Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-28 / 13. szám
Ismerkedjünk meg as új énekeskönyvvel Régi és új dallamok Miért e pazarlás? Bach Máté passiója Győrött Mint olvasóink előtt ismeretes: énekeskönyvünk kottás lesz. Ez lehetővé teszi majd, hogy kottát olvasni tudó híveink — gondolunk itt elsősorban a felnövekvő generációkra — még biztosabban énekeljenek, és hogy éneklésünk idővel országszerte egységes legyen. Emellett célunk még az is, hogy a mi egyházunkban is általánossá váljon a ritmikus éneklés. SZÓLJUNK NÉHÁNY SZÓT a ritmikus éneklésről! Ahogyan ma gyülekezeteink a Dunántúli Énekeskönyv első hatszáz énekét éneklik, az az úgynevezett kiegyenlített éneklési mód. Itt minden hang egyforma hosszú, a sorok végei pedig kiszélesülnek. Eredetileg ezeknek a dallamoknak többsége ritmikus volt. Luther énekei különösen is bonyolult rit- musúak. Valamivel egyszerűbbek a XVII. században keletkezettek. A zenei ízlés az idők folyamán azonban megváltozott, és ez a gyülekezeti éneklést is befolyásolta. Bach már a legtöbb dallamot kiegyenlítve ismerte az akkori német gyülekezetek énekléséből, ezért az ő korálfeldolgozésaiban, a kantátákban és a passiókban a dallamok kiegyenlítettek. A XIX. században az istentiszteletről vallott felfogás megváltozott: legyen az ünnepélyes! Ez az éneklést még jobban lelassította. Akkori szakírók szerint: „A gyülekezet éneklése legyen ünnepélyes, és olyan lassú, amilyen lassú csak lehet.” A XX. század ismét nagy fordulat mind a teológiában, mind pedig a zenei ízlésben. Az isten- tisztelet a mindennapi élet felé közeledik és lendületes dallamokat tartják szépnek. A harmincas évektől kezdve egyre-másra jelennek meg külföldön, majd itthon is'a ritmikus énekeskönyvek. Ezt az újat kedvelték meg annak idején az Énekem az Ür, az Evangéliumi Énekék c. füzetekből éneklő hívek. Az ezekben található énekeket már senkinek sem jutott eszébe kiegyenlítve énekelni. A RITMIKUS ÉNEKLÉSHEZ való visszatérés egyházunkban hivatalosan az Űj Rész (az énekeskönyvekhez csatolt ún. hétszázas énekek) kiadásával kezdődött. Most ezen az úton lépünk tovább, amikor közismert énekeinkből újabb harmincat közlünk ritmikus dallammal. A ritmikus éneklésre való áttérésre megtörténtek az előkészületek: teológusainkat és kár^torképzőseinket _ egy idő óta már így tanítjuk. Űk már ebben az éneklési módban érzik magukat otthon. Énekeskönyvünk hetvenhat olyan dallammal gyarapszik, melyek eddig nem szerepeltek gyülekezeti énekeskönyveinkben. Egy — KELENFÖLD. Április 3-án, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség keretében tartja ötvenéves jubileumát a gyülekezet vegyeskara. A volt énekkarú tagokat és érdeklődőket szeretettel várja Gyülekezet Elnöksége— MISKOLC. A gyülekezet sze- retetvendégségén Gáncs Péter nagytarcsai lelkész szolgált „Jézus keresztjének félreértései” címmel. Vetítettképes előadását élénk firészük azonban régen ismert és kedves számunkra. Pl. a Jézus, te égi szép (az Evangéliumi Énekekből), vagy a Mennyből az angyal. Vannak azonban számunkra ismeretlenek is: néhány közülük több, mint ezer évek. Jelentős részüket évszázadok óta éneklik más egyházakban. És szép számmal vannak közöttük olyanok, amelyek napjainkban születtek. Két éneket pl. 1977-ben írtak a Dar es Sa- lam-i Lutheránus Világgyűlésre. Egyházzenészeink és lelkészeink is komponáltak új dallamokat énekeskönyvünk számára'. A dallamszerzők: Csorba István, Dóka Zoltán, Fasang Árpád, Rezessy László, Sulyok Imre, Szokolay Sándor és Trajtler Gábor. A gyülekezetek előtt ismeretlen dallamokra vonatkozólag az a tanácsunk: összeállított terv szerint évi 10—12 új éneket tanuljanak meg. Ezeket énekkarral, konfirmandusokkal lehet bemutatni, bibliaórákon lehet gyakorolni, majd pedig egy hónapon keresztül minden istentiszteleten el kell énekelni. Ezek után már mint jól ismertet fogja magáénak vallani a gyülekezetét. IDE KÍVÁNKOZIK, hogy szóljunk néhány szót az új korál- könyvröl. Reménységünk, hogy még ősszel kézhez kaphatjuk ezt is. (Addig használjuk a régi korál- könyveket az új énekeskönyvhöz!) Az énekek kíséretét úgy szerkesztettük meg, hogy azokat harmó- niumon (esetleg otthon zongorán) is lehessen játszani. A letétek jóval könnyebbek, mint a jelenlegi Korálkönyv II. kötetéi. Űj lesz benne az, hogy általában csak a negyedek kapnak új harmóniákat: így egy-egy énekben sokkal kevesebb lesz az akkord, mint az eddigi letétekben. Ez a kántor munkáját könnyíti meg, de a gyülekezet is jobban fogja érezni a dallamban levő hangsúlyos és hansúly- talan hangok váltakozását. Ezáltal a gyülekezeti éneklés lendületesebbé válhat. Sok kántor kérte, hogy a már régen kifogyott kottás istentiszteleti rendet adjuk ki újra. Most az új korálkönyvben ennek a kívánságnak is eleget teszünk: az énekeskönyvben szereplő minden liturgia szöveges kísérete kidolgozva benne lesz. Az énekeskönyv és a korálkönyv szerkesztése közben sokszor rácsodálkoztunk új dallamainkra, milyen szépek is azok! Milyen jó lesz ezeket a gyülekezetek ajkán hallani, az új harmóniákban gyönyörködni ! Ebben a rácsodálkozó szép örömben lesz részük gyülekezeteinknek, énekelni szerető híveinknek is, amikor felcsendülnek majd ezek az új dallamok. Trajtler Gábor gyelem kísérte. A gyülekezet ifjúsági hangjátékot adott elő a Bibliáról. A délelőtti istentiszteleten a vendég lelkész hirdette Isten igéjét. — RENDBEHOZOM a hibás elektromos harang működtető berendezéseket üzembiztosra. Nem igényel karbantartást. Golyóscsapágyazást. új villamosítást, szabadon álló haranglábra is. vízmentes kivitelben vállalok. Farkas Titusz. 2200 Monor. Ság- várí u. 26. Telefon: 23. A Lutheránia teljes kórusa és kibővített zenekara, böjt első vasárnapján. nagy értékű művészi és lelki ajándékot adott sokaknak a győri gyülekezet Öregtemplomában. EGYHÁZZENEI MŰVEK ELŐADÁSÁNÁL a győri gyülekezet vezetősége a szellemi-lelki nyereséget tekinti főcélnak. Most is ezzel az izgatott, belső várakozással készítették elő ízléses, nyomtatott meghívókkal az együttes jövetelét. A kar tagjai is önkéntes szolgálatnak tekintették jövetelüket. Zeneszerszámaikkal vonaton utaztak. A legszerényebb ellátást is megértő, sőt hálás örömmel fogadták. Weitler Jenő karigazgató, tele- íon-apostolkodó. koordináló, fölkészítő munkáját az tudja igazán értékelni, aki a hivatása napi-, rendi programját és időszűkét ismeri. Hűsége és nesztori tekintélye fiatalokkal, művészi életünk neves egyéniségei vei, ökumenikus összetételű előadó gárdával örvendeztetett meg bennünket. Ez kifejeződött mind a szólisták, mind a 73 tagú énekkar, valamint a 30 tagú zenekar soraiban. Herbert M. Hoffmann frankfurti karmester (orgonaművész) pedig az evangélikus testvériséget ápolta már nem először közöttünk. A HATALMAS MŰ EGÉSZÉT Bach két napra, nagvcsütörtök estére és nagypjéntek délutánra ajánlotta, két részben. A 12 kisebb korái és 12 nagyobb szen- vedéstörténeti jelenet megszólaltatása, kevés kihagyással, mégsem volt fárasztó. Közel ezer főnyi, ökumenikus határokon túlról is összesereglett hallgatóság, gyermekektől öregekig, szívta magába az evangélium nárdúsillatát. A mű bevezetése bejelenti Krisztus Urunk áldozatát. Rögtön utá— HÁZASSÁG. Fetrovics István és Polák Eszter február 27- én a nemescsói templomban tartották esküvőjüket. A szertartást Weltler Sándor lelkész végezte. — Szabó Pál és Tompos Judit március 6-án Szombathelyen tartották esküvőjüket. A menyasszony Tompos Kálmán meszle- ni gondnok leánya. A szertartást Weltner Sándor nemescsói lelkész végezte. — özv. László Mártonné, Nagyveleg* legidősebb lakója 102 éves korában elhunyt. A gyülekezet nagy részvéte kísérte utolsó útjára. Koporsója mellett Ka- jos János lelkész hirdette Isten igéjét. ..Az ősz ember előtt kelj fel és becsüld meg az öreg embert és félj a te Istenedtől, mert én vagyok az Űr!” — Pfeiffer András, a szepetne- ki gyülekezet felügyelő helyettese 76 éves korában, február 27-én elhunyt. Kiváló képességeivel, szellemi-lelki kincseivel kora ifjúságától fogva több mint fél évszázadon át szolgálta hűséggel szeretett egyházát. Józan gondolkodása alapos szakképzettségű, na azt az értetlenséget, amellyel a tanítványok fogadták az asz- szony tettét, aki drága kenettel kente meg lábait — temetése előjeleként. Isten kegyelmének pazarló gazdagságát adja Urunk a megkísértett tanítványoknak. Az utolsó vacsoránál, a gecsemánei imádság-küzdelemben. Érettünk adott áldozatának következetes vállalása ábrázolódik ki a tanács. Pilátus előtt és a kereszten. Ebben az evangéliumban egészen föltűnő Urunk némasága, tűrése és kiszolgáltatottsága. A karmester feladata nem volt könnyű, hiszen nem volt alkalma többszöri találkozásra, gyakorlásra. De a konszenzus megtalálása sikerült. Határozott vezénylési tempóval, minden irányba sugárzó tekintetével belső közlés útján megtalálta, összefogta a nagylétszámú együttest. SCHWEITZER ALBERT ÍRJA nagy Bach-tanulmányában. hogy nagy létszám esetén előnyös két térbeli pólust képezni, egymástól nem túl nagy távolságban. — öregtemplomunk oltártere nem adott módot ilyen megoldásra. Részben ennek is tulajdonítható, hogy a kórus artikulációja nem érte el a szólisták tiszta, világos intonációját és dinamikus kifejező jelentését. Nem szabad azonban felednünk, hogy a kar — ellentétben a János Passióval —- epikus, elbeszélő méltósággal és meditativ átéléssel énekel Bach elgondolása szerint. Molnár András tökéletes, markáns artikulációja biztosította az evangélium mondanivalójában az események láncolatának összekapcsolását. Rendkívül gazdag hanganyagával nem volt számára könnyű éppen az epikusság mértéktartásának megőrzése. Neki és minden szólistának súlyos követelményt jelentett Bach különleges hangnemi átmeneteinek (modulációk) pontos kifejezése. széleslátókörű, megbízható, jel- lemes ember volt. Nagyon sokat tett a gyülekezetért. Temetése március 3-án volt a környező gyülekeztek és a szepetneki hívek osztatlan részvétele mellett. A presbitérium koszorúját Fischl György jegyző és Szeiler Ferenc gondnok helyezte el sírjára. „Jól van,' jó és hű szolgám, a kévésén hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára.” SCHÜTZ: JÁNOS PASSIÓJA hangzik el április 4-én, virágvasárnap délelőtt 11 órakor az istentisztelet keretében a Bécsikapu téri templomban. Közreműködik: Szemere Erzsébet, Basky 1st* ván, Blazsó Sándor, Heim László. Vezényel: Csorba István karnagy Igét hirdet: DR. KOREN EMIL esperes Ez a bravúros föladat még csak bonyolódik azzal, hogy műfordításban adott szöveget kell magyarul énekelniök. ami az eredeti nyelv zenei' egyeztetésétől (prozódia) eltérő. Németh Gábor (bariton) az utolsó pillanatban vette át Jézus szerepét, ezért németül énekelte. Ez megkönnyítette számára a karmesterrel való kontaktust. Hálásak lehetünk neki azért, hogy — az előzmények ellenére — sokat adott. Nemesen, tisztán közvetítette a „fájdalmak Embere” mondatait. Kuncz László (basszus, főpap) hangja csengő, érces, erőteljes, másokhoz viszonyítva alig ismert személyes sajátosságú. Kiteljesedése egészen egyéni jellegűvé teheti éneklését. Pécely Sarolta (szoprán) világos tónusa, teátrális zengéstől mentes éneklése azt a személyes igényét is kifejezte, hogy nem akar elszakadni a klasszikus szerzők dalaitól (Schubert. Kodály. . .) és az egyházi zene lelkiségétől. Takács Tamara altja gazdag hanganyagával, biztos technikával, érthető kiejtésével, a meiiz- mák mesteri hűségével volt megragadó. Reméljük, hogy nem enged később sem a csak koloratú- rára törekvő, mély tónust és bravúros amplitúdót csillogtató stílusnak. Pallagi János koncertmester mindig teljes átéléssel szólaltatta meg hegedűjét régi városában, első ízben templomunkban. Vajda Péter első hegedűn. Harsányt Zsoltné oboán. Harsányt Zsolt fagotton, Miklóssy Hajnalka csellón járult hozzá a szoprán és alt szólók kiemeléséhez. Miklóssy Anna és Szemere Erzsébet a főpap szolgálóit. H órányi István tartalmas basszusa Péter és Júdás személyét elevenített? meg. Trajtler Gábor országos zene- igazgató orgona-pozitív helyett esem ballón játszott. A kis előadótér miatt előnyös eszköz — gazdagabb zengéssel — egészen megfelelne a barokk kori orgona helyettesítőjének. Művészi megszólaltatása határozottan hozzájárult a mű egészének zenei mondanivalójához. MIÉRT E PAZARLÁS? — ez az üzenet tovább gyűrűzött a mű szünetében tartott igehirdetésben. D. dr. Ot.Vvk Ernő püspök 2 Ko- rintus 6,4:9:10 alapján így adott választ a fenti kérdésre: Krisztus Urunk áldozatára közel 1 milliárd ember figvel fokozottan bőit idején. Azért küzdött Ű értünk, hogy aggodalmat, idesénséset. bizalmatlanságot. ellenszenvet győzzön le köztünk. Megerősíti a kicsiny hitűeket. Szentségének meggvalázását mai valóságos bűnökért szenvedte el. Meeüiit, hogy hit által lehessünk sokakat gazdagítok. Pazarlóan vigyük tovább szeretete cselekedeteit minden embertárshoz. — Megváltónk mentő szeretete a halál“ völgvé- ben és Isten ítélete előtt is menedék. Megszégyenítő volt számunkra a gyülekezet pazarló áldozata az offertóriumban is. — Leaven áldásos. örvendeztető, kamatozó e nagyszerű üzenet sokak életében, embertársak között a böjt hétköznapjaiban. Büdecs Barnabás Júdás AZ ÉVEZREDEK legnagyobb bűnösének tartották. Neve az aljasság szinonimája lett, csak undorral volt szabad kimondani. Dánt? a pokol legmélyebb bugyrában jelölte ki a helyét. Nem lesz irgalom számára az emberi gondolatban? Hiszen ember volt! A modern humanizmus nem tudja elviselni sem bűnének szörnyűségét, sem átkának feloldozhatatlanságát. Az irodalom vette fel érte a harcot, és megpróbált új képet rajzolni róla. A hagyományokat tisztelő hivő szemében meghökkentő vállalkozás. aki azonban ismeri az irodalmat. örök kereső nyugtalanságát, az emberért vállalt szolgálatát. érdeklődéssel figyeli: sikerül-e? Nanhan Bistricky izraeli író meghasonlott forradalmárt lát benne, aki sorsának kelepcéiéből az árulással akar menekülni, s amikor látja tettének következményét. Jézus — a szerző szerint politikai — mozgalmának bukását, megöli magát. Ez a színdarab (Jésua mi-Nazarét) még nem ment fel. csak magyaráz. Hasonlóan Kodolányi János Jehuda- bar-Simon című regénye; ez Júdás előélete, s cselekménye befejeződik, mielőtt hőse csatlakozna jézushoz. De éppen boldogtalan egyéni sorsában, csalódásaiban, szeretetvágyának kielégí tétlenségében kapjuk meg a későbbi árulás magyarázatát, amelyre. a regény lapjain még célzás sem történik. (A könyvet Kodolányi az ötvenes években írta.) Teljes szembefordulás a hagyománnyal Robert Graves Jézus királyá-nak Júdása. Az író vallási szempontból hitetlen, a hite a humanitás, és csak a nép elnyomóiról — Pilátusról, Heró- desről — feltételez mentegethetet- len gonoszságot. Júdás őszerinte azért árulta el Mesterét, hogy rács mögé juttassa, és így megakadályozza. hogy további prófé- tálással a vesztébe rohajon. Mikor pedig látja, hogy éppen az ő közbelépése lett Jézus veszte, a nem várt fordulattól halálra rémül. és öngyilkos lesz. pontosabban: kényszeríti barátját, hogy akassza fel egy fára. Valószínűleg Graves hatására, de még merészebben írja át Júdás szerepét a Koponyák hegyében ördögh Szilveszter (Magvető. 1976,). Itt az áruló — Jézus szövetségese. Jézus meg akar halni, maga rendezi meg tragédiáját, és Júdás az ő utasítása szerint jár el. AZ ÍRÁSMŰVEKET nem megjelenésük kronologikus sorrendjében. hanem a Júdás-kép újszerűségének alapján idéztem, a hagyománytól leginkább eltérő rajzot hagyva a végére. Itt-ott novellákban is találkozunk az áruló apostol alakjával, és azokban is általános a kétféle ábrázolás: tettének magyarázása vagy értelmezése. (Egészen külön úton jár Bulgakov. Szerinte Júdás nem lett öngyilkos, hanem Pilátus tétette el láb alól felbérelt gyilkossal.) Az írók valószínűleg logikai réseket vettek észre, a hagyományban. A legújabb katolikus bibliafordítás jegyzeteiben is azt olvassuk, hogy az árulás oka nehezen deríthető fel, bizonyosan nem a kapzsiság volt. harminc ezüst kékei nem képviselt akkora értéket, hogy érte emberfia ilyen bűnt elkövetett volna. Kétségtelen: Júdás megbüntette — tehát elítélte — önmagát, mégpedig az emberileg lehetséges legszigorúbb módon. Bizonyítani semmit nem lehet, és az irodalom nem is az oknyomozó történelem szereoét akarja kisajátítani. Nincs szó morális felmentésről. De a kétségbeesés szörnyű tette csábít arra a föltételezésre, hogy más történt Jézussal, mint amit Júdás akart. Az írók átértelmező igyekezete mindenkéooen tiszteletet érdemel, legalább azért, mert az ember megértésének szándéka vezeti. Bán Ervin