt a plakát réklám és korlátozásokat is vezettek be. Kerüljön sajtó a vádlötták padjára? Nem mindig egészen ártatlan, ha humoros hangvétellel elbagatelizá- lással eltereli a figyelmet egy alkoholos hír súlyosságáról. A TV, a rádió?- Sokat segít a helyes látásban; de néha jópofának állítja be ,a reszegef, s ezt egy sereg gyerek is hallgatja. ■

A vádlottak padján a vezető, aki eltűri -vagy indukálja m.asa

körül az italozást. S ezzel már testközelbe került a kérdés. Nem szűkíthetjük le a vezető fogalmát ■— mondotta az előadó —, hisz vezető mindenki, akinek egyetlen másik ember felett auktoritása van. Ezért nem lehet senki sem közömbös és felelőtlen az alkohol kérdésében. „Hol van a te testvéred?” így kérte számon az Úr Káintól Ábelt, a testvérét. AZ alkoholizmus kérdésében egyetlen őrálló sem válaszolhat felelőtlenül,- cinikusan vállvono- gatással „avagy önzője vagyok-e én felebarátomnak?”!

A HALLGATÓSÁGRA A

PRESBITEREKRE az őrálló a felelősséget ébresztő előadás nyomán a döbbenet csendje ült. A számok halmaza nem volt fárasztó, hisz etikai kérdésekben a felelős cselekvés kiváltásában . az információnak a valóság felismerésének roppant jelentősége vén. Ügy gondoljuk egyetemes felelősségről van szó,

minden honfitársunkkal együtt felelősek vagyunk a társadalommal szemben. A keresztyén felelősségnek nincs külön sajátos területe, de sajátos nyoma- téka, dimenziója van, hisz az Űr szava az „hol van a te testvéred?” Nggyon nyugtalanító ez a kérdés!

Nem egy presbiter emlegeti az-’ óta az előadást sajnálva, hogy beszédes számokat elfelejtett, melyeket beszélgetésekben, vitákban hasznosíthatott volna. Bizony a szó elrepül a betű megmarad, ezért hoztam lapunkban pár nagyon elgondolkodtató adatot részletes jegyzeteimből. Mindannyiunkat segíthetnek ezek az adatok a felelős cselekvésben — egy konkrét kérdésben.

Lehel Ferenc