Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-02 / 1. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1982. január 3. Ára: 4,50 Ft. Ennek a textusnak a választására — amelynek alapján én magam is prédikáltam már a rádióban — Garai Gábor Kossuth-dí- jas költőnek az egyik napilapban, a minap megjelent „Több szeretet” cimű verse indított. A nagyon értékes költemény néhány sorát idézem: „értsétek meg: nekünk több szeretet kell, több, sűrűbb, viszonzatlanabb; ne érdemeink szerint mérjetek, szükségletünk szerint, s szükségletünk határtalan a szeretetből: / ha túl nem csordul, szomjan is veszünk, hát ne sajnáljátok tőlünk a jót, különbeh úgyis halál hál velünk.” A költőben nem az egyház igénye szólal meg és a versben nem az egyház prédikál, hanem világnézetre való tekintet nélkül egy ember kiált, szinte könyörög „több és sűrűbb szeretetért”. De ez az egy ember, mélyről feltörő rimánkodásában milliók és százmilliók hangját szólaltatja meg: „szükségletünk határtalan a szeretetből.” Nem lehet pótolni A magyar költő szavaival ösz- szecseng Pál apostol szava, aki a szeretet értékének határtalansáláról beszél. Égen és földön a ígnagyobb a szeretet, vallja az a ál, aki nem vetette meg a tu- >mányt, aki nagy utazó volt — szén bejárta az akkor ismert . lág nagy részét —, nagy „sike- ■ket” is maga mögött tudhatott, zen igehirdetései nyomán ülekezetek serege keletkezett, égis ezt mondja: „És ha prő- álni is tudok, ha minden titkot erek is, és minden bölcses- íek birtokában vagyok ... retet pedig nincs bennem: nmi vagyok.” Ezt a drámai ejű vallomást értsük úgy: Ha a zeretet hiányzik egy ember vagy özösség életéből, akkor minden űányzik. A szeretetet nem lehet emmivel pótolni. Ha pedig megpróbálják minden mással pótolni, akkor kitűnik, hogy ez a „minden más” egy nagy semmi. Ez em azt jelenti, hogy a tudomány ,mmi, a vallási és természettu- nányi ismeret semmi, a pró- ,ai igehirdetés semmi, de ha a ;eretetre éhes embernek szereit helyett ezt akarjuk nyújtani, akkor ez semmi. De még ennél is élesebben kell fogalmaznunk. Ha egy keresztyén gyülekezet minden mást tud adni. csak. éppen szeretetet nem, akkor az a gyülekezet semmi. Ha az egyház a maga egészében szerte a világon mindent tud ajándékozni az embereknek: prédikációt, szervezetet, egyházművészetet, és fel tudja vértezni őket az ezerféle bűn elleni harcra, és olyan hite" van, hogy még a hegyeket is megmozdítja, de szeretetet nem ad. pkkor az egyház semmi. A semmivé válás folyamatában van az a házasság, gyülekezet, család és mindenfajta közösség, amelyből hiányzik a szeretet, mert „ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc, vagy pengő cimbalom”. Végül: ha én magam minden mást tudok, csak éppen izeretni nem, magám vagyok a .megszemélyesített Semmi”. Emberek előtt talán nem, de Isten előtt igen. Csuk a másikért A kérdés csak az. hogy miféle szeretetről beszél Pál. Mindenesetre az a szeretet, amelyről Pál szól, nem valami szimpátia, nem is emberi jóakarat, nem is egyszerűen emberiesség, nem szentimentális érzés, nem vágy férfi és nő között, egyáltalában nem emberi erény. Mindezeknél jóval több és főleg egészen más, Az Káldy Zoltán: Szükségletünk határtalan a szeretetből” Igehirdetés a Magyar Rádióban 1981. december 13-án: apostol az eredeti görög szövegben az „agapé” szót használja. Tehát azt mondja, ha ,agapé” nincs bennem, akkor „zengő érc” vagyok. Ha agapé nincs bennem, akkor „semmi vagyok”. Ha ,agapé” nincs bennem, Isten előtt semmi hasznom abból, ha szétosztom az egész vagyonomat. Mi ez az agapé? Az agapé az önfeláldozó, szolgáló szeretet. Az a szeretet, amely eltekint önmagától és csak a másikra néz. Nem maga körül forog, hanem a másik ember körül. És valóban forog körülötte és cselekszik érte. Nem a maga hasznát keresi, hanem a másikét és örül annak, hogy a másikat szolgálhatja, neki segíthet. Innét érthető, hogy Pál apostol ezt a szeretetet a korinthusi gyülekezetben — a Lélektől kapott ajándékok között — miért tette az első helyre. A vallási, szellemi, lelki több ismerettel, a prófétálással, a vagyon szétosztásával, az önkéntes tűzhalállal, a maga választotta mártírsággal az ember végsősorban saját magát is szolgálhatja úgy, hogy maga kerül az első helyre. Még a hegyeket mozgató hitet is be lehet fogni önző célokra, a saját, egyéni üdvösség mindenek fölé helyezésével. A szeretettel, az agapéval ez összeférhetetlen. Az agapé nem tűri a magam-felé hajíást. Az agapé lényegében egyenlő a szolgálattal éspedig a másik embernek való önfeláldozó szolgálattal. A szeretet azt jelenti, hogy az egyik a másikért van. Odafordul hozzá és cselekszik érte. Ebben az odafordulásban tükröződik az Istennek odafordulása a világhoz, Jézus Krisztusban. Az az odafordulás, mely a golgotái kereszten lett nyilvánvaló. Istenből való Ezt a szeretetet az ember saját magából ki nem csiholhatja és ki nem bányászhatja és nem is gyakorolhatja be. Ez nem is elhatározás kérdése. Mert bármilyen magasra is tud emelkedni az emberi erkölcsiség és bármilyen csodálatos példái is vannak az emberiességnek, az agapét, a magától mindig eltekintő és csak a másik boldogságát szolgáló szeretetet nem tudja megvalósítani. Ez nem emberi lehetőség, hanem Isten lehetősége az emberben, Isten ajándéka az. Annak az Istennek az adománya, aki maga a szeretet, akinek a lényege a szeretet, az agapé. Ezért isteni szeretet. Mert Belőle való. Ezért mondja Pál: „szívünkbe áradt az Isten szeretete, a nekünk adott Szentlélek által.” Az így kapott szeretet később is az Isten sze- retetéből táplálkozik, abból él Amikor ez a szeretet a szolgálatok terhe alatt mégis elfárad vagy fogyni kezd, utánpótlás 1 kaphat onnét, ahonnét a „szeretet soha e'l nem fogy” az Isten szeretetéből! messzebbre vezető út”. Miért? Azért, mert nem lehet eléje korlátokat szabni, nem lehet körülzárni. Áttör minden sorompót, faji, vallási, népi, társadalmi, világnézeti határt és igényli, hogy útlevél és vízum nélkül utazhassák és megérkezhessék oda, ahol cselekedni kell az emberért, aki szenved, éhezik, elnyomott, emberi méltóságában meggyalázott és akinek életét háború veszélyezteti. A szeretet útja azért is a legmesszebbre vezet, mert ahol az emberi értelem számára már semmiféle megoldás nem látszik a családban, az emberek között, a szeretet még mindig talál kiutat. Mert a szeretet mindig leleményes. A szeretet tud türelmes lenni és nem vár a bosszú órájára, hanem tud megbocsátani és tud bocsánatot kérni és reménytelen helyzetekben is tud remélni. Igen, mindig a szeretet a legmesszebbre vezető út és késztet arra, hogy továbbmenjünk valakivel az úton még akkor is, ha már elfáradtunk az együttmenés- ben és könnyebb volna a másikat az úton hagyni. De nemcsak kis körben vezet a legmesszebbre a szeretet útja. Ott, ahol nagyobb körökben és szélesebb összefüggésekben is érvényre juthat, ott arra ösztönzi az államférfiakat, az emberiség sorsáért elsősorban felelős embereket, hog3' tárgyalásaik során ne törődjenek bele a zsákutcákba, hanem leleményesen keressenek új utakat, amelyeken mégis lehet továbbjárni, és amelyek messzebb vezetnek, mint a háború ördögei által a népek számára megásott tömegsírok és halottakkal borított csataterek, rakétákkal elpusztított országrészek, neutronfegyverekkel meg- üresített városok szürke falai. Szeretet és béke Mert a szeretet úgy is szolgál, hogy fáradozik a másik ember életének megtartásáért, a békéért. A szeretet és béke ikertestvérek. Így volt ez az első karácsonykor is, amikor Isten szeretetből elküldte a Fiát és ugyanakkor meghirdettette a békét a földön. Azzál a szeretettel, melyet Isten szeretetéből vettünk, munkálkodnunk kell a karácsonykor földre érkezett béke ki- teljesedéséért. Azért, hogy ez a béke kitörjön a szívekből és hatalmába vegye a világot. Ennek érdekében kérjük a népek vezetőit, hogy türelmesen tárgyaljanak és ezeket a tárgyalásokat mindaddig ne hagyják abba, míg meg nem állapodnak a béke mindenáron való megőrzésében. A mi további dolgunk pedig az, hogy a magunk helyén és eszközeivel, szeretetből fakadó felelősséggel, szóval és tettel, fáradozzunk minden békét akaró emberrel együtt a szeretet hatalomra jutásáért. Mert „a szeretet erő- sebb, mint a halál.” Minden mindenben A szeretet nemcsak a legmesz- szebbre vezető út, hanem a végső beteljesedés útja is. Olyan Krisztus keresztjéből fakadó folyó, amelyik megöntöz réteket, mezőket, vagy inkább emberszíveket, aztán az Óceánba, a teljességbe torkollik. Oda, ahol nincs többé hiány, mert az Isten teljessége mindent betölt. Ott Isten lesz minden mindenben. A szeretet tölt be mindent, mert az Isten maga a szeretet. Ez a . szeretet pedig örökké megmarad. Ezért csak a szeretetnek van jövője és csak azoknak, akik a szeretet útját járják. Figyeljünk csak, karácsonyt köszönti az ünnepi kórus: „A szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha él nem múlik.” Ámen. Szét kell osztani Aki ezt a szeretetet Istentől elnyerte, az nem tarthatja meg magának. Azt szét kell osztania. Ennek a szeretetnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy ha nem osztják szét, akkor elfogy. Csak a szolgáló, csak a tékozló, csak a pazarló .szeretet nem fogy el. Ügy van ezzel a szeretettel mint a búzaszemmel. Ha nem vetik el. egyedül marad. Ha elvetik, ha nem . sajnálják földbe vetni, „eltemetni”, altkor sokszoLegmesszebbre vezet Annak a szeretetnek, az agapé- nak — amelyről Pál apostol beszél — még az is sajátossága, hogy minden útnál messzebb vezet. Miközben az apostol előzőleg felsorolja a Lélek ajándékait a gyógyításra, az irgalmasság gyakorlására, vezetésre, prófétálás- ra, tanításra, s sort ezzel a mondattal fejezi be: „ezeken túl még különb utat is mutatok nektek.” Aztán nevén nevezi: a szeretet útja ez. A különböző nyelvű Bibliák különböző módon fordítják az eredeti görög mondatot. Van, amelyik igy fordítja: „a legjobban járható ót”, aztán a „legjobb út”, végül a „legmesszebbre vezető út”. Igen, a szeretet a „legFogadás a Komárom megyei Tanácsnál Dr. Ottlyk Ernő püspököt és dr. Nagy István esperest hivatalában fogadta Kulcsár Sándor, megyei tanácselnök-helyettes 1981. december 4-én. Jelen volt Rigó Pál megyei egyházügyi titkár. Az állam és egyház jó viszonyát érintő kérdések megtárgyalása után a megyei tanács a püspököt és az esperest egésznapos program keretében vendégül látta. FOKOZÓDÓ VALLÁSOSSÁG ÉS A KERESZTYÉNSÉG A vallásos érdeklődés erősödé- tén folyik, ezért csak tudományos séből következő veszélyekre hívta eszközökkel és érvekkel lehet eltel a figyelmet Mikko Juva finn dönteni, fgy az egyház szempontérsek, amikor októberben áttekin- jából az egész vita fölösleges és tette az egyházi életet. teljesen káros is. Az egyház íelAz érsek véleménye szerint a adata ugyan, hogy rámutasson, hol vallásosságnak a nyugati orszá- vannak a tudomány határai, de gokban felfelé íveléséhez annak a mindig vesztessé lett, ha a tudo- hitnek az összeomlása járult hoz- mányos kutatás eredményeibe zá, hogy a technika és a tudó- akart beavatkozni, mány képes a jó és biztos jövő Az érsek ezután a fundamenta- megteremtésére. Az emberi korlá- lizmus veszélyeire hívta fel a fi- tozottság nyilvánvalóvá lett. Eb- gyeimet: „Különösen az Egyesült ben a helyzetben az egyház mon- Államokban a fundamentalizmus danivalója új módon lett érdé- nagy mértékben szövetkezett a késsé, de az egyház szempontjá- politikai konzervativizmussal, bői itt veszélyek is rejtőznek. Az Természetesen az egyház nem első ezek közül az új vallások szövetkezhet egyik szárnnyal sem, megjelenése, a második a tudó- sem a jobboldallal, sem a cent- mány-ellenesség, a harmadik pe- rummal, sem a baloldallal. De az dig a fundamentalista vallásosság egyházat mindig aggasztja, ha va- szövetkezése a politikai konzerva- lamelyik irányzat több fegyvert, tivizmussal. több nukleáris fegyvert követel és „Ahelyett, hogy felismernék a külpolitikájában agresszíven tudomány pótolhatatlanságát és igyekszik céljait elérni. Funda- egyúttal korlátáit is, egyesek har- mentalista körök ilyen kapcsola- colni kezdtek az olyan tudomá- tai teljesen nyilvánvalókká lettek nyos eredmények ellen, melyeket az Egyesült Államokban és bizo- saját vallásos hitükkel ellentétes- nyos más nyugati országokban. Ha nek tartanak” — mondta Juva újabb keresztes hadjáratba kez- érsek. Ebben a vonatkozásban a denek a kommunizmus ellen legvitatottabb kérdés a darwini Krisztus nevében, akkor az egy- fejlődéselmélet és a Biblia törté- háznak világosan el kell határol- net-kritikai kutatása. Mivel a nia magát az ilyen célkitűzések- harc a tapasztalati igazság terüle- tői” — mondotta Juva érsek. ros termést hoz. Szét kell hát osztani a szeretet a világban, a társadalomban, a családok, az öregek, a fiatalok és a gyermekek között. Mert sok mindenre szüksége van az embereknek, mégis leginkább erre a szeretetre. „Értsétek meg: nekünk több szeretet kell, több, sűrűbb, viszonzatlanabb” — visszhangzik a szívünkben a költő és milliók könyörgése. Értsék hát meg a házastársak, nem egyszerűen elviselniük és eltűrniük kell egymást, nem egyszerűen figyelmesnek kell lenniük egymás iránt, nem egyszerűen együtt kell húzniuk a terheket, hanem naponként és ismételten meg kell ajándékozniuk egymást szeretettel, éspedig meleg, örvendező, friss, a másikért élő és szolgáló szeretettel. Értsék hát meg a szülők, hogy sok mindent adhatnak gyermekeiknek, de a legtöbb amit adhatnak: a szeretet. Ez a leggyümölcsözőbb ajándék még akkor is, ha jó ideig csak gyümölcs- telenség látszik. A szeretet egyszer virágozni kezd és gyümölcsöt terem, lehet, hogy nem számukra, de valamikor, valahol, valaki mégis azért fog gyermekeiktől szeretetet kapni, mert ők szeretetet adtak. Értsék meg a gyermekek, hogy szüleik éhesek az ő szeretetükre, még akkor is, ha ezt nem mutatják. Addig kell őket szeretni, míg élnek, mert bármennyire igaz, hogy a „szeretet erősebb, mint a halál”, a megtért tékozló fiák lekésett szeretetét a szülők a sírhantokon keresztül nem fogják megérezni. Értse meg mindenki az öregek problémáit a szeretetotthonok és szociális otthonok nem önmagukban oldják meg — bármennyire nagy jelentőségűek ezek az intézmények —, hanem először is és másodszor is, az őket körülölelő és eiesettségüket hordozó szeretet. Ezt nem pótolja sem a külön szoba, sem a jó ellátás fiúk vagy lányuk otthonában, vagy intézményekben. De erre a szeretetre van szüksége népünk vezetőinek is, akik gyakran életük és egészségük kockáztatásával végzik szolgálatukat. Erre a szeretetre van szüksége vezetőknek és beosztottaknak, a fizikai és szellemi dolgozóknak a munkahelyeken, a gyárakban, bányákban, mezőgazdaságban. Pedagógusoknak és diákoknak, orvosoknak, ápolóknak és betegeknek. Igen, a szeretetet szét kell osztani, hogy mindenkinek jusson belőle. Nem kell méricskélni, csak osztani kell, ahogy az idézett versben a költő kéri: „ne érdemeink szerint mérjetek, szükségletünk szerint / a szükségletünk határtalan a szeretetből, ha túl nem csordul, szomjan is veszünk.”
