Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-03 / 40. szám

Testvérek között Dániában Harmadszor is Hírt adtunk már arról, hogy egyházunk hivatalos küldöttsége szeptember első napjaiban Dá­niában járt. Most nem a hivatalos tárgyalásokról, megbeszélésekről írok, hanem inkább a szerzett be­nyomásokról, tapasztalatokról. ELŐSZÖR MAGÁRÓL AZ ÚT­RÓL. Egy félsziget és körülötte több mint 400 kisebb-nagyobb sziget — ez Dánia. A főváros See­land szigetén van. A koppenhá­gai repülőtérre a TU l?4-es úgy ereszkedik le, mintha a tengerre szállna le, azután - mégis „betont érünk” és gurulunk a főépület elé. A testvéri fogadás után egy­kettőre a főváros nyüzsgő, pergő életébe érkezünk, de első látásra úgy tűnik, nincs akkora tempó, akkora hajtás, mint nálunk. Nyu­godtak az emberek, a közlekedés tempós, de türelmesek a vezetők, engedik a gyalogost nyugodtan átmenni a kereszteződésben. Reg­geli sétáimon tapasztaltam, 7—8 óra között még szinte kihalt a vá­ros, 8 után indul a „csúcsforga­lom”, fél 9-kor és 9-kor nyitnak az üzletek. Éjfél után csendese­dik el a nagy város. v Ha Dániában utazunk, minden­féle közlekedési eszközt használ­nunk kell. Alig indultunk el expresszvonatunkkal Koppenhá­gából, már a tengerparton „hajóz­tunk be” egy komphajóba a teljes szerelvénnyel. Korsörtől Nybor- gig kellemes hajóút következett. Majd személyképkocsikon tettük meg áz utat az északi nagy váro­sig; Aalborgig. Onnan már repü­lővel tértünk vissza a fővárosba. A táj hasonló a Dunántúl déli tá­jaihoz, a somogyi dombvidékhez, vagy a Nyírség déli vidékének buckáihoz. Legmagasabb „he­gyű” nem éri el a 200 m tenger­szint feletti magasságot. A TEMPLOMTORNYOK Dá­niában is messziről jelzik a falva­kat, városokat. A zömök, négyzet­alakú, széles, fehérre meszelt tor­nyok lépcsőzetes párkányzatban végződnek. Igen sok közöttük a 6—700 éves is. A templomok egy­aránt őrzik a népi-nemzeti ha­gyományokat és piz ősi egyházi múltát. A XII. században épült püspöki dómban éppen úgy, mint az alig negyven éve elkészült cso­dálatos Grundtvig-templomban, falun és városon egyformán meg­található a templom hajójában felfüggesztett „viking-hajó”, a nem éppen jó hírű viking ősökre és a tengerhez kötött életmódra való emlékeztetésül. A viking ősök a római egyházba tértek, a nyugati keresztyénséget vették fék 1535 Jaján érte el á reformá­ció Dániát és ma is úgy vallják, hogy akkor nem új egyház kez­dődött, hanem az ősi egyház foly­tonossága megmaradt, csak meg- tisztultan ment tovább. Ezt a tényt a templomok előcsarnokai- • ban úgy juttatják kifejezésre, hogy hatalmas márványtáblákon Örökítik meg a templom lelké­szeinek névsorát. Az első táblán római katolikus idők papjait ta­láljuk, míg a másodikon és továb­biakon a megújult egyház szol­gáit. Kitűnő érzékkel, gondosan őrzik történelmük elmékéit, elő­dök képeit, munkásságuk gyü­mölcsét. A templomok tiszták, csend és rend uralkodik bennük és nagyobb részük napközben ál­landóan nyitva van nemcsak a turisták, de az elcsendesedni vá­gyók számára is. A HÉT VÉGE DÁNIÁBAN IS KÉTNAPOS SZÜNETET .JELENT. A városok kiürülnek. Bizony az istentiszteletek látogatottsága sem mutatja azt, hogy Dániában min­den 100 ember közül 97 evangéli­kus. Falun még jobb az arány, mint városokban. Vasárnap egy Aalborg környéki faluban szolgál­tam: Vester Hassingban. Itt vi­szonylag szép gyülekezet volt eavütt. Aznao kezdték a konfir­mandusok felkészítését, így igen sok volt a tizenéves fiatal. Min­den vasárnap van úrvacsoraosz­tás. a gyülekezet 2 3-a jött az ol­tárhoz, ahol együtt osztottuk az úrvacsorát a gyülekezet lelkészé­vel. Délben a családi asztalnál egvütt ülünk a lelkészházaspár­ral, a lelkész édesanyjával — aki­től remek, kézzel horgolt kis dán nemzeti zászlót kaptam emlékül —. négy gyermekük közül három volt otthon és velünk volt egy ba­rátnőjük. aki Koreából szárma­zott. Bizonyára a Dán Egyhjzi népfőiskola. A fiatalok az élet kérdéseire hitben .adjanak választ. A népfőiskolán eltöltött idő nem csupán tanulás vagy párbe­széd» Van műhelymunka, barká­csoló-műhelyben vagv éppen a szövőszéken és van bőven lehető­ség a sportolásra, az egészséges életmódra. Van egy olyan felada­tuk is, amire én legszívesebben ezt mondom, hogv ,.diakóniai gyakorlat". Szerdánként kimen­nek tanyán lakó egyedül élő em­berekhez, beszélnek velük gond­jaikról, tudósítanak a világ fölvá­sárol. olyanok is vannak, akik börtönlátogatást végeznek. A kör- nvezetükben. a mában élnek, tá­jékozódnak és tájékoztatnak. Kü­lön munkákat végeznek ol. az af­rikaiak megsegítésére vagy a béke üavéért. A cél a fiatalok jellemé­nek. egvéc7S(iges. hitből fakadó gondolkodásuknak megalapozá1- sa; nem valamiféle uniformizá­lás. inkább az. hosv kiformált, saíát véleményük legyen az élet­ről, a világról. A DÁN FVANGFt JKTtr EGY­HÁZ IS ÉNEKLŐ EGYHáZ. So­kat énekeinek az istentisztelet­ben is. Eleven náluk a litureia éneklése, lelkész és gvülekezet énekelve szolgál e°vütt az isten- tiszteletben. Grundtvig 271 éne­ikét őrzi énekeskönvvflk. A tisz­teletünkre adott ebédek és vacso­rák is mindig énekléssel kezdőd­tek. végződf“k. Ilyenkor persze nekünk is alkalmunk nvílott ár­ra. hogv magvar evangélikus éne­keinkből énekeljünk, bemutas­sunk. A dániai utazás a kapcsolatok úirafelvételén túl tanasztalatgyűi- tés is volt. Tárgyilagosan meg kell mondanunk, van amiben előttünk járnak. Példamutató az áldozatuk, amit a világban szen­vedő embertársaikért hoznak és nem is csupán a „hitben testvé­rekért”. Ebhői meríthetünk erői mi is az Afrika-offertóriumok és ehhez hasonlók ideién. Jobban állnak épületeik, külső köriilmé- nveik dolgában, mert nem ismer­ték az ellenreformációt és a 2. vi­lágháború is megkímélte őket. tá-, volról sem okozott annyi rnmnso- dást. A 97%os arány segítség ab­ban is. hogy a lutheri örökség a nevelésben jobban érvényesülhet. Abban talán mi vagyunk előbbre, hogy jobb a templombaiárás ará- nva és a kisebb közöségek. szór- vánvgyülekezeteink. családia­sabb. elevenebb közösségek. Re­méljük. hogy ezután gvakrabban találkozunk majd minden szinten és taníthatjuk egymást, tanulha­tunk egymástól. Egv biztos, hogv testvérek között jártunk —. ezt végig éreztük. Paul Hansen bará­tunk házigazdái tevékenységétől valamennyi vendéglátónk szívé­lyességében és nyitottságában. Szeretetük tenverén hordoztak és nemcsak otthonukat, de szívüket is megnyitották előttünk. Egymás mind iobb megismerése gyarapo­dás lehet mindkét egyház szá­mára. Tóth-Szöllős Mihály . A négyszázhuszonöt éves soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium a volt Evangélikus Líceum jubileumi ünnepségéről már előzetesen hírt adtunk lapunk múlt heti számában. Ezúton hívjuk fel külön is a figyelmet az ünnepi programnak a bennünket különösen is érintő eseményére. ÜNNEPI HANGVERSENY AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN október 2-án, szombaton délután 4 órakor. Közreműködik a Lutheránia Ének és zenekara Karigazgató: Weltler Jenő Vezényel: Szokolay Sándor Igét hirdet: DR. KALDY ZOLTÁN püspök ÜNNEPI ISTENTISZTELET AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN október 3-án, vasárnap délelőtt fgi 10 órakor. Igét hirdet: DR. KALDY ZOLTÁN püspök Megemlékezést tart: Görög Tibor JUBILEUMI ÜNNEPSÉG október 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Liszt Ferenc Művelő­dési Központban Az ünnepséget megnyitja: Markó József tanácselnök Ünnepi beszédet mond: dr. Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront főtit­kára. Köszöntőt mondanak: dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök dr. Szentágothai János, a MTA elnöke dr. Madas András ny. miniszterhelyettes A Berzsenyi Gimnázium KISZ-titkára Segélyszolgálat nagyon intenzív, eredményes szolgálatának gyü­mölcse, hogy több lelkészcsalád­ban, de más családokban is lehet találni 2-3 saját gyermekük mel­lett 1-2 koreai árvát, akit maguk­hoz fogadtak. Egyébként a segély- szolgálat „nyomaival” majd min­den templom előcsarnokában le­het találkozni. Hatalmas plakát­jaikkal, friss, képes újságjaikkal hívják fel a figyelmet az éppen Az aalborgi dóm aktuális politikai kérdésekre, fő­ként azokra, ahol emberek szen­vednek, hogy így kérjék -az ado­mányokat és ténylegesen segíteni is tudjanak. Mikor ott jártunk, Libanon és a beiruti szörnyűsé­gek képei kiáltottak segítők után. A DÁNIAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Í4AGY TANÍTÓJA, Grundtvig hatását különösen két területen lehet érzékelni. Az egyik a népfőiskola intézménye, a másik az egyházi éneklés terü­lete. Mintegy 100 népfőiskolában évente kb. 10 000 fiatal hallgató képezi magát. A névben szereplő „iskola” szó nem jelent valamifé­le kötött, beiratkozással és bizo­nyítványosztással egybekapcsolt oktatást. Nincs országos szerveze­tük, nincs meghatározott egysé­ges tantervűk, vidékenként válto­zik az elsajátítandó ismeretek anyaga. Nem egyházi intézmé­nyek, de akik tanítanak és akik tanulnak, hitben élő keresztyén­nek vallják magukat. A grundt- vigi tradíciót vallják magukénak: „A keresztyénség nem téma. ha­nem élet!” Nem beszélni kell ró­la, hanem élni kell megtanítani az embereket. Tudjuk, hogy nem vagyunk különbek másoknál, de „mi vagyunk mi!” — mondotta a ryslinaei népfőiskola igazgatója ismertetőjében. Grundtvig elve volt, hogy akinek van tudása és képesítése, az tud másoknak mondani, adni valamit. Ezt a ké­pesítést és tudást akarja adni a károsodást szenvedett a namibiai Evangélikus-lutheránus Ovam- bokavangó Egyház nyomdája (Oniipa), amelynek keretében végzi szolgálatát az Omukwetu című testvérlapunk Matti I. Amadhila lelkész szerkesztésében (a lap kéthetenként jelenik meg 8 ezer példányban — a Kleopás Dumeni püspök által vezetett egyház legutóbb 300 ezer (!) gyülekezti tagot jelentett a Lutheránus Világszövetség gen­fi központjának). A LVSZ infor­mációs szolgálatának gyorshíre Dumeni püspök jelentése alapján arról értesít, hogy augusztus 23- án az Észak-Namíbiában állomá­sozó dél-afrikai katonai egysé­gek légelhárító lövedékétől szen­vedett találatot a nyomda. Sze­mélyi sérülés nem történt, mert a munkatársak ebben az időben éppen reggeli áhítaton vettek részt az oniipai egyházi központ­ban. A tetőzetet átszakító lövedék szerencsére anyagilag sem oko­zott súlyosabb károkat. Nem sé­rültek meg az egyházi nyomda gépei sem. Lapunkban két ízben kellett publikálnom megdöbbentő hírt arról, hogy egy egyházi nyomda (amely a világ evangélikussá- gának áldozatkészségéből épült meg és tartja fenn magát a missziói területen) és a vele összetartozó szerkesztőség kép­telen volt a szolgálatát hosz- szabb-rövidebb ideig teljesíteni a dél-afrikai kormányzat milita­rista és fajüldöző politikai tevé­kenysége következtében. Nincs lehetőségem arra, hogy itt be­idézzem az ENSZ dekolonizációs határozatait és a világszervezet Biztonsági Tanácsának döntéseit, a Békevilágtanács, a hazai Or­szágos Béketanács, a különböző társadalmi rendszerekben tevé­kenykedő sokszínű békemozgal­maknak, a különböző egyházi világszervezeteknek ebbeli tilta­kozásait, amelyek egyrészt a dél-afrikai kormányzat minden idevonatkozó határozatát sem­mibevevő ellenállása és az USA egyes körei által kikényszerített vétók és háttér akciók követ­keztében szenvedtek hajótörést. Nem elemezhetem azt sem. hogy miként hatnak világviszonylat­ban az egyházakra, köztük a közel 70 milliós „lutheránus csa­ládra” világunk mai politikai, társadalmi, gazdasági vajúdásai. Mint embert, mint evangéli­kust, mint egyházi sajtómun­kást, mint a béke ügye iránt el­kötelezett magyar állampolgárt szorít harmadszor is megszóla­lásra a rövid híradás. Nem ér­tem távolban élő embertársaim anyanyelvét, az afrikai oshi- wambo és rukwangali nyelvet. Alig valamit ismerek e dél-af­rikai népek történelméből. Csak keveset tudok az ottani evangé­likus egyház létrejöttéről, fejlő­déséről, pillanatnyi belső egyházi ügyeiről és eseményeiről és noha hoszabb idő óta kísérem figye­lemmel sorsukot, nem mindig látom világosan át az előbb em­lített két tényezőn túl a helyszí­nen ható politikai, társadalmi és gazdasági erővonalakat. Azt re­mélem, hogy a Kedves Olvasó, magyar evangélikus hittestvérem az eddig elmondottak alapján mégis megérti, mért húz szívem a távolban élő testvérekhez. És azt a személyes és közösségi re­ménységet is, hogy ennek a test­véregyháznak és sajtómunkásai­nak a küldöttségét is személye- sep megismerhetjük és köszönt­hetjük 1984-ben Budapesten (egy a történelme során hasonló megpróbáltatásokon átment nép fővárosában, egy a legutóbbi év­tizedeket kivéve létéért küzdő és reformációs sajtó szolgálatában is nagy kríziseket átélt egyház vendégeiként) számukra is ked­vezőbb körülmények körött. Mezősi György KISALFÖLD című lap Imre Béla tollából „A ,Bach-varázs’ után ...” címen be­számolót közölt a Eutheránia győri vendégszerepléséről, rövid interjút kapcsolva ahhoz Kodály- né Péczely Saroltával, aki a Má- té-passió szoprán szólóját énekel­te ezen az előadáson. A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lel- készi Hivatalokat és a Gyüle­kezeteket, hogy az ÚTMUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1983. évi EVANGÉLIKUS NAPTAR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri, hogy az Útmutató és Evangélikus Naptár megrende­lésen más iratterjesztési anya­got ne rendeljenek a Gyüleke­zetek, kizárólag ezt a két ki­adványt. Sajtóosztály az igé­nyéket a beérkezés sorrendjé­ben igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett meg­rendeléseket a Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. A Sajtóosztály kéri megrende­lőit, hogy a két kiadványból csak a szükségletnek megfele­lően küldjék be megrendelései­ket. Az Útmutató ára: 9,— Ft. A Naptár ára: 25,— Ft Berzsenyi Dániel: Fohászkodás Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet. A legmagasabb menny s aether Uránjai, Melyek körülted rendre keringenek, A láthatatlan férgek a te Bölcs kezeid remekelt csudái. Te hoztad e nagy Minden ezer nemét A semmiségből ,a te szemöldöked Ronthat s teremthet száz világot, S a nagy idők folyamit kiméri. Téged dicsőít a Zenith és a Nadir A szélvészek bús harca, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágszál Hirdeti nagy kezed alkotásit. Buzgón leomlom színed előtt, Dicső! Majdan, ha lelkem záraiból kikéi, S hozzád közelb járulhat, akkor Ami után eped, ott eléri Addig letörlöm könnveimet, s megyek Rendeltetésem pályafutásain. A jobb s nemesb telkeknek útján, Merre erőm s inaim vihetnek. Bizton tekintem mély sírom éjjelét! Zordon, de ó, nem. nem lehet az gonosz, Mert a te munkád: ott is elszórt Csontjaimat kezeid takarják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom