Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-04-05 / 14. szám

Kérdőjeles mondatok Miiéle „liíl;oí.. liozoii világosságra Pál ? Ef 3, 4—6, 8—9 MOST AZ EGESZ EFEZUSI LEVELNEK KÖZPONTI TÉMÁ­JÁRÓL van szó. Titoknak (misz­térium) nevezi az apostol. Isten ajándékaként a „páifordulás” al-r kaiméval előtte tárult tel. Elhi- vaiáskén.t küldetésre kapta (Csel 26, 14—18). Tehát nem éles elme felismerése, hanem kinyilatkoz­tatás! így lett Saul Pállá, üldö­zőből leghívebb baráttá, fanati­kus judaistából pogányok apos­tolává. Nem azért vette útját az evangéliummal a pogányokhoz, mert a zsidók elzárkóztak előle. A kinyilatkoztatás fényében ra­gyogott fel számára Isten örök­től fogva való titka, amelynek megismertetése apostoli szolgála­tának értelme és tartalma. A ti­tok nyitja: Isten kegyelme és szeretete nemcsak a zsidókat, hanem a világ minden népét át­öleli szorosabban, mint tér és idő! Kegyelmének és szeretetének első címzettje a zsidó nép volt. Hiszen (5 Mózes 7, 7) ők voltak a legkisebbek és az Or mindig az ilyennel kezdi munkáját, hogy mindenki előtt nyilvánvaló le­gyen: a kegyelem valóban ke­gyelem, és a szeretet mindig in­gyen van. Izrael alapvető bűne az volt, hogy Isten kiválasztó szeretetét kiváltsággá tette, nem fordultak a környező népekhez, vállalva a küldetést, hanem el­zárkóztak azok elől, és privilegi­zálták az ajándékba kapott ke­gyelmet. Ez a fatális téveszme beléjük ivódott. Gondoljunk csak Péter apostolra, milyen nehezen indűlt el Kornélius házába (Csel 10). A jeruzsálemi konvent (Csel 15) hogyan aggályoskodott a po- gánymisszió tekintetében. • Fel­épült az elválasztó tál; kegyessé­gük próbaköve lett a tudatos el­különülés! Volt ennek szekuláris ellenpólusa is, amikor, a művelt görög semmibe se vette a bar­bárt. Ezért vált Pál igehirdetése a feltárult titokról zsidónak bot­ránnyá, görögnek bolondsággá (Kor 1). Korábbi életében Pál is így ■ gondolkozott. Ez magyarázza ■az általa kezdeményezett, első. k er esz ty én üldözés t. Da m as zk us zi megtérése krisztológiai megtérés volt, a Messiás az egész világ Megváltója! Feltárult előtte a „rövid út” Isteni ajándéka. A po- gánynak nem kell zsidóvá lennie, hogy Isten országába jusson, nem kell végigjárnia a „hosszú” utat körülmetélkedéstől az ezerarcú törvény igájának vállalásáig. Egyetlen lépés a Jézus Krisztus­ba vetett hit, mert az atyai ház mindenki előtt nyitva áll. A ke­gyelem • valóban kegyelem, nin­csen feltétel, követelmény vagy indok. A kegyelem egyetlen indo­ka a kegyelem! Isten üdvözítő ke­gyelme megjelent minden ember­nek! Nem számít, hogy valaki zsi­dó vagy pogány, görög vagy bar­bár, gazdag vagy szegény, térti .vagy nő stb. EZ A TITOK TULAJDONKEP­PEN az egyház, mint Krisztus teste, a falak nélküli templom, az új közösség és benne az új ember! Minden régi immár ér­vénytelen, elmúlt, a Krisztusban minden újjá lett. Lehetsz tisztes matróna vagy hírhedt perszóna, szellemi elit vagy társadalom söpredéke, semmi, semmi ,sem számít: Krisztusban mindnyá­junknak mindent megbocsát, örökre elfelejti az Isten, és Krisz­tusért atyai szivére von mint véare visszanyert, szeretett gyer­mekét! Nincsen különbség, hogv valaki ezt gyermekkorában éli át. és évtizedeken át-dolgozik az ŰR szőlőjében, vagy az utolsó órá­ban kerül Isten szolgálatába, nincs külön bér. osztályozott üdvösség. Ugyanaz a kegyelem, ugyanaz az ajándék. Bizony nincsen ennél nagyobb titok se égen. se földön. Ágaskodik is ellene iga^sáízérze­tünk, eszünk, jutqjomvágyunk. Isten így döntött öröktől fogva! Ha évezredeken át is értetlenül áll előtte vallásos és vallástalan ember. Krisztusban irgalmas az Isten mindnyájunkhoz ingyen .— jó tetteinket nem számítva és bűnemk ebenere.! — meri a ke­gyelem valóban kegyelem! F.NNFK A TITOKNAK KIFEJ­TÉSE ÉS HIRDETÉSE a legna­gyobb ügy a világon. Az életét tette rá Pál apostol! Népe gyű­lölte, kiátkozta, és életére tört. A pogányok kicsúfolták, előbb jóakaratúlag bolondnak . minősí­tették, majd kivégezték. Az em­ber „rendje” és. „erkölcsi norma- rendszere” tiltakozik az evangé­lium ellen. Büntetés és megtorlás helyett bocsánat? Az ellenség gyűlölete helyett határtalan sze­retet és jóakarat? Teljesítmények elismerése helyett egyenlő bánás­mód? ítélet helyett feloldozó ke­gyelem? Se rang, se kiváltság, se származás, se műveltség, se érdem, se osztályozás, se szank­ció, semmi ennek a világnak a tényezőiből, hanem csak kegye­lem mindenkinek?! Hát ez en­nek a világnak a vége. Jézus Krisztus nem a zsidók Messiása, nem a keresztyének Megváltója, hanem az emberiség irgalmas Ura? Igen, áldott legyen mind­örökké, hogy ez így igaz! S ahol ez a titok feltárul, ott van az egyház, ' minden ember Krisztu­Evangélikus szempontból Ba­lassagyarmat jelenti a Nógrádi Egyházmegye központját. Még abban az időben alakult így, ami­kor a város püspöki székhely is volt. Ma is itt szolgál a Nógrádi Egyházmegye esperese, Garami Lajos. Itt tartják az egyházme­gyei közgyűléseket és a lelkészi munkaközösségi üléseket is. A nógrádi evangélikus hithűség folyó­tén a 400—500 lelkes gyülekeze­tek is életképesek, itt azonban 2500 gyülekezeti tagot gondoz a két lelkész. Balassagyarmat a leg­nagyobb nógrádi gyülekezet. A majdnem kétszáz éves, nagy gyarmati templom is úgy áll ki­emelt helyén, hogy erőt sugárzó külsejével is kifejez valamit a gyülekezet központi jellegéből. Az egyház népének figyelme joggal fordul azok felé, akik itt szolgál­nak ebben az Isten házában. BÖJT ELSŐ VASÁRNAPJÁN volt a lelkésziktatás. A Luther nevét viselő nagy harang a többi haranggal harmóniában hívta ün­nepi istentiszteletre a gyülekeze­tét. Böjti áhítatot ébreszt a 90 éves oltárkép, amely a Gecsemá- ne kertben imádkozó Jézust áb­rázolja. A templomban nemcsak minden ülőhely volt foglalt, ha­nem még három sorban álltak is az emberek. Elsősorban a balas­sagyarmati gyülekezet tagjai vol­tak jelen, de Nógrád népe össze­tart: Ösagárd, Felsőpetény, Szügy, Galgaguta, Ipolyvece, Bér, Va- nyarc, Terény, Legénd, Bánk, Szi- rák, Szécsény, Benczurfalva, Ipolyszög gyülekezeteiből is el- jottgk a hívek. KALÁCSKA BÉLA ősagárdi és felsőpetényi lelkész volt, ahonnan a hűséges evangélikus gyüleke­zet elkísérte ez alkalommal is. Innen hívta meg lelkészének a balassagyarmati gyülekezet a Rónay Zoltán több évtizedes hű­séges szolgálata után nyugdíjba menetele folytán megüresedett lelkészi állásba. * Dr. Ottlyk Ernő püspök végez­te a beiktatás szolgálatát. Igehir­detésében Isten emberközéppon- túságára mutatott rá, amellyel jobban szerelte az embert egyszü­lött Fiánál is, mert Öt küldte a keresztre, hogy az ember éljen őáltala. EZ a megrendítő és lebe- szélhetetlen szeretet vezesse a lel­készt és gyülekezetét arra az em­berszolgálatra, amelyre Jézus Krisztus ad útmutatást és cselek­vő erőt. TIZENKÉT LUTHERKABÁ- TOS LELKÉSZ áldotta meg egy- egy igével a beiktatott lelkészt. A testvéri kapcsolatnak és egymás szolgálata megbecsülésének a gesztusa jutott ebben kifejezésre. Kalácska Béla 2 Kor 4, 5—7 alapján tartott beköszöntő igehir­detésében Pál apostol szavaival mutatott Jézus Krisztusra: ..Nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önma­gunkat pedig, mint szolgáitokat, Jézusért.” Hangsúlyozta, hogy szolgálni és szolgálni akar, nem a maga személyét állítja központba. ^ának teste, benne lüktet és árad határtalanul világszerte Isten újjáteremtő kegyelme, sietve a teljesség nagy napjára! MINDAZ, AMINK VAN ÉS MINDAZ, AMIVEL RENDEL­KEZÜNK, ennek a megfejtett titoknak köszönhető. Nem va­gyunk idegenek, sem megtűrt jövevények, hanem testvérek, Is­ten családjának tagjai a Krisz­tusban. Ennek a felmérhetetlenül gazdag örömnek ereje töltse be gyülekezeteinket, az egész vilá­gon Isten csapatát viszontszere- tetre és egymás iránti szeretetre. Nincsen különbség, válaszlófal kisemmizett és mindennel ‘ bíró, hanem mindannyian egyek va­gyunk Krisztusban és az Ö sze- retetében ki-ki végezheti immár szabadon és boldogan a reábí­zott feladatot az „élő Krisztus”- nak „élő testé”-ben, az egyház­ban. Báliké Zoltán Jézus Krisztus a tartalma ennek a szolgálatnak. Az ő szeretetét akarja továbbadni a gyülekezet­nek és minden embernek. A SZÉLES KÖRŰ MEGBECSÜ­LÉS jele volt az, hogy Madarász László Balassagyarmat város ta­nácselnök-helyettes és Páll Imre, a város Hazafias Népfront Bizott­sága titkára is megjelentek a be­iktatáson, s az elnökhelyettes kö­szöntést mondott az istentisztelet utáni közgyűlésen. Kalácska Béla lelkész egyébként tagja Nógrád megye Hazafias Népfront Bizott­ságának. A balassagyarmati gyü­lekezet szeretetét tükrözte, hogy a 30 tagú gyülekezeti énekkar két számmal is készült és szerepelt az ünnepélyen. Buzdító látvány volt. ajnikor két őságérdi leány népvi­seletben énekkettőst adott elő. Az ősagárdi és felsőpetényi gyüleke­zet felügyelői megható hangon búcsúztak el volt lelkészüktől. A helybeli református és ^ katolikus gyülekezet képviselői is'részt vet­tek az ünnepségen. A BALASSAGYARMATI GYÜ­LEKEZET új lelkészének beikta­tása és szolgálata minden reményt megad ahboz — mondta Ottlyk püspök közgyűlési beszédében —, hogy a két lelkész, a gyülekezet tisztségviselői, presbiterei és egy­háztagjai szeretetben működjenek együtt Jézus szavai szerint: „Ar­ról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok”. Ottlyk Márta — KASKANTYŰ. A Csengöd- Páhi-Kask^ntyúi Társgyülekezet kaskantyúi része március 1-én szeretet vendégséget tartott, me- lypn Tó(h-Szöllös Mihály kecs­keméti lelkész, az egyházmegye esperese tartott élménybeszámo­lói finnországi útjáról, diavetítés­sel és igét hirdetett. A jól sike­rült est után hosszan elbeszél­gettek a készülő templomrenová­lás dolgairól. A LUTHERÄNIA ÉNEK ÉS ZENEKAR április 12-én, virágvasárnap és 18-án, nagyszombaton délután a Deák téri templomban elő­adja BACH MÁTÉ PASSIÓJÁT Közreműködnek: Szemere Er­zsébet, Péczely Sarolta. Schultz Katalin. Molnár András, Ber- czelly István, Kuncz László és Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: 12-én DK. KÄLDY ZOLTÁN püspök 18-án DR. TAKÁCSNÉ KOVÁCSHÁZI ZELMA i aH VASÁRNAP IGÉJE ^ --------------------------------------------—­Tu d segíteni! Zsid 7, 24—27 A mostani böjtben a vasárnapi igék ismételten a zsidókhoz írt levél szavaival szólítanak meg minket. A zsidóság számára közismert sze­mély volt a főpap, és magától értetődően beszéltek az áldozatokról. Tőlünk ezek távol esnek, de nem megközelíthetetlenek. Az „áldozat” egyszerű szóval az ember ajándéka Istennek. Ezzel akarja megnyerni, hogy ne haragudjék rá bűnei miatt, engesztelődjék rneg irányában. Hálaáldozatával megköszöni, amit kapott Istentől. Ezt az áldozati ajándékot csak megszentelt személy, a pap vihette az Isten színe elé. Az engesztelés és hálaadás kiemelkedő alkalmain a főpap végezte a szolgálatot. Láttuk ezt néhány hete Zsid 4, 14—16 magyarázatá­ban. Főpapi és papi szolgálat nélkül Izrael vallási élete megbénult volna. JÉZUS SZEMÉLYÉBEN ISTEN ÚJAT KEZDETT AZ EMBEREK­KEL VALÓ KAPCSOLATÁBAN. AZ Ószövetség, az első szövetség, csak előkészítés volt. Az Újszövetség mégsem mondja, hogy „nem kell főpap”, hanem felhasználja a párhuzamot, felhasználja az első keresztyének gondolkodásában adott képzeteket, és igy szól: Jézus a főpap! Ez az eljárás jellemző Jézusra is, aki az Ószövetség világá­ból mindent felhasznált, hogy a sóját új isten-megközelítését meg­értesse. „... minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek or­szágának, hasonló ahhoz a gazdához, aki jót és újat hoz elő élés­tárából.” (Mt 13, 52) A főpap és az áldozat fogalmának használata nemcsak segítséget jelentett az Újszövetség népe számára. Veszedelmet is hordozott magában. A pogány gondolkodás Ugyanis beszivárgott Izrael vallási életébe is. Valami szertartás véghezvitelében, valami mondóka, pon­tos formula elhangzásában bízik a pogány ember. Ha a kívánt ered­mény elmarad, akkor ismételnie kell, mert feltehetően elhibázott valamit. Ha viszont minden precíz és megfelelő volt a szertartásban, akkor számon lehet kérni az Istent, miért nem cselekedett ö is úgy, ahogyan azt elvárni lehetett, A mózesi szertartások segíthetnek, se­gíteniük kellene — így gondolták Izraelben. Kezük munkájában, szertartásaikban, áldozataikban bíztak, nem az Úrban. „Miért böj­tölünk — mondják —, ha te nem látod meg, miért gyötörjük lel­künket, ha nem akarsz tudni róla?” (Ézs 58, 3). A pogány gondolko­dásból nehéz kilábolni. Messze múltba visszanyúló gyökerei vannak. Ennek a pogány gondolkodásnak egyes formái ma is élnek. Isten rendelte például, hogy imádkozzunk. De ha mi az Istennel való kap­csolat eszközét bizalmunk tárgyává emeljük, és qbban bízunk, hogy imádkoztunk, és abban hiszünk (bizalom == hiti a kettő cserefóga- lom), hogy templomba jártunk, és nem az Üfi Istenben, aki meg­keresett minket és lehajolt hozzánk, akkor magunk is pogány módon gondolkodunk. Ha szertartások véghezvitele, azokon való részvéte­lünk. esetleg saját kis magánszertartásaink a reménységünk, akkor nem marad helye szívünkben annak az Istennek, aki segíteni tud, aki az istentelent megigazítja, azaz szereletébe fogadja. ö TUD SEGÍTENI,t.ES Ö JÉZUSSAL SEGÍT RAJTUNK! Ezt mondja el tehát Isten ééen a vásárnapon. Jézus személyében ő ma­ga közénk jött, elérhetővé váll, ismertté tette magát. Igqnh igy fe­jezi ki ezt: Istenhez járulnak általa. Az Istennel való kapcsolat le­hetőségét nyújtja Jézus. Aki benne hisz, az előtt nyitva áll az ajtó. Szabad bejárata van Istenhez. HOGYAN ÉRTE EL EZT JÉZUS? Hiszen mi bűnös emberek va­gyunk. Nemcsak illúzió rabjai lettünk? Ö rendbe hozta Istennel szemben fennálló, zilált számlánkat. Vallásos szókincsünkkel ezt így fejezzük ki: Isten Jézusért megbocsátotta bűneinket. Ez a segítség nem is csak egyszeri. Apák sokszor megtették, hogy kifizették fiúk adósságát, de egyben közölték, hogy ez először és utoljába történt. Isten folyamatosan elnéző irántunk. Jcegyelmet gyakorol velünk szemben. „Ügy bánik velünk, mint fiaival.” Jézus levette teháf ró­lunk azt a gondot, hogy bűnünkért elfogadható elégtételt magunk nyújtsunk. Az áldozatot nem nekünk kell bemutatni, ő „önmagát adta áldozatul”. Jézus tud segíteni, mert) nem jár le illetékessége. „Átruházhatat- lanul viseli a papságot.” Jézus tud segíteni, mert nem kell előbb ön­magával törődnie, sem magát mentenie. „Nincs szüksége arra, hogy előbb saját bűneiért” mutasson be áldozatot. Egész szívével felénk fordulhat. Jézus tud segíteni, mert nemcsak a hivatala, a lehetősége, hanem a szíve is megvan hozzá. „Mindenkor él, hogy esedezzék ér­tünk.” Törődik tehát velünk, érdekli sorsunk, annyira érdekli, hogy szíve minden dobbanásával, minden gondolatával, tanításával, pél­dázataival, bajba jutott emberekhez való lehajlásával, értünk él. Megmutatta, hogy valóban tud segíteni rajtunk. Tekus Ottó Imádkozzunk! Urunk, Jézus, kérünk, segíts, bogy ne azzal bíbelődjünk, amit te elintéztél, amit mi úgysem tudnánk megoldani. Fordítsd figyelmün­ké tarra, amit ránk bíztál cs segíts, hogy a te erőddel mi is segít­sünk annak, akihez küldesz. Ámen. EURÓPAI BIZTONSÁG A közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai állomásoztatasa jobban veszelyezteti a békét és biztonságot, mint amennyire erő­síti. Ezzel is csak növekszik a fel­halmozott fegyvertömeg, és Nyu- gat-Europa még inkább egy eset­leges atomháború céltáblája lesz — mondotta Leopoldo Niilus, az Egyházak Világtanácsa Nemzet­közi Ügyek Bizottságának igaz­gatója Bad Segebergben (Német Szövetségi Köztársaság) az Evan­gélikus Akadémián tartott elő­adásában. A „vörös vagy halott” („rot oder tot”) közötti választás értelmet­len. Az atomháborút az Uraitól az óceánig senki sem élné túl, akár vörös, akár fehér vagy szí­nes. Éppen ezért minden erőnket be kell vetünk a békéért, jobban mint eddig, ezt szolgálják az utóbbi időben tapasztalható ön­kéntes, társadalmi kezdeményezé­sek. Norbert Gansel kiéli szociálde­mokrata' képviselő ugyanakkor azt jelölte meg az egyház felada­taként, hogy „szívvel, értelemmel és rátermettséggel” működjék közre a politikai folyamatokban. Ha az egyháznak joga és köte­lességé, hogy részt vegyen ben­nük, akkqr mindenekelőtt a béke érdekében kell munkálkodnia. Karlheinz Stoll, az Észak-elbai Evangélikus Egyház püspöke sür­gette a politikusokat: öntsenek_ tiszta vizet a pohárba, tartsák többre a népeket; többet felté­telezzenek róluk. Stoll püspök ké­telkedik abban, hogy a polgárok­nak megfelelő lehetőségük volna a háborús veszély nagyságának és a béke megteremtése ’ esélyének felmérésére. Szolgálni és szolgálni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom