Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-25 / 4. szám
> Tervszerűen és reménységgel Az Országos Elnökség újévi köszöntése az emberi tényező. A szellemi és etikai erő kibontakoztatása és kamatoztatása. Előttünk vari a Hazafias Népfront Kongresszusa, amelynek elsőrendű célja nemzeti egységünk elmélyítése. Az Illyés-i gondolatot idézve utalt a püspök arra, hogy népből nemzetté kell lennünk. és hogy a népért dolgozni becsületbeli ügy. örülünk annak, hogy mind lelkészeink, mind ü. Dr. Ottlyk Ernő püspök köszönti az Országos Elnökséget Az Országos Elnökség nevében dr. Káltl.v Zoltán püspök válaszol adatának tekinti a béke megőrzését és kiterjesztését, és a népek együttműködését a társadalmi igazságosság megvalósulása, a gazdasági problémák megoldása, és a kulturális csere érdekében. Mért. éheiken a területeken nagyon rossz a nemzetközi helyzet, nagyon nagy a-* lemaradás, nagyon sok a tennivaló. A világkeresztyénség helyzetét vizsgálva dr. Káldy Zoltán püspök-elnök a következőkre hívta fel á ügyeimet: ha a jelenlegi helyzet stabilizálódik, akkor egy évtized múlva két milliárddal több ember lesz a világon, A népszaporulattal , azonban elsősorban az tin.: harmadik 'világban kell számolnunk,. arnélyét elsősorban érint a társadalmi igazságtalanság. ahöl énnek: következtében első renden kell számolni a társadalmi „robbanásokkal”, és amely terület ma is a háborús gócok forrása. Mivel ezen a területen. a keresztyénség nem uralkodó vallás, a népszaporulat nem kedvez a keresz- tyénségnek. Ezért a világ keresztyén egyházainak az én véleményem szerint — mondotta a püspök-elnök — ma három fő kérdése van. Az első, amire mindnyájan el vagyunk kötelezve: a misszió, az evangélium hirdetése. De ez ma már semmiképpen sem megy a második nélkül, a diakónia nélkül, amire többször is rámutattunk. A harmadik pedig az ökumené, ahol az elmúlt évek során csak milliméterekkel jutottunk előbbre, és egves területeken inkább beszűkülésről, mint előbbre jutásról beszélhetünk. Egyházi szolgálatunkat körülvevő valóság felmérésében szólt dr. Káldy Zoltán püspök a. hazai politikai, társadalmi és gazdasági élet fő kérdéseiről is. Ezúttal is felhívta a figyelmet arra. hogy ma a nemzetközi összefüggésekkel kapcsolatosan a mi fő kérdésünk is a helyes gazdaságpolitika. A VT. ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzésé annak megőrzése és továbbfeilesztése. amit elértünk, és mi tudjuk jól, ha itt vétünk, van mit elvesztenünk. S ha nem számíthatunk is arra, hogy az életszínvonal jelentősen emelkedni fog.' meg kell becsülnünk. és segítenünk kell kormányunknak azt a törekvését, amellyel nehezebb körülmények között is iavítanj ievekszik az életkörülményeket. Nekünk is komolyabban kell vennünk, hogy az elkövetkező időben az eddiginél is nagyobb szerepet játszik gyülekezeteink egyre inkább értik e szolgálat fontosságát, és erősödnek a kapcsolatok a helyi népfrontbizottságokkal. Szívesen vállaljuk a részt a kongresszus további előkészítésében és célkitűzései megvalósításában. A valóságfelméréssel szoros Összefüggésben*'"'" vári az országos püspök-elnöknek egyházunk életével kapcsolatos az a megállapítása is, hogy . hazánkban is számolni kell a szekularizáció további erősödésével, egyrészt a tudományos technikai forradalomnak az emberi tudatra való hatása következtében, másrészt például azért is, mert az évtized végére elérik az átlagos emberi életkorhatárt azok, akik még a korábbi népegyházi keretek között „belekereszteltettek” az egyház közösségébe. Sok "más tényezőt is figyelembe véve aligha lehet megoldás az az egyházunkban is némelyek által javasolt „összebújás”, ahol nincs mást tenni, mint egymást belsőleg, lelkileg erősítgetni. Ezek az emberek nem akarják észrevenni, és nem értékelik azokat a pozíciókat, amelyeket a diakóniai teológia alapján társadalmunkban és a nemzetközi életben a jövő egyháza számára is eredményként elértünk. Nem veszik figyelembe, hogy az egyháznak ma világviszonylatban az elmondottakat számba véve az eddiginél sokkal „világiasabbnak” kell lennie. Ne aggódjatok a holnapért Ezek után nyugodtan ki merem mondani a másik igémet is — mondotta dr. Káldy Zoltán püspök-elnök Mert az az egyház, amelvik tudatában van a maga, a szűkebb és tágabb környezete helyzetével', amely hittel és reménységgel vállalja küldetését, megtalálja a választ a mit és hogyan kérdésére is. Röviden summázva a püspök három fő feladatra hívta fel a figyelmet. Az első és legfontosabb a „megküzdött” igehirdetés. Meggyőződésem, hogy a világ és egyház feszülő kérdései közben, korszakváltások idején is Jézus Krisztus jelenti számunkra a kontinuitást. Tőle kapjuk az útmutatást és segítséget az egyházban, társadalomban, és világban végzendő szolgálatunkhoz. A második a diakónia, amelyet nem hangsúlyozhatunk eléggé. (Folytatása a 3. oldalon) pektivikus látás főgondolatait szeretnénk közáé tenni olvasóink és egész egyházunk gazdagodására és közös szolgálatunk erősítésére. Ha valaki tornyot akar építeni Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök megköszönve a köszöntést és áldáskívánásokat arra mutatott, hogy 1981 évtizedváltás is, amit, ha megérünk 1990-nel zárul. Két igét lát maga előtt az évtized emberi módon tudjon élni és ne legyen állandóan a szakadék szélén. ' . Ügy' látom, hogy ebben a tekintetben a' legfontosabb: megőrizni az enyhülés megmaradt eredményeit, és tovább munkálkodni az enyhülésért. Feltétlenül beleértve ebbe a katonai enyhülést is. Mert enélkül. leszerelés nélkül nem lehet előre lépni a politikai enyhülés útján sem. Meg kell tartani az erőviszonyok egyensúlyát Nyugat és Kelet között, de nem felfegyverkezéssel, hanem egyre inkább a leA resztvevők egy csoporrtja a két püspöki hivatal, s más országos szervek munkatársai, teológiai tanárok, budapesti lelkészek és közegyházi életünk ismert személyiségei keresték fel a több évtizedes hagyománynak megfelelően az esztendő elején az Országos Egyház Elnökségét dr. Káldy Zoltán püspök-elnökül és dr. Fekete Zoltán országot egyházi felügyelőt, hogy kifejezzék áldozatos munkájuk iránti köszönetüket és egész egyházunk népének jókívánságait tolmácsolják az új esztendőre. Országos egyházunk legfőbb vezetői dr. Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője és dr. Nagi, Gyula, a Déli Egyházkerület lelkész! főjegyzője, püspokhelyéftés társaságában fogadták a köszöntőket. Egyházi életünk újabb felfelé ívelő szakaszának előjelei már korábban is megmutatkoztak. Elsősorban is abbaii, amit dr. Ottlyk Ernő .püspök az 1980. évet összefoglaló értékelésében a múlt év szenzációjaként jellemzett: a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlésének meghívása. Magyarországra 1984-re, amit dr. Káldy Zoltán püspök munkált ki és tolmácsolt az Ágostai Hitvallás jubileumi ünnepsége idején a Világszövetség elnökségének és amit a Magyar Népköztársaság kormánya is megértéssel fogadott segítőkészségének kinyilvánításával. Ez a tény jelentősen fogja befolyásolni egész egyházi életünket a Lelkészi Munkaközösségekben folyó tanulmányi munkától elkezdve a gyülekezetépítő szolgálatig. Az előremutató jelek között van az a tapasztalatunk '— noha még nincs teljesen átfogó kép előttünk, hogy a Hazafias Népfront községi, városi és megyei, a Kongresszust előkészítő értekezletei tanúsága szerint a korábbinál jóval nagyobb számban, nagyobb aktivitással és magasabb szinten tevékenykedtek és szólaltak fel lelkészeink,. különösen is a nemzeti egység elmélyítése területén. Egyházunk. teológiai munkája területen jó előjelként szólhatunk a levelező tanfolyamról. E vállalkozást igazolja a hallgatók kitartása és szorgalma. Az Akadémia oktató és nevelő munkája is megerősödött azzal, hogy a hosszú időn át külügyi szolgálatot teljesítő dr. Nagy Gyula újra átvette a rendszeres teológiai tanszék vezetését. S -ugyancsak értékes az a fejlődés, amely változatlanul jelentkezik a teológusoknak a gyülekezetekkel való tadagodás jelei, ahogy ezekről részletes tájékoztatást adtunk la- ■punk hasábjain is az* országos püspök-elnöki jelentés leközlé- sével. Ezek .közül a gyülekezeti munka vonatkozásában különösén is .jelentős volt a jövőre nézve is a szórvány-év, amit inkább tekintünk — hasonlattal élve — felütésnek egy dallamsor kezdetén, mintsem egy esztendőre korlátozódó kampánynak. Ilyen gondolatok szerepeltek abban a köszöntésben is, amit Ottlyk Ernő püspök foglalt ö&z- sze értékelésében január 5-én, az Országos Egyház Üllői úti tanácstermében.' A' fentiek összefüggésében is érthető, hogy dr. Káldy Zoltán püspök-elnök válaszéban, mint ahogy ez az országos közgyűlésen is történt, nagyobb távlatban szólt egyházunk .életéről és . az előttünk álló szolgálati felada- • tokról és ebbe helyezte el az 1981. év várható eseményeit és terveit. A következőkben e perskezdetén: „Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap aggódik magáért. És minden napnak meg van a maga baja.” — A másik-. „Ha valaki tornyot akar építeni, akkor le kell ülni költségvetést készíteni. És pedig azért, hogyha elkezdi az építést,. az alapokat megveti — azután nem tudja továbbépíteni, nehogy azt mondják, hogy az építést elkezdte, de befejezni nem tudja." — En most elsősorban a másodikat tekintem igémnek. Mert ha igaz is az Isten gondviselő szeretete és hogy ö időben avatkozik bele a dolgokba, ahogyan szükségesnek látja, mégis tudomásul kell vennünk, hogy ö a következő tíz esztendőre is. munkatársaivá avat bennünket, akik a saját szolgálatukat Reá tekintve reménységgel és tervszerűen végzik. Elsőként kell szólnom ezzel kapcsolatban a nemzetközi Összefüggésekről és ezeket világosan kell látnunk. Nehéz és feszült a nemzetközi helyzet. És vannak kérdések, amelyek nehezen fognak feloldódni és olyanok is, amelyek emberi oldalról nézve, sajnos aligha oldódnak fel az elkövetkező évtizedben. Példaként említette a püspök-elnök a NATO fegyverkezési tervét, amit akkor jelentettek be. amikor az ENSZ összehívta a leszerelési konferenciát s amit nem tudott megállítani jó néhány kisebb nyugat-európai ország tiltakozása- és jóirányú törekvése sem. Vagy itt van a Perzsa-öböl körüli csata, amiről ugyan szinte mindenki azt mondja, hogy senkinek sem jó — mégis a mai napig nem ért véget. Vagy gondoljunk Latin-Amerika feltörekvő népei elfojtott forradalmaira, vagy a kínai problémára, aini sokkal nehezebb ügy, mint sokan gondolják. Vagy a ma érkezett hírek alapján is a Nyugat-Európában szélesedő terrorizmusra. — Ezek olyan kérdések, amelyek aligha oldódnak fel holnapra. Mégis ezeket és sok mást számbavéve kell arra gondolnunk: mi az, aminek valósulnia kellene, hogy az emberiség élni tudjon, hogy lálkozásában a teológus napokon és szuplikúciókon anyagi és lelki tekintetben. Egyházi életünk sok más területén is jelentkeztek a meggazszereléssel párhuzamosan alacsonyabb szinten. Olyan rugalmas politikai magatartást és cselekvő- készséget követel a jelenlegi nemzetközi helyzet, amely fő felj Magyarországi Evangélikus Egyházunk elsősorban is az elmúlt két éytizedben folyamatosan. dinamikus életének vannak különösen is felfelé ívelő szakaszai, ahogyan erre dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke is rámutatott azon az együttléten, amikor az Országos Egyház munkaágainak vezetői, az Országos Iroda dolgozói dr. Karner Ágoston főtitkár vezetésével,
