Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-06 / 23. szám

A szent család Három olyan kéo volt gyermek­korom bibliájában, amelyeket kervenceimnek neveztem. Az egyik az ótestamentumi Ruth ké­pe, akit csodálatosan szépnek lát­tam. a második egy kisfiú arca. aki álmából ébred és éppen azt mondja: szólj. Uram, hallja a te szolgád. A harmadik kép — és oda volt betéve a titkos jelzésem: — a szent család képe. Mária ül. ölében a kis Jézussal, mögöttük József áll. Festőket, szobrászokat, költőket ihletett meg ez a hán- mas, de én akkor azt hittem, hogy ez a felfedezés csak egyedül az én titkom, ezt a csodálatos együt­test. nagy közösségek legkisebb egységét, a családot, én fedeztem fel. És titokban, ha szüléimét együtt láttam, anyámat átölelve az ölébe ültem és arra gondol­tam, íme, itt ül a szent család. De ez már nagyon régen volt. A minap egy fiatal házaspárnál voltam. Kicsi szoba-konyhás _ la­kásuk van, amelyet maguk búto­roztak be. maguk szépítgették. tervezgették, hogy legyen háló­szoba. gyerekszoba, dolgozószoba _u egyetlen kicsinyke helyiség­hoz siet a magafajta apróság. A lába előtt megáll, kisíejét feleme­li s úgy kacag örömében, olyan édesen, hogy még a szívverésem is mintha megállna, hogy ne za­varja meg. A férfi kétkarjába nyalábolja. összegvömöszöli hajlé­kony kis tagiait. ott csókolja, ahol éri. Aztán hárman odaülnek édes- nva lába elé a karosszékhez. Szótlanul nézem őket. A szent család jut az eszembe, bibliai ké­peim legkedvesebbike. Valahogy így ültek ők is együtt. Lerí róluk, hogy szeretik egymást. Talán túlzott a manapság any- nvit emlegetett családok felbom­lása probléma, gondolom. Igen. sok. minden megváltozott, de ta­lán mégsem olyan nagy a baj. mintahogv gondolnánk. Sok száz évvel ezelőtt a nagy családok korát éltük. Hat-nyolc gyermek nem tartozott a rikasá- gok közé, de kicsiny volt a túl­élők száma, a fertőző betegségek réme ott lebegett minden gyer­mek feie fölöt. Ideális családnak nevezték a nagyszülők, szülők, unokák családi együttesét, ami­kor együtt viselték az örömöket. a gondokat .aggódtak egymásért, szerették egymást. Manapság rit­ka az ilyen együttélés, mert öre­gek, fiatalok egymástól függetle­nül szeretnének élni. Valamikor, különösen az agrár­jellegű munkáknál az egész csa­lád minden tagja együtt dolgo zott. hogy megszerezze az élelmet a ruházkodáshoz szükségeseket A ház feje mindig a férfi volt. munkáltató főnök. A gyermekek többségükben a szülőktől tanul­ták meg a mesterségbeli tudást és gyakorlatot. A család szerepe jórészt az ipa­ri forradalom idején változott meg. Ez vezetett az urbanizáció­hoz. Sokszor a munkaterület tá­vol esett az otthontól. A városb- költözött családokban már nem volt meg a régi összetartozás. A család szerepét átvették a szerve­zetek, egyesületek, a gyárak. A család azért megmaradt az érzel­mi melegség, a gvengédség. a bol­dog menedék hajléka. Az ötvenes években az asszony még a csa­ládban végezte munkáját, háztar­tást vezetett, gyermeket nevelt. Gyarmathy Irén Két germekük van. két fiúcska, az egyik kétéves, beszél, szépen énekei, a másik egyéves és csak néz nagy fekete szemével, hogy milyen gyorsan fut a másik, az­tán fogja magát és négykézláb utána mászik. Az édesanya a harmadik gyer­meket várja, az imént jött fel az utcáról, sétáltatta a két kicsit és bevásárolt. Kocsiban az egyik gverek, kézenfogva a másik és a csomagok, a harmadik terhét he­tedik hónap óta hordja, erősen meghúzta a derekát. A férfi egész nap tanít, este hétre ér haza. ki­lencre zongorázni jár egv mula­tóba reggel háromig. Egyetlen szabad napja van. — Biztos fiú lesz! — mondja az asszony —, de már csak itt lenne, nagyon nehezen hordom. — A lányok többet érnek — mondom önzőén. — Édesaou! — kiált fel a na­gyobbik gyermek, mert hallja, hogy nyílott az ajtó és már láb­ujjon igyekszik a kilincset elérni. Az apa belén, felkapta a gyerme­ket. asszonyát megcsókolja, aztán magasba emeli a kicsit, a nvaka köré teszi, maid többször felha- iítia a magasba és elkapja. Mi­csoda öröm! — Édesapa, édesapa! A hatvanas évek végén a tech­nikai fejlődés már sok férjes asz- szonyt elvitt külső munkára. A nők önállóbbak lettek, jogokat követeltek maguknak szociális és szexuális egyenlőséget: A ma embere is belső kapcso­latok után vágyik, ugyanakkor önálló, független, szabad akar lenni. Pedig a szeretet ..közös” is. A régi életforma, amelyben a férj volt a család feje. az egyetlen ke­nyérkereső. ma már ritkaság, el­enyészően kis százalékot képvisel. A válások száma sajnos megnőtt. De az elváltak többsége néhány éven belül újra házasodik. Az újraházasodások azt mutat­ják, hogy az emberek valamilyen érzelmi biztonságra vágynak és nanról-napra megbizonyosodha­tunk arról, hogy a család ma is letagadhatatlanul elsőrendű sze­repet tölt be életünkben. Mi pedig Isten drága ajándékának véljük. ... Amikor este felé haza igye­keztem. már elég késő volt. A végállomáson nyitott buszaitoknál ülve fagyoskodtunk. Előttem egy fiatal pár ült. A modern textil­ipar minden csodája gyermekü­kön volt: piros-fehér nufajkás kis mackónak látszott. Kesztyűtlen, csöpp kis kezét anvia szája elé tette, az meg csókjaival borítot­ta be. A gyermek nagyokat neve­tett, aztán lecsúszott anyja ölé­ből és elindult a busz fagyoskodó utasai között. Apró kezét felnőtt hölgyeket megszégyenítő gráciá­val nyújtotta az emberek szájá­hoz, hogy aztán kézcsókokkal tér­jen haza. Mindenkit meghódított egy csapásra. A szülők csak mo­solyogva nézték és titokban meg­fogták egymás kezét. Néztem őket és eszembe jutott az én gyermek­kori szent családom. Hála Isten van még belőlük! Nekik van iga­zuk. Ma is és holnap is! Az apa sápadt, fáradt, de bol­dog. Most hirtelen megindul a ..négykézlábas”, de olyan gyors mászással, ahogycsak az édesapá­Islentiszteleti rend Budapesten. 1982. június 6-án Deák tér de. D. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Ülló'i út 24. de. fél 11. RuttkaA Le­vente. Karácsony Sándor u. 31—-33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre, du. 5. Szeretetvendégség. Vajda Péter u. 3. de. fél 12 (urv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák La­jos lit 22. de. 11. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyu­la. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Szemere telep de. három­negyed 8. Matúz László. Kisoest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle te­lep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákos­palota MÁV telep de. 8. Schreiber Vil­mos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. — HALÁLOZÁS. Amint arról már hírt adtunk, Dezséry László - né, sz. Lányi Judit május 10-én el­hunyt. Temetése június 10-én dél­előtt 11 órakor lesz a Farkasréti temetőben a református egyház szertartása szerint. — özv. Jurányi Lajosné, a fe­rencvárosi gyülekezet hűséges presbitere 77 éves korában, hosszú szenvedés után április 19-én el­hunyt. Temetése május 11-én volt, amelyen a vidéki rokonságon kívül a gyülekezet számos tagja vett részt. Az igaznak emlékezete áldott! — Gyurik János, a béri gyüle­kezet presbitere 82 éves korában elhunyt. Életét templomának és egyházának szeretete és a szolgá­latkészség jellemezte. Szinte alig volt istentisztelet, amelyen részt ne vett volna. Szívesen segített a toronyban a harangok körül, a kó­ruson az orgonánál, vagy temeté­seken, mint énekvezető. Magas kora ellenére szolgálta magányos, beteg, öreg szomszédait. „Aki naggyá akar lenni ti köztetek, az legyen a ti szolgátok”. — Id. Szabó Mihály, a bokodi gyülekezet volt presbitere, gond­noka és felügyelője 95 éves korá­evangelikus elet a Magyarországi Evangélikus Egyház Saltóosztáigának tacla Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budaoest vili.. Puskin u. U. Telefon: H2-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 210.— Ft Arusltla a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 82.1269 Athenaeum Nvomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Gáncs Aladár. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karrier Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákos­hegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosii­dét de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. 6. (úrv.) Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úi'v.) Madocsai Miklós. Öbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Kőszeghv Tamás Pesthidegkút de. fél 11. Kőszeghy Tamás. Mo­dort u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Mis- sura Tibor. de. fél 10. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Bencze Imre du. 6. Mis­sura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelen völgr de. 9. (úrv.) Budafok de. 11. (úrv.) Scholz László. Csillachegy de. fél 10. Benkö Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. ban elhunyt. Istenfélő élete sok gyümölcsöt termett; A gyászolók nagy számú gyülekezetében ott volt fia. Szabó Mihály, a gyüleke­zet gondnoka, és öt unokája kö­zött Szabó Vilmos tahi lelkész, va­lamint Benczéné Szabó Márta lel- készi munkatárs. „Ismerjétek el teljes szívetekkel és teljes sike­tekkel, hogy nem veszett el egyet­len szó sem azokból az ígéretek­ből, amelyeket megígért nektek Istenetek, az Ür’\ — A KELENFÖLDI GYÜLEKEZET teljes foglalkoztatottsága egyházfit ke­res. Másfél szobás budapesti, vagy celldömölki cserelakás szükséges. Ér­deklődni a XI., Bocskai út 10. szám alatti lelkészi hivatalban lehet. — 1947 előtti használt levelezőlapo­kat, borítékokat, tábori postát, bélyeg­gyűjteményeket veszek. Cordines bá- lyegkereskedő, Budapest, 1067 Lenin krt. 79. Telefon: 121-589. — TEMPLOMTORNYOK kisebb javí­tását, festését vállalom. Török Lajos festő-mázoló kisiparos. 8881 Sormás, Kossuth út 106. — SÍRKERESZT erős vasanyagból. kovácsolt díszítéssel. 125 cm magas, rozsdamentesítve, feketére festve 600.— Ft. Sírtábla vastag rozsdamentes le­mezbe préselt, mélyített betűkkel, kép­részt emblémával, egy elhunyt adatai­val 240,— Ft. Rendelésre készíti, pos­tás utánvéttel szállítja Gálos kisipa­ros, Pálfa 7042. zenés Áhítat lesz június 6-án, vasárnap dél­után fél 4 órakor a bakonycser- nyei templomban. Műsoron: Händel: Messiás című oratóriuma Előadja az oroszlányi gyüleke­zet ének- és zenekara. Közre­működik: Mohácsi Judit — szoprán, Farkas Éva — alt, Prenor János — tenor, Mezőfi Tibor — basszus. Orgonán kísér: Trajtler Gábor orgonaművész Vezényel: Nagy Dániel karnagy „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész föl­det!” (Ézs 6,3). VASÁRNAP. — „Éljetek méltó­an ahhoz az elhivatáshoz, amely- lyel elhivattatok” (Ef. 4,1 —' Zsolt 19,2 — Jn 3,1—3 — Zsolt 57). A Széntháromság Isten nem rejtőzik titokzatosságban. Isten elküldte Fiát, hogy megmutassa szeretetét, Jézus ígérte és adta Szentlelkét, hogy higgyünk benne és abban, aki Öt elküldte. Elhívott bennün­ket, hogy Isten fiai legyünk. Ez az elhívás nemcsak nagy ajándék és kincs, de felelősség és szolgálat is. Az él méltóan elhívatásához, aki szeretetben és békességben él és azt munkálja egész életvitelé­ben, amire Jézus is példát adott. „Legyen bő kegyelmed rajtam, Ó, én édes Jézusom, Hogy dicsér­jen éltem, ajkam, 'És járjak a jó úton. Adj erőt, Szentleiket nékem, Te légy az én segítségem; Bűntől vond el szívemet, Alid meg egész életemet” (432, 6. v.). HÉTFŐ. — „Uralma a tengertől tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig” (Zak 9,10 — Ef 1,20.22 — 4Móz 6,22—27 — Ef 3,1—13). Jé­zusról szól ez a zakariási prófé­cia. Ő az, aki alázatos Királyként jött, békét hirdetett és uralmát az egész világra kiterjesztette. Ezárt világunk Krisztusban szeretett vi­lág. Uralma alá tartozik életünk is. Uralmától nem kell félnünk, mert nem hatalmaskodik, hanem szolgál nekünk és minket is meg­erősít a másoknak való szolgálat­ra. „Készséget ébressz követni igédet. Szent ügyért éljünk! Szol­gálatban égjünk! És erő híján erőt tőled kérjünk. Dicsérjük Istent!” (710,5. v.). KEDD. — „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Űr szájából szár­mazik” (5Móz 8,3 — Jn 6,27 — Péld 1,20—28 — Ef 3,14—21). Bár­mily fontos is a mindennapi ke­nyér — Jézus imádkozni tanít ér­te! — azért az élet mégsem csupán evés, táplálkozás. A teremtett vi­lág minden kincsével élhetünk és élnünk is kell, de Jézus a keresz­ten önmagát adta értünk, hogy „élet Kenyere” lehessen bűnbocsá­natra, örök életre. Ezt az eledelt adja nekünk igéjében is, az úrva­csorában is. „Jézus, életnek ke­nyere, Szeretetnek mély tengere! Táplálj, üdíts vacsoráddal, Ve­gyem méltó hálaadással; Erezzem ez eledelben, Hogy kegyelmed megmérhetlen, S mennyben is maid áldva téged, Lehessek a te vendéged” (308,7. v.). SZERDA. — Jézus mondja: „Ahol ketten vagy hárman össze­gyűlnek az én nevemben, ott va­gyok közöttük” (Mt 18,20 — 2Krón 16,9 — 2Kor 13,11—13 — Ef 4,1— 6). Mennyire lebecsüljük a keve­set, a nagy számokban keressük az egyházat. Jézusnak elég a ket­tő, három is. De azok az ő nevé­ben legyenek együtt. Ö odaadja magát, közösséget teremt s ahol Ö van, ott az egyház, ott a Lélek, ott a növekedés és ott terjed az Ö szolgálata. Ne a számok bűvöleté­ben, hanem Szentlelkének közös­séget teremtő erejében éljünk és becsüljük meg közönségét. „Jól tudod te, Jézusunk, Ide faiért gyü­lekeztünk: Ha tehozzád nem ju­tunk, Szomjon pusztul a mi lel­künk; Szent igédnek hallgatása, Kegyelmednek kútforrása!” (771, 2. v.). CSÜTÖRTÖK. — „Én az Ür vagyok a te Istened, nem ismer­hetsz rajtam kívül Istent, nincs más szabadítod, csak én” (Hős 13,4 — Jn 21,16 — Ézs 44,21—23 — Ef 4,7—16). A tízparancsolat be­vezető szavai sokszor ismétlődnek bibliánkban. Isten emlékeztetni akar: Ö az, aki elénk jött, aki előbb adott nekünk, mint mi bár­mit is adhattunk volna neki. Éle­tünket, mindenünket neki köszön­hetjük. De még ezen felül is kap­tunk tőle: bűntől megrontott éle­tünknek is megmentője, mert Fiát adta, hogy megszabadítson minket neki tetsző, szolgáló életre. „Nincs óra, melyben rád ne szorulnék. Kísértő ellen hű kegyelmed véd. Támaszom, utam ki lehet nekem? Fényben, borúban Te maradj ve­lem! (718, 6. v.). PÉNTEK. — „Benned bíztak őseink, bíztak és megmentetted őket” (Zsolt 22.5 — Zsid 6.12 — lKor 12,1—6 — Ef 4.17—24). Az ősök hite nem ment meg bennün­ket. De hitük lehet példa, követni való út, hisz mindig nagy segítség az a tudat, hogy kipróbált úton járunk a hitnek útján. Isten őseink példájával is bíztat minket a reá- hagyatkozásra és arra, hogy hi­tünk a szeretetben gyümölcsöz­zön. „Benned bíztam, Uram, Min­denkor csak benned, Csak tetőled vártam Erőt, segedelmet; Teljes életemben Tebenned reméltem. Boldogulást, áldást Fölségedtől kértem” (4. 6. v.). SZOMBAT. — „Isten örök ha­talma és istensége a világ teremté­sétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható.” (Rm 1.20 — Zsolt 104.4 — Ez 1.4— 6,22—28 — Ef 4,25—32). A mű be­szél alkotójáról. Az emberi érte­lem Isten ajándéka és egyáltalán nem lekicsinyelhető aiándék. Vilá­gunk „értelmes vizsgálata” rádöb­benthet a teremtett világ rendiére, belső törvényeire, sok csodájára s ezekből mindenki eljuthat Isten hatalmának és istenségének meg­látására. Olyan ez. mint amikor a szőnveg fonákján látjuk a rpintát. De Istenhez eljutni, a Szenthá­romság teljességét elfogadni csali Jézus által tudunk. Ű az ajtó. raj­ta keresztül szabad az út! „Ö ha­talma legyen áldott. Aki számtalan sok világot Hintett széjjel körös- körül. Tündöklő fényt szórva rá­ja. Földünk is ő remek csodáin. Hol szívünk búsul és örül. Az Űr szólt, s mindenek Szavára letté­nek. Áldiuk Istent. Az alkotót. Mindenhatót. Egyedül örökkéva­ló!!” (17, 3. v.). Tóth-Szöllős Mihály Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvé­teli Bizottságáhbz címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15-ig .küldjék meg. ' Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizo­nyítvány, 2. a legmagasabb isko­lai végzettségi (érettségi) bizonyít­vány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltűnteti. 4. orvosi bizonyítvány, amely iga­zolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályá­ra alkamas. 5. keresztelési bizo­nyítvány, 6. konfirmáció bizonyít­vány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadami körülményeit, vala­mint a lelkészi szolgálatra jelent­kezés okait, 8. esetleg egyházi mű­ködéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, minden­esetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellem­ző bizonyítványa; a lelkészi pá­lyára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi évek­ben lelkipásztora volt. Ezt a bizo­nyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címez­ve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt eset­ben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egy­házközségi lelkész is hitelesítheti.. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dé­káni Hivatal kellő időben értesí­ti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom