Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-13 / 24. szám

Istentiszteleti rend

Húsz évvel ezelőtt, 1062. április 7-én Budapesten hunyt el az iparossorból tanítóvá lett k'öltő és író Bakó József. Jeles irodalmárrá érésének egyik állomáshelyén Orosházán, a Szántó Kovács Múzeum két termében nyitotta meg a napokban — a kegyeletes évfordulóra emlékezve — Fábián Zoltán író, a mintegy félezer dokumentumot felvonultató reprezentatív Bakó-kiállítást.

hetjük az általa használt cipészmesterség szerszámait; és görbe- botját, mellyel nyári iskolai szünetekben bebarangolta fél Európát.

Bakó József tanított Tabon, az Orosháza melletti Monori tanyákon, Békéscsabán és Pilisen. Munkásságában elsősorban az iparos- és parasztélet gondjai foglalkoztatták. Szívós önműveléssel megszerzett rendkívüli tóBudapestcn, 1982. június 13-án

Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Karoly, de. 11. (urv.) Pintér Karoly, du. 5. Pinter Karoly, du. ii. Szereiet- vendegseg: Hafenseher Károly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Mun- lag Andorne. Dózsa G^yörgy út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán, üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaiy Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 1U Veöreös Imre. Vajda Peter u. 33. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. tél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci ut 129. de. negyed 10. Smideliuszné Dro- óina Erzsébet. F’rangepan u. de. 8. Smideliuszné Drobina Erszébet. Üj- pcst de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle telep de 8. Bonnyái Sándor. Pestújhely de fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkola de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosiidét de. 11. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 0. Nagy László. Torockó tér de. fél 9 Nagy László. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10 Görög Tibor. XII.. Tartsav Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Budakeszi de. 8. Pest hidegkút de. fél 11. Modort u. 6. de. 10. Kelenföld tie. 9. (úrv.) Bencze Imre., de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. (úrv.) Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok dr. 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— 1947 előtti hasznait levelezőlapokat. borítékokat, tábori postát, r.é- lyeggyűjteményeket veszek. Cornides bélyegkeresftedö. 1067 Budapest, Lenin krí. 79. Telefon: 121-589. •

— VIDOVSZKY BÉLA BARÁTI KÖRE — a művész születésének lövő évi centennáriuma alkalmából — megkezdte festményeinek felkutatását és katalogizálását. Ezúton is kérik a Vi- dovszk.v-festmények tulajdonosait, hogy a képek adatait (méret. téma. évszam) szíveskedjenek beielentcni s kővetkező címre: Vidovszky Baráti Kör. Budapest, Üllői t 54—56. VI. 51. 1032.

evangélikus elet

A Maeyarcrszag: • Evangélikus Egyház Sajt.oosztaivanak lada Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi Gvőrgy

Felelős kiadó:

Harkányi László

Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1088 Budapest vili.. Puskin u. 13. Teiefcn: 142-014

Csekkszámlaszam: 516—20 412—VII]

Előfizetési ar: egy évre 240.— Ft Arusúla a Magyar Posta

index: 3; 311

ISSN 9133—1303

82.1270

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs maeasayomás

Felelős vezető:

Soproni Béla vezengazeató

„Aki titeket hallgat, az engem hallgat, és aki titeket elutasít, az engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem” (Lk 10,16).

VASÁRNAP. — „Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett az Űr veled. és hogyan könyörült meg rajtad” (Mk 5,19 — Zsolt 94.18 — Lk 16,19—31 — Zsolt 37,1 —

20). Jó dolog megtapasztalni —Jézus szeretet, bűnbocsátó hatalmát. Szívesen maradna az ember mindig Jézus szeretetének erőterében. Hogyan lehet Jézus közelében maradni? Ennek a meggyógyult embernek * megmondja Jézus: amit kaptál, add tovább! Az van hozzá legközelebb, aki viszi evangéliumát másokhoz. Az evangélium továbbadása, szeretetének folytatása embertársaink között —, vagyis Jézus szolgálatának végzése tart meg Jézus közelében. „Amit Krisztus tett s tanított, Csak hirdesd s cselekedd azt, így országát gyarapítód, s lelsz benne erőt, vigaszt. Kerüld az ámítok tanát. Mint veszedelmes nyavalyát, Vigyázz, megront, s rabbá tesz” (351,8.).

HÉTFŐ. — „Ne kívánd felebarátod feleségét!” (5Móz 5,21 — Ef 5,2.3 — 2Tim 3,14—17 — Ef 5,1— 14). Isten tízparancsolata védi életünket, embertársainkhoz való viszonyunkat, az emberi közösséget. A hatodik parancsolattal is és ezzel a tizedikkel is a házaséletet és a családi közösséget bástyázza körül. A „ne kívánd” arra mutat, hogy a bűn nem a cselekvés pillanatában, hanem már a szívben és a gondolatokban történt megfogalmazódásakor elkezdődik. Ezért kel] már a kívánság ellen felvenni a Harcot, mert semmiféle mesterkedéssel nem igazolható a nyomában következő házasságtörés, válás. Isten Lelke' indítson arra. hogy inkább segítsük egymást abban, hogy mindenki megtarthassa házassági esküjét. „Mi Jézusunk. ó, el ne hagyj. Tanács, segítség csak te vagy Mindennemű szükségben. Dicsérni fogunk tégedet. És áldani szent nevedet E földön és az égben. Jövel, Közel Légy mihozzánk, hogy hozzon ránk házasságunk Áldást, melyet tőled várunk” (467, 4. v.).

KEDD. — „A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az Ür a magasságban” (Zsolt 93.4 — Mk 4, 39 — Jón 1,1—10 — Ef 5,15—21). Teremtett világunknak számtalan sok szépségét láthatja szemünk. A legnagyobb nyárban is hófödte hegycsúcsok, a nagy magasságból lezúduló vízesések, vagy a tenger vizének sejtelmes morajlása — mind fenséges látvány, tapasztalás. De mindezek csak halvány sejtetöi Istenünk fenségének, erejének, hozzánk hajló szeretetének, örökkévaló hatalmának. Halljuk meg hívását! Nem csodátokat — követőket keres. „Szent vagy, Urunk Istenünk, Szent vagy

seregeknek Ura! Bajban hű segítségünk; Ég és Föld és tenger árja Teljes dicsőségeddel: Mind Urának énekel” (702,3. v.).

SZERDA. — „Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek” (Zsolt 81,8 — Jn 4,53 — Jón 2,1—11 — Ef 5,22—33). Isten népének számtalan sok tapasztalata volt arról, hogy a kiáltás, az imádkozás nem pusztába kiáltott szó. Istennél mindig kész a segítség. Ami az atyákkal történt és ami saját tapasztalatuk volt, azt mindig továbbadták utódaiknak. Arra is gondolnunk kell, hogyha hiányzik az ilyen tapasztalatunk, vajon nem az imádság maradt-e el? „Csak te vagy most is, akit kívánunk, S nagy szükségünkben buzgón imádunk; Nincs kívülötted senki gyámolunk, Földön, sem mennyen nincs más tá- maszunk’\264, 3. v.).

CSÜTÖRTÖK. — „Alaktalan testemet már látták szemeid, könyveiben minden meg volt írva, a napok is, melyeket nekem szántál” (Zsolt 139.16 — 2Tim 1,9 — Jer 8,8—H — Ef 6,1—9). Isten mindenhatóságát és mindentudását sokszor csak a nagy összefüggésekben keressük. Pedig szem- - Íves életünk is tükrözi. Fogantatásunk pillanatától kezdve, e világra érkezésünk, napjaink, éveink száma, életünk vége — mind nyilván van öelőtte. De még több is, mert kezdettől fogva elvégezte, hogy Jézus által megvált, újra gyermekévé tesz és üdvözít. Legyen néki hála ezért a szereteté- ért! „Hatalmadat amikor meggondolom. S bölcsességed elmán- mel megfontolom: Dolgaidat oly nagyoknak találom, Hogy imádva leborulok, s csodálom” (5.3. v.).

PÉNTEK. — Azt mondják; „Elveszett a reménységünk, végünk van. Tudjátok meg: Lelkemet adom belétek, életre keltek” (Ez 37,11.14 — Jn 6,63 — Ez 3.22—27

— Ef 6,10—24). Csalódás és kudarc befullaszthatja emberi reménységünket; úrrá lehet rajtunk az érzés: nincs tovább! De Istennél semmi sem lehetetlen! Lelke által az élettelent élővé, a csüg- gedőt reménykedővé, az önzőt szolgáló testvérré formálja. „Ö adjon vidám új szívet A régi helyéibe, És vessen gondot, félelmet Tenger mélységébe” (711, 5. v.).

SZOMBAT. — „Így fogják nevezni : Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézs 9.5 — Jn 10,29— 30 — Préd 12,1—8 — Bír 1.1—3. 17—21. 27—29). Jézusról szól a prófécia, akinek tanácsa biztos. Akinek ereje éppen a kereszten,

— erőtlenségében — mutatkozik

meg. Örökkévalóságból jött és oda távozott. Legfőbb akarata pedig, hogy béke legyen és ezt munkálja követői által is! „Kik a halálnak árnyékában járunk, Te vagy, ó, Jézus tündöklő világuhk; Békesség útján, míg a mennybe érünk, Te vagy vezérünk” (122, 6. v.). Tóth-Szöllős Mihály

Bakó József (1896—1962)

Bakó József a Vas megyei Ne- mescsón született 1896-ban, evangélikus zsellérszülők gyermekeként. Másfél évtizedig mint cipészsegéd dolgozott. A húszas évek közepétől jelentek meg versei, előbb a helyi és megyei fórumokon, később a Nyugatban, a Pesti Naplóban, a Harangszóban, a Protestáns Szemlében és más egyházi lapokban is. Dr. Kapi Bélának a dunántúli egyházkerület püspökének jelentős anyagi ségítségével külön engedéllyel, 34 éves korára végezhette el a Sopronban a tanítóképzőt.

A Beck Zoltán irodalomtörténész-tanár által rendezett színvonalas kiállítás értékét növelik az eredeti kéziratok, levelek. Ott van tucatnyi önálló kötete, az 1927-ben Szombathelyen megjelent Árva kalászok c verseskönyvétől kezdve egészen- a halála után kiadott Följebb a kaptafánál (1964) c. önéletrajzi regényéig. Csak megindultsággal szemlél— PESTÚJHELY. Általános tisztújitás volt a gyülekezetben. Ennek keretében iktata be tisztségébe pünkösd ünnepén Hódos Árpád másoíjfelügyelőt, Márkus Jenő másodgondnokot, dr. Klen- ner Aladár jegyzőt, Barabás Miklósáé pénztárost, ifj. Laukó János számvizsgáló bizottsági tagot, továbbá Bottyán Jánosné, Éden József né, Kozma L ajosné, Németh Imre és Urbin Istvánná presbitereket Sghreiner Vilmos, a gyülekezet lelkésze — Június 13-án délután 5 órakor szeretetvendég- séget rendez a gyülekezet a Rákospalota Máv telepi református

iékozotfságával kereste a tehetségének leginkább megfelelő formát.

1945 tavaszától, haláláig a fővárosban élt. Előbb a Nemzeti Parasztpárt Pedagógus Csoportjának egyik vezetője volt. majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban teljesített szolgálatot. Később a Köznevelés szerkesztőségében, a Pestvármegyei Szabadművelődési Hivatalnál, az MTA Könyvtárában, illetve nyugdíjazásáig az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott.

A kiállítás megnyitásán részt- vett Bakó élete utolsó két évtizedének hű társa, felesége Rozson- day Vilma, R. Károly lelkész lánya is.

A. kiállítást a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítás- rendezői kivitelezték, a fotókat Váradi Zoltán készítette.

ifj. Koszorús Oszkár

templomban (XV. Széchenyi u. 16.) Ezen a világvallások képviselőinek moszkvai konferenciájáról tart előadást Viczián János baptista lelkész, a Szabadegyházak Tanácsának főtitkára, az Ökumenikus Tanács titkára. Erre az alkalomra a gyülekezet elnöksége minden érdeklődőt szeretettel hív és vár.

— ELTARTÁSI szerződést kötne katona fiát eEyedül nevelő özvegy asz- szony Budapesten élő, magányos személlyel. „Megértés” jeligére a kiadóhivatalba.

Az élőlények nagy rendszerezője

K^tszázhetvenöt éve fvzii letelt Carl von Linné

Az élőlények gazdagsága, változatossága szinte kimeríthetetlen. Kézenfekvő tehát az emberiségnek az a régi törekvése, hogy a sokféle növényt és állatot valamilyen egységes, áttekinthető rendszerbe foglalja. A döntő fordulatot ebben Linné munkásságának köszönhetjük.

CARL VON. LINNÉ 1707. május' 23-án született a dél-svédországi Rashultban. Apja Nils Linnaeus evangélikus lelkész volt. Fiára nemcsak azzal volt nagy hatással, hogy a pietizmus szellemében nevelte, hanem azzal is. hogy parókiája köré a vidék legszebb kertjét ültette, az akkori korban elérhető különleges fákkal, bök-, rokkal, virágokkal. Az ifjú Linnaeus' 1717—1726 között a közeli Vaxjöben járt_ gimnáziumba és teológiára. Ez utóbbi iránt azonban nem tanúsított különöseob érdeklődést; minden idejét a természet, főleg a növények megfigyelésének szentelte.

Johan Rothman växjöi orvos és gimnáziumi tanár, családjuk barátja tanácsolta neki, hogy a lundi egyetemre menjen orvostudományt tanulni. 1728-ban az uppsa- lai egyetemre ment át, ahol Olof Celsius orvos, természettudós, a híres csillagász nagybátyja pártfogolta. Itt a botanikus- kertben segédkezett. 1730-ban és 1732-ben Norvégiában, a Lappföldön és Finnországban tett tanulmányutat. 1734—1735- ben Hollandiában tanult, és szerezte meg orvosi diplomáját. Itt jelent meg 1735-ben Systema Naturae (A természet rendszere) című műve. az akkoriban ismert növények, állatok és ásványok rendszere, amely nevét ismertté tette. Ezután egy ideig Amszterdam polgármesterének főkertésze Volt. Párizs,, London és Oxford meglátogatása után visszatért hazájába.

1738-ban Stockholmba költözött, ahol híres orvos lett. Feleségül vette Sara Luisa Moraeust, a falusi bányaorvos leányát, akit még külföldi tanulmányai előtt jegyzett el. 1741-ben Uppsalában az anatómiai, majd a természetrajz tanszék professzora lett. A svéd tudományos akadémia alapító tagja, és első elnöke volt. 1754-ben, munkásságának elismeréséül nemességet nyert, Linné néven. 1764-ben megbetegedett, az oktatói munkát fiára, az ifjabb Carl von Linnére bízta, és birtokára, Hammarb.v-be vonult vissza. Itt halt meg 1778. január 10-én. Az uppsalai székesegyházban íe- mettélj el.

LINNÉ MŰKÖDÉSE a botanika terén a

legjelentősebb. Rendszere mesterséges, mert kiragadott bélyegeket: a növények porzóinak, termőinek számát, felépítését vette alapul. A növényeket 24 osztályba sorolta. Művét eszköznek tekintette a természetes rendszer megalkotásához, mert maga is látta, hogy a rokonsági viszonyokat nem fejezi ki kielégítően. Munkáit rendkívüli alaposság, és kiváló megfigyelőkészség jellemzi. Species Plantarum • A növények fajai) című művében (1753) 8500 növényfajt írt le. a Systema Naturae 1757- ben megjelent tizedik kiadásában pedig 4600 állatfajt. Ö vezette be általánosan a kettős nevezéktant, amelyben az első név a nemzetséget („vezetéknév”), a második pedig a fajt („személynév”) jelöli.

1751-ben megjelent Philosophia Botani- ca című művében fejtette ki á fajok keletkezéséről vallott felfogását. Híressé vált megállapítása szerint annyi faj van, amennyit Isten kezdetben megteremtett. Idővel azonban ő is meggyőződhetett ennek az állításnak helytelenségéről. Kertészkedés közben azt tapasztalta, hogy a termesztett növények megváltoznak: elkorcsosulnak, vagy éppen ellenkezőleg: több termést hoznak, nagyobbak lesznek, mint vadon élő őseik. Keresztezéssel maga is új fajtákat hozott létre, amelyek már jelentősen különböztek az általa a teremtés kezdetén megalkotottnak vélt fajoktól; ősöktől. Műveiben 1762-től kezdve már elhagyja a fajok változatlanságáról szóló megállapítást, és lehetségesnek tart bizonyos fejlődést az egyes osztályokon, típusokon belül. Munkássága döntő fontosságú, és szükségszerű volt a biológia tu^ dományának fejlődésében, így például Darwin evolúciós elmélete számára.

MÜVEINEK FONTOS SZEREPE VOLT Kitaibel Pálnak (1757—1817), a magyarországi növénykutatás úttörőjének munkásságában. Linné rendszerét magyar nyelven az 1807-ben kiadott Magyar Fűvész- könyv tette ismertté, amelyet Diószegi Sámuel református lelkész sógorával, Fazekas Mihállyal, a Ludas Matyi szerzőjével közösen írt.

Mint már említettük, Linnét a teológia tudománya helyett már fiatalkorában is inkább a természet érdekelte Mégis, életének legmélyebb meggyőződése szerint „a teremtett világ célja az, hogy az ember, és csakis az ember felismerje benne Isten nagyszerűségét”.

ifj. Szentpétery Péter