Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-07-11 / 28. szám
Nem lehetünk közömbösek Ez volt az összefoglaló címe annak a diakóniai napnak, melyet a Bács-Kiskun Egyházmegye gyülekezeteiben szolgáló — lelkészünknek önkéntesen segítő —, diakö- niai munkások számára tartottak egy május végi vasárnapon a hócsai leánygyülekezet imaházában. A cím is mutatja, hogy olyan témák kerültek elő, melyekben a közömbösség, vagy teljes hallgatás a bűnnel egyenlő. Ezek az előkerült kérdések nem „belső'' egyházi kérdések, hanem társadalmunknak és ebben természetszerűen benne élő egyházunknak közös, fájó, eddig meg nem oldott, de a mielőbbi jó megoldás felé vezető útra* segítendő kérdései. Válás, alkoholizmus és öngyilkosság három olyan társadalmi megnyilvánulás, melyék vonatkozásában előkelő helyen állunk a nemzetközi statisztikai összehasonlításban. Csak természetes, hogy az egyház népe nem lehet közömbös ezekben a kérdésekben. A DIAKÓNIAI NAP egyik vendége Bárdossy Tibor irsai lelkész az igehirdetés szolgálatát Jn. 15, 26—16,4 alapján végezte. Arról tett bizonyságot, hogy a Szentlélek képes egyedül megújítani az embert arra. hogy szolgálni tudjon, szeretni tudjon és diakóniai munkatárs lehessen. Ugyancsak ő tartott előadást „Széthulló család — veszélyeztetett gyermek” címmel. Hangsúlyozta, hogy társadalmunkkal való teljes egységben szólunk mindezekről, hiszen nem múlik el nap, hogy újság, rádió, televízió ne hozná elénk, pedagógusok nevelési értekezletein főtéma a család helyzete. Mit tehetünk mi ezekben a kérdésekben? Valljuk, hogy a család Isten rendje és jó! Korunkban változik, de meg nem szűnik. Társadalmi érdek is, hogy jó védettséget nyújtson, kivédje a sok oldalról megnyilatkozó fenyegetettséget. Az emberré nevelés feladatát csak a család nyújthatja, s ebben nekünk azért kell előljárni, (JrflW embereknek óriási a .szeretetigé- nye, s ezt kell tudni nyújtani a keresztyéneknek a családban. Nemcsak az a család hullik szét, amelyben elváltak, hanem az is, ahol elromlott, megromlott a kapcsolat, nincs összetartó erő: szeretet. A gyermekeknek a családban kell megtanulniok, hogy az életben igazodni kell egymáshoz. A közösségi nevelés a többgyermekes családokban megy természetesebben, nem az egykék esetében. Nem elég hajtani hétfő reggeltől vasárnap estig, azután újra. A megszerzett javakkal élni kell tudni, művelten és kultúráltan. Segítsünk a szülőknek, hogy a család közössége tartalmas együttlét, szeretettől fűtött, okosan élni tudó közösség legyen — ez az Isten akarata. A diakóniai nap másik vendégelőadója dr. Bányai Béla főorvos volt. Mint pszichiáter szaktekintély, avatott kézzel nyúlt a nap másik két kérdéséhez: „áj alkohol rabságában élők” és „Az egyedüllét veszélyei — (Thgyilkos- ság kísértése” címmel tartott előadásában. Nem hallgatta el,»hogy megyénkben, azon a területen, ahol élünk, a gyülekezetben, mennyire „fontos minden közösség szolgálata a védekezésben egyaránt.” Fontos tehát a gyülekezetben végzett ilyen szolgálat is! Az alkoholizmus elleni küzdelemben lényeges, hogy tisztában legyünk, menyire égető közegészségügyi probléma is, hiszen nemcsak alkoholizmus van, de annak súlyos következménye a gyermek-születésektől kezdve az ideg- és elmeosztályok eseteiig. A gyógyításuk csak orvosi kezeléssel lehetséges, ezzel tisztában kell lennünk. De lehet segíteni, kezdeményezni az elvonókúrát, bátorítani és a visszaesést meggátolni. Legyen a segítés lelkiismereti kérdésünk! ”Sz.ép egyházi feladat lenne a közösségi élet színvonalának megemelése is. hogy az kohéziós erővé legyen!” Ugyanez jelent segítséget az öngyilkosságok megakadályozásában is. Egybehangzóit az igehirdetéssel ez a gondolat! „Aki másokon akar segíteni, annak magának is meg kell változnia: jó emberré kell lennie”. Csak belső töltéssel lehet rideg, érzelémszegény kapcsolatokat meleggé formálni. Tudni kell meghallgatni embereket és nem agyonbeszélni. Az is legyen tudatos bennünk, hogy az ilyen ember helyzetét csak ő maga tudja megoldani, nem én őhelyette. Őszinte segítőkészséggel embereket — közösséget — kell gyűjteni a veszélyeztetett, öngyilkossággal kísérletező ember köré. I^z előadások után elhangzott kérde-, sek, árrá. adott feleletek mutatták, hogy erősödött a segítőkészség, de jó volt tisztázni egyes szakkérdéseket, hogy a segítség valódi legyen és ne akadály. INTÉZMÉNYES DIAKÓNIÁNKKÓL is szó esett a délután folyamán, majd e sorok írója köszönte meg az előadók alapos munkáját, a résztvevők szolgálatra való odasZántságát és á 27. zsoltár 9—11. versei alapján tartott áhítattal zárta be a diakóniai napot. Tóth-Szöllős Mihály NÉMET GYÜLEKEZETEK A SZOVJETUNIÓBAN A legújabb adatok szerint a annak ellenére, hogy nagyon ke- Szovjetunióban jelenleg 300 német vés lelkészük van, és nagyobb nyelvű gyülekezet van, ebből 100 számú Bibliát és énekeskönyvet is hivatalosan bejegyzett. Az egyes csak az utóbbi időben kaptak, gyülekezetek taglétszáma 400 és Paul Hansen, a Lutheránus Világ- 4000 között van. a 2 millió szov- szövetség nyugalmazott Európa- jetunióbeli németből becslések titkára többször is meglátogatta szerint 100 ezer tartozik hozzá- őket, Carl H. Mau főtitkár pedig juk. Az elmúlt években Közép- 1980 őszén. Ázsiában növekedett a számuk, Tál alkotásaink az pgvház szolgálatával ... más dolog keresztyén házasságban élni... llesKélgetés esküvőre jelentkezőkkel »9 Két fiatal áll a kapu előtt, amikor csöngetésre ajtót nyitok. Este hét óra van. Mindkettő „szerelése” egészen mai: kissé kopottas farmer, s egyforma dzseki. Tiszták, jól fésültek, egyformán hosszú a hajuk. Ha hátulról látnám őket, nem tudnám fiúk-e vagy lányok, helyesebben rpelyik a fiú, melyik a leány. Elnézést kérnek, ha alkalmatlan az időpont. Érdeklődni szeretnének. Bevezetem őket, leülünk az irodában. Íme a beszélgetésünk. A leány: Tessék mondani, lehet önöknél házasságot kötni? En: Házasságot kötni csak az anyakönyvvezető előtt lehet. Ha az megtörtént, mi megáldjuk a házasságot. Ezt mondják általában templomi esküvőnek. Erre gondolnak? A leány: Igen, erre gondoltunk. Szóval szeretnénk megesküdni. En: Erre mi készséggel rendelkezésre állunk. De ha itt akarnak esküdni, ezt nem csak bejelenteniük kell, de beszélgetnünk is kell róla. A leány: Ezért jöttünk. Az anyakönyvvezetőnél „már elő vagyunk jegyezve. En: Mindketten evangélikusok? S melyik gyülekezethez tartoznak ? A leány: Csak a vőlegényem az. Mindketten a város másik végén lakunk. Baj ez? Én: Nem. Vagy önök, vágy én az illetékes lelkésztől majd átkérjük, s elvégezzük az esketést. De megkérdem: aktív tagjai-e a gyülekezetnek ? A fiú: A szüleim vallásosak, igyekeztek engem is annak nevelni, de a gyülekezethez kötődés nálam nem képiét. A menyasszonyom körülbelül hasonlóan van. Templomba olykor be-be nézünk, mikor _ hol vagyunk. Mindegy, hogy melyikbe. Szeretjük az orgonát. Ide is így vetődtünk el. Én: És miért akarnak templomi esküvőt tartani? Meglepte-e őket a kérdés, nem tudom. Zavart mosollyal egymásra néznek. Láthatóan keresik a szavakat. Végül a fiú ad választ. A fiú: Mert más dolog házasságban élni. és más keresztyén házasságban élni. A TÜBINGENI ..VILÄGGY0GYSZERTAR” A német orvosi missziós intézetek tübingeni úgynevezett „Világpatikája” 1981-ben 4,3 millió márka értékben küldött gyógyszereket a fejlődő és kisebb részben a, szocialista országokba. A legtöbbet Szomáliának küldték, 1,5 millió márka értékben. I960., az alapítás éve óta összesen 72,5 millió márka értékű gyógyszert osztottak szét. Martin Scheel tübingeni professzor, az intézmény alapítója és igazgatója elmondotta, remélik, hogy segítségükre egyre kevésbé lesz szükség, amennyiben a harmadik világ országaiban is fejlődik a gyógyszeripar. Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32, 1147) augusztus 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltűnteti. 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészt pályára alkamas. 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmáció bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadámi körülményeit, valamint a lelkészt szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallátjtanító lelkésznek résyjgtes bizon^yánya. mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljés ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. Én: Nem is tudja, milyen pontos meghatározást adott. Mégis, mit ért ezen? A fiú: Mindenesetre nem arra gondolok vagy legalábbis nem elsősorban, hogy az a keresztyén, akinek szoros egyházi kötődése van. Láttam már sok boldogtalan házasságot és válást is olyanoknál, akik pedig nagyon hangoztatták hivő voltukat és szoros kapcsolatban álltak a templommal. Ma nagyon sok formális keresztyén, van. Nem ebben látjuk mi a keresztyén házasságot. Én: Gondolom közelebb visz a templomi esküvő értelméhez, ha folytatja ezt a gondolatsort. Miben keresztyén hót egy házasság? A leány: Tetszik tudni, mi abban reménykedünk, hogy a házasságunkban Isten mellénk társul. Mi őt várjuk. Ezért megyünk a templomba. Magunkat nem érezzük gyengének a szeretetben, de ... tetszik tudni ... Olyan sok buktatója van az érzésnek, s jöhet idő, amikor valakibe fogózni kell. Ma még nem. De olyan szép ez most együtt . . . Ezt szeretnénk megőrizni későbbre is .. . Én: Szóval amolyan biztosíték kellene. Erre a melléjük társulásra várnak, de csak akkor, ha a saját erő, a saját szeretet gyengül vagy válságba sodródik? A fiú: N ... n ... neem. Hogy is magyarázzam ... Valahol hallottuk a szeretet-himnuszt. Azt hiszem jól mondom . . . Akkor elővettem a konfirmandus bibliámat. Azóta sem volt a kezemben .. . Megkerestem, s együtt elolvastuk. Nagyon szép. Én: Szóval a szeretet-himnusz indította magukat a templomi esküvő felé. A leány: Igen, de nem olyan egyszerűen, ahogy gondolni tetszik. .Mert akkor azt mondtuk, hogy ez valóban nagyon szép, de ilyen szeretet nincs is.. Ez valahol az ideák világában van. Költői álom. Ember ilyenre nem képes. Kár vele próbálkozni. Ebben csak elbukni lehet. S akkor arra gondoltunk, hogy az ilyen szeretetnek a forrása nem lehet emberben. Újra elolvastuk úgy, hogy íme, ilyen az Isten szeretete. S ha van emberben ilyen szeretet, ha csak töredékesen is, az csak Istentől eredhet. ’Ö szeret így. Különösen ennél a mondatnál: a szeretet soha el nem fogy. Szép ez most így nagyon, ami bennünk van. Az a hitünk — igen, ezt a szót használjuk mi, akik úgy tűnik közömbösek vagyunk a vallás vagy az egyház iránt —, az a hitünk, hogy ami most bennünk van egymás iránt, az tőle van. Máris. Noha ez még nem is egészen tudatos bennünk. Talán így módosítom: azért akarunk templomi esküvőt, mert Isten már mellénk társult. Szeretnénk, ha velünk maradna. Én: Köszönöm, amit mondott. Ezzel az igével fogom esketni magukat ... Talán vegyük fel az adatokat. Korcn Emil ~ Posztumusz könyvével búcsúzik töliiuk Szigeti Kilián Halálának híre az év elején megrázott bennünket, mert nemcsak egy kiváló embert és barátot, hanem a maga szakterületén egy pótolhatatlan zenetudóst veszítettünk el benne. Szellemi örökének utolsó kincse a nyomdából most érkezett hozzánk . A tízkötetesre tervezett „Régi magyar orgonák” sorozat hatodik kötete „Szeged” címmel. KORUNK LEGJELENTŐSEBB MAGYAR ORGONATÖRTÉNÉSZÉNEK dr. Szigeti Kiliánnak eddig megjelent kötetei 1974- töl: Kőszeg, Győr, Szombathely, Pécs, Eger. Szakértőnek és laikusnak egyaránt izgalmas olvasmányok. Nemcsak a hangszerek leírását, képeit találjuk e könyvekben tájegységenkénti csoportosításban, hanem az orgonaépítő mesterek sorsa is kibomlik előttünk. Életrajzi adatokon túl a beadott költségvetések, jegyzőkönyvek a presbiteri ülésekről, városi tárgyalásokról, vitákról, perekről. Élettragédiák is sokszor, szerelmesei, mint üzletemberek. Jól dolgoztak, de rosszul kalkuláltak, Eladósodtak, és olykor rendőri körözés, börtön várta őket. Az egyházak meg szegények voltak, a költségvetés mindig magas volt számukra. Következett az árakból való lefaragás, tervcsökkentés. Szinte a csodával határos, hogy a végén mégis szép orgonák épültek. Ahogy olvassuk a köteteket, megértjük, miért nem alakulhattak ki nálunk az orgonaépítő dinasztiák, mint ahogy ez gazdagabb országokban általános volt. Kevés fiú tudta folytatni apja mesterségét az anyagi lehetőségek béklyója miatt. ÍGY PÁSZTÁZZA VÉGIG az Alsó-Tisza vidékén működő orcégtől. Az ő kezük munkáját őrzi a kondorost szép orgonaszekrény és a sípok nagyobbik része is. A kölesdi hangszer szintén tőlük való. A Dangl cég műhelyét dicséri a máig is kiválóan működő Békéscsaba kistemplomi orgona. Híres cég a temesvári Wegen- stein: tőlük való a makói és pusztaföldvári orgonák. Most a magyar orgonákról szóló sorozatnak vége. Már nem lehet közkincs, amit Szigeti , Kilián Veszprém, Miskolc, Debrecen, de főként Pest-Buda orgonaépítőiről még tudott. Ha csak e megjelent hat kötetet tekintjük, teljes életműnek mondhatjuk. Pedig alkotó élete ennél sokkabb gazdagabb volt. 1913-BAN SZÜLETETT. 1931 óta pannonhalmi bencé# szerzetes. A gyönyörű völgyre rjző cellája ott volt a pannonhalmi bazilika orgonakarzatának közelében. Zenei tanulmányait a római Ponti- fico Instituto di Musica Sacra-n a budapesti Zeneakadémián végezte. A pannonhalmi gimnázium tanára élete utolsó évéig. Szakterülte a himnológia és liturgia, aktív tagja a Nemzetközi Himnoló- giai és Liturgikai Munkaközösségnek. Tudósa a gregoriánnak: Jubilate című kézikönyve máig is a legjobb magyar nyelvű gregorián tankönyv. Sokat tett Pannonhalma hírnevéért, megbecsüléséért, közismertté tételéért. Sok kiváló modern orgona tervezője. Koncertező orgonaművész is, de néhány éve a koncertezéstől visszavonult, hogy most már csak egy tudománynak éljen, az orgonatörténet tudományának. NAGYON JÓ MUNKATÁRSAT IS vesztettük benne. Kollegák közt nem ismert felekezeti különbséget. Tudásával, gazdag tapasztalataival mindig mindenkit segített. Nem szégyellte elismerni a jót, amit másokban vagy másoknál talált. Nem volt találkozás, amikor baráti szeretettel ne érdeklődött volna a más egyházakban folyó zenei munkáról. Mindenről volt határozott véleménye, de élete végéig nyitott maradt a legújabb eredmények és mások tapasztalatainak befogadására. Diakónia folyóiratunk szerkesztősége felkérte egy cikk írására. A cikk címe ez lett volna: Észak- Dunántúl teljes evangélikus orgonái. A kórházból decemberben írt, hogy betegsége miatt késni fog cikke küldésével. Az Űr másként végzett... Miközben a gazdag életmű előtt tisztelgünk, Istennek adunk hálát szeretetteljes emberségéért, előttünk példaképként álló szorgalmáért, meggazdagító tudományáért. Magunk pedig ezzel az igével emlékezünk rá: „Boldog az a szolga, akit ebben a munkában talál ura, mikor megjön!” (Mt 24, 46.) Trajtlcr Gábor mert e derék orgonaépítők előbb voltak szakemberek, szakmájuk gonaépítőket a „Szeged” c. könyv is. Érdemes megemlíteni a kötetben egyházunknak jelentős hangszere a Soukjtnik és Rukovina
