Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-01 / 5. szám

Mindennapi kérdéseink

*

A paráznaságról —

*

Ali

VASAI

UN,

MHI

6 ÉJ

E

Es feltűnik az ív a felhőn

1 Móz 8, 15—23

Mózes első könyvének egyik legszebb, legmegkapóbb szakasza a szivárvány megjelenése az özönvízzel sújtott föld fölött. „Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet én a világgal kötök. Amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az ív a felhőn, akkor risszaemlékszem a szövetségre, amelyet kötöttem veletek..." (9,13—14). Ezekkel a szavakkal éárul Isten szívének első vallomása az emberiség bűnének nagy büntetése után.

JEL, DRÁGA SZENT JEL volt ez a szivárvány az Ótestamentum népének, mint ahogy jel, lélegzetelállító szent jel volt Jézus tengert lecsendesítő szava az Újszövetség népe számára. Epifániára, Isten dicsősége felragyogására utalva a vízkereszt ünnepe utáni 4. vasárnap szószéki és oltárt igéje ugyanazt a jelet villantja fel: mind az Atya, mind a teljhatalmat kapott Fia a világban pusztító erők legyőzéseként mutatja meg dicsőségét.

János, a szeretett tanítvány, amikor visszatekintett az Atyának és Egyszülöttjének a dicsőségére, úgy vallott arról, hogy az „telve volt kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1,14 b). Figyeljünk fel most ennek a bizonyságtételnek a teremtés hajnalán megmutatkozó egyik első jelére, Isten mai igénkben megmutatkozó kegyelmes cselekedetére. Hitünk szemével ugyanis így láthatjuk meg, hogy teremtett világunk káosz utáni rendje Isten szíve könyörületességének köszönhető.

SZOKATLAN, NEM MINDENNAPI MÓDON enged bepillantást az ige olvasóinak mai textusunk, még szélesebben Noé egész története. Isten, aki az emberiség bűnei láttán „megszomorodott szívében”, atyai fájdalommal állapította meg a minden korra érvényes igazságot: „az ember szívének minden szándéka és gondolata nap mint nap csak gonosz” (6,5). Bár Nőé kegyelmet talált a földön, e felismerés alapján született meg a Teremtő elhatározása, hogy minden élőlénynek véget vet az erőszakossággal megtelt földön (6,13).

Megváltozott-e ez az igazságos ítélet? Talán Noé és családja hálaáldozata indította meg Isten szívét? Vagy eltűnt volna a gonoszság az ember szívéből a nagy próbatétel alatt?

Aligha. Hiszen éppen mai alapigénkben erősíti meg Isten az özönvíz után az előtte kimondott igazságot: „gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva" (8,21). Ennek ellenére teszi a mintegy ünnepélyes ígéretet arra, hogy nem irtja ki többé az embert a földről, s amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.

HÍVÓK ÉS NEM HÍVÓK, SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK, fehérek és színes bőrűek évmilliók óta ennek a kegyelmes döntésnek köszönhetik, hogy fennmaradt és fennmarad az élet ezen a földön! A hit szemével éppen azt fedezhetjük fel meglepetéssel, hogy bár nem változott meg az ember szíve és indulata, s nem lenne kevesebb oka a Teremtőnek a teremtményt elsöpörni, mint régen, nagyobb az Isten, mint a szívünk (1 Jn 3,20). Nem mozdíthatatlan akaratú, kőszívű bálvány, hanem érző, élő Isten a teremtettség Ura, aki kegyelmes döntésével változtatni tud igazságos ítéletén is. Ám ezzel nem lett igazságtalanná. Csupán megtanította, hogy az igazság kegyelem nélkül kegyetlenség, s a kegyelem igazság nélkül igazságtatanság.

F. teremtés hajnalán hozott kegyelmes ítélet serkenthet ma minket a világért, földünkért és javainkért való fokozott felelősségre, s mindannak az értéknek a védelmére és oltalmazására, amit a vízözön óta az emberi kultúra reánk hagyott.

NEMCSAK KEGYELEMMEL, HANEM IGAZSÁGGAL IS teljes tehát a földkerekség Ura. Megmutatkozik ez abban, hogy egyformán felhozza napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és hamisaknak, vetés után aratást ad, tél után nyarat, nappal után éjszakát, — másodpercnyi pontossággal, mindenkinek. * .

Tovább viszi tehát a történelmet, nemzedékről nemzedékre folytatást ad az emberiség láncolatának. Ám a végső igazsággal ez mégsem ellentétes: eljön Isten napja „amikor majd az egek lángolva felbomlanak és az elemek égve megolvadnak. De új eget és új földet várunk az 6 ígérete szerint, amelyben iagzság lakik”. (2 Pt 3,12—13) A vízözön utáni ígéret nem zárja ki tehát a tűzőzön lehetőségét. Nemcsak büntetésként, hanem egy új ég és egy új, igazságos föld megszületése érdekében.

MÉG EGY PÁRHUZAM. A bárka készítésekor, Noé napjaiban kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. Az Újszövetség írói ezt keresztségünk előképének tekintik: általa mindenki megmenekülhet, aki hisz. Ezért nemcsak a legfőbb evangélium, hanem a legfőbb igazság is János 3,16 klasszikus igéje: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!’ Fabiny Tibor

fimádEiozznnk!

. Urunk, kegyelmes és igazságos Istenünk: köszönjük, hogy szereted teremtett világodat és nem akarod annak elvesztét. Adj szívünkbe felelősséget mindannak megbecsüléséért, gondozásáért és fejlesztéséért, amit földünkön reánk hagytál. De adj hivő, látó szemet is, hogy felismerjük: azok közé hívtál el, akiknek új ég és új föld ígéretét adtad, amelyben igazság lakik. Hadd lássunk ott szemtől szembe Téged mennynek, földnek Teremtőjét, és akinek a dicsőségét felragyogtat- tad, Megváltó Urunknak a Szentlélek és a szentek közösségében. Ámen.

A KERESZTYÉNSÉGNEK VAN JÖVÖJE A SZOVJETUNIÓBAN

„NE PARÁZNÁLKODJ!” — „NE LÉGY HÁZASSÁGTÖRÖ!” Ha ezt a régi parancsolatot halljuk, olvassuk, hogyan is vélekedünk'róla? Sokan mondják, hogy ez egy idejét múlt, elavult erkölcsi norma, amelyet ma már nem lehet beilleszteni modern életünkbe. Vajon itt egy olyan vallásos tilalomról van szó, amely az élet bizonyos örömei elé állít korlátot, amit nem lehet komolyan venni, legfeljebb megmosolyogni? Sokan játszi könnyedséggel beszélnek arról is, hogy lehetetlen a házasság előtt és a házaséletben tisztának maradni. S a tisztaságot úgy tünteti fel, mintha az az életnek egy megnyirbált, szűkre szabott és tiltó erkölcsi normák kereteibe szorított formája lenne. S feltétlenül az a modern fiatal, aki egyik legfőbb értéknek a szexet tartja és a múlt századból itt felejtett maradi az, aki nem hajlandó engedni a csábításnak és nem kíván futó kalandokba bocsátkozni? Mégpedig azért, mert tisztán akarja magát megőrizni jövendőbeli házastársa számára.

ISTEN PARANCSA A HÁZAS- ÉLET TISZTASÁGÁT, BOLDOGSÁGÁT VÉDI. A házasság olyan teljes életközösség, amelynek nemcsak erkölcsi-lelki oldala van, hanem test és vér dolga is. A nemiség, a biológiai-testi ösztön is Isten ajándéka. így a házasság testi közösség is. Ez a közösség nem elhanyagolható, vagy szégyellni való kapcsolat. De a nemi közösségnek mindenképpen a házastársi közösségben van a helye. Ha onnan kiszakad és öncélúvá lesz, rombolóvá válik. Az ember tönkreteszi a saját.és mások boldogságát is. Isten azért adta a fenti parancsot, hogy egyfelől védje a már meglevő házassági élet boldogságát, másfelől az ezután kötendő házasság erkölcsi alapjait.

JÉZUS MÉG SZIGORÚBB MÉRCÉT ÁLLÍT FEL. „Aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.” Mennyire ismerte Jézus az embert és az emberi élet legapróbb rezzenéseit is. Az emberi test fontos érzékszerve a szem. De lehet paráznaságra, házasságtörésre indító is. A szem segítségével gerjedhet fel olyan kívánság, ami az embert bűnre viszi a szexualitás területén is. Ilyenkor a kívánság egyetlen célja a szexuális vágy, ösztön kielégítése, a gyönyör önző keresése, amikor valakinek a teste egyszerűen egy megkívánt tárgy.

Korunk civilizációjának egy része szabad utat enged az ember szabados, öncélú vágyainak, hogy szexuális gyönyörökhöz jusson. A szórakoztató ipar, egyes könyvek, filmek, színdarabok, fotók, plakátok nem kis mennyiségben rendelkezésre bocsátanak kívánatos személyeket, nőket, és gerjesztik a kívánságokat, s elősegítik, illetve az olcsó és sekélyes szórakoztatás lényeges részévé teszik a paráznaságot, a házasságtörést.

Ifjúságunk egy része „példát” véve a felnőttektől, nagyon szabados életstílusnak lett a gyakorlója. Az élet célját, tartalmát szinte kizárólagosan a szexben látja és gátlástalanul hódol az ösztönök vak kielégítésének. Felismeri-e időben, hogy ezzel az életstílussal megrontja jelenét és tönkreteheti jövőjét is. Gondoljunk csak egy világirodalmi példára, Tolsztoj: Anna Kareninájá- ra, aki házasságtörésével teljesen elrontotta életét és házasságát is.

JÉZUS KÖVETELMÉNYÉ AZ EMBER VÉDELMÉBEN HANGZIK. Amikor Jézus nem egyszerűen csak idézi a régi törvényt: „Ne légy házasságtörő!”, hanem a való életre alkalmazva szigorítja is, kifejezve, hogy már a kívánsággal is lehet paráználkodni, házasságot törni, azért teszi, mert tudja, hogy a házasságtörés megrontja az ember életét, tönkreteheti a házas- és családi életet, megmérgezi az emberi kapcsolatokat. Végső soron mindez kihatással van a társadalom rendjére is. Hiszen nem mindegy, hogy kiegyensúlyozott, boldog családsejtekből tevődik-e össze a társadalom közössége, vagy sem. Ezért olyan radikális a jézusi kívánság: azt a szemet, vagy kezet, amely az embert bűnbe viszi, ki kell vájni, le kell vágni, el kell dobni. Nyilvánvaló, hogy Jézus ezzel nem öncsonkításra sarkall, hanem a bűnös, gonosz kívánság elleni küzdelemre szólít, mert a bűnös kívánság nemcsak megrontja az életet, házassági válásokhoz vezet, hanem kárhozatba is sodorhat.

TILALMAK, ERKÖLCSI RENDSZABÁLYOK SZÜKSÉGESEK, DE NEM ELEGENDŐK ahhoz, hogy egészségessé tegyék a házasság előtti és a házasságon belüli életet. Ehhez több kell. S ez a több: a szeretet. A szeretet- ben lehet uralkodni a biológiai„Papok egyháza — vagy élő gyülekezet? — Erről a kérdésről beszélt Lüthi, aki a leghíresebb evangéliumi igehirdetők egyike ma a világon. Abból a jelenségből indult ki, hogy a reformáció egyházai nyomatékosan hangsúlyozták ugyan az egyetemes papság gondolatát, mégis az idők folyamán a gyülekezet életében a lelkész személye került előtérbe, s a gyülekezet tagjai tétlenekké váltak .. . Pedig ... az egész gyülekezetnek élő és szolgáló közösséggé kell válnia”.

Az „Új Harangszó” országos evangélikus hetilapunk 1949. június 194 számában olvashatjuk ezeket a sorokat , abban a beszámolóban, amelyet Veöreös Imre szerkesztő közölt Walter Lüthi és Eduárd Thurneysen magyar- országi útjáról. A két svájci lelkész a hazai református egyház meghívására töltött itt néhány napot. Előadásokat tartottak, prédikáltak. A fenti idézet Lüthinek a budapesti református teológiai akadémián tartott előadásából való. Mondatai meghökkentően időtállóak ma is. Egész előadásából a szolgáló egyház képe bontakozik ki. S szolgálat volt már az is, hogy akkor, 1949 koranyarán, barátjával, szolgatársával együtt felkereste hazai egyházainkat és bátorító, biztató testvéri szóval, a közösség vállalásával segítette azokat akkori nem könnyű útkeresésükben. így értékeli ezt a szolgálatot Henrich Hellstem is, a svájci egyházi segélyszolgálat

— melynek hazai egyházaink mai napig sokat köszönhetnek — nyugalmazott igazgatója, a Keresztyén Békekonferencia alelnöke Walter Lüthlit 80. születésnapja

— 1981. január 5. — alkalmából a „Lében und Glauben” című svájci lapban írt köszöntésében.

NEM ELSŐ ALKALMA VOLT Ez Walter Lüthi határozott politikai állásfoglalásainak. 1936. tavaszán, mint a bázeli Oekolam- pad — Bázel reformátoráról elnevezett' — gyülekezet lelkésze végigprédikálta Dániel próféta könyvét. E sorok írója ott lehetett a zsúfolásig megtelt templomban, melynek gyülekezete feszült figyelemmel hallgatta a próféta lángolású igehirdetéseket, melyekben félreérthetetlenül utalt a hitleri zsarnokság veszedelmeire az igehirdető. Néhány évvel később, 1942. augusztusában hatezer hallgató előtt tiltakozott a svájci kormányzat megalkuvó magatartása ellen, amely- lyel lezárta határait a náci birodalomból menekülő üldözöttek előtt. 1947-ben viszont egyik első egyházi küldöttként látogatta meg a romokban heverő Németországot. S a romokban heverő Európa újjáépítésére Nehemiás könyvéről mondott prédikációiban — nyomtatásban is megjelent „Die Blauleute Gottes” — Isten pallérai, címmel — hívta fel a népeket.

MERT WALTER LÜTHI EGYHÁZI SZOLGÁLATÁNAK egyetlen eszköze a hirdetett ige, az evangélium élő szava volt. Ennek erejében bízott rendületlenül s ebben is, mint sok másban, Luther tanítványa volt. Végigprédikálta a Szentírás sok könyvét s ezek a gyülekezeti igehirdetétesti ösztöneink felett. Szerétéiből lehetséges, hogy nem törünk házasságot. Szerétéiből tölthetjük be pozitív módon is a hatodik parancsolatot. Ügy, ahogyan Luther is magyarázta: „Istent félnünk és szeretnünk hell, hogy tiszták és szemérmesek legyünk, hogy hitvestársát mindenki szeresse és megbecsülje.” Szeretetünk számára nyitott forrás Isten szeretete, amely megújítja, bővölködővé teszi szeretetünket a házastársi életközösségben, hogy feltáruljon annak teljes szépsége, boldogsága. Sok olyan házasság van, amely boldog házasság, amely nem „kényszerzubbony”, hanem hűségben és szeretetben megélt testi-lelki közösség. Példamutató és követhető.

Povázsay Mihály

sek mind könyvalakban is megjelentek. „Az eljövendő egyház” (Dániel könyve), „Habakuk Istennel perel”, „Malakiás vigasztalja a csüggedteket”, a Római levél, János evangéliuma, a Hegyi beszéd, a Miatyánk — hogy csak az ismertebbeket soroljuk fel. A Prédikátor könyvéről mondott prédikációinak (Salamon Prédikátora éli az életet”!) előszavában közvetlenül is Lutherre hivatkozik, akinek nyomán igehirdetéseire készült.

1946-ban a berni Münster lelkészévé választották s itt szolgált 22 éven keresztül. Prédiká- ciós köteteit számos nyelvre lefordították s így hatása messze túlterjedt hazája, Svájc határain túl is. Az utóbbi években a németországi ún. „Egyházi napo- kon”-on (Kirchentag) tartott nagy hatású igehirdetés-sorozatokat, melyeknek hallgatására özönlött a nép. Isten megáldotta magas életkorban is munkaerővel, egészséggel. Az elmúlt év — 1980 — őszén a Német Demokratikus Köztársaságba indult igehirdetői szolgálatra.

MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA ALKALMÁBÓL Eduárd Thumeysennel együtt Egyetemes egyházunk is fogadta és Üllői-úti székházában vacsorán látta vendégül. Az elöljáróban idézett cikken, illetőleg előadásának ismertetésén kívül, az Üj Harangszó 1949. augusztus 7-i számában közli teljes terjedelmében egyik hazánkban elhangzott prédikációját „Jézus példázata a kovászról” címmel. Hadd idézzünk ebből néhány mondatot. „Gondot vesz le vállunkról az Isten. Azt a balga gondot, hogy a keresztyén hit idejét múlta, hogy az evangélium lejátszott lemez. Ne szégyelljük ezt az aggodalmunkat, jó társaságba kerülünk vele: még magát Keresztelő Jánost is foglalkoztatta ez a kérdés, amikor azt az ijesztően pontos kérdést tette fel Jézusnak: Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk? Nem, feleli Jézus ebben a példázatban, ne várjunk mást. Ö a világ egyedüli Üdvözítője.

É NÉHÁNY MEGEMLÉKEZŐ. KÖSZÖNTŐ SOR nem alkalmas arra, hogy Walter Lüthi igehirdető munkásságát elemezzük és méltassuk. Erre talán nincs is szükség. Igehirdetésének magvetése gazdag termést érlelt a szívekben s ez minden igehirdetői szolgálat egyetlen értelme és jutalma. Csak annyit említsünk, ami e néhány idézetből is kitűnik, hogy Lüthi Krisztust prédikálja, az értünk megfeszített és feltámadottat, a szolgáló Urat. Ezt a szolgálatát kell szívből megköszönnünk s ebben kell követőivé válnunk, szószéken és a mindennapi életben is. Neki pedig kívánunk további szolgálatához jó egészséget, hosszú életet.

Groó Gyula

— HATVAN. Dr. Barcza Béla tési lelkészt a gyülekezet 1980. december 28-i közgyűlése egyhangúlag megválasztotta a Scholz László lelkész nyugalomba vonulásával megüresedett lelkészi állásra.

A Szovjetunióban, elsősorban a fiatalság körében „vallásos ébredés” tapasztalható — jelentette ki Volokalamszk érseke, Konsz- tantin Pitirim. Az érsek vezeti az Orosz Ortodox Egyháznak az elmúlt évtizedben jelentősen kibővült sajtószolgálatát. Irányításával adják ki az istentiszteleti célokat szolgáló szövegektől elkezdve a különféle keresztyén írásokat, s feladatai közé tartozik a bel- és külföldi sajtóval való kapcsolattartás is. Rómában Piti- rin érsek az Orosz Ortodox Egyháznak azt a delegációját vezette 1980. október végén, amely látogatást tett a vatikáni egységtitkárságnál. Sajtókonferenciáján bizakodóan szólt a szovjetunióbeli egyházak jövőjét illetően. Elmondotta, hogy a keresztyének pontos számát aligha lehet megállapítani, de tény, hogy az Orosz Ortodox Egyház 73 egyházkerületének papjai „teljesen el vannak foglalva”. Hasonlót lehet mondani a litvániai római katolikus egyházról is. A három ortodox teológiai szemináriumban a Szovjetunióban kétezer hallgató tanul, akiknek többsége gyülekezeti szolgálatba fog állni.

Walter Lüthi nyolcvan éves