Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-11-22 / 47. szám

GYERMEKEKNEK. Egy beteg király meggyógyul 2Kir 20 és Ézs 38 Isten népe gyakran feledkezett meg Istenről. így történt ez Ezékiás király idejében is. Iz­rael népe nem törődött Isten­nel, hanem bálványokat imá­dott. Nem törődtek a gyönyörű templommal sem, amelyet Sala­mon király épített. Senki se jött a templomba imádkozni. Be is szögezték a templom bejáratát, hogy senki be ne juthasson. EZÉKIÁS KIRÁLYNAK mind­ez nagyon fájt és ezért elhatá­rozta, hogy visszatéríti népét Is­tenhez. Azzal kezdte, hogy ösz- szetörte a bálványszobrokat és kinyitotta a templom kapuját. Azután szétküldte szolgáit az egész országba és Jeruzsálembe hívtá az egész népet a szépen feldíszített templomba. így szólt az összegyülekezett emberekhez: „Együtt áldozunk Istennek itt a szép templomban, azután kérjük őt. hogy bocsássa meg gonoszsá­gainkat!” Meg is tették ezt jó szívvel. Azután megünnepelték ezt a napot. Boldog napok következtek Is­ten népére. Megerősödött és boldog lett. Újra igazán Isten népe lett. Az ellenség sem zak­latta többé. A király egész éle­tét arra szentelte, hogy népét még istenfélőbbé és még boldo­gabbá tegye. Azonban, amikor ezen munkálkodott, egyszercsak súlyosan megbetegedett. Hiába jöttek hozzá az orvosok, nem tudtak rajta segíteni. Ezékiás király nagyon elszomorodott. „Borzasztó dolog ilyenkor bete­gen feküdni! Ügy szeretnék egészséges lenni, hogy befejez­hessem kitűzött munkámat!” EKKOR ÉZSAIÁS PRÓFÉTA, Isten szolgája jött el a király- hó^ Isten üzenetét hozta. Ez'áz üzenet azonban nagyon szomorú hír volt: „Búcsúzz el, király a családodtól, rrifert meg fogsz halni! Ezt üzeni Isten.” Nagyon megijedt erre a király. Nem mintha félt volna a haláltól, hi­szen szerette Istent és tudta, hogy halála után az Isten köze­lébe fog kerülni. Azt sajnálta, hogy nem fejezheti be azt a munkát, amit elkezdett: népé­nek Istenhez való megtérítését. Ézsaiás sarkon fordult és el­ment. A király pedig arccal a fal felé fordult és keservesen el­kezdett sírni. A könnyei csak úgy potyogtak a párnájára. így fohászkodott Istenhez: „Uram Is­tenem! Engedd meg, hogy éljek még egy ideig! Hadd munkái - kodjan még népemért! Ügy sze­retném népemet még erősebbé és még boldogabbá tenni.” 1 ALIGHOGY BEFEJEZTE IMÁDSÁGÁT a király, újra nyílt az ajtó. Megint Ézsaiás próféta lépett a király elé. Is­tennek újabb üzenetét hozta. De most már örvendetesebbet: „Halld meg király. így szól hoz­zád Isten: Meghallgattam imád­ságodon láttam könnyeidet. Meg­gyógyítalak. Még tizenöt évig fogsz élni. Megsegítelek ellensé­geiddel szemben is, akik na­gyon fenyegetik most Isten né­pét.” Ezékiás király alig tudta elhinni, olyan nagyszerű volt a hír. De hitte, mert Isten üzene­te volt. Három nap múlva Ezé­kiás király makkegészséges lett. Amikor először ment ki beteg­szobájából. első útja Isten há­zába. a templomba vezette. ísv köszönte meg Istennek a nagy csodát, amit művelt rajta: „Bi­zony javamra vált a nagy keserű­ség. Hiszen megmentettél az enyészet verméből és hátad mögé dobtad minden vétkemet.” Ezékiás király nemcsak imád­sággal hálálta' meg Isten szere- tetét, hafnem azzal is, ho?v egész életében védelmezte Isten népét az ellenségtől és a bál­ványimádástól. Selmeczi János Kérdéseink ESTE JŐ, ESTE JÓ Este jó, este jő, este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. « Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül, bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is hal egy kis bogár, mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc, táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony. De az ágy meg a szék messzire szalad, mint a füst elszállnak a fekete falak. Nem félek, de azért sírni akarok, szállók én is, mint a füst, mert könnyű vagyok... Ki emel, ki emel ringat engemet? Kinyitnám még a szemem, de már nem lehet... Elolvadt a világ, de a közepén anya ül, és ott ülök az ölében én. Zelk Zoltán ÍCini-cini muzsika: Budapest. 1978.) „írok nektek, ifjak...'’ Együtt járunk? Korunk teremtette ezt a fo­gaimat: együttjárás. Ezzel jelöl­jük a párkapcsolatokat. Sokat vitatkozunk, beszélünk róla. Ezen a ponton van a legtöbb összeütközés a generációk kö­zött, hiszen itt találkozik egy­mással a régi és az új nézet. A szélsőséges maradiságtól egészén a határokat nem imerő modern­ségig. Vannak, akik azt állítják, hogy akivel egyszer kapcsolatot teremtünk, amellett ki kell tar­tanunk minden áron. és vannak, akik azt, hogy úgy kell váltogatni a partnert, mint... Sokan gátlás­sokkal küszködnek, ha párkap­csolatot kell teremteni, és van­nak gátlástalan szívtiprók. Van­nak, akik cinikusan bizonygat­ják: csalás a szerelem! Vannak, akik hazudjék, vannak, akik ke­resik. Van, akinek szárnyakat ad, van, akit megkötöz. Van, aki önmagára talál a másikban, van, aki kivetkőzik önmagából. Van, aki elítéli és fejcsóválva mond­ja: ilyenek ezek a mai fiatalok és csak dekadenciát lát a fiata­lok szerelmében. Van. aiki visz- szasírja „az aranyifjúság” ka­landjait, van, akinek ilyenek nincsenek. Van, aki azt állítja: érzelmi analfabéták vagyunk. Hogyan lássunk, vélekedjünk ebben a kérdésben? És nem utolsósorban hogyan viselked­jünk? Hogyan kezdődik? Az élet rendkívül gazdag va­riációkra ad alkalmat. Ismerek olyan házaspárt, ahol a lány „stoppolt”, a fiú pedig felvet­te... Tudok olyanokról, akik á meglátni és megszeretni hívei. Mai életformánk számtalan le­Szépen megtelt fasori templo­munk a november 8-i zenés áhí­taton. A nagytarcsai kórus több évszázadot átívelő programmal mutatkozott be. A 16. századtól — Bachon és Händelen ót Szo- kolay Sándorig jutottunk el. A pompás hanganyagú, lelkes fia­talokból álló együttes kiváló karvezetőt kapott Bálint József személyében. Pontos, színvona­las kóruséneklést hallottunk. Gáncs Aladár barakk szerzők műveiből állította össze orgona- műsorát. A reformáció ünnepé­hez és az egyházi esztendő végé­hez kapcsolódó Bach-korálelőiá- tékok igen nagy visszhangot vál­tottak ki a hallgatóságban. hetőséget kínál az ismerkedésre. Most csak két típust emelek ki. Fejlődésünk folyamán kötő­dünk baráti társaságokhoz. Na­gyon gyakran itt kezdődik el. A barátságból, az ismeretségből szinte észrevétlenül szerelem, együttjárás lesz. A másik, amikor az ismeret­séggel kezdődik a párkapcsolat. Utcán, disco-ban, iskolában, munkahelyen, bárhol. Biztos re­cept nincs, de én az előbbit jár­hatóbb útnak érzem. Az együttjárás „hogyanjával” kapcsolatban is sok kérdés ver tődik fel. Most csak egvet húzok alá: ezt is csak felelősen tehet­jük. Ez a felelősség három irá­nyú. Felelősen — önmagam előtt önmagamért A párkapcsolatok hozzásegít­hetik az embert a helyes önis­merethez. Megismerjük énünk határait, megtanuljuk, hogy kell udvariasan viszonyulni a másik nemhez, hogyan lehet ér­zelmeinket kifejezni pl. egy cso­kor virággal, vagy egy szemv lanással. Az őszinte kapcsolat­ban a másik véleménye, bírál A rengeteget alakít viselkedésű»* kön. Megtanulhatunk konfliktr- helyzetéket megoldani, a ró' kát megvédeni, érte kiállni. Ezek mind-mind hozzájárulnak az egészséges személyiség kif»' lődéséhez, de e közben felelő­sek vagyunk magunkért — a lelkiismeretünk előtt is. Felelősen — a másikért, mások előtt Talán ez a legnehezebb pont­ja a párkapcsolatoknak. Tulaj­Gáncs Péter igehirdetésében az egyházi zene JELENHEZ szóló üzenetét húzta alá. MOST szól hozzánk Isten. Az igehirdetés egyébként szervesen kapcsoló­dott a kórus számaihoz. Hidat vert a gyülekezet és a zene közé. Szirmai Zoltán lelkész szere­tettel köszöntötte a vendég- énekkart és az áhítat utáni együttlétre hívta meg őket a gyülekezeti terembe. Kedvessé tette az alkalmat, hogy a fasori hívek mellett szép számmal jöt­tek el nagytarcsaiak, isaszegiek — így lehet kapcsolópont az egy­házi zene gyülekezet és gyüleke­zet között. G. A. donképpen ezt a kérdést —> más korban, más összefüggések között — veti fel Tolsztoj Feltá­madás című regényében: Nyeh- judov herceg felelőtlen maga­tartása hogyan indít el egész la­vinát. Vagy Dávid, aki felelőtlen volt Betsabéval. Sokszor életre- szóló sebeket okoz az ilyen ma­gatartás. Ismerek olyan lányt, aki azért fordult el az egyházi , mert egy úgymond hivő fiú hi­tegette. Felelős vagvok a mási­kért. hogy megbénítja-e kapcso­latunk, vagy „feldobia”? Kihasz­nálom a másik szerelmét, vág" pozitívan fogadom ? A szerelem nemcsak mar? ügy. Tudom-e és merem-e v" látni a kapcsolatot mások előtt ? A szülők előtt, a barátok élőt* vagy azt mondom: ez „csak” azért van. hogy legyen? Általában nem szeretjük az egyértelmű magatartást. A Jézus egyértelműen képviselte a szeretetet — megfeszítették ten igéje a szerelemben is egy­értelműséget kér tőlünk: „a ti beszédetekben (életetekben!) az igen legyen igen, a nem pedig nem” (Mt 5,37). Régóta tudjuk, hogy minden állításban van eev tagadás és megfordítva. Tehát amikor valakinek igent mo az az összes többi lehetőség nemet jelent. Az ilyen egvé- mű kapcsolatokra vonatkozik az. hogy megáldja az Isten. — Isten veled — mondta a róka. — Tessék, itt a titkom. Nagyon égyszerú: jól csak a szí­vével lát az ember. Ami i” lényeges, az a szemnek látha­tatlan . . . Az emberek elfelejtet­ték ezt az igazságot. Nek azonban nem szabad elfelejte­ned. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megsze­lídítettél. Felelős vagy a rózsá­dért ... — Felelős vagyok a rózsá­mért — ismételté a kjs‘ 'herceg, hogy jól az errilékézetefeé vésse. (Saint-Exupéry: A kis herceg) Laborczi Géza — A BORSOD—HEVESI EGY­HÁZMEGYE gyülekeztei az es- peresi tisztre újból Szebik Imre miskolci lelkészt, a felügyelői tisztre Szalipszky Endre fancsa­li felügyelőt választották. Ebből az alkalomból november 8-án rendkívüli egyházmegyei köz­gyűlést tartottak Miskolcon. Az ünnepi szolgálatokat D. dr. Ottlyk Ernő püspök végezte. Zenés áhítat a fasori templomban Teológus alapítvány Sopronból Már csak az 50 évesek és azon túliak emlékeznek vissza tapasz­talatból a soproni Teológus Ott­honra, melynek lakói voltak és ahonnan a Fakultásra indultak, mint teológiai hallgatók. Emlék­szem, amikor 1948-ban a Fakul­tás hallgatójaként és az Otthon lakójaként idekerültem, még nem tűntek el a háború rombo­ló nyomai a városban. Nem volt könnyű az Otthonnak biztosíta­ni az ellátást és a mindig éhes ifjúság élelmezéséről gondoskod­ni a háború éveiben és azt kö­vetően. De az igazgatók mindig előteremtették a nélkülözhetet­lenül szükségeset — Deák János, Budaker Oszkár, Veöreös Imre — és a teológiai hallgatók szup- likációs útjukkal járultak hoz­zá, hogy a gyülekezetek adomá­nyait behozzák az Otthon ház­tartásának fenntartására, aho­gyan ez ma is történik. 30 éve annak, hogy áthelyeződött az Otthon Budapestre a mostani Teológiai Akadémiával együtt De ez az áthelyezés nem jelen­tett lelki elszakadást. Mert van még ma is felelősség a lelkész- képzésért Sopronban! A felelősség szikrája özv. Gritsch Mihályné testvérünk szívéből pattant ki anyagi „fénycsó'vát” vetve példamutató­an a lelkészképzés útjára. Egy- ideig azonban „véka alá” rejtet­te az 1970-ben nehéz műtétié előtt végrendeletbe is foglalt ez irányú szándékának kivitele­zését, megvalósításának tervét. — Kérdezhetné valaki, hogy ki­csoda ő és mi indította an hogy egyszázezer forintos ala­pítványt létesítsen teológusok részére? Testvérünk 15 éve öz­vegy, férje a sopronbánfaB- gyülekezet felügyelője volt közel 20 éven keresztül egészen a ha­láláig. Az 6 emlékére létesítette ezt az alapítványt. De ami erre indította, az mély gyökérből táplálkozott, az igéből és ennek egyik erős hajtása szívébe hatolt egy ének soraiból: Prédikáltasd szent igédet felséges Atyaisten. Ezért adta ezt a nagyösszegú „két fillért”, vagyis szószerinti értelemben is a bibliai özvegy­hez hasonlóan szinte mindenét hogy hirdettessék az evangélium és olyanok részesüljenek benne, akik erre felkészülnek. Az ala- pítványttevó testvérünk kiköti, hogy az alapítvány tőkéjének évi 5%-os kamatát egy az „Is­tentől elhívott, jó előmenetelő, szorgalmas” másodéves teológus hallgató kapja meg minden tan­év végén, teológiai tanulmányai­nak befejezéséig. Az alapítvány kamatainak odaítéléséről a Teo­lógiai Akadémia mindenkori ta­nári kara dönt és határoz gon­dos mérlegelés alapján. Adományozó testvérünk hosz- szú hónapokat töltött a soproni kórházban. Szerette volna még megérni, hogy tervét megvalósít­va lássa. Isten megengedte ér­nie még azt is, hogy hazakerül­ve otthonába fogadhassa az alapítvány összegét átvevő és továbbító dr. Groó Gyulát, a Teológiai Akadémiánk prodé- kánját és feleségét, valamint gyülekezetünk képviselőit. Aki eddig a kórházban a szolgálatra rászorult, most nekünk szolgált. Szeretett bibliáját legyengült szemeivel nem tudja olvasni és örül, ha valaki felolvas igesza­kaszokat, mert vallja, hogy a hit hallásból van. Szereti az igét, szereti a fiatalokat. Ö, aki­nek nem adatott meg, hogy egyet­len gyermeke ifjúvá érhessen, ko­rán eltávozott az élők sorából. Nem tudjuk, hogy a lángra- lobbant szikrafényből, az alapít­vány kamataiból kik részesed­nek. Kit segít tanulmányai évei idején, hogy könnyebb anyagi körülmények között készülhessen a lelkészi szolgálatra. De legye­nek olyanok, akik Istentől való elhivatottságuknak következmé­nyeit és követelményeit már fel­készülésük idején látják és vall­ják erkölcsi magatartásukkal is. Akik becsületesen helytállnak, szorgalmasan felkészülnek, hogy prédikálhassák és élhessék a szent igét. Isten áldása legyen a közegyházi felelősséget a teo­lógusképzés terén hordozó test­vérünk életén, adományán. Azon- kon, akik ebben részesülnek, de azokon is, akiket e példamutató áldozat „lángralobbant” és köve­tésre indít. tSzimon János 1. Milyen három mozzanatát mutatja a megtérésnek. Ezékiás király és Izrael népének megtéré­se? 2. Egyszer Pál apostol is ha­sonló helyzetben volt. mint Ezé­kiás király, amikor arra gondolt, hogy nem sokára meg kell hal-, nia. Mit mondott ekkor Pál apostol? 3. Milyen külső szert alkalma­zott Ézsaiás próféta Ezékiás ki­rály meggyógyításánál ? 4. Ezékiás király első gondo­lata a hálaadás volt gyógyulása után. Egyszer Jézus tíz embert gyógyított meg, s ezek közül csak egynek jutott eszébe a há­laadás. Milyen betegségből gyó­gyultak meg ezek? Aki rajzolni tud, rajzolja le történetünk valamelyik jelene­tét. Válaszaitokat és a rajzot december 6-ig küldjétek be a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. — 1088.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom