Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-07-11 / 28. szám
„Ti vagytok a drágák, akik itt vagytok44 [ szegődi gyülekezet templom jubileuma „Átölel minket jóságod, Terem tőnk!44 ÁLLOK A TISZÁNÁL. A sűrű fűzbokrok belehajolnak a vízbe. Alig tudtam utat törni közöttük, hogy elérjem a partot. Az apró hullámok lassan fodroznak. A Dunát sohase láttam kéknek. De a Tisza valóban szőke. A Maros amott ömlik belé. Lent messze a város tornyai tartják az eget, mintha azokon akadt volna fenn a reggeli pára. A lüktető város zsongása ide hallik. Halkan dohog. Szeged. Bennem Juhász Gyula szavai zsongnak, akit kiesi diák koromban még ott láttám ballagni a Fodor utcán, magányosan és nagyon szomorúan. „Érzem, hogy az öreg Tisza felett — az örök élet csillaga remeg.” Zariótos lesz az ember a szavaktól. Igen: kicsit elbódult, kicsit megrészegült, s a szavak bizseregve futkosnak a gondolatokon át. / SZÁZ ÉVES JUBILEUMOT ünnepelt a szegedi gyülekezet. Épp két hete most, hogy itt állok a parton. Templomát száz évvel ezelőtt építette fel, a borzasztó nagy árvíz után, amikor romba- dőlt a város, s a régi imaház és papiak képe csak emlékezet szőtte kezdetleges vázlatrajzon maradt fenn. Egykori helyén ma villamos dübörög, autók suhannak á Kiskörút s a Takaréktár Utca kereszteződésében. Mi hát az örök élet Szegeden? Az új templom felépült. Nem messze a régi helyétől. Schulek Frigyes Ktervezte, bár az eredeti tervrajzok elvesztek. Egy dologban változtattak rajta: időtálló klinker-téglával burkolták. Belül sokszor renoválták a száz év alatt. Kívül sohase kellett. Rendkívül harmonikus, arányos alkotás kívül is, de főleg belül. A ZSÚFOLÁSIG MEGTELT TEMPLOMBAN elgondolkoztam azon, hogy mennyi emlékezni valója lehet ennek a gyülekezetnek. A reformáció idején itt működött egy ideig Szegedi Kis István is. Halálának éppen 410 éve. Az ellenreformáció dúlása után 135 éve szervezkedtek a szegedi evangélikusok leányegyházzá. 122 éve pedig anyaegyházzá. Legnagyobb lélegzetű, s a templomot is építő papjukat. Thomay Józsefet 60 éve köszöntötték 50 éves lelkészkedésekor, s szóltak a templom 40 éves fennállásáról.' Ezen már kisgyermekként én is ott voltam. S ott akkor is, amikor'Thomay Józsefet 1929-ben az egész város részvétével ebből a templomból temettük. A Szegedhez fűző hűség jellemezte. Vízáztatta rommá omlott az otthona s a szegedi utcákon ladikban látta a királyt, amikor elhangzott a szózat: „Szeged nem volt, hanem lesz.” De micsoda küzdelem kell még ehhez! Mi hát az örök élet Szegeden? A kis maroknyi gyülekezetét szétmosta az árvíz. A nehány hónapos csecsemőjükkel aggódó Thomay házaspár felé három mentőövet is dobtak az áradatba: meghívták lelkésznek Vésére, Szentesre; majd Lévára. Nem ment. Maradt nyájat gyűjteni, templomot építeni, keserveket szárítani. Emlékszem egy közgyűlésen elhangzott mondatára: ..A maroknyi nép lehet hatalmas, ha az egyetértés szelleme vezérli őt.’’ Valahol itt kell-e , keresni az örök életet Szegeden? AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELETEN dr. Káldy Zoltán püspök prédikált. Az ünnepre hívás igéje szólalt meg: „Uram, bemehetek házadba, mert Te nagyon szeretsz engem” (Zsolt 5,9). Itt kell keresni az örök életet Szegeden! Szólt arról a püspök, hogy száz év alatt számtalan igehirdetés hangzott itt, kereszteltek, konfirmáltak, úrvacsorát osztottak, eskettek, hangzott a vigasztalás gyászolóknak, megtörteknek, s megszámlálhatatlan a szívek száma, amelyek az evangéliomra visszhangot adtak, békességet, reménységet kaptak. „Legyen áldott Isten, hogy nemcsak a templomot tartotta meg, de benne a híveket. Most ti vagytok a drágák, akik itt vagytok! A többi csak keret: a falak, a kórus, ...a szószék, az oltár, amely mind tiértetek van. Titeket köszönünk meg Istennek! Amellett nem mindegy, hogy a templom is megmaradt, s most áldozatosan ilyen széppé varázsoltátok. Üdít a reménység színével . .. Csak az a gyülekezet renovál. épít, festet, amelyik hisz a jövőben, amelyik át. akarja adni gyermekeinek az evangéliumot, amit ő meghallott, ami neki drága.” Itt kell keresni az örök életet Szegeden. És mindenütt. „Aki bemehet . egy templomba — mondotta a püspök — az kiváltság, ajándék, kitüntetés!” Különösen meleg szavakkal szólt gyermekkorunk templomának szeretetéről, amely egész életünkön át elkísér. A szeretet oka nem bennünk van, hanem Istenben. „Mert Te nagyon szeretsz engem” — szól ä zsoltáríró. Más fordítás szerint „mert kegyelmes vagy hozzám”. S a kettő ugyanaz. Isten bűnbocsátó szeretetéről szól, amelyben a szent, a bűnt megítélő Isten válik szerető mennyei Atyává. Szeretetének pedig megfogható tényei vannak. Elsősorban a golgotái kereszt, ahová mindig menekülhetek, ,s amiről a második hitágazat beszél. Aztán a kenyér, arfiit megszegünk, a család, ami áldás és feladat egyszerre, s a haza-, a népünk, ahová hogy állított, áldott legyen az Isten. S mindaz, amit az első hitágazat kitár. Aztán az egyház, a hit alapján való család, hol minden esemény. megnyilatkozás, funkció mögött Isten szeretete rejlik. TaDIAKÓNIAI TAPASZTALATCSERE Elith Berg dán kormányfőtanácsos meghívta egyházunk küldöttségét. tegyen látogatást diakóniai intézményekben. A látogatásra június 18—28. között kerül sor, a küldöttség tagjai: Blázy Lajos, a Diakóniai Osztály ügyvivő lelkésze, Muncz Frigyes, a Budai Szeretetotthonok igazgatója, és Fili- pinyi Jánosné főnővér, valamint Bálint Éva, a nyíregyházi Élim Egészségügyi Gyermekotthon vezetője. nít róla a harmadik hitágazat. Itt kell keresni az örök életet Szegeden. Nem a Tisza végtelen, töretlen, lassú hullámfolyásában rejlik, amely eltemette Egykor Attilát, s maga köré táplálta ezt a tájat, amiről Móra Ferenc így írt: „Itt nincs történelem. Itt csak fáradt emberek vannak.” Az örök élet nem idői kategória, bemér- hetetlen jövő. Az örök élet: jelen! Juhász Gyula öreg Tiszája felett nekem a csillag ezt remegi. AZ ISTENTISZTELET UTÁN dr. Cserháti Sándor, a gyülekezet lelkésze ismertette a templom történetét. Ennek keretében szólt az új oltár megépítéséről. A régi oltárt nem a kegyelet hiánya bontatta le, hanem az a tény, hogy a padozat alatt a gerendák száz év alatt megroskadtak. Ám a padozat felbontásakor napvilágra került a templom százéves alapkő irata. Annak felolvasása emlékeztetett arra. amikor az ótes- tamentomi ősök megtalálták a templom falában az elveszettnek hitt törvénytekercset. Megrendültén hallgatták a mai hívek a száz- esztendős bizonyságtételt a hitben elődök templomszeretetéről. Emléktáblával most ismét falba helyezték. A lebontott oltár emléke bennem a jelenné váló örök életet idézte. El is mondtam, amikor az üdvözlők sorában dr. Szérády István felügyelő, Fodor Ottmár. az egyházmegye esperese, dr. Brachna Gábor clevelandi főesperes, a gyülekezet egykori káplánja s «a „szegedi felekezetek képviselői között régi szegedi diákként szólhattam. Öcsémet keresztelte éppen hatvan éve itt a régi oltár előtt Raí- fav Sándor püspök. 7 éves gyermek voltam, s bizony nem figyeltem, hogy mit mondott. Ellenben gyermekfantáziámat módfelett izgatta, hogy mi lehet az oltár mögött. Raffay észrevette, s a szertartás után megszólított: „No, kedves öcsém, látom kíváncsi arra, hogy mi van az oltár mögött. Jöjjön megmutatom, de ne felejtse el soha, hogy ha az oltár mögött tiszta, a gyülekezetben rend van.” (Raffay annyira tisztelte mindenkiben az embert, hogy még a gyermeket sem tegezte.) Azzal kézen fogott s felvitt az oltár mögé. Ma már nem tudom, mit láttam. Talán akkor sem volt már fontos a számomra, mert olyan pillanatokat éltem át. mint amikor a puha földbe palántát ültetnek. Meg is fogant a püspöki szó, s azóta figyelem mindenütt, hogy mi van az oltár mögött. Ott ‘van a gyülekezet hétköznapi élete, a hívek mindennapi hite, indulata és imádsága, ott van a papcsalád élete ... Ha az oltár mögött tiszta. rend van a gyülekezetben! A szegedi új oltár csak egy asztal, s a kereszt. Mindenki mögé lát. A JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEK FÉNYE tovább sugárzott. A templomi közgyűlés után, amelyet jelenlétével megtisztelt a Hazafias Népfront helyi elnöke, a város pedig a kulturális ügyek elnökhelyettesét küldte el. Délután a gyülekezet énekkara Bach J. S. templomszentelési kantátáját adta elő. Dr. Brachna Gábor clevelandi főesperes pedig — akit az előtte való napokban avattak Teológiai Akadémiánkon tiszteletbeli doktorrá — az amerikai magyar evangélikusok éleiéről tartott színes, gondokat és örömöket felvillantó előadást. Végül dr. Káldy Zoltán püspök szólt egyházunk feladatairól, kiemelve ezzel a gyülekezetét a helyi emlékezésből s beállítva ; az országos feladatok „lüktető sodrába. Korén Emil Átadták a győri Szeretetliáz felúj Holt részét Edzett emberek a győri Szere- tetház idős gondozottal, munkásai és vezetői. Évek óta természetesnek, sőt örvendetesnek tartották, hogy mind az udvar tele völt különböző építőanyagok dombjaival, mind a folyosókra ki lehetett volna tenni a közlekedési táblát: Vigyázat, Ütszűkület! Edződtek öregeink, míg saját régi otthonuk korszerűsítését várták és figyelték. De türelmesek maradtak akkor is, amikor egy esztendeje, bérleményből visz- szanyerve, sor került az épület közel egyharmadának belső föl- újitására. TÍZ HÓNAP ALATT ÓRIÁSI MUNKÁT VÉGEZTEK tervezők, kivitelezők, gyülekezeti, iskolai, üzemi patronáló brigádok. Ügy kezdődött, hogy hivatali termek falait kellett dönteni, régi padlókat íölfeszítgetni, hatalmas porfelhőben használható és szanálandó anyagokat elkülöníteni. Miből tudják a szükséges munkákat fedezni? — ez volt a nagy kérdés. Edződniük kellett vezetőknek. gyülekezeteknek a gondviselő Istenre tekintő ‘ bizodalomban és reménységben. Az Országos Egyház vezétői azonnal 'fölkarolták a tervet és jelentős segítséget nyújtottak. Látogatást tett a Szeretetházban Lombos Ferenc a Győr-Sopron- megyei Tanács V. B. elnöke is. Nagyra értékelte az intézmény fokozatosan kialakított rendjét, otthonosságát, méltányolta a bővítésre történt erőfeszítéseket, és kilátásba helyezte a Megyei Tanács- támogatását. Javaslatára a megye szociális költségvetéséből komoly összeget juttattak Szere- tetházunknak. — Így történhetett, hogy két szinten 19 szoba kialakítása, orvosi rendelő és nővérszoba fölállítása, fürdőszobák és mellékhelyiségek .kiképzése ilyen gyorsan megvalósult. — Takarító brigádok járták végig az új szárnyat — ki tudja hányadszor. — Végre ünnepi tisztaság-illat lengte be a folyosókat. ■ DR. KÁLDY ZOLTÁN, püspökelnök adta át a felújított részt rendeltetésének. A győri gyülekezet nagytermében sokan szorongtak, bentlakók és meghívottak. — Az utóbbiak közt üdvözölhettük dr. Ernst Petzold főtanácsost, az NDK-beli evangélikus egyház diakóniai osztályának igazgatóját és feleségét, Bakó Istvánt, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetőhelyettesét, Horváth Antal megyei egyházügyi titkárt, Blázy Lajos diakóniai ügyvivő lelkészt a támogató egyházmegyék espereséit és gyülekezeteinek presbitereit. Kis bibliakörösök énekeltek; „A mennyei Atya szereti a falut és a házakat, ... a várost és az utcákat. — A mennyei Atya legjobban az embereket szereti...” — Fitalok adtak irodalmi összeállítást több költő műveiből: „Teendőnk mennyi lenne!” (Váci Mihály) „Hadd éljek ilyen kút-éle- tet” (Túrmezei E.) — Krisztus sze- retetét buzogva. — Gitárvezetéssel fölcsendült az- LVSZ tanzániai nagygyűlésének éneke: „Szeretni nemcsak szép szó. A szeretet élő, való! — Mi Jézustól tudjuk, mi az igaz szeretet...” — Később még egy svédből fordított ének következett: „Átölel minket jóságod, Teremtőnk !’l A GYŰRI GYÜLEKEZET ÉS BENNE A SZERETETHÁZ nem él nosztagikus hallgatásban, tétlenségben —, mondotta előadásának bevezetésében a püspök-elnök. — Renovál, újít mindenütt, tehát hisz az/Istentől készített jövőben. — Az egyház akkor egyház, ha diakóniában él. Isten szeretetének hirdetése és minden szolgálat dia- kónia. — Ezt a diakóniát nem emberek, hanem maga az egyház Ura, Krisztus végzi. Ha az egyház Krisztus teste, akkor hagyja, hogy Ura rajta keresztül végezze a megbocsátás, fölemelés, irgalom szolgálatát. A gyülekezet akkor igazi közösség, ha mindenki szolgál mindenkinek. A társadalomban növekszik az öregkornak aránya. Az egyházban nem lehet senki elfelejtett öreg, beteg, mert akkor ott nincs igazi egyház. Egy tehetetlen beteget tisztába tenni olyan szolgálat, mint a prédikáció. Isten így végzi munkáját emberek javára a táVsadál őlVite'án. Az intézményes diakónia nem lehet kibúvó a személyes tétlenség számára. De szükség van rá ott, ahol képtelenek személyes megoldást találni. — 15 intézményünkben 400 idős ember, 240 fogyatékos gondozott ellátását 240 dolgozó végzi. Óriási ajándék, hogy ezt a szolgálatot végezhetjük. Az idős testvérek személye az ajándék. Azért vannak, hogy legyen kiken gyakorolni az áldozatos szeretetet. Mérővessző. Méri a prédikációk erejét, minőségét, a gondolkodást, a lelkiséget. A Szeretetház: lakói is gyülekezetét alkotnak, melyben családtagok és szolgáló testvérek. Az egyház nem húzhatja meg határát a világ felé, mert Isten szeretete mindenki felé kötelezi. Békét kér és remél, melyben szolgálatát elvégezheti. Szolgálatát méltóságnak tartja. A dicséretet és dicsőséget Urának adja. BAKQ ISTVÁN meleg szavakkal fejezte ki az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjének és a Megyei Tanács elnökének jókívánságait. Fel akarjuk nevelni az éneklő gyermekeket és ellátni jól a társadalom minden tagját. Aki épít, az hisz a békében és cselekszik érte. Ernst Petzold az NDK evangélikus egyháza diakóniai osztálya nevében személyesen két faliszőnyeget adott át, szivárvánnyal és Wittenberg sziluettjével díszítve, valamint egy oltárfelszerelést. A Szeretetház fölszerelésének kiegészítésére foteleket, székeket és függönyöket kapunk tőlük. — „Együtt tanuljuk Istentől, hogyan tanúsítsuk az evangéliumot társadalmunkban” — mondotta üdvözletében. A gyülekezeti teremben történt ünnepély után a szeretetház folyo-» sóján ének, imádság, a szeretet himnuszának alapián szóló rövid igehirdetés keretében avatta fel Káldy Zoltán püspök a Szeretetház új részét. Bödecs Barnabás JOACHIM HEUBACH PÜSPÖK LÁTOGATÁSA Dr. Joachim Heubach, a Schaumburg—Lippei Evangélikus Egyház (Bückeburg, Hannover mellett. Német Szövetségi Köztársaság) püspöke május 25—27. között átutazóban Budapesten tartózkodott. Megbeszélést folytatott D. dr. Ottlyk Ernő püspökkel, látogatást tett a Teológiai Akadémián, az Evangélikus Múzeumban, és előadást tartott a budapesti lelkészek részére „A keresztyén hivők papsága és az egyházi hivatal” címmel. £
