Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-03-28 / 13. szám

Ismerkedjünk meg as új énekeskönyvvel Régi és új dallamok Miért e pazarlás? Bach Máté passiója Győrött Mint olvasóink előtt ismeretes: énekeskönyvünk kottás lesz. Ez le­hetővé teszi majd, hogy kottát ol­vasni tudó híveink — gondolunk itt elsősorban a felnövekvő gene­rációkra — még biztosabban éne­keljenek, és hogy éneklésünk idővel országszerte egységes le­gyen. Emellett célunk még az is, hogy a mi egyházunkban is álta­lánossá váljon a ritmikus éneklés. SZÓLJUNK NÉHÁNY SZÓT a ritmikus éneklésről! Ahogyan ma gyülekezeteink a Dunántúli Éne­keskönyv első hatszáz énekét éneklik, az az úgynevezett ki­egyenlített éneklési mód. Itt min­den hang egyforma hosszú, a so­rok végei pedig kiszélesülnek. Ere­detileg ezeknek a dallamoknak többsége ritmikus volt. Luther énekei különösen is bonyolult rit- musúak. Valamivel egyszerűbbek a XVII. században keletkezettek. A zenei ízlés az idők folyamán azonban megváltozott, és ez a gyü­lekezeti éneklést is befolyásolta. Bach már a legtöbb dallamot ki­egyenlítve ismerte az akkori né­met gyülekezetek énekléséből, ezért az ő korálfeldolgozésaiban, a kantátákban és a passiókban a dallamok kiegyenlítettek. A XIX. században az istentiszteletről vallott felfogás megváltozott: le­gyen az ünnepélyes! Ez az ének­lést még jobban lelassította. Ak­kori szakírók szerint: „A gyüleke­zet éneklése legyen ünnepélyes, és olyan lassú, amilyen lassú csak lehet.” A XX. század ismét nagy fordulat mind a teológiában, mind pedig a zenei ízlésben. Az isten- tisztelet a mindennapi élet felé közeledik és lendületes dallamo­kat tartják szépnek. A harmincas évektől kezdve egyre-másra je­lennek meg külföldön, majd itt­hon is'a ritmikus énekeskönyvek. Ezt az újat kedvelték meg annak idején az Énekem az Ür, az Evan­géliumi Énekék c. füzetekből éneklő hívek. Az ezekben találha­tó énekeket már senkinek sem jutott eszébe kiegyenlítve éne­kelni. A RITMIKUS ÉNEKLÉSHEZ való visszatérés egyházunkban hivatalosan az Űj Rész (az éne­keskönyvekhez csatolt ún. hétszá­zas énekek) kiadásával kezdődött. Most ezen az úton lépünk tovább, amikor közismert énekeinkből újabb harmincat közlünk ritmikus dallammal. A ritmikus éneklésre való áttérésre megtörténtek az előkészületek: teológusainkat és kár^torképzőseinket _ egy idő óta már így tanítjuk. Űk már ebben az éneklési módban érzik magukat otthon. Énekeskönyvünk hetvenhat olyan dallammal gyarapszik, me­lyek eddig nem szerepeltek gyü­lekezeti énekeskönyveinkben. Egy — KELENFÖLD. Április 3-án, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség keretében tartja ötvenéves jubileumát a gyüleke­zet vegyeskara. A volt énekkarú tagokat és érdeklődőket szeretettel várja Gyülekezet Elnöksége­— MISKOLC. A gyülekezet sze- retetvendégségén Gáncs Péter nagytarcsai lelkész szolgált „Jézus keresztjének félreértései” címmel. Vetítettképes előadását élénk fi­részük azonban régen ismert és kedves számunkra. Pl. a Jézus, te égi szép (az Evangéliumi Énekek­ből), vagy a Mennyből az angyal. Vannak azonban számunkra is­meretlenek is: néhány közülük több, mint ezer évek. Jelentős ré­szüket évszázadok óta éneklik más egyházakban. És szép számmal vannak közöttük olyanok, amelyek napjainkban születtek. Két éne­ket pl. 1977-ben írtak a Dar es Sa- lam-i Lutheránus Világgyűlésre. Egyházzenészeink és lelkészeink is komponáltak új dallamokat énekeskönyvünk számára'. A dal­lamszerzők: Csorba István, Dóka Zoltán, Fasang Árpád, Rezessy László, Sulyok Imre, Szokolay Sándor és Trajtler Gábor. A gyülekezetek előtt ismeretlen dallamokra vonatkozólag az a ta­nácsunk: összeállított terv szerint évi 10—12 új éneket tanuljanak meg. Ezeket énekkarral, konfir­mandusokkal lehet bemutatni, bibliaórákon lehet gyakorolni, majd pedig egy hónapon keresztül minden istentiszteleten el kell énekelni. Ezek után már mint jól ismertet fogja magáénak vallani a gyülekezetét. IDE KÍVÁNKOZIK, hogy szól­junk néhány szót az új korál- könyvröl. Reménységünk, hogy még ősszel kézhez kaphatjuk ezt is. (Addig használjuk a régi korál- könyveket az új énekeskönyvhöz!) Az énekek kíséretét úgy szerkesz­tettük meg, hogy azokat harmó- niumon (esetleg otthon zongorán) is lehessen játszani. A letétek jó­val könnyebbek, mint a jelenle­gi Korálkönyv II. kötetéi. Űj lesz benne az, hogy általában csak a negyedek kapnak új harmóniákat: így egy-egy énekben sokkal keve­sebb lesz az akkord, mint az eddi­gi letétekben. Ez a kántor munká­ját könnyíti meg, de a gyülekezet is jobban fogja érezni a dallam­ban levő hangsúlyos és hansúly- talan hangok váltakozását. Ezáltal a gyülekezeti éneklés lendülete­sebbé válhat. Sok kántor kérte, hogy a már régen kifogyott kottás istentiszteleti rendet adjuk ki új­ra. Most az új korálkönyvben en­nek a kívánságnak is eleget te­szünk: az énekeskönyvben szerep­lő minden liturgia szöveges kísé­rete kidolgozva benne lesz. Az énekeskönyv és a korálkönyv szerkesztése közben sokszor rácso­dálkoztunk új dallamainkra, mi­lyen szépek is azok! Milyen jó lesz ezeket a gyülekezetek ajkán hal­lani, az új harmóniákban gyö­nyörködni ! Ebben a rácsodálkozó szép örömben lesz részük gyüle­kezeteinknek, énekelni szerető hí­veinknek is, amikor felcsendülnek majd ezek az új dallamok. Trajtler Gábor gyelem kísérte. A gyülekezet ifjú­sági hangjátékot adott elő a Bib­liáról. A délelőtti istentiszteleten a vendég lelkész hirdette Isten igéjét. — RENDBEHOZOM a hibás elektro­mos harang működtető berendezése­ket üzembiztosra. Nem igényel kar­bantartást. Golyóscsapágyazást. új villamosítást, szabadon álló harang­lábra is. vízmentes kivitelben válla­lok. Farkas Titusz. 2200 Monor. Ság- várí u. 26. Telefon: 23. A Lutheránia teljes kórusa és kibővített zenekara, böjt első va­sárnapján. nagy értékű művészi és lelki ajándékot adott sokak­nak a győri gyülekezet Öreg­templomában. EGYHÁZZENEI MŰVEK ELŐADÁSÁNÁL a győri gyüle­kezet vezetősége a szellemi-lelki nyereséget tekinti főcélnak. Most is ezzel az izgatott, belső vára­kozással készítették elő ízléses, nyomtatott meghívókkal az együt­tes jövetelét. A kar tagjai is önkéntes szol­gálatnak tekintették jövetelüket. Zeneszerszámaikkal vonaton utaztak. A legszerényebb ellátást is megértő, sőt hálás örömmel fo­gadták. Weitler Jenő karigazgató, tele- íon-apostolkodó. koordináló, föl­készítő munkáját az tudja igazán értékelni, aki a hivatása napi-, rendi programját és időszűkét is­meri. Hűsége és nesztori tekin­télye fiatalokkal, művészi éle­tünk neves egyéniségei vei, öku­menikus összetételű előadó gár­dával örvendeztetett meg ben­nünket. Ez kifejeződött mind a szólisták, mind a 73 tagú ének­kar, valamint a 30 tagú zenekar soraiban. Herbert M. Hoffmann frank­furti karmester (orgonaművész) pedig az evangélikus testvérisé­get ápolta már nem először kö­zöttünk. A HATALMAS MŰ EGÉSZÉT Bach két napra, nagvcsütörtök estére és nagypjéntek délutánra ajánlotta, két részben. A 12 ki­sebb korái és 12 nagyobb szen- vedéstörténeti jelenet megszólal­tatása, kevés kihagyással, mégsem volt fárasztó. Közel ezer főnyi, ökumenikus határokon túlról is összesereglett hallgatóság, gyer­mekektől öregekig, szívta magá­ba az evangélium nárdúsillatát. A mű bevezetése bejelenti Krisz­tus Urunk áldozatát. Rögtön utá­— HÁZASSÁG. Fetrovics Ist­ván és Polák Eszter február 27- én a nemescsói templomban tar­tották esküvőjüket. A szertar­tást Weltler Sándor lelkész vé­gezte. — Szabó Pál és Tompos Judit március 6-án Szombathelyen tartották esküvőjüket. A meny­asszony Tompos Kálmán meszle- ni gondnok leánya. A szertartást Weltner Sándor nemescsói lel­kész végezte. — özv. László Mártonné, Nagyveleg* legidősebb lakója 102 éves korában elhunyt. A gyüle­kezet nagy részvéte kísérte utol­só útjára. Koporsója mellett Ka- jos János lelkész hirdette Isten igéjét. ..Az ősz ember előtt kelj fel és becsüld meg az öreg embert és félj a te Istenedtől, mert én vagyok az Űr!” — Pfeiffer András, a szepetne- ki gyülekezet felügyelő helyettese 76 éves korában, február 27-én elhunyt. Kiváló képességeivel, szellemi-lelki kincseivel kora if­júságától fogva több mint fél év­századon át szolgálta hűséggel szeretett egyházát. Józan gondol­kodása alapos szakképzettségű, na azt az értetlenséget, amellyel a tanítványok fogadták az asz- szony tettét, aki drága kenettel kente meg lábait — temetése elő­jeleként. Isten kegyelmének pazarló gazdagságát adja Urunk a megkí­sértett tanítványoknak. Az utolsó vacsoránál, a gecsemánei imád­ság-küzdelemben. Érettünk adott áldozatának következetes vállalá­sa ábrázolódik ki a tanács. Pilá­tus előtt és a kereszten. Ebben az evangéliumban egészen föl­tűnő Urunk némasága, tűrése és kiszolgáltatottsága. A karmester feladata nem volt könnyű, hiszen nem volt alkalma többszöri találkozásra, gyakor­lásra. De a konszenzus megtalá­lása sikerült. Határozott vezény­lési tempóval, minden irányba sugárzó tekintetével belső közlés útján megtalálta, összefogta a nagylétszámú együttest. SCHWEITZER ALBERT ÍRJA nagy Bach-tanulmányában. hogy nagy létszám esetén előnyös két térbeli pólust képezni, egymástól nem túl nagy távolságban. — öregtemplomunk oltártere nem adott módot ilyen megoldásra. Részben ennek is tulajdonítható, hogy a kórus artikulációja nem érte el a szólisták tiszta, világos intonációját és dinamikus kifeje­ző jelentését. Nem szabad azon­ban felednünk, hogy a kar — el­lentétben a János Passióval —- epikus, elbeszélő méltósággal és meditativ átéléssel énekel Bach elgondolása szerint. Molnár András tökéletes, mar­káns artikulációja biztosította az evangélium mondanivalójában az események láncolatának össze­kapcsolását. Rendkívül gazdag hanganyagával nem volt számá­ra könnyű éppen az epikusság mértéktartásának megőrzése. Ne­ki és minden szólistának súlyos követelményt jelentett Bach kü­lönleges hangnemi átmeneteinek (modulációk) pontos kifejezése. széleslátókörű, megbízható, jel- lemes ember volt. Nagyon sokat tett a gyülekezetért. Temetése március 3-án volt a környező gyülekeztek és a szepetneki hí­vek osztatlan részvétele mellett. A presbitérium koszorúját Fischl György jegyző és Szeiler Ferenc gondnok helyezte el sírjára. „Jól van,' jó és hű szolgám, a kévésén hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomá­jára.” SCHÜTZ: JÁNOS PASSIÓJA hangzik el április 4-én, virág­vasárnap délelőtt 11 órakor az istentisztelet keretében a Bé­csikapu téri templomban. Közreműködik: Szemere Erzsébet, Basky 1st* ván, Blazsó Sándor, Heim László. Vezényel: Csorba István karnagy Igét hirdet: DR. KOREN EMIL esperes Ez a bravúros föladat még csak bonyolódik azzal, hogy műfor­dításban adott szöveget kell ma­gyarul énekelniök. ami az ere­deti nyelv zenei' egyeztetésétől (prozódia) eltérő. Németh Gábor (bariton) az utolsó pillanatban vette át Jézus szerepét, ezért németül énekelte. Ez megkönnyítette számára a karmesterrel való kontaktust. Há­lásak lehetünk neki azért, hogy — az előzmények ellenére — so­kat adott. Nemesen, tisztán köz­vetítette a „fájdalmak Embere” mondatait. Kuncz László (basszus, főpap) hangja csengő, érces, erőteljes, másokhoz viszonyítva alig ismert személyes sajátosságú. Kiteljese­dése egészen egyéni jellegűvé te­heti éneklését. Pécely Sarolta (szoprán) világos tónusa, teátrális zengéstől men­tes éneklése azt a személyes igé­nyét is kifejezte, hogy nem akar elszakadni a klasszikus szerzők dalaitól (Schubert. Kodály. . .) és az egyházi zene lelkiségétől. Takács Tamara altja gazdag hanganyagával, biztos techniká­val, érthető kiejtésével, a meiiz- mák mesteri hűségével volt meg­ragadó. Reméljük, hogy nem en­ged később sem a csak koloratú- rára törekvő, mély tónust és bra­vúros amplitúdót csillogtató stí­lusnak. Pallagi János koncertmester mindig teljes átéléssel szólaltatta meg hegedűjét régi városában, első ízben templomunkban. Vaj­da Péter első hegedűn. Harsányt Zsoltné oboán. Harsányt Zsolt fa­gotton, Miklóssy Hajnalka csel­lón járult hozzá a szoprán és alt szólók kiemeléséhez. Miklóssy Anna és Szemere Erzsébet a fő­pap szolgálóit. H órányi István tartalmas basszusa Péter és Júdás személyét elevenített? meg. Trajtler Gábor országos zene- igazgató orgona-pozitív helyett esem ballón játszott. A kis előadó­tér miatt előnyös eszköz — gaz­dagabb zengéssel — egészen meg­felelne a barokk kori orgona helyettesítőjének. Művészi meg­szólaltatása határozottan hozzá­járult a mű egészének zenei mon­danivalójához. MIÉRT E PAZARLÁS? — ez az üzenet tovább gyűrűzött a mű szünetében tartott igehirdetésben. D. dr. Ot.Vvk Ernő püspök 2 Ko- rintus 6,4:9:10 alapján így adott választ a fenti kérdésre: Krisztus Urunk áldozatára közel 1 milli­árd ember figvel fokozottan bőit idején. Azért küzdött Ű értünk, hogy aggodalmat, idesénséset. bi­zalmatlanságot. ellenszenvet győz­zön le köztünk. Megerősíti a ki­csiny hitűeket. Szentségének meggvalázását mai valóságos bű­nökért szenvedte el. Meeüiit, hogy hit által lehessünk sokakat gazdagítok. Pazarlóan vigyük to­vább szeretete cselekedeteit min­den embertárshoz. — Megváltónk mentő szeretete a halál“ völgvé- ben és Isten ítélete előtt is me­nedék. Megszégyenítő volt számunkra a gyülekezet pazarló áldozata az offertóriumban is. — Leaven ál­dásos. örvendeztető, kamatozó e nagyszerű üzenet sokak életében, embertársak között a böjt hétköz­napjaiban. Büdecs Barnabás Júdás AZ ÉVEZREDEK legnagyobb bűnösének tartották. Neve az al­jasság szinonimája lett, csak undorral volt szabad kimondani. Dánt? a pokol legmélyebb bugy­rában jelölte ki a helyét. Nem lesz irgalom számára az emberi gondolatban? Hiszen em­ber volt! A modern humanizmus nem tudja elviselni sem bűné­nek szörnyűségét, sem átkának feloldozhatatlanságát. Az iroda­lom vette fel érte a harcot, és megpróbált új képet rajzolni róla. A hagyományokat tisztelő hivő szemében meghökkentő vállalko­zás. aki azonban ismeri az iro­dalmat. örök kereső nyugtalansá­gát, az emberért vállalt szolgála­tát. érdeklődéssel figyeli: sike­rül-e? Nanhan Bistricky izraeli író meghasonlott forradalmárt lát benne, aki sorsának kelepcéiéből az árulással akar menekülni, s amikor látja tettének következ­ményét. Jézus — a szerző szerint politikai — mozgalmának buká­sát, megöli magát. Ez a színda­rab (Jésua mi-Nazarét) még nem ment fel. csak magyaráz. Hason­lóan Kodolányi János Jehuda- bar-Simon című regénye; ez Jú­dás előélete, s cselekménye befe­jeződik, mielőtt hőse csatlakozna jézushoz. De éppen boldogtalan egyéni sorsában, csalódásaiban, szeretetvágyának kielégí tétlensé­gében kapjuk meg a későbbi áru­lás magyarázatát, amelyre. a re­gény lapjain még célzás sem történik. (A könyvet Kodolányi az ötvenes években írta.) Teljes szembefordulás a ha­gyománnyal Robert Graves Jézus királyá-nak Júdása. Az író val­lási szempontból hitetlen, a hite a humanitás, és csak a nép el­nyomóiról — Pilátusról, Heró- desről — feltételez mentegethetet- len gonoszságot. Júdás őszerinte azért árulta el Mesterét, hogy rács mögé juttassa, és így meg­akadályozza. hogy további prófé- tálással a vesztébe rohajon. Mi­kor pedig látja, hogy éppen az ő közbelépése lett Jézus veszte, a nem várt fordulattól halálra ré­mül. és öngyilkos lesz. pontosab­ban: kényszeríti barátját, hogy akassza fel egy fára. Valószínűleg Graves hatására, de még merészebben írja át Jú­dás szerepét a Koponyák hegyé­ben ördögh Szilveszter (Magve­tő. 1976,). Itt az áruló — Jézus szövetségese. Jézus meg akar hal­ni, maga rendezi meg tragédiá­ját, és Júdás az ő utasítása sze­rint jár el. AZ ÍRÁSMŰVEKET nem meg­jelenésük kronologikus sorrendjé­ben. hanem a Júdás-kép újszerű­ségének alapján idéztem, a ha­gyománytól leginkább eltérő raj­zot hagyva a végére. Itt-ott no­vellákban is találkozunk az áruló apostol alakjával, és azokban is általános a kétféle ábrázolás: tet­tének magyarázása vagy értel­mezése. (Egészen külön úton jár Bulgakov. Szerinte Júdás nem lett öngyilkos, hanem Pilátus té­tette el láb alól felbérelt gyilkos­sal.) Az írók valószínűleg logikai réseket vettek észre, a hagyo­mányban. A legújabb katolikus bibliafordítás jegyzeteiben is azt olvassuk, hogy az árulás oka ne­hezen deríthető fel, bizonyosan nem a kapzsiság volt. harminc ezüst kékei nem képviselt akkora értéket, hogy érte emberfia ilyen bűnt elkövetett volna. Kétségte­len: Júdás megbüntette — tehát elítélte — önmagát, mégpedig az emberileg lehetséges legszigorúbb módon. Bizonyítani semmit nem lehet, és az irodalom nem is az oknyomozó történelem szereoét akarja kisajátítani. Nincs szó morális felmentésről. De a két­ségbeesés szörnyű tette csábít ar­ra a föltételezésre, hogy más tör­tént Jézussal, mint amit Júdás akart. Az írók átértelmező igye­kezete mindenkéooen tiszteletet érdemel, legalább azért, mert az ember megértésének szándéka vezeti. Bán Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom