Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-10-18 / 42. szám
A Debreceni Kollégium íudományos műhelyében A Magyarországi Református Egyház Doktorkollégiuma augusztus 25—28. napjain tudományos konferenciát rendezett a Debreceni Kollégium épületében. A nagyszámú meghívott érdeklődő és több' neves szakember számára a felkért előadók nyolc különböző szakosztályban. — Ö- és Újszövetségi, egyháztörténeti, rendszeres és gyakorlati, himnológiai és néprajzi szakcsoportokban — tartatták meg előadásaikat. — Szentháromság ünnepe után a 18. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentiszteltet oltári igéje: 1 Kor 1,4—9; az Igehirdetés álapigéje: Mk 2,23— 3, 6. — KONDOROS. A templom nemrég felújított orgonáján hangversenyt adott szeptember 27-én Gáncs Aladár. A közreműködő csabacsüdi énekkart Deme Zoltánná vezette, Peres Józsika szavalattal szolgált. Igét hirdetett Táborszky László esperes. A szépszámú hallgatóságban békéscsabaiak és csabacsüdiek is voltak. A zenés áhítat után Deme Károly kondorosi lelkész a gyülekezeti házba szeretvendégségre hívta a résztvevőket. Örvendetes volt látni az orgona és az egyházi zene iránti növekvő érdeklődést — DUNAHARASZTI. A gyülekezet közgyűlése megválasztotta az új tisztségviselőket. Ifj. Ritter Dezső másodfelügyelőt, Illés Dezső pénztárost, Rohn Imre jegyzőt Lehel László, a gyülekezet lelkésze szeptember 20-án isten- tisztelet keretében iktatta be tására e sorok írója kapott felkérést. Első ízben szolgált római katolikus egyháztörténész a Debreceni, Kollégium falai között: dr. Vanyó Tihamér benedekrendi professzor tartott fél évszázadot átfogó eszméitől» visszaemlékezést Az Egyháznéprajzi Szakcsoport Molnár Ambrus hajdúhadházi református esperes elnökletével tanácskozott. Református személyiségek néprajzi munkájának ismertetése mellett az előadások tisztségükbe. — Szeretetvendégsé- gen dr. Kneffel Pál igazgatófőorvos „Az őserdők orvosa” címen Aliiért Schweitzerről tartott nagy érdeklődéssel kísért vetített képes előadást. — REGI, 1947 előtti használt levelezőlapokat, levélborítékokat, tábori postát és bélyeggyűjteményeket veszek. Különösen érdekelnek az egykori Árva és Szepes megyében feladott levelek. Cor- nides Sándor bélyegkereskedő, Budapest 1067, Lenin krt. 79. (udvar). Telefon: 121-589. egyházzenei áhítat lesz október 17-én, szombaton délután 5 órakor a keszthelyi templomban (Deák Ferenc u 18.) Műsoron J. S. Bach, Walter, Peskó Z., Liszt-művek Orgonái: Peskó György Igét hirdet IFJ. HAFENSCHER KAROLY Istentiszteleti rend Budapesten, 1981. október 18-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsnak 2ieima, de. 11. (urv.) líj. Foltin tfrurío, üu. 4. Vakok szere le tven- degsege, au. b. Rafenseher Karoiy. sor de. il. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. Szeretetvenaégseg. Dózsa György ut v. de. lei 9. Muncag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay .Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. ae. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de 12. (magyar) Ruttkay Levente. Tlialy Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva de. 8. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Fran- gepán u. de. 8. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlő- rinc-Erzsébet-telep de. 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MÁV-telep de. 8. Matúz Pál. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cin- kota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Káldy Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Koren Emil. Torockó tér de. lel 9. Koren Emil. ö- buda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. II. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pestliidcgkűt de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Ruttkay Miklian Géza, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kclenvölgy de. 9. Rozsé István. Budafok de. II. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. féi 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — HALÁLOZÁS. Gyalog Istvánná, sz. Zábrák Emília, néhai Gyalog István volt kétyi lelkész és a Tolna-Baranya-Somogyi Egyházmegye egykori esperesének özvegye, szeretetben gazdag élet után, életének 99. évében, szeptember 17-én, Bonyhádon elhunyt. Temetése szeptember 19-én volt Krähling Dániel bonyhádi és Andorka Sándor kétyi lelkész szolgálatával. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és megnyugvást adok nektek.1’ — KÖZÉPKORÉT, érettségizett, fizikai dolgozó nő egyházi állást vállalna. Bármilyen lakásmegoldás megfelel. „Fővárosban vagy környékén” jeligére a kiadóhivatalba. evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egynáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 81.2732 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Evangélikus egyházunk két témakörben volt érdekelt. Az Egyháztörténeti Szakosztály dr. Makkai László professzor vezetésével „A tolerancia a magyar- országi római katolikus egyház, történetében” című érdekes, ritkán tárgyalt témát tett alapos elemzés tárgyává. Megvitatásra került a magyar püspökök egykori szerepe a Tridenti Zsinaton, az 1600-os bécsi béke utáni vallási békéltetés, az Esterházyak és a Zrínyiek protestánsokhoz fűződő viszonya, II. Rákóczi Ferenc valláspolitikája, II. József Türelmi Rendelete, a római katolikus-protestáns reuniós törekvések története, a hazai görögkatoldkusok és reformátusok XIX. századi kapcsolata, Csáky Alim és Eötvös József politikája, valamint Kelemen Krizosztom főapát szerepe a Pannonhalma és Debrecen között tervezett „aranyhíd” építésében. Világi történészeink közül dr. Orosz István, Bitskey István és Benda Kálmán, református részről dr. Makkai László, Tárnok Ferenc, dr. Tcnke Sándor, Pótor Imre, dr. Barcza József, dr. Cso- hány János és Dobrossy Zoltán adtak elő, a Rákóczi vallási türel- mességéről szóló előadás megtarmásik csoportja módszertani segítséget kíván nyújtani a résztvevőknek. Így a múlt századi református parasztság művelődésének vallási vonatkozású forrásai között az egykori Nyíregyházi Evangélikus Gimnáziumról is említés ■történt. Gunda Béla professzor a vallási néprajz mai feladatairól szólt, többek között az egykori lelkész! díjlevelek és a régi bibliákba írt családi bejegyzések jelentőségérői. Nagy érdeklődést váltott ki dr. Erdélyi Zsuzsának a népi imádságokról szóló előadása. Nemrég megjelent kitűnő könyvéből is tudjuk, hogy sakat kutatót hazánkban, á környező államokban és Olaszországban is, sőt evangélikus gyülekezeteinkben is végzett felméréseket. Dr. Szigeti Jenő és Molnár Ambrus több múlt században keletkezett, ritka szociológiai hátterű közösség fejlődését ismertette, ezek általában a gyülekezetek mellett keletkeztek. Az egyik ilyen csoport elnevezése pl. Szent Emberek Társasága volt. Az Egyháznéprajzi Szakosztály munkájába rendes tagként behívták Huley Alfréd gerendási lelkészünket is. Fabiny Tibor „Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a testvérét is” (ÍJn 4,21), VASÁRNAP. — „Hűséges az Űr, aki megerősít titeket és megőriz a gonosztól” (2Thessz 3,3 — Zsolt 16,1 — Mk 12,28—34 — Zsolt 119,49—56). Isten hűsége szeretetében fogant és a mi szere- tetünket táplálja. Miért féltenénk magunkat, miért vonakodnánk a másokkal való közösségvállalástól, az áldozatos élettől? Miért emelnénk korlátokat, kerítéseket magunk köré, hogy biztosítsuk önmagunkat? Isten ígéretei azoknak szólnak, akik Vele számolnak ott, ahol kimerülnek az emberi lehetőségek. „Istentől el nem állok, Ö sem áll tőlem el; Szüntelen vele járok, Átfogom hitemmel” (367. ének 1.). HÉTFŐ. — „Azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, most kijelentette az ő szentjeinek. Ez a titok az, hogy Krisztus ti bennetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek” (Kol 1,26—27 — Dán 2,22 — Ef 5,15—21 — Zsid 7,1—10). Van tehát reménysége a világnak, a jövőnek: de nem önmagában, hanem Krisztusban. Ö pedig úgy reménység, hogy mi képviseljük és hordozó „edényeivé” válunk. A jövő őt fogja igazolni és megdi- csöíteni. Hogyan tudjuk mi most, a jelenben megmutatni embermentő, irgalmas titkait? „A te szent igéd vezessen Életemnek utain, Tanítson élni helyesen, Ha jól folynak napjaim” (417. ének 4.). KEDD. — „Töltse be dicsősége az egész földet!” (Zsolt 72,19 — Lk 13,29 — lTim 1,5—9a — Zsid 7,11—17). Nem kegyes óhaj ez, feladat és lehetőség: érezzék meg a Föld minden sarkában, hogy béke és igazságosság az Isten dicsősége. Legfőképpen pedig ott, ahol keresztyének élnek, égjen a láng, növekedjék a felelősség, gazdagodjon az emberség, terjedjen a reménység, hogy Isten ígéretei máris valósulnak. „Jöjj, lakozzál bennem! Hadd legyen már itt lenn Boldog templomoddá lelkem” (750. ének 5.). SZERDA. — „Ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek (Fii 2,15—18 — Zsolt 50,2—3 — Mt 5,23—26 — Zsid 7,18—28.). Sok ember csak •úgy figyel a társaira, hogy igazolhassa a maga hibáit, felmentse magát a bűnei alól. Példa végett az élet igéjére kell figyelnünk, az emberekre pedig azért, hogy irgalmas szívvel segítsünk rajtuk és megéljük előttük a tiszta, feddhetetlen élet örömeit.” „Orcád világossága Hasson minket által, Hogy életünkben e földön Járjunk igazsággal” (425. ének 1.). CSÜTÖRTÖK. — „A vámszedő pedig mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek” (Lk 18,13— Jób 35,7 — Jak 2,1—8 — Zsid 8,1—13.). Az igazi bűnbánat nem valami beteges ön- marcangolás, nem az önbizalom hiánya, még kevésbé kétszínű hamiskodás. Egyszerűen helyes önismeret és Isten iránti bizalom, hogy az ő segítségével még a pislogó mécses is jó szolgálatot végezhet. Az eszköz nem mindig minőségével, hanem létével szolgál. „Én csak tetőled várok Vigasztalást, erőt, Te megeleveníted A gyengét, csüggedőt” (320. ének 3.). PÉNTEK. — „Lídiának az Űr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mondott” (Ap- Csel 16,14 — lSám 3.9 —Mt 22, 34—46 — Zsid 9,1—10 ). Isten kegyelmes munkája segíti elhívásunk megértését és az «ngedel- messég készségét. Azt, hogy a napi, konkrét tennivalókat, feladatokat értsük és végezzük. Hogy ne csali élősködjünk, ne csak sütkérezzünk a kegyelem napsugarában, elvonva mások elől a Napot, hanem átengedjük, sugározzuk éltető erejét. „Ajándékozz meg engem Jó szívvel, jó Atyám, Hogy boldogítva boldog Lehessek igazán” (446. ének 2.).. SZOMBAT. — „Ne félj, csak higgy!” (Lk 8,50 — Jer 10,23 — Jak 3,8—13 — Zsid 9,11—15.)'. El tudom-e végezni küldetéséemet? Eleget tudok-e tenni feladataimnak, kötelességeimnek? Annyi az akadály kívül-belül! Fogy az idő és az erő, eltűnnek soha vissza nem térő alkalmak. Fárasztanak mulasztások, csüggesztenek fogyó lehetőségek, betegség, halál. Ne félj, csak higgy! Krisztus él és győzött. Érettünk is. „Ó légy velem, én Jézusom, Tebenned én megnyugszom, A bűn, halál meg- győzetett, Te szerzői örök életet” (212. ének 7.). Kovács Pál — HALÁLOZÁS. Szabó Kálmán ny. lébényi lelkész hosszú betegség után 67. életévében augusztus 30-án csendesen elhunyt. Temetésére szeptember 3-án nagy részvét mellett tizenhét lelkész és többszáz fős gyülekezet jelenlétében került sor a lébényi temetőben. A szolgálatot Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári lelkész végezte. A lébényi gyülekezet nevében Koháry Ferenc lébényi lelkész, az egyházmegye nevében Bárány Gyula esperes, a volt diáktársak nevében Böröcz Sándor ny. lelkész emlékezett meg az elhunytról. „Az Isten szeretet.” — Juhász Bernadett, Juhász István és felesége, sz. Sebján Anna 15 hónapos kisleánya súlyos betegség után elhunyt Temetése Nógrádkövesden volt „Az asz- szonytól született ember rövid életű, tele nyugtalansággal. Kihajt, mint a virág, majd elíony- nyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg.” Egész éjszaka mulatott. Hangos fiúkkal járta a várost. Egyik mulatóból ki a másikba be. Így ment ez nap-nap mellett. Amikor reggel nevetve mesélte éjszakáit, megkérdeztem tőle: — Családra nem vágyódsz? — Nem! — hangzott a kategorikus válasz. — Ha meg úgy lennék, bedobom a gyereket a megőrzőbe! Hirtelenjében nem is értettem, hogy az állami gondozásra céloz. — És nem sajnálnád? — Minek? Hogy több terhem legyen? — És meddig akarsz így élni? Felrántotta a vállát. — Tudja az ördög! Majd ha megunom! — Az az idő hamar eljöhetGyorsabban, mintsem gondolnád. Nem válaszolt. Tűsarkú cipőjében kipenderült a szobából. Egész nap kísértett az elgondolása; bedobom a megőrzőbe! * . . J Szabadságom alatt egy cukrászdába tértem be. Már nyolc óra volt, megritkultak a vendégek, csak a fagylaltgépnél ült egy 35 körüli nő. Hosszú sétám után fáradtan roskadtam le az egyik székre, hogy valamit fogyasszak. A kis cukrászdában csend volt. A nő felállt, nagyot nyújtózott. — Még egy fél órám van és mehetek haza — mondta nekem. — Vasárnap fél kilencig vagyunk nyitva. Sok ez nekem. Negyedik havi terhes vagyok és a derekam nagyon fáj, ha ilyen hosszú ideig ülök. — Hányadik kisbaba? — kérdem. — Az első — mondja, aztán elhallgat, majd nagy lélegzetet véve — éppen most válók az uramtól. — Most, amikor gyermekük érkezését várják? — Hát iszákos. Még meg is vert. Ilyen állapotban. Tulajdonképpen nem is szerettem, csak a gyereket akartam, hogy nekem is legyen valaki öregkoromra. Őszintén megdöbbentem ezen a furcsa előrelátáson. — Csak ezért? — kérdeztem. — Igen, elsősorban ezért. Mert énnekem már most sincsen senkim, mi lesz velem, ha megöregszem? Csak ülök itt a gép mellett... Vendégek lépnek be. Három berúgott férfi. — Egy nagy tölcsérrel drága — mosolyog az egyik —mert hideg vacsorát kapunk, az asszony később már nem ad nekünk enni. A nő mosolyog az otromba tréfán és már nyújtja a csurig töltött fagylalt-tpl- csért, majd megint feláll és tovább beszél. — Nagyon félek az öregségtől! — Harmincöt éves korában? — kérdem és mivel látom, hogy mindenáron ki szeretné önteni a szívét, hagyom, hogy elmondja egész élettörténetét, amelyről azt hiszi egyedül áll vele a világban. — A szülei? — kérdem. — Nincsenek, csak ez a kicsi, itt, a szívem alatt. — És ha mégse! Ha egyszer felnő és elindul a saját életét élni, a saját otthonában valakivel, akiről úgy érzi, hogy a legjobban szereti a világon? — Azt én nem élném túl — mondja — akkor megölöm magam — és keservesen sir. —7 És arra még sohasem gondolt, hogy van Valaki, aki életünk végéig velünk marad, akire nyugodtan rábízhatja a jövőjét és jelenét, ifjúságát és öregségét? — Aztán ki lenne az a valaki? — Mindnyájunk jó Istene! — Isten? Talán! —- Biztosan, egészen biztosan. — Igaz is, Őreá eddig nem gondoltam. — Kérje a segítségét! Késői vendég lép be. Felállók. Fizetek. Elköszönök. Sápadt arcán mosoly bujkál. — Lehet, hogy igaza van, kipróbálom — kiált utánam. A vendég megáll a pult előtt: — Valami jó receptet tetszett kapni? Az asszony válaszát már nem hallom. Az utca csendes, de a levelek hullása mégis olyan, mintha láthatatlan vendégek járnának a hervadó avaron. A kő- Házak ablakaiban fények villannak meg. Egy férfi áll az ablak előtt. A másik ablak előtt egy nő megy el gyermekkel a karján. Mindenhol történik valami. A végtelen élet mindennapi apró, jelentéktelennek gondolt részecskéi. Gyarmathy Íren Hogy nekem is legyen valakim
