Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-11-28 / 48. szám

GYERMEKEKNEK. Elveszettek megmentő je Lk. 15. .írok nektek, ifjak...” Evangélikusok a tudomány művelésében Jézus gyakran példázatokban beszélt az emberekhez. Ezt nem­csak azért tette, mert abban az időben a tanítók rendszerint így tanították az embereket, hanem azért is. mert így jobban meg tud­ták érteni tanítását az emberek. Egyszer, amikor küldetéséről be­szélt és azt akarta hallgatóinak el­mondani, tfogy miért jött el erre a világra, három érdekes példázatot mondott. EGY PÁSZTORNAK SZÁZ BÁ- RÁNYKÁJA VOLT. Egyszer csak azt, vette észre, hogy nincs meg a száz. Hiába számolta meg több­ször is, mindig csak arra az ered­ményre jutott, hogy egy közülük hiányzik.. Ugyan hová lett? Bizo­nyára elkóborolt a mezőn, talán beleesett egy szakadékba és most hiába béget, nem tud visszajönni a ny.ájhoz! A pásztor gondolt egyet. Magára hagyta a kilencven­kilencet — ezek úgyis tudnak vi­gyázni egymásra — és elindult a századik bárány megkeresésére. Hosszas keresés után meg is talál­ta őt. Örömmel vette őt a vállára • és boldogan vitte vissza a többi­hez. Az elveszett bárányka társai is nagyon örültek, hogy előkerült az elveszett bárányka. EGY ASSZONYNAK TlZ DRACHMÁJA VOLT. Egyszer» amikor számolta, hogy megvan-e a pénze, véletlenül elgurult az egyik drachma. Ha a pénz elgurul, sokszor olyán helyre kerül, ahol nehezen találjuk meg. Az asszony is így járt. Hiába kereste, hogy hová is gurult az a drachma, se­hol sem találta. De nem nyugodott ebbe bele. Söprűt kerített és gon­dosan kisöpörte a szekrények al­ját, míg végre 'előkerült az elve­szett drachma. Boldogan tette a többi közé és ujjongó örömmel mesélte el barátnőinek, hogy meg­került az elveszett drachmája. De nemcsak bárány vagy pénz szokott elveszni. Sokszor elvesz­nek az emberek is. EGY EMBERNEK KÉT FIA VOLT. A fiatalabbik kikérte az örökségből reá eső részt és el­hagyta a szülői házat. Amikor pénzét eldorbézolta, nagyon nehéz helyzetbe került. Nem tudott mit tenni, ezért elszegődött disznópász­tornak. De olyan nagy ínség volt azon a vidéken, hogy nem volt mit ennie. Szívesen töltötte volna meg a gyomrát a moslékkal, amit a disznók ettek. De nem volt sza­bad a disznók eledeléhez nyúlnia. Ekkor magába szállt az elveszett fiú és-így gondolkodott: ,,Apám­nak hány bérese bővölködik ke­nyérben, én pedig itt éhen halok! Elmegyek apámhoz és ezt mon­dom neki: Apám. vétkeztem elle­ned, nem vagyok méltó arra, hogy a fiad legyek, de fogadj vissza bé­resnek!” Így is tett. Útra kelt és visszajött a szülői házba. Apja már messziről meglátta őt, eléje futott, nyakába borult és megcsó­kolta. A fiú bűnbánó szavai után az apja ezt mondta szolgáinak: „Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, öltöztessétek fel! Húzzatok gyűrűt az ujjára, sarut a lábára! Azután hozzátok ki a hízott bor­jút és vágjátok le! Együnk és vi­gadjunk. mert az én elveszett fiam visszajött a szülői házba!” JÉZUS EZEKKEL A PÉLDÁ­ZATOKKAL azt mondta el hall­gatóinak. hogy ő azért jött erre a világra, hogy megkeresse és meg­mentse az elveszetteket. Mi mind­nyájan elveszettek vagyunk. Nem hallgatunk Isten szavára és ezért nagyon messzire kerülünk tőle. A gonosz hatalmában vergődünk, aki azt akarja, hogy távol marad­junk Istentől és boldogtalanok le­gyünk. Jézus azonban azért jött el, hogy megkeressen bennünket, kimentsen a bűn és a gonosz ha­talmából és visszavigyen bennün­ket az Istennel való közösségbe, a szülői házba. Luther Márton az Apostoli Hitvallás magyarázatá­ban mindezt így fejezi ki: „Hi­szem, hogy Jézus Krisztus engem, elveszett és megítélt embert meg­váltott. vagyis minden bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából megszabadított és magáévá tett.” S. J. ZENÉS ÁHÍTAT lesz november 28-án, vasárnap este 6 órakor a fasori templomban (Gorkij fasor 17). Műsor: 1 J. S. Bach: c-moll passacaglia J. S. Bach: Nun kömmt der Heiden Heiland — korálelőjáték J. S. Bach: Bist du bei mir Stradella: Irgalmazz Istenem >C. Franck: h-moll korálfantázia Kodály Zoltán: Pangó lingua Liszt Ferenc: Ad nos ad salutarem undam — fantázia Orgonái: Peskó György Közreműködik: Barna Mária (ének) és a vakok Homérosz énekkara Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN A TUDÁS HATALOM — mondta Francis Bacon angol fi­lozófus már az újkor kezdetén. Hirdette, hogy a természetet tör­vényeinek megismerésével győz­hetjük le. Szükség van tehát tu­dományos megismerésre az em­beri igények mind teljesebb ki­elégítése, a termelőerők fejlesz­tése érdekében. Ez a tudományos alapelv vezeti az embert tulaj­donképpen, amikor arra törek­szik. hogy ismeretei bővítésével minél inkább hatalma alá hajt­sa a természetet, s életét egyre szebbé, boldogabbá tegye. Ez a felfogás nem áll ellentét­ben a hivő ember nézeteivel. A keresztyén ember is az Istentől kapott kultúrparancs értelmében a föld meghódítására törekszik többi embertársával együtt. Igyekszik a természet erőit a ma­ga javára felhasználni. De azt is tudja, hogy uralmát csak úgy gyakorolhatja a rendelkezésére bocsátott teremtett világon, hogy a kezében levő erők felhasználá­sával egyúttal a közösségnek szolgáljon. Az igazán hivő ke­resztyén ember ezért szereti a tu­dományt, és élen jár annak mű­velésében. EVANGÉLIKUS EGYHAZUNK mindig törekedett a tudományos műveltség terjesztésére. A refor­máció korától kezdve az volt egyházunk nevelő munkájának elsőrendű céljaj hogy megtanít­son az írás-olvasás tudományá­vá. s kézbe adja Isten igéjét. Az Orosz Ortodox Egyház meghívására első alkalommal tett a Szovjetunióban hivatalos látogatást a Norvég (evangélikus) Egyház küldöttsége szeptember 30. és október 8. között. A dele­gáció, amelyet, Andreas Aqrflot első-püspök vezétélt. tárgyalást folytatott a vendégegyház veze­tőivel, meglátogatta a Baptista Uniót, s találkozott az észt és a lett evangélikus egyház püspökei­A Lengyel ökumenikus Tanács — amely magába foglalja az ösz- szes nem katolikus egyházakat — részt vett a Nemzeti Megúju­lás Hazafias Mozgalmának meg­alakításában. Ez a lépés artnak a megbeszéléssorozatnak a pozitív következménye, • amely az Öku­menikus Tanács elnöksége és Ja­ruzelski miniszterelnök között folyt le. A legutolsó megbeszélés után a Lengyel Ökumenikus Ta­nács azt az akaratát nyilvánítot­ta ki. hogy kész ..az együttműkö­désre mindazokkal az erőkkel, Emellett azonban a nagy mű­veltségű és jó képességű tanítók mindig magasabb műveltséget is igyekeztek átadni a tanulóknak. Az egyház által alapított és fenn­tartott iskolákból nemcsak meg­alapozott tudású lelkészek kerül­tük ki, hanem mindenféle tudo­mány művelésében kiváló tudó­sok is. Ezek az iskolák valóban a tudomány fellegvárai voltak. A reformáció talajából gomba módra nőttek ki az iskolák. Ahol a lutheranizmus megvetette lá­bát. ott felépültek a tudomány hajlékai — mondta Erasmus, a neves tudós humanista. MAGYARORSZÁGON a XVI században 168 iskoláról tudunk, s ezek közül 134 a reformáció mozgalma folytán 50 év alatt jött létre. (Fraknói V.) Elsőként a Sárvár melletti Üjszigeten Sy1- vester János alapított iskolát, de egy egész sereg helységnevet kel­lene említfenünk, ahol a reformá­ció szellemétől áthatott tanítók működtek (Batizi András, Dévai Mátyás, Jlonterus János, Stöckel Lénárt) általuk vezetett iskolák­ban. Néhány iskola különösen is jó hírnévre tett szert. A soproni is­kola már 1557-től a magasabb fokú műveltség terjesztése, a lel­kész- és tanárképzés szolgálatá­ban állt. Az eperjesi kollégium pedig a XVII. században közel egyetemi fokú iskolává fejlődött. A pozsonyi iskola a XVIII. szá­vel, azok munkatársaival. A kül­döttséget fogadta a Szovjetunió Minisztertanácsa egyházi ügyek­kel foglalkozó hivatalának elnök- helyettese is. A tárgyalások, az eszmecserék és a találkozások középpontjában — Aarflot püs­pök" oslói nyilatkozata szerint — a béke, a leszerelés érdekében végzett egyházi hozzájárulás le- lehetöségei és feladatai állottak, (lwi) amelyek érdekeltek a nemzeti egység kialakításában”. A Len­gyel ökumenikus Tanácsot eb­ben a hazafias mozgalomban Barbara Enholc-Narzysnka asz- szon — Narzyski evangélikus püspök felesége —. a Külföldi és Brit Bibliatársulat lengyel rész­legének'vezetője képviseli. — Az eddigi megbeszélések után Jaru­zelski miniszterelnök köszönetét mondott a Lengyel Ökumenikus Tanácsnak azért a diakóniai szolgálatáért, amelyet a legutóbbi hónapokban folytatott, (epd) zad első felében Bél Mátyás ki­váló működése folytán vált or­szágos hírűvé- A főiskolák mel­lett teljes gimnáziumok és ún. kis gimnáziumok is működtek. Ezek között egyik-másik nemcsak országosan, de világszerte jelen­tős megbecsülést nyert az ott működő pedagógusok vagy az on­nan kikerült világhírűvé vált tu­dósok munkája révén. KÖZISMERT NEVEKET bőven említhetnénk. Tessedik Samuel, a tudós pap, a haladó pedagógus az alföldi mezőgazdaság fejlesz­tésével szerzett hírnevet magá­nak. A két Bókay János, apa és fia, mindketten a gyermekgyó­gyászat kiemelkedő alakjai. Wie­ner Jenő magfizikai és elméleti fizikai munkái, az első atomreak­tor építésében való részvétele ré­vén lett ismertté. Zsigmondy Vilmos bányamérnök artézi ku­tak fúrását és hévizek haszno­sítását kezdeményezte. Ugyanilyeh jelentős Berzeviczy Gergelynek, a mezőgazdaság reformjáról írt munkája. Szólni kellene Hunfal- vy Jánosról, a késmárki evangé­likus líceum tanáráról, a magyar tudományos földrajz magalapító­járól, vagy Hunfalvy Pálról, a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakjáról. Nem ke­vésbé jelentős személyiségek az eperjesi származású Greguss Ágost, a pesti egyetem esztétika tanára, s e tudomány első ma­gyar művelője, és az ugyancsak eperjesi Pulszky Ferenc az ar- chelológia tudósa. Sorolhatnánk még sorra a ne­veket. de a tudoitiányok különfé­le területeiről szinte ötletszerűen kiragadott példák sora már ed­dig is bőven bizonyítja, hogy az evangélikusok a tudomány mű­velésében mindig elöl jártak, és ezen a téren haladó szellemet képviseltek. A MA EMBERE egyre inkább arról győződhet meg, hogy a ta­nulásban nem lehet megállni. A tudományos ismeretek köre oly rohamosan bővül, hogy aki csak pilllanatra is lankad, vagv éppen­séggel megáll az ismeretszerzés útján, az behozhatatlan hátrány­ba kerül, s lemarad. Ez a tudo­mányok egész területére érvé­nyes. Sehol sem lehet a tegnap tanultakkal megelégedni, hanem állandóan a ma tapasztalata fe­lől kell a jövő útjára lépni. Ez a felismerés ma is arra ösztönzi a hivő evangélikus embert, hogy minden lehetőséget megragadjon a maga szakterületén a tudomány művelésére, az ismeretek bővíté­sére. így leszünk méltók előttünk járó őseink fénylő példájához, és így szolgálunk legtöbbet hazánk­nak, s embertársainknak. Vető Béla HIVATALOS NORVÉG EVANGÉLIKUS KÜLDÖTTSÉG A SZOVJETUNIÓBAN A LENGYEL PROTESTÁNS EGYHÁZAK RÉSZVÉTELE AZ ORSZÁG TÁRSADALMI ÚJJÁÉPÍTÉSÉBEN éves a Gergely-naptár A naptár annyira hozzátartozik mindennapi életünkhöz, mint az óra. Ott áll íróasztalunkon vagy konyhánk falán felfüggesztve, d^ zsebnaptár formájában is állan­dóan magunknál hordjuk, hogy bármikor belejegyezhessünk egy határidős feladatot, vagy meg­nézhessünk egy fontos dátumot. Sokszor nem is gondolunk arra naptárunk használata közben, hogy milyen hosszú fejlődés ered­ménye mai naptárrendszerünk. MÁR A RÉGIEK IS ÉSZRE­VETTÉK, hogy az idő múlását, a rendszeresen visszatérő évsza­kok érkezését a legpontosabban a Napnak és a Fiolának ismétlő­dően visszatérő helyzetével lehet mérni. Először a tizenkét teljes hold változással mérték az éveket, de ráiöttek arra. hogv ez a hold­év több mint tizenegy nappal rö- videbb a nanévnél. vagyis annál az időnél, amis a Föld év a Nap ugvanolván helvzetbe kerül. Ma már tudtuk, hoav ez az idő az. amíg a Föld megkerüli a Napot: Amikor a csillagászat tovább fel- iödött, ráiöttek. hogv ez az idő durván számítva 365 és egy ne­gyed nan. F, tudománvos felisme­rés alaoián — a régi római és az egyiptomi naptárt fölhasznál­va Julius Caesar Kr. e. 46- ban szerkesztette meg mai naptá­runk alapját. Az évet tizenkét hónapra osztotta, amelyek közül hét hónap 31 napos, négy hónap 30 napos és a csonka hónap, feb­ruár, 28 napos. Hogy az évi ne­gyednapos késést behozzák, min­den negyedik évben februárban egy szökőnapot- iktattak be. Azt gondolták, hogy ezzel örök idők­re szóló naptárt szerkesztettek. A KÉSŐBBI MEGFIGYELÉ­SEK ÉS SZÁMÍTÁSOK AZON­BAN arról tanúskodtak, bogy a Julián-naptár sem pontos. A pon­tosabb csillagászati mérések meg­állapították. hogy az év nem pon­tosan 365.25. hanem .365.2422 nap. Ez az eltérés azt eredménvezte. hogy a naptár évenként II percet és 14 másodpercet késett. Ez a késés Kr. u. 325-ben. a Nireai Zsinat évében már három telies napi késést jelentett. Európa közben keresztyénné vált. de a Julián-nantárt minden további nélkül elfogadta. Csunán az idő­számítás kezdetét helyezték át Krisztus születésének évére A ti­zedik századtól kezdve azonban az egyházban egyre több panasz hangzott el, hogy meg kellene re­formálni a naptárt, amely egyre késik. Mégis csak a 15. században fogtak hozzá komolyabban a nap- tárreformhoz, amikor IV. Sixtus pápa. a kor legnagyobb tudósát, Regiomontanust bízta még a nap­tárreform tervének elkészítésé­vel. A fiatal tudós azonban 1476- ban a pestis áldozata lett, és így a naptárreformból nem lett sem­mi. Száz esztendőnél is tovább kellett még várni a naptárreíorm megszületésére. XIII. GERGELY PAPA eev ibatématikusokból és csillagá­szokból álló csoportot állított ösz- sze a naptárreform kidolgozásá­ra. A csoport 1582-ben terjesz­tette elő a pápának javaslatát. Ennek lényege. ho«v 1582. októ­ber 4-ét, egy csütörtöki napot kövesse ugyan péntek, de ez a nap október 15-e legyen. Azt is javasolták, hogv a további nap­tárkésés megakadályozására a százas évek csak akkor lenve- nek szökőévek, ha azok négy­százzal oszthatók. A pápa — el­fogadva a javaslatot — ..Inter gravissimas" kezdetű bullájával el is rendelte a naptárreformot. 1582. október 4-e után október 15-e következett. így tíz nap „el­veszett” az akkor élők éleiéből. Az emberek először nem fogad­ták lelkesedéssel a naptárrefor­mot. A katolikusok azért, mert tíz napot „elloptak” az életükből, a protestánsok meg „pápista csel­szövésről'” beszéltek. Ennek elle­nére az új naptár szerinti időszá­mítás lgssan általánossá vált. Igaz. először csak a katolikus or­szágok. de később a protestán­sok is elfogadták. Németország­ban csak 1700 körül lett általá­nossá a Gergely-naptár. Angliá­ban pedig csak 1752-ben. Az or­todox vallá.sú országok a végső­kig ragaszkodtak a Jullán-pao- tárhoz. A Szovjetunióban csak 1918 februáriéban rendelte el a Népbiztosok Tanácsa az úi nap­tár bevezetésé* A Naev Októbe­ri Szocialista Forradalom, id°ién még a rógj naofár volt érvény­ben, s akkor október 25-ét írtak. Görögországban csak 1923-ban vpzpttök be az új nantárt. Az or­todox egyházak — bár elfogad­ják az új naptárt — húsvétot mégis a régi naptár szerint ün­nepük. sőt egyes ortodox egyhá­zak még a karácsonyt is. A rö­videsen összeülő pánortodox zsi­natnak napirendjén szerepel, hogy egységet teremtsen az or­todox egyházak között a húsvét megünneplésében. Igen örülnénk, ha ez a zsinat olyan módon dön­tene. hogy a világ keresztvén.séee egységesen, esvszerre ünnepel­hetné meg a jövőben karácsony és húsvét ünnenét. Ez is külső jele lehetne annak, hogy a ke- resztyénség a különböző szétsza- kadozoftság ellenére is Krisztus Urunknak egy egyháza. VÉGÜL MEG KELL EMLÍTE­NÜNK, hogv a Gergeiv-féle nan­tár sem pontos. Bizonyos késést e számítás ellenére is mutat nap­tárunk. Eavnapi késés azonban csak 3323 év alatt mutatkozik. Ez az egvnaoos késés tehát 1582- höz viszonyítva csak 4905-ben lesz. Akkor kell maid megint egy napoal ..előretolni” naptá­runkat. Hogy ezt hogyan fogják akkor megvalósítani, az nem a mi gondunk, arról ráérnek majd gondolkodni kfsői utódaink. , Selmeczi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom