Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-06-27 / 26. szám
Az Északi Egyházkerület Presbitériumának ülése Dr. Ottlyk Ernő püspök nyugalomba vonult Dr. Nagy Gyula professzort jelölték a püspöki tisztre Az Északi Evangélikus Egyházkerület Presbitériuma május 19-én ülést tartott az Országos Egyház székházában dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő és dr. Ottlyk Ernő püspök elnöklete alatt. Vendégként jelen volt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Fekete Zoltán országos felügyelő, továbbá Straub István az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese és Lóránt Vilmos tanácsos. Igeolvasás és imádság után dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő megállapította, hogy az ülés határozatképes. Elsőnek dr. Ottlyk Ernő püspök kért szót. Bejelentette, hogy a Nyugdíjosztály Tanácsánál benyújtotta nyugdíjazási kérelmét 1982. július 1-i hatállyal. Tájékoztatta a presbitériumot, hogy a Magyaroj^zági Egyházak Ökumenikus Tanácsa ugyancsak július 1-i hatállyal ökumenikus főtitkárrá választotta és ezt a tisztséget elvállalta, mivel egyéniségének ez jól megfelel. Egyfelől ez a munka a nemzetközi és egyházközi életre irányul, másfelől lehetősége nyílik a teológiai tudományos munka folytatására ebben a munkakörben. Tizenöt évi püspöki szolgálata után búcsúzik, abban a tudatban, hogy továbbra is kapcsolatban marad az evangélikus egyházzal. A bejelentés után dr. Koren Emil mondott köszönetét dr. Ottlyk Ernő püspöki szolgálatáért. „A nyitott ajtók püspöke volt” — mondotta. Járta a gyülekezeteket és a legkisebb filiákig eljutott. Dr. Nagy István esperes ugyancsak a püspök szórványszolgálatát emelte ki, továbbá a Lelkészi Munkaközösség irányítását, melyben erősödött a tudományos teológiai munka. Blázy Lajos diakóniai ügyvivő-lelkész méltatta a szeretetintézmények- ben végzett munkát és a diakóniai munkások továbbképzését segítő szolgálatot. Felszólalt Kari Károly egyházmegyei felügyelő is. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök arról szólt, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház legnagyobb feladata jelenleg a Lutheránus VilágszöNe'tség 1984-ben Budapesten tartandó nagygyűlésének megrendezése. Erre kell összpontosítani- erőnk legnagyobb részét. Mindenkinek nagyon dinamikusan kell forgatnia azokat a talentumokat, amelyeket Isten neki adott. Különösen is fontos a gyülekezeteknek, a pesbitériu- moknak, a lelkészeknek, az ifjúságnak. általában egész egyhazunknak teológiai felkészítése. Országos Egyházunk elnöksége ezért hívta vissza az ökumertikus főtitkári szolgálatból dr. Pröhle Károly professzort és bízta meg. mint teológiai tanulmányi igazgatót. egvházunk egészének teológiai felkészítésével. Mivel az Ökumenikus Tanács elnöke református, a főtitkári tisztet a jelenlegi rend szerint evangélikus személynek kell betöltenie. Dr. Ottlyk Ernő püspökkel egyetértésben az Országos Elnökség erre a tisztre őt jelölte, aki megköszönve személye iránti bizalmat, a szolgálatot vállalta. így mint nvucdíias püspök tölti majd azt be. Nem búcsúzunk Ottlyk Ernőtől. hiszen mint főtitkár evangélikus egyházunkért is végzi szolgálatát. Maid Káldy püspök méltatta Ottlyk Ernő püspöki munkáját. Kiemelte, hogy már akkor a haladó lelkészek közé állt. amikor még sokan bizonytalankodtak vagy ellenzékben voltak. Nemzetközi szolgálata is jelentős. Elsősorban az Európai Egyházak Konferenciájában végzett munkát, de jelen volt a Lutheránus Világszövetség három nagygyűlésén is. Jelenleg pedig a Keresztyén Békekonferencia Munkabizottságában képviseli egyházunkat. Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese arról szólt, hogy dr. Ottlyk Ernő püspök elhatározása és a főtitkári tiszt vállalása elsősorban az egyház ügye, de magától értetődően érdekli az Állami Egyházügyi Hivatalt is. Mindazt, ami történik, az erők ésszerű átcsoportosításának minősíthetjük. De úgy is, hogy Ottlyk Ernő olyan munkakörben dolgozik majd, ahol személyi adottságait jól érvényre juttathatja. Bízik benne, hogy mint ökumenikus főtitkár is nagyon hasznos és eredményes munkát fog végezni. Kiemelte, hogy Ottlyk Ernő a felszabadulás után, majd az ellenforradalmi nehéz időkben következetesen és hasznosan ségítette az állam és egyház együttműködését, ami nemcsak az állam, hanem az egyháznak is érdeke. Meg kell becsülni azokat, akik ezen az úton haladtak és jelenleg is haladnak. Dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő határozati javaslatot olvasott fel, mely szerint az egyházkerületi presbitérium elfogadja dr. Ottlyk Ernő püspöki tisztéről való lemondását és megállapította, hogy 1982. június 30- ával a püspöki szék megüresedett. A presbitérium határozatban mondott köszönetét Ottlyk Ernő püspöki szolgálatáért. Életére, további munkájára, családjára Isten megsegítő kegyelmét és gazdag áldását kérte. I)r. Nagy Gyula jelölése Dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő a továbbiakra nézve ismertette a püspöki szék betöltésére vonatkozó egyházi törvényeket. ezek között azt is, mely szerint „a püspök .. . választását az egyházkerületi presbitérium úgy készíti elő, hogy az országos egyházi elnökséggel való előzetes tárgyalás alapján, .a magyarországi evangélikus egyház érdekét figyelembe véve jelöltet vagy jelölteket nevez meg a gyülekezeti presbitériumok számára” (ET. II. 91. §). Ennek megfelelően az egyházkerületi felügyelő felkérte dr. Káldy Zoltán püspök-elnököt az országos elnökség javaslatának előterjesztésére, melyet egyeztetett az Északi Egyház- kerület elnökségével. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök a fentiek alapján javasolta az Északi Egyházkerület Presbitériumának, hogy ajánlja a gyülekezetek presbitériumának dr. Nagy Gyula professzor megválasztását a püspöki tisztre. Majd ismertette dr. Nagy Gyula életrajzát és eddigi munkásságát. Pelsőcön született 1918. szeptember 22-én. A győri Bencés Gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait az Erzsébet Tudományegyetem soproni Hit- tudományi Karán végezte. D. Ka- pi Béla püspök avatta lelkésszé Győrben 1940-ben. Ezt követően Németországban volt tanulmányúton. 194.3—1940 között Sopronban volt segédlelkész, majd vallástanár. 1946—1950-ig Pécsett vallástanár. 1950-ben néhány hónapig a győri .Diakonissza Anyaház igazgatója. 1950 szeptemberétől az Evangélikus Teológiai Akadémia rendszeres tanszékének professzora. Közben 1971 augusztusától 1975. márciusáig Genfben teljesített szolgálatot, mint a Lutheránus Világszövetség Tanulmányi osztályának referense, majd 1975. áprilisától — 1980. július 31-ig ugyancsak Dr. Nagy Gyula professzor Genfben az Európai Egyházak Konferenciája Teológiai Osztályának igazgatója volt Kilencévi külföldi szolgálat után hazajött és a Teológiai Akadémia dékánjává választották és ezt a tisztséget tölti be jelenleg is. 1980. november 19-én a Déli, Egyházkerület püspökhelyetteséyé választották meg. Filozófiából Berlinben, teológiából Budapesten doktorált. 1978-ban az Elnöki Tanács a # Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki, az Országos Béketanács pedig kitüntető jelvényt adományozott számára. Tulajdonosa az Orosz Ortodox Egyház Szent Vladimír rendje II. fokozatának. Házasságot 1947-ben kötött Pécseit, Schmidtbauer Margittal. Három felnőtt gyermekük van. Eddigi szolgálatai érdemessé teszik dr. Nagy Gyulát, hogy az Északi Egyházkerület püspöki tisztét betöltse — mondotta Káldy püspök. Bizonyára jó segítséget tud adni az Országos Egyház Elnökségének a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésére való felkészülésnél is. At előterjesztéshez Szebik Imre és Bárány Gyula esperesek szóltak hozzá. Melegen támogatták dr. Nagy Gyula professzor jelölését a püspöki tisztre. Dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő szavazásra bocsátotta a javaslatot. Az Egyházkerület Presbitériuma ellenszavazat és tartózkodás nélkül teljes egyhangúsággal javasolta a gyülekezeti presbitériumoknak, hogy adják szavazatukat dr. Nagy Gyula professzorra. A presbitérium hivatalos körlevélben szólítja majd fel a gyülekezeti presbitériumokat a szavazásra. A .szavazatbontó bizottság elnökévé dr. Nagy István esperest választották. Az ülés dr. Ottlyk Ernő imájával ért véget. Felhívás az l:\SZ közgyűlésének második rendkívüli leszerelési ülésszakához 1. Ezt a felhívást a vallások képviselőinek 1982. május 10— 14-ig Moszkvában az élet szent ajándékának a nukleáris katasztrófától való megmentéséért tartott világkonferenciájáról intézzük Önökhöz, az ENSZ közgyűlése második rendkívüli leszerelési ülésszakának vezetőihez és felelős küldötteihez. 2. A világ mind a hat földrészének 90 országából való buddhisták. hinduk, keresztyének, mohamedánok, shintoisták, sikhek zoroasztriánusok és zsidók vagyunk. Lelkészek, tudósok, filozófusok, orvosok, szociális munkások, pedagógusok, politikusok, államférfiak és sok más foglalkozású emberek. Mint hívőket, egyesít bennünket az a tudat, hogy az élet ajándéka szent és nem szabad megengedni, hogy elpusztítsák. 3. A vallásos emberek százmillióinak nevében, akiket képviselünk, kérjük Önöket, hogy határozott cselekvéssel állítsák meg a fegyverkezési versenyt, tisztítsák meg földünket a nukleáris fegyverek átkától s a jelenleg fegyverkezésre pazarolt óriási erőforrásokat fordítsák egv háború nélküli, békés és igazságos világ felépítésére, mindenki számára emberhez méltó élet biztosítására. 4. Néhúnyan közülünk, mint nem kormányszintű szervezetek képviselői, jelen voltunk 1978-ban az ENSZ közgyűlésének első rendkívüli leszerelési ülésszakán s helyeseltük és támogattuk amaz emlékezetes ülésszak által készített kiáltványt és akcióprogramot, amely a leszerelés felé teendő konkrét lépések számára jó alap biztosításával nem kis mértékben ébresztett reménységet az emberiségben. Néhányaji jelen leszünk a második rendkívüli leszerelési ülésszakon is, amely reménységünk szerint megérleli és diadalra juttatja majd az általános és teljes leszerelés eszméjét és programját. 5. Kérjük Önöket s kérünk minden államot és államszövetséget, államcsoportot és államtöm- böt, hogy először is határozottabban vessék el a konfrontáció és ellenségeskedés politikáját, nagyobb eltökéltséggel és eredményességgel lépjenek az együttműködésnek és a konfliktusok csupán békés eszközökkel való elintézésének útjára. Kérjük Önöktől, mint az emberiség felelős vezetőitől, határozott cselekvéssel gondoskodjanak arról, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a jó diadalmaskodjék a rossz felett; hozzanak merész és eredményes döntéseket a világnak a nukleáris fegyverek fenyegetésétől való megszabadítása végett és vessék meg az alapját egy olyan világnak, amelyben minden egyes ember biztonsága az egész közösség biztonságán alapszik anélkül, hogy fegyverekhez folyamodnának, s amelyben az egész emberiség anyagi és emberi erőforrásait valamennyi nép és nemzet számára emberhez méltó élet biztosítására fordítják. 6. Konkrétabban a következőket kérjük Önöktől: a) az általános és teljes leszerelés felé való első lépésként állítsák meg az őrült fegyverkezési versenyt azzal, hogy megegyeznek a tömegpusztító fegyvereknek a jelenlegi számban való azonnali befagyasztásában; b) dolgozzanak ki egy eredményes gépezetet olyan tárgyalások folytatásához és .határozatainak végrehajtásához, amelyekkel korlátozzák, csökkentik s végül meg is szüntetik a jelenlegi nukleáris és rádióaktív . fegyvereket, kezdve azzal, hogy azonnal megsemmisítik e fegyverkészlet jelentős részét; c) biztassanak egyoldalú, két- és többoldalú lépések megtételére a nemzetközi kapcsolatokban a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése érdekében azzal, hogy lemondanak minden ellenséges retorikáról, hogv ratifikálják és végrehajtják a SALT JJ. egyezményt, hogy azonnal folytatják a stratégiai és taktikai fegyverek csökkentését célzó tárgyalásokat, hogy felelevenítik a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentéséről akadozva folyó bécsi tárgyalásokat, hogy mindenütt megszüntetik és leszerelik a nukleáris támaszpontokat és hogy igénybe -vesznek minden más ilyen rendelkezésünkre álló eszközt; d) határozzák el egy leszerelési világkonferencia összehívását, ahol az államok és nemzetek eredményesen kezdhetik el a már, ■jóváhagyott leszerelési program- mok megvalósítását; e) tárgyalások útján dolgozzanak ki, hagyjanak jóvá és valósítsanak meg mind'en olyan egyezményt, amely törvényen kívül helyez és megtilt minden nukleáris. radiáktfv és vegyi fegyvert, kezdve a valamennyi nukleáris fegyvert eltiltó nemzetközi egyezménnyel ; f) /dolgozzanak ki éá hajtsanak végre egy erőteljes és jól finanszírozott programot a közvélemény mozgósítására a leszerelésért és annak érdekében, hogy a jelenleg fegyverekre költött óriási összegeket az emberiség minden bajának gyógyítására fordítsák, mint amilyenek a szegénység, az éhezés, a rosszul tápláltság, a betegség. a tudatlanság és a munkanélküliség; g) gondosan vizsgálják meg azokat az okokat, amelyek miatt az ENSZ közgyűlésének első rendkívüli leszerelési ülésszaka által elhatározott intézkedések közül eddig csak oly keveset hajtottak végre: dolgozzanak ki új és eredményes intézkedéseket a jóváhagyott akcióprogramm valóraváltá- sára: vizsgálják felül ezt az ak- eióprogrammot úgy. hogy pontosan megszabják azt az időt. amelyen belül egyes szakaszait végre kell hajtani. 7. Az emberiség ma történelmének egyik legdöntőbb válaszútja előtt áll. Ha most nem cselekszünk. előző tetteink kérlelhetetlen logikája a megsemmisülés útjára sodor bennünket, a pusztulásba és kétségbeesésbe, mindenek halálának rettenetes sivatagába. Fontos felelősség hárul Önökre az emberiség sorsáért. Ha most haboznak döntő és bátor tetteket végrehajtani, az emberiséget gyászba és cinizmusba döntik! Ha viszont — ahogy nagyon reméljük és bízunk benne — vállalják a feszültség csökkentésének és a bátor előrehaladásnak merész és jól kiszámított kockázatát, az emberiség örökké hálás lesz Önöknek és mindig magasztalással és köszönettel fog emlékezni történelmi jelentőségű ülésükre. 8. Mint vallásos emberek, imádkozunk nemes vállalkozásuk sikerérért. Mint oly sok ország állampolgárai, kezeskedünk a magunk szerény támogatásáról, valamint több százmillió vallásos ember támogatásáról szerte a vi- lágop az egész emberiség érdekében végzett magasztos missziójukban. Isten áldását kérjük ÜléSÜk-r».