Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-20 / 25. szám

Köszöntjük Rezessy Lászlót t ÄH VASÁRNAP IGÉJE „Cselekedettel és valósággal 1 János 3,13—18 A szerétéiről azt mondja János apostol, hogy az életet teremt, a gyűlölet pedig halált eredményez. Ezeken a végletes következménye­ken belül, mindennapi életünknek is legdöntőbb meghatározója a sze­retet, vagy a gyűlölet. Isten szeretetéből élünk, az emberi gyűlölet pe­dig leginkább keseríti az életünket. Isten szeretetének a megélése győzheti le a gyűlöletet, és teremthet már most olyan életet, amelyet valóban életnek lehet nevezni. A szeretetnek akkor van meg ez a kö­vetkezménye. ha az nem merül ki szavakban és látszatban, hanem „cselekedettel és valósággal” történik. ISTEN KÖZÖSSÉGI ÉLETRE TEREMTETT BERNÜNKET. Vala­kihez, valakikhez tartoznunk kell. Ahol ezt a kapcsolatot a gyűlölet irányítja, ott szenvedés és könny a következmény családban, munka­helyen, társadalomban. Nem kell messzire mennünk a példákért, ta­pasztalatból tudjuk, hogy mit rombol a békétlenség égy-egy kisebb közösségben, vagy a háború lehetősége az egész világban. Embervilá­gunkat — kicsinyen és nagyban egyaránt — a szeretet erős köteléké­vel akarja Isten egyben tartani. Ö ezért 'még egyszülött Fiát is adta. Tőlünk is azt várja, hogy úgy tegyünk meg egymásért mindent, hogy abból valóságos, testvéri közösség származzék. ISTEN CSELEKVŐ ÉLETRE TEREMTETT BENNÜNKET. Mun­kánk, tevékenységünk nem választható el a másik embertől. Nem mindegy azonban, hogy tetteinket a gyűlölet, vagy a szeretet irányít­ja. A gyűlölet megbénítja az értelmes cselekedetet. A „telhetetlen dühből” végzetes következmények származnak. A segíteni akaró, meg­bocsátani is tudó szeretet viszont hatalmas eredményekre képes. Egyik ilyen eredmény már maga az a meglátás is, hogy mit kell ten­nünk. Elrontott emberi kapcsolatok „megjavításában”, vagy az egész társadalomért, az emberiség boldogabb életéért érzett felelősségünk­ben „találékonnyá” tesz a szeretet. Mindig megtaláljuk a feladatun­kat, nem süllyedünk sohasem bénult tétlenségbe. ISTEN FÉLELEMMENTES ÉLETRE TEREMTETT BENNÜNKET. Mégis sok ember élete tele van rettegéssel. Nyugtalanít az események alakulása, a másik ember magatartása, a magunkra fnaradás lehető­sége, és még sok más ok eredményez félelmet és aggodalmat. Milyen sok hiábavaló próbálkozás történik arra nézve, hogy nyugodt, boldog életet élhessünk. Felcsillanó reménységek után még mélyebbre zuha­nunk, csalódások őrlik fel sokszor a legjobb szándékú próbálkozá­sainkat. János apostol azt mondja: „Mi tudjuk, hogy átmentünk a ha­lálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket.” Még a leggyötröbb fé­lelemben, a haláltól való félelemben is a szeretet ad biztonságot. És ha ezt alapjaiban hittel fogadjuk félelmeink elűzésére erőforrásnak, akkor számtalan megnyilvánulási formában élhetjük át naponként, hogy a szeretet valófcan megszabadít a félelemtől. Kiegyensúlyozottá, tartalmassá, nem utolsósorban másoknak szolgálóvá válik az éle­tünk. Mert ne másoktól várjuk a szeretetet a saját nyugalmunk érde­kében, hanem mi tegyünk meg mindent azért, hogy a körülöttünk le­vők élete félelemmentes legyen. Ha megismerjük Isten szeretetét, és ha el tudjuk mondani az apostollal, hogy „mi tudjuk ...”, akkor Isten iránt való hálánk kifejezésére nem is találhatunk jobb lehetőséget, mint hogy szeretjük embertestvéreinket. ISTEN ÉLETRE TEREMTETT BENNÜNKET. Nem csupán arra, hogy több-kevesebb évtizedig létezzünk, s aztán elsüllyedjünk a mú­landóságba. Bibliai kifejezéssel: örökéletre teremtett bennünket Is­ten. Ezt az életet semmisíti meg a gyűlölet, s ebből kap ízelítőt az, aki­nek békétlenségben tejik az élete. Szoktuk is mondani: „Pokol az éle­te.” Viszont — ha homályosan és töredékesen is — az örökélet békes­ségéből kapunk ízlítőt a szeretet gyakorlása közben már most, földi életünkben. Ilyen nagy a tétje a szeretetnek, vagy a gyűlöletnek: élet, vagy halál. Ezért nyitogatja Isten igéje újra meg újra a szemünket a Jézus Krisztusban nekünk ajándékozott, legnagyobb szeretet meglá­tására, hogy elrohanó életünkben ebből az ő örök szeretetéből éljünk, nemcsak elfogadva azt, hanem „cselekedettel és valósággal” tovább adva, hogy másoknak is életük, örök életük legyen. „Te vagy a szeretetnek remeke, ó, Uram, E földön minden elvész, életünk is elrohan. De örök a szeretet, halál ellen paizs, A szeretet átnyúlik a másvilágba is.” (446. ének 5.) Bárány Gyula Imádkozzunk! Urunk! Világosítsd meg Szentlelked által számunkra azt a te leg­nagyobb szeretetedet, amelyet Jézus Krisztus elküldésével cseleked­tél velünk. Engedd meglátnunk, hogy ez az egyetlen igaz szeretet, amely valóságosan segít rajtunk. Ezt meglátva késztess bennünket is igaz, valóban segítő, cselekvő szeretetre embertársaink iránt. Hogy így boldogabb, békésebb életet élhessünk a földön, s szeretőiünkkel munkáljuk már most az örök élet örömét. Ámen. Szobájába lépve egy remekbe- készült írószekrényen és persze a pedálos zongorán akad meg a sze­mem. — Rendszeresen gyakoriok raj­ta, ül fel a padra mosolyogva. Tréningben kell lennem, hiszen még magam is tanítok . .. — Bevezetésül egy nagyon rö­vid életrajzi áttekintést kérnék tőled — kezdem a beszélgetést Re­zessy Lászlóval, a Budahegyvidéki Énekkar karnagyával, akit la­punk megbízásából 70. születés­napja közeledtével kerestem fel. — Csetneken születtem. Zongo­ra volt a házban, de 19 éves koro­mig elsősorban hegedülni tanul­tam. Komoly zenei indíttatást a sárospataki diákévek hoztak, ahol a tanítóképzőt végeztem. Meste­rem Kodály Zoltán évolyamtársa, Kovács Dezső volt. Kezembe adja zeneakadémiai indexeit, okleveleit. Ezeket la­pozgatom miközben tovább beszél: — Az akkori állástalan világban nagy szó volt, hogy elnyertem a cinkotai tanítói állást, az akkori evangélikus iskolában. 1932—35 között tanítottam itt, de közben megkezdtem kántori szolgálato­mat is. Előskör Gödöllőre jártam át, majd a Budahegyvidéken kán- torizáltam. A cinkotai évek alatt jártam a zeneakadémiára, ahol az orgonatanszakot és azzal pár­huzamosan a Protestáns Egyház­zenei Tanszakot végeztem el. Négy év űtán elnyertem az egyházkar- nagyi oklevelet. Elvégeztem a kö­zépiskolai énektanár-képzőt is. Jelentős még, hogy mint a Fővá­rost Énekkar tagja egy igen szín­vonalas 250 tagú kórusban éne­kelhettem a legkiválóbb karmes­terek keze alatt. A Horváth Mihály téri bemuta­tó iskolában kezdtem az énektaní­tást. 1948-tól a Budapesti Peda­gógiai Főiskola zenei tanszékének vezető tanára lettem. 1946—49 kö­zött a Zeneakadémia tiszteletdí­jas tanára voltam. 1956-ban főis­kolai tanárként Pécsre, majd 1959-től Egerbe kerültem. Innen mentem nyugdíjba 1975-ben. — Milyen munkáid jelentek meg? Válasz gyanánt átnyújt néhány kötetet: egyiknek témája a ba­rokk zene elemzése, a másiknak a címe: Partitúraolvasás”. — Beszélj valamit egyházzenei munkádról. 1937-ben szerveztem meg a bu­dahegyvidéki kórust, amelyet je­lenleg is vezetek. Ennek kapcsán alakult meg a budahegyvidéki egyházközség is. Közben Zugló­ban és Kőbányán is vezettem énekkart. Bach és Bach elődei töltötték be főleg életemet és munkásságomat. Egész életemet átszövi a gyűjtögető munka: egyházi kórusműveket gyűjtök ,és fordítok magyarra. Ezt mondva sorban emeli le a polcról a kéziratos gyűjteménye­ket. Kivétel az első az „Advent­tól Adventig”, amely nyomtatás­ban is megjelent és énekkaraink is jól ismerik, szeretik és hasz­nálják. Egy következő gyűjtemény strofikus szerkesztű műveket tar­talmaz, mintegy az „Adventtól Adventig” sorozat bővített válto­zatát jelenti. Hosszabb műveket tartalmaz „Motetta-gyűjtemény”. Ennek végén orgonakíséretes mű­vek is vannak. Érdeklődéssel lapozok bele a „Kantáta-gyűjteménybe”, külö­nösen Buxtehude-mű ragadja meg figyelmemet pompás magyar for­dításban Rezessy Lászlótól. A „Bicinia evangélica” gyűjtemény kétszólamú, a „Tricinium” három- szólamú egyházi műveket tartal­maz. — Ez az életem termése — mondja mosolyogva —, és itt van a betakarítás ideje. A gyönyörű gyűjteményeket la­pozgatva — amelyben magyar szerzők művei is vannak szép­számmal — egy-két dolog azon­nal megragad: minden művet magyarra fordít, hogy a gyüleke­zet felé ez a kóruszene igeszolgá­latot végezhessen. Azután feltű­nik a rendszerező hajlam is; kü­lön csokorba gyűjti a rövidebb, könnyen tanulható műveket, kü­lön a hosszabb, nehezebb motet­taszerű anyagot. — Mit jelent neked az egyház­zenei szolgálat? — Benső, lelkiszükségletem ez —, hangzik az egyszer, szívből jövő, mély tartalmú válasz. — Mi ,a zene szerepe a tem­plomban? — A zene nem díszít az isten­tiszteleten, hanem igeszolgálatot végez. Ezt a munkát csak hűsége gél lehet végezni. „Megszállott­ként” kell dolgozni, kezdő és fia­tal egyházzenészeinknek is csak ezt tudom tanácsolni. — Mi volt életed lenagyobb ze­nei élménye? — A Budapesti Ének és Zene­egyesület előadásában Bach Má­té passiója, Lichtenberg Emil ve­zetésével — hangzik a határo­zott válasz. Saját kórus-munkám legszebb emléke talán Schülz: „Téged áldunk”... c. művének előadása (1948). Az akkor 60 tagú budahegyvidéki kórussal énekel­tük az Országos Protestáns na­pok keretében a Szabaság-téri re­formátus templomban. Rezessy László szavait áttüzesíti az evangélikus korálok szerelme. Fiatalon szívta magába ennek a EZEN A CÍMEN indított műve­lődéstörténeti sorozatot gyerme­keknek a Magyar Rádió. Az adá­sok során szóba kerültek már olyan személyek, akikről az átla­gos műveltséggel rendelkező em­bernek többet vagy kevesebbet il­lik tudni. Ezek lehetnek valóságos történeti személyek vagy esetleg kitalált, irodalmi művekben meg­rajzolt alakok. Nem mindenki egyformán tájékozott pl. a Bib­liában szereplő személyek felől. Sokszor tapasztalható, hogy a hét­köznapi beszédben, irodalmi s képzőművészeti alkotásokban fel­felbukkanó bibliai személyek egy­általán nem ismeretesek sokak előtt. Többször használunk bibliai eredetű fogalmakat, amelyek eredeti jelentéstartalma nem köz­ismert. Ezeknek a megmagyarázá­sa szükséges, annál is inkább, mi­vel ezeket a bibliai neveket, fo­galmakat sokszor átvitt, jelképes értelemben is használjuk. A fia­taloknak szóló rádióadás-sorozat ezt a célt tűzte maga elé. JÉZUS SZEMÉLYÉT, ÉLETÉT a keresztyén ember a Bibliától ismeri. Bibliát nem olvasó ember­nek sokkal kevesebb ismerete le­het róla. Ezt mutatta az a rádió­adásban elhangzott beszélgetés, amelyikben az derült ki, hogy a megkérdezettek nem ismerték a bethlehemi gyermekgyilkosság történetét. Ezzel együtt természe­tesen azt sem tudták, hogy Heró- des attól a Messiástól féltette ha­talmát, akinek megszületéséről hírt kapott. Ugyanígy magyará­zatra szorult a Messiás elnevezés is. Ez a név, ami mai nyelvünk­ben jelképként, átvitt értelemben is használatos, kortörténeti isme­retek nélkül egyáltalán nem ért­hető. Tudni kell azt, hogy a bibliai zsidó nép története során a kirá­lyok felszentelése olajjal való megkenés által történt. így lett a király felkent (héberül:, messiás, görögül: Krisztos). Az asszír—ba­bilóniai fogság idején sokat szen­vedett zsidó nép nagyon várta azt a Messiást, aki megszabadítja és boldoggá teszi Izráelt. Az ótestamentomi háttérből bontakozik ki Jézusnak az alakja. Ö az a Messiás, aki a próféták jövendölésének megfelelően a Dávid házából, az ő leszármazot- taként jött el. Az evangéliumok ennek a dávidi származásnak az igazolására közük Jézus nemzet­zenének mindén szépségét. Termé­szetes hogy tevékenyen részt vett rövidesen megjelenő énekesköny­vünk előkészítésében is. Erről így beszél: — Én a prozódiai munkát vé­geztem. Feladatom .volt, hogy a zenei és szövegi hangsúly helye­sen jöjjön össze. Nagyon kényes és nem könnyű feladat. Sok éven át, becsülettel dolgoztunk . . . — Terveid? — Életem munkáját: kórus-for­dításaim gyűjteményét szeretném betakarítani. Emellett vezetem a budahegyvidéki kórust, azzal a kéréssel, hogy jó lenne egy kis fiatal utánpótlás, hiszen a hűsé­ges kórus lassan bizony kiöreg­szik . .. Rezessy László egyházzenei munkájához —, amely saját szá­vai szerint: igeszolgálat — kívá­nunk további erőt, egészséget és Isten áldását. Köszönöm a beszél­getést. Gáncs Aladár ségtábláját. Mindezt az ismeretet közölte a rádióműsor, s ezzel nagy szolgálatot tett a Messiás fogal­mának a kortörténeti viszonyok­ból való megértése tekintetében. Amellett,, hogy a történelem ese­ményeinek a felvázolásával vilá­gos képet kaphatott a hallgató a Messiás-váró reménységekről, a messiási üdvkort meghirdető pró­fétai igékből is bőven hangzottak el idézetek, Ézsaiás és Jeremiás könyvének legszebb részei. A MESSIÁS-FOGALOM a múlt század óta új jelentést is kapott. Adynak A magyar messiások című versében a szót jelképként használja, s azokról beszél, akik Krisztushoz hasonlóan vállalnak szenvedést másokért. A képzőmű­vészetben is jelentkezik a Mes­siás-fogalom átvitt értelemben való kifejezése. Munkácsy Mihály, Kernstock Károly és Poór Berta­lan művészetében is tapasztalható a társadalmi messianizmus ábrá­zolása. Derkovits Gyula Utolsó vacsora c. képén Jézus helyén a festő képmása látható, kifejezve ezzel azt a gondolatot, hogy a világ megváltásában a művészet­nek van jelentős szerepe. Érdemes a rádiósorozat adásai­ra figyelni. Mindennapi beszé­dünkben gyakran előforduló ne­vek és fogalmak telnek meg tar­talommal. Azt nem kell ezektől a műsoroktól várnunk, hogy ezek a keresztyén értelemben vett b't terjesztését szolgálják. Abban a vonatkozásban viszont segítenek, hogy elvezetnek azokhoz az ala­pokhoz, amelyeknek ismerete az általános műveltséghez is szüksé­ges, s ugyanakkor ezek a keresz­tyén hit alapját is képezik. Vető Béla — GYÉKÉNYES. Pünkösd ün­nepén az ötven évvel ezelőtt kon­firmáltak együttesen vettek úrva­csorát és adtak hálát megtartatá- sukért. Istennek. Az évfordulón ünneplőket Bándy István lelkész, Horváth Lajos egyházmegyei fel­ügyelő és Kiss Éva köszöntötték. Ez alkalomból a jubiláló konfir­mandusok 6000,— Ft-ot adomá­nyoztak a gyülekezet céljaira. „Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte Lel- kemet”, — Szentháromság ünnepe után a 2. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 14, (15) 16—24; az igehirdetés alapigéje: 1 Jn 3, (13) 14—18. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Jú­lius 4-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház félórá­ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet GYŐRI GÁBOR iharosbe- rényi lelkész. — KAJÁRPÉC. a gyülekezet május 9-i közgyűlése egyhangú­lag megválasztotta lelkészéül Jan- kovits Béla bobai lelkészt. Be­iktatása június 13-án volt Bárány Gyula esperes szolgálatával. — ACSÁD. Május 30-án, a pün­kösdi istentisztelet után búcsúzott el a gyülekezet Boros Júliannától, aki a gyülekezet buzgó tagja, pres­bitere és lapunk hűséges olvasója volt. A győri szeretetotthonba köl­tözött. Egyházához való hűségét Weltler Sándor lelkész és Boros István felügyelő köszönte meg. — ERDÖKÜRT. A tisztségéről hat évi szolgálat után betegség miatt lemondott Haviár Mihály felügyelő helyére a gyülekezet Proksza Pál Sz. presbitert, régeb­ben volt egyházfit választotta meg felügyelővé. Beiktatását ün­nepi istentisztelet keretében pün­kösd ünnepén végezte Maröti Já­nos lelkész. „Szolgáljatok az Űr-; nak Örömmel”. Még kapható Dr. Muntag Andor: JOB KÖNYVE exegézise Ara: 255,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon Elfriede Mörlin: ÖREGSÉG Lépést tartva az idővel, csendben érkezem, akár készen fogadsz engem, akár védekezel ellenem . .. s csak a halál veszi le rólad terhem. Láss szívesen, ha kedves életed! Mint Isten követe, elvárhatom. Minden bölcs, ki engem megszeretett, derűs mosollyal ment az utakon. Mert Isten kegyelme fényében jár örömben, fájdalomban csendesen, ki szürke ruhám békén hordja már. Ne védd magad! Mint barát, érkezem. Németből ford.: Túrmezei Erzsébet Képek és jelképek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom