Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-14 / 7. szám

9? ,,Ő a fény, mi színei... Egyetemes imaliét a fővárosban MÉG AZ EGYETEMES IMA­HÉT KEZDETE ELŐTT jelent meg, hogy segítse ökumenikus ta­lálkozásokon az együtt-éneklést, az „ökumenikus Enekeskönyv”. Újpesten 30-30 példányt vásárolt meg belőle az imahetet előkészítő evangélikus és két református gyülekezet és Csepelen is együtt használták már a gyülekezetek megszokott énekeskönyvünkkel. Nem használták még mindenütt. Ahol kézbe vették, jó szolgálatot tett. Az evangélikus eredetű éne­kek a már készülő új énekesköny­vünk figyelembevételével vétet­tek fel. A Kálvin téren kis alkal­mi énekkar mutatta be gyöngy­szemeit. Angyalföldön valameny- nyi összejövetel a finn testvérek útján hozzánk érkezett kedvelt evangélikus esti énekkel zárult: „Ó terjeszd ki Jézusom oltalma­zó szárnyad ...” SZERÉNYSÉGÉBEN IS NAGY­SZERŰ CÉLT tűz szemünk elé mindig az imahét: a hagyomá­nyok, szokások, tanítások külön­bözőségei nemcsak a másikat ki­záró felekezeti korlátok létreho­zói lehetnek, hanem egy nagy gazdaság kifejezői. Az ének így vall Jézusról: „Ö a fény, mi szí­nei”. Az egység nem egyforma­ság. Egyikünk se birtokolja, de mindnyájan részesedünk belőle. Az imahét alkalmával mindenki a saját egyházának tagjaiként ke­reste a közöst. „Egy sereg tagjai vagyunk, noha különböző’ egyhá­zakhoz tartozunk” — mondta a Váci úti baptista gyülekezet lel­késze. A főváros szinte valamennyi kerületében megtartották az .ott élő különböző egyházak az öku­menikus imahetet. Néhol ez már több évtizedes hagyomány. A Deák téri evangélikus és a Kál­vin téri református gyülekezet, de még a két jelentős fasori gyüle­kezet, az evangélikus é^ a refor­mátus is csak ez évben jött elő­ször, össze az imahéten. A buda­vári evangélikusok a Szilágyi De­zső téri református templomban találkoztak a szomszédos testvér gyülekezetekkel. Bizonyságtétel­lel mindkét gyülekezet részéről a levelező teológiai tanfolyamok hallgatói szolgáltak. Van ahol évente más a házigazda. Másutt, mint pl. Kőbányán, Kelenföldön vagy Csepelen az imahét idején váltakozva keresik fel egymást. Kispesten a baptista gyülekezet­ben zárult az imahét közös úrva­csoravétellel. Az evangélikus úr­vacsorái liturgia rendjét használ­ták. Az úrvacsoraosztásnál azon­ban mindenki a helyén maradt, mivel 200 úrvacsorával élő alig­ha tudott volna más megoldást találni. Angyalföldön a két szom­szédos templomban szószéket cse­réltek vasárnap délelőtt. A meg­újított fasori református templom­ban mintegy 800 résztvevővel ökumenikus istentiszteletet tar­tottak. A debreceniek híres „Kán­tusa” is énekelt. MEGNÖVEKEDETT ÉS KI­SZÉLESEDETT az imahét utáni érdeklődés. Szinte valamennyi al­kalmon résztvettek a baptista testvérek. A metodisták a József­városban és a Fasorban szolgál­tak. Az ilyen ökumenikus együttlé- tek személyes találkozás alkal­mai is. Segítik az egyházakat egy­más jobb megismerésében, az egymásról kialakult torz képek korrigálásában. A résztvevők va­dászterület helyett kénytelenek a testvért felismerni a szomszédos gyülekezetben. NÉHOL AZ IMATÉMÁK IS­MERTETÉSÉT csendes imádság követte, de legtöbb helyen szaba­don, fennhangon imádkoztak akik arra indítást kaptak. Az imádkozok az egy Fő összetartó és egyesítő erején örvendezve ugyan érzékelték azt a nyugtalan­ságot is amely korunk napjait jel­lemzi, de a mindnyájunkra váró feladatokat is. Erre szolgál például a csepeli protestáns gyülekezeteknek az a hagyományos gyakorlata, hogy az imahetet ünnepélyes záróösszejö­vetellel fejezik be, ahol az ige­hirdetés, közös imádság az ének­karok szolgálata mellett vendég- előadó szól az egyházakat idősze­rűen foglalkoztató kérdésről. — Ebben az évben dr. Selmeczi Já­nos, a Teológus Otthon igazgatója az egységkeresés utján a párbe­széd jelentőségéről beszélt illuszt­rálva gyakorlati példákkal és ki­szélesítve azt a társadalmunkért és világunkért való közös fele­lősség távlatáig. Feszültségekkel teli világunk­ban mindinkább átérzik az egy­házak szolgálatuk felelősségét és jelentőségét. Nem engedhetik meg maguknak az egymással nem törődés fényűzését. Kölcsö­nösen segíthetik egymást küldeté­sük betöltésében amikor keresik és komolyan veszik az együtt- imádkozás alkalmait, amely fel­készítést, erősítést jelent egyúttal a hétköznapokban való helytál­lásra és a világunkat érintő nagy kérdésekben a helyes állásfogla­lásra. Benczúr László Huszonöt év a dialíónia szolgálatában Bensőséges ünnepség színhe­lye volt január 24-én a Budai Szeretetotthonok központja. A Diakóniai Osztály . vezetősége, a Budai Szeretetotthonok igazgató tanácsa, munkatársai és gondozot­tal, valamint a pesthidegkúti gyü­lekezet tagjai szeretettel köszön­tötték Muncz Frigyes igazgatót abból az alkalomból, hogy hu­szonöt éve végzi a Budai Szere­tetotthonok irányításának és ve­zetésének felelősségteljes szolgá­latát és hogy .negyven esztendő­vel ezelőtt avatták lelkésszé. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTE­LET liturgiái szolgálatát Ottlyk Márta, az otthonok egyik diakó­niai lelkésze végezte. Isten igéjét D. dr. Ottlyk Ernő püspök, a dia­kóniai munka irányító püspöke hirdette. Mk 9,14—27 alapján ar­ról szólt, hogy Jézus azért jelent meg, hogy az élet elesettjeit fel­emelje, a betegségben szenvedő embereket meggyógyítsa, a nyo­morúságban vergődőknek pedig vigasztalást és enyhülést nyújt­son Jézus erre a szolgáló szere- tetre állította be egész egyházát, de különösen az élet elesettjeit és a magára maradt embereket gon­Egyházunk szolgálatának távlatai 1982-ben Az Országos Egyház Elnökségének újévi köszöntése (Folytatás a 3. oldalról) sen is megszólal majd egyházunk hangja. Werner Leich püspököt, az NDK­beli thüringiai evangélikus egy- SAJTŰOSZTÁLYUNK kiadá- ház vezetőjét is, sában hamarosan megjelenik Bo­Készülünk az 1983. évi Luther- zóky Éva: Magdaléna című kisre- jubileumra is, amelynek érdeké- génye, szintén ez évben jelenik ben bizottságot hívtunk életre, de meg Muntag Andor teológiai ta~ fel kell készülnünk az Egyházak nár Jób könyvének magyarázata, Világtanácsa 1983. évi kanadai Cserháti Sándor szegedi lelkész nagygyűlésére is. megírta Pál apostolnak a Galáciai Dr. Kálcly Zoltán püspök-elnök válasza Ezen túl is számos esemény várható külügyi szolgálatunkban. Teológiai Akadémiánkon pedig új tiszteletbeli doktorokat fogunk avatni ez év májusában. A SOPRONI LYCEUM ebben az évben 425 éves. Ismereteink szerint egyúttal a teológus — képzés elindulása is ott kezdődött el annak idején. Ennek kereté­ben ünnepi istentiszteletet is tar­tunk és vendégszerepei a Luthe- ránia énekkara is. Az ünnepi ülé­levele magyarázatát. Űjra megje­lentetjük a Megrepedt nádat nem töri el című nagy népszerűségre szert tett kiadványunkat. Több egyházi és társadalmi év­fordulóhoz is kapcsolódunk az 1982-es évben, amelyekről első­sorban az Evangélikus Élet ha­sábjain fogunk megemlékezni. Végül püspök-elnökünk boldog új esztendőt kívánt munkatársai­nak és kérte a szolgálatban to­vábbi hűséges és felelős helytál­lásukat. M. Gy. dozó szeretetintézményeket. Eb­ben a nehéz szogálatban csak a Krisztusba vetett hittel és a tőle kapott szeretettel lehet munkál­kodni. Jézusra figyelve, vele jár­va és naponként az ő erejéből él­ve azonban a sikerek reményében végezhetjük ezt a szolgálatot. AZ ISTENTISZTELETET KŐ­VETŐ ÜNNEPSÉGEN elsőként D. dr. Ottlyk Ernő püspök kö­szöntötte az ünnepeltet. Először vázolta Muncz Frigyes szolgála­tának útját, amelyet lelkésszé avatásától kezdve a háború bor­zalmain, a háborút követő újjá­építés és egyházunk útkeresése során becsülettel és hűséggel vég­zett. Amikor huszonöt évvel ez­előtt megbízást kapott a Budai Szeretetotthonok vezetésére, sok nehézséggel kellett megküzdenie. Muncz Frigyes ezt becsülettel vállalta. Szolgálata során nem csak az intézmények külső kö­rülményeit és belső tartalmát építette ki, hanem állandó tanu­lással a diakóniai szolgálat szak­területén olyan ismeretekre tett szert, amelyek feltétlenül szüksé­gesek e szolgálat eredményes végzéséhez. A püspök Isten áldá­sát kívánta e sokszínű, felelős szolgálat további végzéséhez. Az igazgatótanács nevében Kari Károly, az igazgatótanács elnöke mondott köszöntést. Szavaiban azt hangsúlyozta, hogy mennyi szellemi és testi erő szükséges a közel 250 gondozott szakszerű és eredményes ápolásához és gondo­zásához. Arra kérte Istent, hogy adjon további erőt Muncz Fri­gyesnek ehhez a szolgálathoz. Dr. Koren Emil a Budai Egy­házmegye esperese az egyház­megye és a kortársak nevében szólt: Muncz Frigyes szolgálata során, amikor elért a diakóniá- hoz, megtért az emberhez. Ezt az emberközel szolgálatot azonban csak úgy tudta végezni, ha szol­gálatának minden mozzanatában nagyon közel tudta magához Istent is. AZ ÜNNEPI EBÉDNÉL Blázy Lajos, a Diakóniai Osztály ügy­vivő-lelkésze, Mezősi György, az Evangélikus Élet felelős szer­kesztője és dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója mon­dott köszöntő szavakat. Muncz Frigyes válaszában azt emelte ki, hogy ezt a szolgálatot Isten kegyelméből csak úgy tud­ta huszonöt éven <jf végezni, hogy Isten hűséges és lelkes munka­társakat adott melléje. Ezeknek a munkatársaknak köszönetét mondva azt kérte Istentől, hogy továbbra is küldjön ilyen hűséges munkásokat a diakónia felelős szolgálatába. Selmeczi János A dunántúli Kisböcskön, 1782. január 20-án született Horváth Zsigmond, a magyar reformkori evangélikus lelkészek egyik leg­kiválóbbika. aki papként. íróként, a halaszthatatlanná vált társa­dalmi haladás küzdőiéként egy­aránt sokat tett a haza és egyház megújhodásáért. SOPRONBAN VÉGEZTE KÖ­ZÉPISKOLÁIT, itt Kis János ha­tása alá kerülve szerette meg az irodalmat, sajátította el az önálló gondolkodás iránti igényét és mélyítette el magában a cselekvő hazaszeretet érzéseit. Húszéves korában vette vállára vándorta­risznyáját — Jénába utazott és e városban tanult négy esztendőn keresztül. Jénai évei későbbi pályafutásá­hoz meghatározóak. Időnként nagy gyalogúinkat tett meg és megtekintette Erfurt dómját, lá­togatta Heidelberg. Göttinga tan­intézeteit is, megismerte a ko­rabeli német szellemi világot, mozgalmakat anélkül azonban, hogy feladta volna magyarsáp'-’ és tanulmányai során arra figyelt, miképpen tudja majd a megszer­zett tudásanyagot az „édes haza” hasznára fordítani. Kiemelkedő élménye volt. hogy Weimarba is elutazva felkereste Herdert, Schillert, Goethét, akik szívesen fogadták. így Horváth Zsigmond igen komoly, értékes szellemi poggyásszal érkezett haza 1806-ban. EVANGÉLIKUS LELKÉSSZÉ FELAVATÁSA UTÁN pályakez­dőként még pedagógusi munkát is kifejtett Nizsnyadszky György gyermekei nevelőjeként és e ta­pasztalatait későbbi írásaiban elemezte. Rövidesen a csenget gyülekezet papja lett. majd Kö- vágóörsön szolgált 1845. október 17-én bekövetkezett haláláig. Egyháza elismerte nagy felké­szültségét, szeretetteljes és hasz­nos papi jó munkáját. 1828-ban esperességi jegyző. 1837-ben „za- lavidéki esperes” lett s ebben a minőségében sokat munkálkodott hívei lelki gondozása érdekében. 1833-ban pedig az akkor még fia­tal Magyar Tudományos Akadé­mia irodalmi és kutató munkájá­ért tagjává választotta. Érdemes közelebbről is megis­merkedni Horváth Zsigmond te­vékenységével. ..A vallásnak in­tései és vigasztalásai” c. könyvé­ben az esendő ember és hivő szá­mára ad útmutatásokat e műve országszerte kedves egyházi ol­vasmánnyá vált. E könyvét a csengei templom újbóli felavatása alkalmára jelentette meg. SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGÁ­NAK JELENTŐS RÉSZE volt nyelvjáráskutatási gyűjtése. Kü­lönösen a Balatonmellélc népe nyelvjárásait vizsgálta, tudomá­nyosan elemezte és észleleteit a balatonmelléki népnyelvről szóló tanulmányában tette közzé. Fő­ként nyelvjáráskutatásai révén választották akadémikussá. Tudomány- és irodalomtöi'téne- ti gondolatait meglehetősen tes­tes, szép kiállítású kötetben az „Elmederítő, szívképző történe- tek”-ben tárja az olvasóközönség elé. E kötetében számos tanul­mány olvasható, többek között Erasmusról Reuchlinról, mint két nagy humanistáról, majd Lutherről, s emléket állíta Ciceró­nak, az ókor különböző nagyjai­nak is „elmederítő” gyűjtemé­nyében. Az Erdélyi Múzeum és a Tu­dományos Gyűjtemény a kor ní­vós folyóiratai voltak és azokba Horváth Zsigmond rendszeresen dolgozott. Az Erdélyi Múzeum nyelvjárási kérdéseket vizsgált, a Tudományos? Gyűjteményben pe­dig a legkülönbözőbb témák szer­zőiéként szerepelt. így foglalkozott gyakorlati pe­dagógiával is: mint egykori házi­tanító. A házioktatásról szóló ta­nulmányában hangsúlyozza, hogv a házinevelésben is kell terjesz­kedni a természettudományi okta­tásra. célszerűbb azonban a kö­zös iskolai nevelés, oktatás, szár­mazásra tekintet nélkül. ..A világ rendszerében” a csil­lagászati alap ismereteket igyeke­zett írásában jól megmagyarázni A vallás és tudomány egvmásra- utaltsásáról. is előadja nézeteit. „Az égi testek Isten dicsőségének harsány tolmácsai” — íf.ia a „Tu­dományos Gyűjteményben”. Fel­hetnek-e más égitesten élőlé­nyek. SAJÁTOS MÓDON HORVÁTH ZSIGMOND mint útleíró rendkí­vül olvasmányos, korában sokat forgatott útleírás-sorozatot bocsá­tott közre. Az útleírások nem a szerző saját utazásait tartalmaz­zák, hanem Horváth Zsigmond igen ügyesen, a legjobb, legmeg­bízhatóbb útikönyvekből új. a magyar ifjúság számára igen ért­hető, illusztrált útirajzokat állí­tott össze pl. Kínáról, Krétáról. Amerikáról. Európáiéi. Találóan és az elnyomottak mellé állva ismerheti meg az olvasó a szó­ban forgó országok társadalmi vi­szonyait is. „Amerikáról haszon­nal mulattató” könyve szerzőié­ként szerepel a címlapon Hor­váth Zsigmond „Csengei evangé­likus prédikátor”. Horváth Zsig­mond amerikai útikönyvében az amerikai képviseleti szervek fel-« építését és választási módiát po­zitívan értékeli, de ugyanakkor panaszolja, hogy „Sok emberte­len kolonisták saját rabszolgáik ellen a legiszonyatosabb kegyet­lenséget követték el.” Stockholm­ról szóló útirajzában pedig elis­meri, hogy a svéd fővárosban a „vén asszonyok”, a „szegények” számára számos különböző szo­ciális intézmény áll fenn szép Számmal... Horváth Zsigmond útikönyv­sorozata is hozzájárult, hogy a sokezernyi olvasóban felmerüljön a kor haladottabb országaiban ta­pasztalható változások megisme­rése folytán a feudális hazai vi­szonyok felszámolása iránti re­formigény ... Horváth Zsigmondot, mint akadémikust Toldy Ferenc a ne­ves irodalomtörténész búcsúz­tatta a Magyar Tudományos Akadémia 1845. december 29-i gyászülésén. Toldy az elhun- akadémikus sokoldalúságát és nagy munkabírását hangsúlyozta. A gyászbeszéd kitért arra is, hogy Horváth Zsigmond falusi lelkészi szerény körülményei kö­zött is sokat volt képes alkotni, de kedvezőbb viszonyok közép „még többet tehetett volna”. Tol- dy dicsérte még az elhunyt stí­lusa tiszta magyarságát és csilla­píthatatlan tudásvágyát. AZ UTÓKOR FELVETHET • Horváth Zsigmond elsősorban mi volt. lelkész? tudós? irodalmár? liberális reformer? Mindegyik egy személyben! Életműve mégsem volt egyenet­len. Ha Horváth Zsigmond nem is , a reformkor legelső alaki": közé tartozott, de ő és a hozzá hasonló „második gárda” kitar­tása. úttörő, szorgalmas és ered­ményes munkája sokban hozzájá­rult a magyar művelődés kifej­lesztéséhez. népünk és országunk modern arculata kialakításához. Járy Péter Kétszáz éve született Horvátit Zsigmondi veti még azt is, hogy vajon él

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom