Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-25 / 4. szám

> Tervszerűen és reménységgel Az Országos Elnökség újévi köszöntése az emberi tényező. A szellemi és etikai erő kibontakoztatása és kamatoztatása. Előttünk vari a Hazafias Nép­front Kongresszusa, amelynek el­sőrendű célja nemzeti egységünk elmélyítése. Az Illyés-i gondola­tot idézve utalt a püspök arra, hogy népből nemzetté kell len­nünk. és hogy a népért dolgozni becsületbeli ügy. örülünk annak, hogy mind lelkészeink, mind ü. Dr. Ottlyk Ernő püspök köszönti az Országos Elnökséget Az Országos Elnökség nevében dr. Káltl.v Zoltán püspök válaszol adatának tekinti a béke megőr­zését és kiterjesztését, és a népek együttműködését a társadalmi igazságosság megvalósulása, a gazdasági problémák megoldása, és a kulturális csere érdekében. Mért. éheiken a területeken na­gyon rossz a nemzetközi helyzet, nagyon nagy a-* lemaradás, na­gyon sok a tennivaló. A világkeresztyénség helyzetét vizsgálva dr. Káldy Zoltán püs­pök-elnök a következőkre hívta fel á ügyeimet: ha a jelenlegi helyzet stabilizálódik, akkor egy évtized múlva két milliárddal több ember lesz a világon, A népszaporulattal , azonban első­sorban az tin.: harmadik 'világban kell számolnunk,. arnélyét első­sorban érint a társadalmi igaz­ságtalanság. ahöl énnek: követ­keztében első renden kell szá­molni a társadalmi „robbanások­kal”, és amely terület ma is a háborús gócok forrása. Mivel ezen a területen. a keresztyénség nem uralkodó vallás, a népsza­porulat nem kedvez a keresz- tyénségnek. Ezért a világ keresz­tyén egyházainak az én vélemé­nyem szerint — mondotta a püs­pök-elnök — ma három fő kér­dése van. Az első, amire mind­nyájan el vagyunk kötelezve: a misszió, az evangélium hirdeté­se. De ez ma már semmiképpen sem megy a második nélkül, a diakónia nélkül, amire többször is rámutattunk. A harmadik pe­dig az ökumené, ahol az elmúlt évek során csak milliméterekkel jutottunk előbbre, és egves terü­leteken inkább beszűkülésről, mint előbbre jutásról beszélhe­tünk. Egyházi szolgálatunkat körül­vevő valóság felmérésében szólt dr. Káldy Zoltán püspök a. hazai politikai, társadalmi és gazdasági élet fő kérdéseiről is. Ezúttal is felhívta a figyelmet arra. hogy ma a nemzetközi összefüggések­kel kapcsolatosan a mi fő kérdé­sünk is a helyes gazdaságpolitika. A VT. ötéves terv egyik legfon­tosabb célkitűzésé annak megőr­zése és továbbfeilesztése. amit elértünk, és mi tudjuk jól, ha itt vétünk, van mit elvesztenünk. S ha nem számíthatunk is arra, hogy az életszínvonal jelentősen emelkedni fog.' meg kell becsül­nünk. és segítenünk kell kormá­nyunknak azt a törekvését, amellyel nehezebb körülmények között is iavítanj ievekszik az életkörülményeket. Nekünk is komolyabban kell vennünk, hogy az elkövetkező időben az eddigi­nél is nagyobb szerepet játszik gyülekezeteink egyre inkább ér­tik e szolgálat fontosságát, és erősödnek a kapcsolatok a helyi népfrontbizottságokkal. Szívesen vállaljuk a részt a kongresszus további előkészítésében és célki­tűzései megvalósításában. A valóságfelméréssel szoros Összefüggésben*'"'" vári az országos püspök-elnöknek egyházunk éle­tével kapcsolatos az a megállapí­tása is, hogy . hazánkban is szá­molni kell a szekularizáció to­vábbi erősödésével, egyrészt a tudományos technikai forrada­lomnak az emberi tudatra való hatása következtében, másrészt például azért is, mert az évtized végére elérik az átlagos emberi életkorhatárt azok, akik még a korábbi népegyházi keretek kö­zött „belekereszteltettek” az egy­ház közösségébe. Sok "más ténye­zőt is figyelembe véve aligha le­het megoldás az az egyházunk­ban is némelyek által javasolt „összebújás”, ahol nincs mást tenni, mint egymást belsőleg, lel­kileg erősítgetni. Ezek az embe­rek nem akarják észrevenni, és nem értékelik azokat a pozíció­kat, amelyeket a diakóniai teoló­gia alapján társadalmunkban és a nemzetközi életben a jövő egy­háza számára is eredményként elértünk. Nem veszik figyelembe, hogy az egyháznak ma világvi­szonylatban az elmondottakat számba véve az eddiginél sokkal „világiasabbnak” kell lennie. Ne aggódjatok a holnapért Ezek után nyugodtan ki me­rem mondani a másik igémet is — mondotta dr. Káldy Zoltán püspök-elnök Mert az az egyház, amelvik tudatában van a maga, a szűkebb és tágabb környezete helyzetével', amely hittel és re­ménységgel vállalja küldetését, megtalálja a választ a mit és ho­gyan kérdésére is. Röviden sum­mázva a püspök három fő fel­adatra hívta fel a figyelmet. Az első és legfontosabb a „megküzdött” igehirdetés. Meg­győződésem, hogy a világ és egy­ház feszülő kérdései közben, kor­szakváltások idején is Jézus Krisztus jelenti számunkra a kontinuitást. Tőle kapjuk az út­mutatást és segítséget az egyház­ban, társadalomban, és világban végzendő szolgálatunkhoz. A második a diakónia, amelyet nem hangsúlyozhatunk eléggé. (Folytatása a 3. oldalon) pektivikus látás főgondolatait szeretnénk közáé tenni olvasóink és egész egyházunk gazdagodásá­ra és közös szolgálatunk erősíté­sére. Ha valaki tornyot akar építeni Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök megköszönve a köszöntést és ál­dáskívánásokat arra mutatott, hogy 1981 évtizedváltás is, amit, ha megérünk 1990-nel zárul. Két igét lát maga előtt az évtized emberi módon tudjon élni és ne legyen állandóan a szakadék szé­lén. ' . Ügy' látom, hogy ebben a te­kintetben a' legfontosabb: meg­őrizni az enyhülés megmaradt eredményeit, és tovább munkál­kodni az enyhülésért. Feltétlenül beleértve ebbe a katonai enyhü­lést is. Mert enélkül. leszerelés nélkül nem lehet előre lépni a politikai enyhülés útján sem. Meg kell tartani az erőviszo­nyok egyensúlyát Nyugat és Ke­let között, de nem felfegyverke­zéssel, hanem egyre inkább a le­A resztvevők egy csoporrtja a két püspöki hivatal, s más or­szágos szervek munkatársai, teo­lógiai tanárok, budapesti lelké­szek és közegyházi életünk is­mert személyiségei keresték fel a több évtizedes hagyománynak megfelelően az esztendő elején az Országos Egyház Elnökségét dr. Káldy Zoltán püspök-elnökül és dr. Fekete Zoltán országot egyházi felügyelőt, hogy kifejez­zék áldozatos munkájuk iránti köszönetüket és egész egyházunk népének jókívánságait tolmácsol­ják az új esztendőre. Országos egyházunk legfőbb vezetői dr. Mihály Dezső, az Északi Egyház­kerület felügyelője és dr. Nagi, Gyula, a Déli Egyházkerület lel­kész! főjegyzője, püspokhelyéftés társaságában fogadták a köszön­tőket. Egyházi életünk újabb felfelé ívelő szakaszának előjelei már korábban is megmutatkoztak. Elsősorban is abbaii, amit dr. Ottlyk Ernő .püspök az 1980. évet összefoglaló értékelésében a múlt év szenzációjaként jellemzett: a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlésének meghívása. Ma­gyarországra 1984-re, amit dr. Káldy Zoltán püspök munkált ki és tolmácsolt az Ágostai Hitval­lás jubileumi ünnepsége idején a Világszövetség elnökségének és amit a Magyar Népköztársaság kormánya is megértéssel foga­dott segítőkészségének kinyilvá­nításával. Ez a tény jelentősen fogja befolyásolni egész egyházi életünket a Lelkészi Munkakö­zösségekben folyó tanulmányi munkától elkezdve a gyülekezet­építő szolgálatig. Az előremutató jelek között van az a tapasztalatunk '— noha még nincs teljesen átfogó kép előttünk, hogy a Hazafias Nép­front községi, városi és megyei, a Kongresszust előkészítő érte­kezletei tanúsága szerint a ko­rábbinál jóval nagyobb számban, nagyobb aktivitással és magasabb szinten tevékenykedtek és szó­laltak fel lelkészeink,. különösen is a nemzeti egység elmélyítése területén. Egyházunk. teológiai munkája területen jó előjelként szólha­tunk a levelező tanfolyamról. E vállalkozást igazolja a hallgatók kitartása és szorgalma. Az Aka­démia oktató és nevelő munkája is megerősödött azzal, hogy a hosszú időn át külügyi szolgála­tot teljesítő dr. Nagy Gyula újra átvette a rendszeres teológiai tan­szék vezetését. S -ugyancsak érté­kes az a fejlődés, amely válto­zatlanul jelentkezik a teológu­soknak a gyülekezetekkel való ta­dagodás jelei, ahogy ezekről részletes tájékoztatást adtunk la- ■punk hasábjain is az* országos püspök-elnöki jelentés leközlé- sével. Ezek .közül a gyülekezeti munka vonatkozásában különö­sén is .jelentős volt a jövőre néz­ve is a szórvány-év, amit inkább tekintünk — hasonlattal élve — felütésnek egy dallamsor kezde­tén, mintsem egy esztendőre kor­látozódó kampánynak. Ilyen gondolatok szerepeltek abban a köszöntésben is, amit Ottlyk Ernő püspök foglalt ö&z- sze értékelésében január 5-én, az Országos Egyház Üllői úti tanács­termében.' A' fentiek összefüggésében is érthető, hogy dr. Káldy Zoltán püspök-elnök válaszéban, mint ahogy ez az országos közgyűlésen is történt, nagyobb távlatban szólt egyházunk .életéről és . az előttünk álló szolgálati felada- • tokról és ebbe helyezte el az 1981. év várható eseményeit és terveit. A következőkben e pers­kezdetén: „Ne aggódjatok a hol­napért, mert a holnap aggódik magáért. És minden napnak meg van a maga baja.” — A másik-. „Ha valaki tornyot akar építeni, akkor le kell ülni költségvetést készíteni. És pedig azért, hogyha elkezdi az építést,. az alapokat megveti — azután nem tudja továbbépíteni, nehogy azt mond­ják, hogy az építést elkezdte, de befejezni nem tudja." — En most elsősorban a másodikat tekintem igémnek. Mert ha igaz is az Isten gondviselő szeretete és hogy ö időben avatkozik bele a dolgok­ba, ahogyan szükségesnek látja, mégis tudomásul kell vennünk, hogy ö a következő tíz esztendő­re is. munkatársaivá avat ben­nünket, akik a saját szolgálatu­kat Reá tekintve reménységgel és tervszerűen végzik. Elsőként kell szólnom ezzel kapcsolatban a nemzetközi Össze­függésekről és ezeket világosan kell látnunk. Nehéz és feszült a nemzetközi helyzet. És vannak kérdések, amelyek nehezen fog­nak feloldódni és olyanok is, amelyek emberi oldalról nézve, sajnos aligha oldódnak fel az el­következő évtizedben. Példaként említette a püspök-elnök a NA­TO fegyverkezési tervét, amit ak­kor jelentettek be. amikor az ENSZ összehívta a leszerelési konferenciát s amit nem tudott megállítani jó néhány kisebb nyugat-európai ország tiltakozá­sa- és jóirányú törekvése sem. Vagy itt van a Perzsa-öböl körüli csata, amiről ugyan szinte min­denki azt mondja, hogy senkinek sem jó — mégis a mai napig nem ért véget. Vagy gondoljunk Latin-Amerika feltörekvő népei elfojtott forradalmaira, vagy a kínai problémára, aini sokkal ne­hezebb ügy, mint sokan gondol­ják. Vagy a ma érkezett hírek alapján is a Nyugat-Európában szélesedő terrorizmusra. — Ezek olyan kérdések, amelyek aligha oldódnak fel holnapra. Mégis ezeket és sok mást számbavéve kell arra gondolnunk: mi az, aminek valósulnia kellene, hogy az emberiség élni tudjon, hogy lálkozásában a teológus napokon és szuplikúciókon anyagi és lelki tekintetben. Egyházi életünk sok más terü­letén is jelentkeztek a meggaz­szereléssel párhuzamosan alacso­nyabb szinten. Olyan rugalmas politikai magatartást és cselekvő- készséget követel a jelenlegi nemzetközi helyzet, amely fő fel­j Magyarországi Evangélikus Egyházunk elsősorban is az el­múlt két éytizedben folyamato­san. dinamikus életének vannak különösen is felfelé ívelő szaka­szai, ahogyan erre dr. Ottlyk Er­nő, az Északi Egyházkerület püs­pöke is rámutatott azon az együttléten, amikor az Országos Egyház munkaágainak vezetői, az Országos Iroda dolgozói dr. Kar­ner Ágoston főtitkár vezetésével,

Next

/
Oldalképek
Tartalom