Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-11-21 / 47. szám

GYERMEKEKNEK. Valóságos Isten — valóságos ember Mt 16,13—17 Jézus már hosszabb ideje mun- jelenti. A zsidók így nevezték a kálkodott hazájában, Palesztíná- királyokat, a papokat és a profé­ban. Prédikált az embereknek Is- tákat, amikor ki akarták emelni, ten országáról, betegeket gyógyí- hogy ők Isten küldöttei. A pró- tott és halottakat támasztott fel. féták idején azonban ez a szó Csodái láttán az emberek tódul- már csak az eljövendő Szabadí- tak utána, mindenütt a nyomá- tót jelentette. Amikor tehát Pé- ban jártak és várták, hogy újabb tér Jézust Krisztusnak nevezte, szenzációs csodát tesz. Jézus ti- akkor elismerte, hogy ő o meg- zenkét tanítványt is választott ígért Szabadító. maga mellé. Ezek mindig vele járak, hallották tanítását és lát- DE MIÉRT TETTE HOZZÁ ták csodáit. PÉTER EHHEZ A KIFEJEZÉS­HEZ MÉG AZT, hogy „te vagy EGYSZER, AMIKOR JÉZUS az élő Isten Fia?” Isten máskép- EGYEDÜL VOLT TANÍTVA- pen teljesítette ígéretét, mint NYAIVAL, furcsa kérdéssel for- ahogy az emberek várták. Az dúlt hozzájuk: „Kinek tartanak, az emberek azt várták, hogy Isten emberek engem, az Emberfiát?" kiválaszt majd egy kegyes em- Számunkra talán egy kicsit fúr- bért és azt olyan hatalommal ru- csa Jézusnak ez az önmegneve- házzá fel, hogy képes lesz meg- zése, de a tanítványok értették, szabadítani az embereket. Isten miről van szó. Tudták, hogy Jé- azonban e helyett az ő egyszülött zus itt arra utal, hogy ő a meg- Fiát küldte el ember formájában ígért Szabadító, mert a zsidók a világra és ezzel tulajdonképpen Dániel próféciája alapján a fel- ő maga jött el a földre, hogy sze­llőkben megjelenő Emberfiaként retetével megszabadítsa az embe- várták a Szabadítót. A tanítvá- reket a bűn hatalmából. Jézus nyok így válaszoltak Jézusnak: Krisztus valóságos Isten és való- ,.Némelyek azt mondják, hogy te ságos ember volt egyszerre* Ügy Keresztelő János vagy, mások született, úgy járt a földön, úgy meg úgy gondolják, hogy Illés érzett és úgy szenvedett, mint mi próféta.” Illés próféta újbóli el- emberek. Sokan nem is tudták jövetelét ugyanis szintén Szaba- megkülönböztetni őt a többi em- dítóként várták. „Vannak olya- beitől. De ugyanakkor valóságos nők is, akik csak azt mondják Isten is volt, akinek születését rólad, hogy próféta vagy” — angyalok hozták hírül, aki meg folytatták a tanítványok. Még to- tudta fékezni a háborgó tengert, vább is sorolták volna, mit mon- aki fel tudta támasztani a halot- danak az emberek Jézusról, de takat, sőt aki maga is feltámadt a Jézus nem engedte őket tovább halálból, beszélni, hanem nekik szegezte az úiabb kérdést: „Hát ti kinek mon- EZ JÉZUS KRISZTUS SZE- dotok engem?” Jézus kérdése mö- MÉLYÉNEK OLYAN TITKA, gött az az igazság rejtőzött, hogy amelyet emberi ésszel nem lehet nem az a fontos, hogy mások sem megérteni^ sem megmagya- mit mondanak Jézusról, hanem rázni. Ezt csak' hittel lehet elfo- az, hogy mi mit hiszünk róla. gadni úgy, amint Péter tette. Luther Márton az Apostoli HŰ­EKKOR ELŐÁLLT PÉTER ÉS vallás magyarázatában is tesz ÍGY FELELT JÉZUSNAK: „Te erről a titokról bizonyságot: „Hi- vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!” szem, hogy Jézus Krisztus — az Mit jelent Péternek ez a megfő- Atyától öröktől fogva született galmazása Jézusról? Mindenek- valóságos Isten és a Szűz Máriá- előtt azt, hogy Jézus a próféták tói született valóságos ember — által megígért és a zsidók által az én Uram.” Imádkozzatok már régen várt Szabadító. Krisz- ezért a hitért! Majd meglátjátok, tus annyit jelent, hogy Felkent. milyen örömet és boldogságot je- A héber Messiás szó is ugyanezt lent ez! S. J. Az első raj kibocsátása (Folytatás az 1. oldalról) és lendíti tovább, hiszen az igazi vizsgák még csak ezután követ­keznek: az élet gyakorlatában. — „Növekedjünk fel szeretet- ben mindenestül őhozzá, aki a fej, a Krisztus” — idézte hang­súlyozottan az efezusi levél textu­sát Káldy Zoltán püspök, s ezzel az útravalóval elindulni szívszo- rítóan szép feladat; emberi erőt meghaladó. Dehát nem is emberi erővel kell e célt elérni... Bozóky Éva „írok nektek, ifjak... 99 Evangélikusok a zenében MEGKÉRDEZTEM FIATALO­KAT: lehet-e arról beszélni, amit a címünk így fejez ki: „evangé­likusok a zenében”? Lehet-e ze­nét komponálni evangélikus mó­don, vagy zenét hallgatni „evan­gélikus füllel”? A válaszok sze­rint: nem. Hiszen a zenére éppen az a jellemző, hogy felülemelke­dik nemzeti, nyelvi, felekezeti határokon. Egyformán érthető minden hallgató számára. Ha el­képzelünk egy több ezer főből álló különféle összetételű hallga­tóságot. akik Schütz vagy Bach kórusait, passióit vagy egy or­gonakoráit hallgatnak — ugyan­azt hallják, értik, élik át. Ebből az ellenvetésből annyi igaz, hogy valamennyien egyfor­mán gyönyörködhetnek az evan­gélikus egyházban született zene szépségében, de a megértés mély­ségéhez nem egyformán jutnak el. Aki benne él egyházunk éle­tében. tanításában, liturgiájában, énekeiben, igehirdetésében, az va­lahogy még többet is él át, ami­kor az evangélikus egyházi zenét hallgatja. DE KIK IS A LEGFONTO­SABB ALAKJAI az evangélikus egvházi zenének? Az evangélikus egyházi zene Lutherrel kezdődött, aki nem­csak megengedte a templomi ze­nét, hanem rendkívül fontos sze­repet szánt neki. Elég azt a mon­dását idézni ebben az összefüg­gésben. hogy: „Isten a zene által is prédikálja az evangéliumot.” így született meg a „prédikáló” zene fogalma és gyakorlata. Luthertől kezdve az evangélikus egvházi zene minden haev mes­terinek műve az istentiszteletből születik és oda torkollik. Néz­Az Európai Egyházak Konfe­renciája meghívására dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke, november 22. és 26. kö­zött a Német Szövetségi Köztár­saságba utazik, hogy Goslarban, Hannover közelében, részt ve­gyen „A Szentháromság kien­gesztelő munkája az egyház és a világ életében” témával megren­zünk egy pár adatot. Luther Márton 33 éneket írt, nagyrészü­ket ma is énekeljük, ö maga lap­ról énekelt, lanton1 játszott, teret adott a több szólamú templomi éneklésnek is, képes volt polifon kórusműveket megbírálni, sőt ki­javítani. 0 maga is komponált egy több szólamú zsoltárt. Kor­társa, munkatársa: Johann Wal­ther torgaui kántor, akinek több szólamú korálfeldolgozásait ma is éneklik kórusaink. A 17. SZÁZAD a lutheránus zene virágkora. Ez vonatkozik az orgonaépítés és orgonaművészet kibontakozására éppúgy, mint az énekelt műfajokra. Praetorius minden művét az evangélikus egyház számára írta, konkrét is­tentiszteleti vonatkozással és az egyházi esztendőbe besorolva. Heinrich Schütz a lutheri Biblia szövegeit zenésíti meg (Zsoltárok, Passiók. Karácsonyi történet stb.) A Bach előtti evangélikus egy­házi zene legnagyobb alakja. — A már említett 17. századi orgo­naművészet kiemelkedő alakjai: Johann Pachelbel, Georg Böhm, Dietrich Buxtehude. Műveik a barokk kor máig is megcsodált remek mivű orgonáira készültek, az orgonakoncerteken állandóan műsoron vannak ma is. JOHANN SEBASTIAN BACH a lutheránus egyházi zene atyja. Kétszáz egyházi kantátája felöle­li az egyházi év minden vasárnap­ját és ünnepeit. Kilenc hatal­mas kötetre terjedő orgonaművei­nek jelentős része korálfeldolgo- zás. A modern hangverseny­életben és lemezkiadásban is egyre nagyobb szerepet kapó kantáták mellett leggyakrabban dezendő európai ökumenikus teo­lógiai konferencián. A konferenciát követően a püs­pök, aki az Európai Egyházak Konferenciája teológiai tanács­adója, jelen' lesz az EEK jövő évi teológiai munkáját tervező két munkabizottság ugyancsak Goslarban tartandó ülésén is. továbbra is a János és Máté- passio, a H-moll mise, a Magni­ficat és a Karácsonyi oratórium szólalnak meg. AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁ­ZI ZENE — szerencsére — nem ért véget Bach halálával. Aho­gyan az egyház ma is él, és az élő egyház mindig éneklő egy­ház, úgy kap teret a mai egyház­ban a modern egyházi zene is. Hadd utaljunk itt csak arra, hogy hazai viszonylatban gyakran és örömmel éneklik kórusaink a kortárs evangélikus szerzők mű­veit. Így szólalnak meg többek között Rezessy László, Sulyok Imre, Szokolay Sándor művei. ÉS SZÜLETNEK ŰJ ÉNEKEK ifjúságunk együtt muzsikálásából is. ök a mai fiatalok zenei nyel­vén és hangszerein próbálnak bizonyságot tenni hitükről, ök is „zenélő evangélikusok”, ha énekeik szövege az ige mércéje alá állítva megáll és prédikáló feladatot végez. „Evangélikusok a zenében” — ez tehát jelenti a múlt klasszi­kus evangélikus zenéjének meg­becsülését (Luthertől Schützön át Bachig), de a mai egyházi' ze- ne művelését és szeretetét is! De jelenti azt az egyszerű zenehall­gató fiatalt is, aki tudatosan úgy hallgatja az egyházi zenét, hogy a harmóniák és hangok szépségén keresztül eljut az örök evangé­lium meghallására is. Gáncs Aladár ZENÉS ÁHÍTAT lesz november 28-án, vasárnap este 6 órakor a fasori 'templomban (Gorkij fasor 17). Műsor: J. S. Bach: c-moll passacaglia J. S. Bach: .Nun kommt der Heiden Heiland — koráiéi ő játék J. S. Bach: Bist du bei mir Stradella: Irgalmazz Istenem C. Frank: h-moll korái fantázia Kodály Zoltán: Pangó lingua Liszt Ferenc: Ad nos ad salutarem undam — fantázia Orgonái: Peskó György Közreműködik: Barna Mária (ének) és a vakok Homérosz énekkara Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN OSKAR SAKRAUSKY PÜSPÖK NYUGALOMBA VONUL Oskar Sakrausky, ai Ausztriai 69 éves, 1968 óta tölti be tisztét. Evangélikus Egyház püspöke Utódja megválasztására az oszt- 1983. április 30-ával nyugalomba rák evangélikus egyház novem- vonul. Sakrausky püspök, aki a bér 22—23-ra hívta össze a zsi- következő év márciusában lesz natát. (ena) Dr. Nagy Gyula püspök a Német Szövetségi Köztársaságba utazik Az európai protestantizmus megmentő je Háromszázötven évvel ezelőtt halt meg Gustav Adolf svéd király HÁROMSZÁZÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1632. november 16-án (a régi naptár szerint november 6-án) esett el a lützeni csatában Gustav Adolf svéd király, aki­nek neve az európai evangéli­kus egyházakban a testvéri se­gítség és áldozatkészség jelképe lett. Ki volt Gustav Adolf, és mi­lyen körülmények között végezte el ezt a felejthetetlen segítő szol­gálatát? Németországban az evangéli­kus és katolikus fejedelmek kö­zött létrejött 1555-i augsburgi vallásbéke nem tudta véglegesen rendezni a protestantizmus és katolicizmus békés együttélését. A 17. század elején az ellenrefor­máció Németországban is kezdte éreztetni hatását. A jezsuiták erőszakos cselekedetei sok he­lyütt kiélezték a helyzetet az evangélikusok és a katolikusok között. A protestáns rendek egy védőszövetségben, „unióban” tö­mörültek, a katolikusok pedig az úgynevezett „ligában” szövetkez­tek. A MAJDNEM EGÉSZ EURÓPÁT LÁNGBA BORÍTÖ VAT.IÁSHÁBQRŰ a Habsbur­gok csehországi birtokán tört ki. A iezsuiták türelmetlensége 1618- ban fegyveres felkelésre kénysze- rítette a cseheket. A csehek nem akarták elismerni a jezsuiták be­folyása alá került II. Ferdinand császárt, hanem helyette Frigyes nfc'zi választófejedelmet válasz­tották királlyá. A csehek azonban 1620-ban a Prága melletti Fehér­hegynél csaknem teljes vereséget szenvedtek. A császár ezután a pfalzi választófejedelemséget Miksa bajor hercegre, a katolikus liga vezetőjére bizta, Csehország pedig a legerőszakosabb ellenre­formáció áldozata lett. A császári fegyverek győzelme után a német protestánsok mél­tán tartottak a csehek sorsától. A Habsburgok hatalmának meg­fékezésére IV. Keresztély dán királlyal szövetkeztek, akit Franciaország és Anglia is biz­tatott, de kellőképpen nem tá- mogotta és így ő is vereséget szenvedett. A lübecki béke értel­mében kénytelen volt visszavonul­ni és szövetségeseit magára hagy­ni... Az újabb siker Ferdinánd császárt a katolikus restauráció megindítására ösztönözte. 1629- ben rendeletet adott ki, mely sze­rint az evangélikusok egész Né­metország területén kötelesek az egyházi javakat visszaadni. A protestánsok ügye Németország­iján egyre reménytelenebbnek látszott. EKKOR JELENT MEG A KÜZDŐTÉREN 1630-ban Gustav Adolf svéd király, aki vallásos feladatot is látott a német pro­testantizmus megmentésében, de egyben politikai célok is vezették őt a Habsburgokkal szemben. 1631-ben az eddig legyőzhetet- lennek tartott Tilly császári had- vezés felett Lipcse mellett fé­nyes győzelmet aratott és ezzel egész Németországot, sőt egyidő- re Csehországot is felszabadította az ellenreformáció elnyomása alól. Második győzelmét 1632-ben Nürnberg mellett a lützeni csa­tamezőn aratta Wallenstein csá­szári hadvezér felett, bár életé­vel fizetett érte. Amikor lováról holtan bukott le, a svéd győzelem már biztosítva volt. A sereg az „Erős vár a mi Istenünk” és a „Ne csüggedj el kicsiny sereg” éneklésével indult a csatába. Az utóbbi éneket Gustav Adolf haty- tyúdalának nevezték el. Gustav Adolf halála után a harmincéves háború küzdelmei még sokáig tartottak a svéd— francia és a spanyol—osztrák fél között, amelyben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem is részt vett. A háborúnak 1648-ban a westfaliai béke vetett véget, amely lényegében az augsburgi vallásbéke rendelkezéseit ismétel­te meg. Ezek a rendelkezések azonban Csehországra, Sziléziára és az osztrák örökös tartományok­ra nem vonatkoztak. Ezeken a területeken tovább folyt az erő­szakos katolizálás. GUSTAV ADOLF TÖRTÉNEL­MI SZEREPÉT a német egyház­történészek különbözőképpen íté­lik meg. A katolikus történészek tisztán svéd hódítót látnak benne, aki svéd fennhatóság alá akarta igázni Németországot. Szerintük Gustav Adolf halála volt a né­met nép egyik legnagyobb sze­rencséje. A protestáns történé­szek közül sokan Gustav Adolf szerepét tisztán vallási meggyő­ződésre vezetik vissza, aki evan­gélikus hitétől indíttatva segít­ségére sietett a veszedelembe ke­rült német protestantizmusnak. Az igazság a kettő között van. A történelemben a vallási meggyő­ződés soha nem választható el a politikai tényezőktől. Gustav Adolf szerepében nyilván közre­játszott az, hogy Svédország ek­kor már az evangélikus hit fel­legvára volt. De az is tény, hogy svéd vezetés alatt erős protes­táns államszövetséget akart létre­hozni, amelynek célja a protes­táns érdekek védelmezése mellett a svéd érdekek biztosítása is volt. volt. Gustav Adolf, akit hősiességéért „Észak oroszlánjának” neveztek, az evangéliumi hitből élő keresz­tyén uralkodó példaképe. Sere­gében gondoskodott a hit ápolá­sáról és a naponkénti áhítatok tartásáról. Halála helyén a hálás utókor egy emlékművet állított és egy templomot épített fel. De az emlékműnél és a templomnál is jobban őrzi emlékét, hogy a kisebbségben és nehéz sorsban élő evangélikusok segítő egye­sületét Gustav Adolf nevéről ne­vezték el nemcsak Németország­ban, hanem Európa többi evan­gélikus egyházaiban is. Ezt a szolgálatot napjainkban végző Gyülekezeti Segély elődje nálunk is a Gustav Adolf Gyámintézet volt. Amikor Gustav Adolf halá­lára emlékezünk, az evangéliumi hitnek a gyengébbeket segítő és támogató áldozatkész magatartás­ra is emlékezünk, amely ország­határok és más elválasztó ténye­zők ellenére is összeköti a Jézus Krisztusban hivő embereket. Selmeczi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom