Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-30 / 35. szám

Munkatársunk jegyzeteiből Az agyonkíméltek Énekkaraink életéből t Sopron ÉDESANYJA SZEMEFÉNYE. Fúvó széltől is óvták, a kellemes tavaszban is csaknem bugyolál- ták. Sportolni? Jaj, megsérülhet! Márpedig ő az egyetlen fiú széles e famíliában. A házimunkában is inkább nővéreitől várt el se­gítséget a mama. Meg hát ő volt a legkisebb, a leckeírásban néha két oldalról is támogatták. Szép is volt a bizonyítvány — úgy a serdülőkor elejéig. Attól kezdve csúszott, majd zuhant is­kolai eredménye. Tizenhat éves korában már nemcsak megbu­kott, de egyre nehezebben tudott mit kezdeni önmagával. Ügyet­len, gyenge akaratú — mondták rá. Ahol tehette, félrehúzodott. Félt — sokszor maga sem tudta, mitől. Az iskolaorvos kérdésére el­mondta: amikor tízéves korában egyszer kezébe vette apja malte- roskanalát, a mama nagy nyoma­tékkai kivette a kezéből és szin­te remegő hangon mondta: „Kis­fiam, neked ilyesmire sose lesz szükséged, te főmérnök leszel!” Most már talán még a mama is kiegyeznék abban, hogy közepes szakmunkás legyen a fia, vagy hogy egyáltalán életképes, önálló férfivá fejlődjék, akit nem keli jobbról-balról folyton segítgetni- simogatni. „Pedig én mindentől megkíméltem, ne érezze meg az apja korai halálát!” — védte édesanyja a fiát — vagy önma­gát? HUSZONHÁROM ÉVES A HÖLGY, nemrég törte össze a negyedik ajándékautót, melyet egyedülálló édesanyjától kapott, aki elsősorban arra keresett (s nem is rosszul), hogy kisebbik lányát ilyen drága ajándékokkal A fegyverkezés, biztonság, há­ború és béke kérdése alapjaiban érinti a népegyházat, mondotta Heinz Binder prelátus, a Német- országi Protestáns Egyházszövet­ség (EKD) bonni kormánymegbí­zottja-. Az emberiség aggódik, hogy a jelenlegi helyzet kataszt­rófához vezet. Alapvető gondol­kodásbeli fordulat szükséges ah­hoz, hogy az elvi erőszakmentes­ség útját megtaláljuk. (Azaz, erő­szak alkalmazására ne is gondol­lephesse meg. Bár meglepetésről már egyre kevésbé lehetett szó a kényeztetésnek ebben az esz­kalációjában — kérdéses inkább az .volt: meddig bírja ezt a ma-' ma? Csakhogy a lány nem bírta ezt az agyontámogatottságot. Meg azt, hogy az édesanyja feltűnően sokszor kötött ki nála, elárasz­totta aggodalmas érdeklődéseivel és kéretlen tanácsaival, elvárta, hbgy legalább két-három napon­ként felhívja őt telefonon vidék­ről, s „jó hosszan” elbeszélgesse­nek, és ha mindebben a leány nem mutatott élénk érdeklődést, nyomban megbántódott. Erre meg a „gyereknek” támadt lelki­furdalása, s igyekezett kiengesz­telni a duzzogó mamát, aki alig várta, hogy megint valami kiadós ajándékkal rukkolhasson ki. „Most már én örök gyerek kell hogy maradjak?” — kérdzete az idegorvost a lány. Egyszerű földműves lakott a szomszédjában, barátságos, józan paraszti eszű bácsi. „Tudja, Er­zsiké — mondta egyszer a lány­nak némi hümmögés után — ha az üvegházból későn telepítik ki a palántákat, elöregszenek, és akkor baj van velük. Meg aztán sok olyan madár van, amelyik­nek a fiókája, ha nem akarja el­hagyni a fészket, ha eljött az ide­je, bizony kitessékeli. Mert a sze­retet se annyi, hogy folyton csak melengetni-melengetni. Akit túl­melengetnek talán egy életen át fázni fog. Hát — ne vegye rossz­néven, hogy szólok —, maga se hagyja, hogy agyonmelengessék. Még a kedves édesanyjának se lesz az olyan nagyon jp!” junk.) A politikában a Hegyi Be­széd is útmutatásul szolgálhat. Heinz Binder hangsúlyozta, hogy az egyház nem képvisel po­litikai programot. Tiszteletben tartja az államot, amelyet Isten szükséges rendjeként fogad el. Az egyháznak azonban létérdeke, hogy elkötelezze magát az embe­riség mellett. Feladata az, hogy a sokféle felfogás között a megol­dást keresse, de nem dönthet a politikusok helyett. LELKES KIS EGYÜTTES gyü­lekezik hetenként kétszer a sop­roni Templom u. 10. számú épü­let emeleti helyiségeiben. Kelle­metlen szél kavarja a havat, vagy csap esőt arcukba: ők jön­nek. Az őszi erdő szépsége, a ta­vaszi kertek varázsa sem fogja vissza őket. Milyen erő gyűjti össze ezt a 26—28 embert, hogy kitartóan viaskodva dallammal, ritmussal, alkalomról alkalomra várják, mikor tölti be a próba­termet a megtelt harmónia? Erre a kérdésre kerestem a vá­laszt baráti beszélgetés során M. F. nyugdíjas pedagógussal, a kó­rus egyik fő erősségével, gyüleke­zetünk egyik buzgó presbiteré­vel: — Luthertől kezdve nagy sze­repe volt egyházunk életében a kóruséneklésnek. A kórus életén rendszerint le lehetett mérni a gyülekezet vitalitását. Sopron ze­nei múltjában a kóruséneklés, 1978-ban jelent meg a Magyar- országi Evangélikus Egyház Saj­tóosztályának kiadásában Bozó- ky Éva regénye Pilátus feleségé­géről. A könyvet nagy érdeklődés fogadta, hetek alatt elfogyott. A regényre felfigyelt Drezdában a magyarul jól tudó dr. theol Theo- phil Funk, lefordította német nyelvre. A regény német nyelven most jelent meg az NDK metodis­ta egyházának kiadásában. Szívből örülünk, hogy ez a könyv most ezzel a kiadással átr lépte a magyar nyelvterület hatá­rait, s egyik világnyelven a kül­föld számára hozzáférhető lett. A könyv külső borítólapját — elől és hátul egybefüggően — Munká­csy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képe dísziti szép színes nyo­matban, találó összefüggésben a regény tartalmával. A Claudia német kiadása azzal gazdagodott, hogy a magyarban folyamatos, csak csillagokkal ki­sebb részekre tagolt regényt írója négy fejezetre osztotta, s a fejeze­tek élére az újszövetségi vonatko­zásokat feltüntető igeszakaszok kerültek. A német fordító előszavában ezen belül az evangélikus ének­kar munkája, a legrégibb időkig vezethető vissza. Ezután utalt arra, hogy már a 16. században 18 orgonista műkö­déséről vannak adataink, 1609- ben pedig arról hallunk, hogy énekkar működik, és az orgona mellett hangszeres zene is volt, melyet a toronyőr látott el segé­deivel. Még egy adat: 1829-ben a líceumban megindul az evangé­likus tanítóképzés, és a harmad­évesek részt vesznek az egyházi kórusban. 1858-tól a gyülekezeti kottatár dokumentálja a kórus folyamatos működését. A KOTTÁKON KERESZTÜL MEGSZÓLAL A MÜLT! — foly­tatja szavait presbiter testvérünk. A rengeteg szólamkotta mint­egy 60 tagú kórusra enged követ­keztetni századunk elején. De térjünk át a jelenre! többek között kiemeli, hogy az önéletrajzi ihletésű regény „sze­mélyes bizonyságtétel Jézus Krisztus valóságáról, beleöltöz- tetvet Jézus kortársának (Pilátus feleségének) a tapasztalataiba”. Találóan jegyzi meg, hogy a festői leírásokon áttetszik a balatoni táj szívhez nőtt ismerete és az írónő többszöri itáliai utazása. A fejeze­tek élére tett bibliai szakaszok, folytatja, arra is alkalmasak, hogy gyülekezeti esteken vagy biliaórá- kon való felolvasás után megbe­széljék az összefüggést az igehely és az olvasott regényrész között. Ezzel Jézus Krisztus mélyebb is­merete fog növekedni a gyüleke­zetben. A kezemben tartott ismertetési példányt a fordító Káldy Zoltán püspöknek ajánlja dedikáló so­rokkal, azzal, hogy a német ki­adást „a lutheránus és metodista egyházak ökumenikus közeledésé­nek jeleként” értékelhetjük. A könyv fülszövege jó összefoglalá­sa a műnek, hangsúlyozva, hogy a szerző tanúsága szerint „ma is le­het Jézussal találkozni. Ű ma is ad útmutatást és bizodalmát igéje által”. Veöreös Imre JELENLEGI KÓRUSUNK kb. 6 évi szünet után, 1976-ban ala­kult újjá. Ekkor Laborczi Erzsé­bet vette át a munkát. A 10 tag­ból álló kis együttes fokozatosan gyarapodott. Ma 28-an éneke­lünk. Laborczi Erzsébetet a jövő terveiről, lehetőségeiről kérde­zem: — A gyülekezeti alkalmakon kívül szerepeltünk május 17-én Nemeskéren. Júniusban énekel­tünk a soproni templomban ren­dezett országos méretű megemlé­kezésen: az 1681-es soproni or­szággyűlés jubileumi ünnepségén. Megtisztelő meghívást kaptunk Vadosfára. — Marad-e tennivaló e ki­emelkedő szereplések után? — Bőven! Szeretnénk bővíteni repertoárunkat: a capellaművek mellett orgonakíséretes darabo­kat is tanulunk. Mindenekelőtt magyar szerzőktől szeretnénk énekelni (Liszt, Kodály, Gárdo­nyi, Bárdos). • — Beszélj még a gondokról vagy örömökről! — TÖBB AZ ÖRÖM, MINT A GOND. A próbák kellemes han­gulatban telnek. A próbák láto­gatottsága is jónak mondható. A három kisgyermekes édesanya, három műszakos óvónő, nyugdí­jas orvos, vagy a betegápolással lekötött testvér.— egyaránt szor­galmasan jönnek. Igaz, hogy most még nem könnyű többek számára pl. a „nyújtott ritmus”, vagy nem sikerül mindig kris­tálytisztán énekelni, de mindent összevetve: a sikerek lelkesíte­nek, a sikertelenségek nem szegik kedvünket. Örülünk, hogy va­gyunk és szolgálhatunk. A hallottakon gondolkodva tar­tok hazafelé ... Megkaptam-e a választ arra: mi lelkesít és mi tart össze bennünket? Igen. Az dlmondottak mind: a múlt, az énekelt művek szeretete, a sze­replések, a karnagy egyénisége. Mégis, úgy érzem, az a leglénye­gesebb, hogy a gyülekezet tagjai várják szolgálatunkat es hálásak érte. Ezt igazolta böjt első va­sárnapján egy asszonytestvér, aki azt mondta: „Amikor" megszólalt az énekkar, csodálatos érzés járt át! A szemem is könnybe lá­badt az örömtől...” Somogyi Edit B. M. A BÉKE KÉRDÉSÉNEK ÁTÉRTÉKELÉSE A Claudia németül As első magyar nyelvű újság A Magyar Hírmondó SZEMELVÉNYES GYŰJTEMÉNY. Válogatta, sajtó alá rendezte Kókay György. Ráth Mátyás szájával szólok: Dicséretes munka. Aki ismeri a Magyar Hírmondó több ezer oldalt kitevő egybe- gyűjtött köteteit, csak elismeréssel adóz­hat a gondosan, céltudatosan válogatott szemelvényekből összeállított könyvnek, Kókay György szerencsés szempont szerint csoportosítja a szemelvényeket, a szerkesztői programoktól, a hazánkbeli történeteken, a külföldi híreken, az iro­dalom, tudomány és művelődésen ke­resztül a jelentéktelennek tűnő hirdetése­kig. Az egyes részeken belül is tervszerű­en választja ki azokat a szemelvényeket, melyek szinte kézzelfoghatóvá teszik a lap célkitűzését, annak megvalósítását, vagy legalábbis a célt, amit a lapon ke­resztül meg akarnak írói valósítani. Oly élő képet kapunk a XVIII. század utolsó előtti évtizedének hazai, de mondhatjuk európai horizontú eseményeiről is, ami­hez az irodalomtörténetből, nemzeti tör­ténelemből. vagy szaktudományokból szerzett ismereteink nem hasonlíthatók. Csodálattal tölti el az embert Ráth kez­deményezése, a Magyar Hírmondó elin­dítása. Üres zsebbel, de nem üres szelle­mi tarsollyal, mindent vállaló és minden akadályt leküzdö lelkesedéssel indul. Cél­ja tudósító leveleivel hazája fiainak fel­emelése, a magyar nyelv kiművelése hogy alkalmas legyen verseknek, tudo­mánynak könyvben való közlésére. Pon­tos programot közöl előfizetőivel. Nagyon vigyáz arra, hogy tudósításai igazak, bizo­nyosak és hihetők legyenek. A hírszerzés módját is közli: tudósítókat toboroz .és idegen újságokat, használ fel, de jobb munkával szeretne olvasóinak 'kedves­kedni. mint szolgai fordítással, ezért sa­ját írásában közli a híreket. Mintha nem is kezdő, hanem rutinos újságíró volna. A, magyar nyelv ilyen sokoldalú közlésre nem volt elég fejlett. Szókincse gyarapítá­sára Ráth Mátyás felhasználja a duna- melléki, tiszamelléki és erdélyi dialektu­sokat. Idegen nyelvből fordításánál nem a szó szerinti értelmet keresi, hanem a foga­lomnak magyarban megfelelő kifejezést, hogy az olvasó könnyebben érthesse. Ahol szükség van rá, új szavakat talál ki. Örö niest veszi igénybe azok írásait, akik elöt te éltek. sö, de azért remélhetünk mégis, hogy kedves maradékaink elhagyott édes nyel­vünket virágzóvá és közönségessé teszik. Rajnis Józsefet ismerteti. Ráth számára azonban döntő bizonyíték a bécsi könyv­tárban felfedezett Erdösi Szilveszter Já­nos Ü jtestámentuma. Minden könyvet, vagy írást ismertet, ami kezébe kerül. Óvatosan dicsér. Biz­tat és lelkesít. Hasznos tanácsot ad. véle­ményt nyilvánít, nem bírál. Ha nem ért egyet, hallgat. Kedvét szegni nem akarja senkinek, amikor oly nagy szükség van tollforgató emberekre, költőkre és tudó­sokra. akik előtt a magyar nyelvnek nagy becsülete van. Ráth örömmel nyugtázza Révaival együtt: Vannak poétáink, ha még nem is oly pallérozott a nyelvük és finom az érzékük. Olvasásra buzdít, hogy még a kandalló mellett pipafüstöt eregetve is nemesedjék a lélek. Anyák is olvassák a tudományos könyveket is, hadd hallják, mit tanítanak manapság gyermekeiknek. Fájlalja, hogy nincsenek könyvtárosok és kevés a könyvvásárló. Figyelmét rajta tartja a művelődési in­tézményeken, iskolákon. A budai univer­zitás megnyitása alkalmával ismerteti a magyar egyetemeket. Rajongva beszél Mátyás budai univerzitásáról, a, melléje állított könyvesházról cs nyomdáról, ahol a könyvnyomtatás feltalálása után 30 esz­tendővel már kinyomtattak a Budai Kró­nikát. Ügy szinten a. nagyenyedi kollégi­umról, melynek külön könyvesháza van régi és új könyvekkel, amilyen nincs az egész országban sem,. A debreceni nyom­dáról. melynek jegyzékét a nyomtatott és nyomás alatt levő könyvekről kezében tartja és elhíresiti. Vagy Tótfalusy Miklós méltó utódjáról, Kaproczay Adámról, aki nemcsak a magyar, hanem: a görög, zsidó, német, orosz, arab. és egyeb betűk met­szését is megtanulta. Lelkesedésben és szakadatlan munká­ban fáradhatatlan. Hazaszeretetben, az édes anyanyelv szerétében utolérhetetlen. Azzal tettem le a könyvet kezemből: mi lett volna, ha Ráth tovább Írja a Hírmon­dót? Bár azonnal hozzá teszem nem ke­vésbé volt jeles a lelkész szolgálata sem. Kovács Géza A LAP CÉLJÁHOZ, a „közjó" szolgála­tához 9 évi élete alatt a számos szerző mind hű maradt. Háromévi írás után tu­dósító levelei szerkesztését rövid idő után Révai Miklós vette át. A két R. betűs ide­jében éli a Hírmondó virágkorát. Ráthot minden érdekli, amivel érdeklődést kelt­het és használhat. Szívügye népének éle­te. Ezért foglalkozik írásaiban kereskede­lemmel, a természeti csapásokkal, a nyo­munkban járó éhínséggel, szegénységgel, még a takarmányhiánnyal is. Révai eze­ket is elvégzi kötelességből. Ám az ö vilá­ga a poézis. Szikrázó gondolataival — mondja — bejárja az eget, poklot, de azért leszáll a földre is. A szerkesztők rö­vid időnként változnak. A lap nívója egy­re lejcbb száll. Az előfizetés, kézbesítés akadokzik. Legnagyobb gond azonban, hogy elmaradnak a tudósítók. A szándék megvan. Megvalósítani nem tudják, vagy nem bírják. 1788-ban a lap megszűnik. A lap szelleme szabadelvű és jozefinis­ta.. A felvilágosodás népszerűsítője. En­nek következtében erős ellenszéllel kell küzdeniük. A hazai történetek mellett jelentős te­ret foglal el a, Jőzsef-féle rendeletek köz­lése. A lap óvatos öncenzúra miatt, mert ez létét fenyegeti, és olvasói miatt, hogy el ne veszítse őket. József császár, a nép atyja, a világosság napja, aki népének ja­vát akarja. Legizgalmasabb volt a nemet nyelv használatának elrendelése. Izgal­mas kérdés, hogyan reagál erre, a Hír­mondó, a magyar nyelv szinte elvakult szerelmese? Édes Magyarjaim! — így szól a záró szakasz megszólítása. A nagy pa­rancsolatnak oka az. hogy született nyel­vünk elhagyatott, ki nem pallérozott, kö­zönségessé nem tétetett... Mar most fcé­A KÜLFÖLDI HÍREK szintén nagy te­ret kapnak a könyvben. Magyarázatát a Hírmondó nagy szabadságszeretetében látjuk. Másrészt a háború kihatásaiban, mely nálunk is, de még inkább a hábo­rúskodó országokban qgyre erősebben je­lentkezik. Különösen nagy figyelmet szentel az amerikai függetlenségi harc­nak valamint a nép elszegényedésének, a súlyos terhek és az értelmetlen háború miatt lázongó, jogát és igazságát, szabad­ságát kereső, majd követelő nép iránti ro- konszenvnek. Belgiumban, Hollandiában, 11. József tartományaiban a nép kész fegyvert fogni hazája rendjét felforgató új rendeletek miatt. II. József sem tár­gyalással, sem kemény paranccsal nem ér el eredményt.. A polgárháborút nem meri vállalni. Rendeletéit visszavonja. De ugyanilyen élénk figyelemmel követi a lap a francia, spanyol és svájci lázadáso­kat is. A Hírmondó az események napirenden tartásával, pontos tájékoztatásával, az eseményekhez fűzött tanulságokkal bi­zony. befolyásolta a magyar társadalmat közvetlenül is. azokat akik, olvasták és közvetve rajtuk keresztül. A LEGKÖVETKEZETESEBB HARCA a Hírmondónak az „édes anyanyelvért’’ folytatott küzdelem. Jelentősége abban van. hogy elindítója és szakadatlan moz­gatója a nyelv kiművelésének. Révaival együtt Ráth a versírást tarjta a tudomá­nyok tudományának. Ez teszi leginkább próbára a nyelvet. Első nagy eredménye: bizonyítja, hogy a magyar nyelv igenis alkalmas az időmértékes verselésre.. Köl­tőket, mindenekelőtt Baráti Szabó Dá­vidot, de Révait és F’aludit, Ányos Pált és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom