Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-07 / 23. szám

gyermekeknek: Amikor Keresztelő János Jézus­ról, az eljövendő Üdvözítőről be­szélt, ezt mondta: „Én vízzel ke­resztellek titeket, hogy megtérje­tek, de aki utánam jön, erősebb nálam: Ö majd Szenllélekkel és tűzzel keresztel titeket.” Ennek az ígéretnek a beteljesedéséről, a Szentlélek eljöveteléről „Az apos­tolok cselekedeteiről” Írott könyv­ben ezt olvashatjuk: „Lángnyel- vek jelentek meg előttük, ame­lyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre.” (2.3). A Szent­írásban még több helyen is Olvas­hatunk arról, hogy a Szentlélek munkája és megjelenése hasonló a tűzhöz. Milyen tulajdonságai vannak a tűznek, amelyek segíte­nek megérlehi a Szentlélek titkát és munkáját? A TŰZ TITOKZATOS JELEN­SÉG. Ma már ismerjük azokat a kémiai folyamatokat, amelyek az égésben lejátszódnak, de Jézus korában a tűz még nagyon titok­zatos dolog volt. Akkor még nem tudták, hogyan keletkezik, mi hozza létre. Csak azt látták, hogy itt is, ott is megjelenik, S nyomá­ban titokzatos dolgok történnek. Valamiképpen a Szentlélek meg­jelenése és munkája is ilyen. Elő­re nem tudjuk, hogy mikor és hol jelenik meg, csak a2t tudjuk, hogy ahol megjelenik és munkálkodni kezd. ott csodálatos események kezdődnek el. De hát mik azok a titokzatos dolgok, amelyek a tűz nyomában történnék és példázzák a Szentlélek titkos munkáját? A TŰZ VILÁGÍT ÉS MELE­GÍT. Milyen nagyszerű lehetett, amikór a sötétben fellobbant egy fáklya. Nem kellett többé félni a sötétség árnyaitól, hiszen nyomá­ban majdnem olyan világos lett, mint nappal. S milyen jó volt hű­vös estéken körülülni a tábortü­zet. érezni kellemes melegét és átélni azt, hogy a tűz mennvire összekapcsolja a körülötte ülőket! Valamiképpen a Szentlélek mun­kája nyomán is eá történik. Ahol a Szentlélek megjelenik, ott vilá­gosság tárriád. Ott rtéfn kell félni, mert láthatjuk az utat. merre kell mennünk. A Szentlélek a hit és a szeretet melegével tölti meg az emberek szívét, s akik ezt át­élik, azt is megtapasztalják, mi­lyen jó a Szentlélek tüze körül együtt lenni szeretetben, igazi kö­zösségben. A TŰZBEN ELÉGNEK A SI­LÁNY DOLGOK, csak az igazi értékek maradnak meg. Közmon­dásszerű, hogy az aranyat a tűz próbálja meg, és hogy a vasat is tűzben edzik acéllá. Ahol a Szent­lélek megjelenik és hitet ébreszt, ott többé íiirics helye a bűnnek, a rossznak. A Szentlélek az igazi kincsét és értékeket, a hitet, a sze- retetet. a reménységet, a jóságot, a szelídséget, a józanságot hozza elő. amelyek igazáh szépoé és bol­doggá tudják tenni életünket. A TŰZBEN OLYAN ERŐ VAN arhelvnek nem lehet ellenállni. Amikor el kezd égni a préri, vagy az erdő. a tűz terjedését nem lehet mesakadálvozhi. A Szentlélek munkája is ilyen. Fu­tótűzként téried szfVből szívbe. Semmi sém állhat ellen terjedé­sének. Az evangélium terjedésé­nek történeté nagyon szemlélete­sen mutatja ezt. Olvassátok csak végig ,;Az apostolok cselekedetei­ről” írott könyvet, s méglátjátok, hogy Jézus néhány tanítványa hogyan vitte el az evangélium üzenetét néhány évtized alatt az akkor ismert égész világra! A Szentlélek azóta is ilvén ellenáll­hatatlanul munkálkodik. Ezért le­hetünk mi is keresztyének és ezért lehet az a reménységünk, hogy az evangélium jó híre eliut minden néphez „egészen a föld végső ha­táráig.” Isten élő leiké jöjj, áldva szállj le rám! Égj lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő lelíke jöjj, áldva szállj le rám! Sclmeczi János „írok nektek, ifjak...'” Félidő Erlangenben A Lutheránus Világszövetség és az NSZK-beli Martin Luther Bund ösztöndíjasaként befejez­tem az első tanulmányi félévet Erlangenben. A két félév közötti szünetben szeretnék beszámolni az ÉVangélikus Élet olvasóinak az eltelt időről. Annál inkább szí­vesen teszem ezt, mert ebben a fél évben is olvasója voltam heti­lapunknak. A többi egyház lap­jaival együtt hetenként megkap­tam a teológus otthonban. így hétről hétre találkoztam újságunk segítségével az otthoni esemé­nyekkel. hírekkel. Az eltelt hat hónapot most egész rövid tájékoz­tatásban szeretném leírni. Találkozás a várossal Erlangen tipikus régi. egyetemi város. Szinte ránehezednek a vá­ros szabályos derékszögben meg­épített utcáira az egyetem régi épületei. De meghatározza a vá­rost a középpontban elhelyezke­dő, hatalmas méretű, modern, egyetemi könyvtár is. A közel százezer lakosú városban a ta­nulmányi időben húszezer egye­temista él. A városra is, az egye­temi életre is jellemző az ősi, tar­tományi jelleg. Á diákok nagy többsége bajor területről jön. vagy ahogyan itt büszkén mondják: fratik területről. Ä hét közben zsúfolásig teli Utcák, középületek, menzák a hét végén alig-alig lát­nak valakit. A hét vége a hazalá­togatás ideje. Az autósok úgy ve­szik észre ezt a jelenséget, hogy ilyenkor kényük-kedvük szerint parkolhatnak szinte akárhol a vá­rosban. A hazalátogató egyete­misták autói eltűntek, nincs zsú­foltság, szabadon válogathat min­denki. Erlangen már a nyolcadik szá­zadtól ismert és híres város Nürn­berg szomszédságában. A városla­kók lelkiségének, kultúrájának komoly és meghatározó alapja a Franciaországból idemenekült hu­genották hagyománya. A város legszebb parkjának közepén áll egy szökűkút. Negyvenöt ember- alakot ábrázol, az első idemene­kült hugenottákat. Emléküket — egyebek között — ez a szobor is őrzi. Erre a szellemi alapra gon­dolva különlegesen ünnepi érzést ad a város 28 evangélikus templo­mának vasárnapi harangzúgása és a legtöbb helyen még ma is fel­csendülő régi, lutheránus liturgia. Találkozás áz egyétemméi Az erlangeni egyetem teológiai fakultása nem egy virágkorral iratkozott be a teológia történeté­be. Nem véletlen, hogy létezik a teológia történetében úgynevezett erlangeni iskola. Olyan nagy teo­lógusok tanítottak itt, mint Elért és Althaus. De most villantsunk fel egy-egy pillanatot a mai élet­ből! Általában 700 hallgatója van a teológiai fakultásnak. Erlangen­ben a teológusok ma is, a leg­modernebb teológiai irányzatokat képviselő tanszékeken is egyfajta klasszikus értelemben vett elkö- telezést kapnak. Alapvető feladat­ként áll előttük a lutheri teológia értékelése és annak újraforgalma­zása a mai. sok kérdésben fe­szült szolgálati helyzetben. A heti 24 előadásban, amit eb­ben a félévben fölvettem, nagyon sok érdekes és értékes témával találkoztam. Wilfried Joest elő­adásait hallhattam Luther és Barth teológiájáról. Ott lehettem azon az ünnepélyes búcsúelőadá­son is. amelyen 300 hallgató előtt foglalta össze a 25 évet az erlan­geni katedrán eltöltött Joest pro­fesszor élete művét a reménység, a szolgálat és a béke teológiájá­ban. Együtt énekeltem a diákok­kal azt a művet, amelyet erre az alkalomra iftak. Manfred Seite lelkigondozás előadásában az emberközeli és emberért végzett szolgálat hitbeli . hátterét tanulhattam. Felejthetet­len, ahogy bemutatta, hogyan fest egy egészséges, lelkészi „belső szo­ba” a maga szükségszerű nyitott­ságában. Személyesen is sokat kaptam Christofer Freytől, a szociálétika professzorától, ö ebben a félév­ben a politika etikájáról tartott előadást. Benne nagyon mélyen és aktuálisan szólalt meg az egyház és teológia felelőssége a mai élet alapvető kérdéseiben és az em­beri élet sorskérdéseiben. Találkozás diákokkal az Ott­honban. Kicsit újra diáknak érzem ma­gam a Martin Luther Bund er­langeni otthonában. 18 teológiai hallgatóval és 30 más szakon ta­nuló diákkal lakom együtt. Reg­geli áhítatokon, esti beszélgeté­seken, különféle rendezvényeken ismerjük meg egyre mélyebben egymás életét, munkáját, hazá­ját, egyházát, gyülekezetét. Találkozás a szolgálatokban. Örömmel prédikáltam az Ott­hon hagyományos ádventi ünne­pélyén. Nem valószínű, hogy el fogom felejteni azt a pillanatot, amikor az ünnepély végén 100 résztvevő kezdte el énekelni ma­gyarul a karácsonyi éneket: Krisztus Urunknak áldott szüle­tésén ... Január végén részt vettem a Haftlburg melletti Bad-Segeberg- ben megrendezett konferencián, amely a II. József által hozott Türelmi Rendelettel foglalkozott. Alkalmam adódott, hogy beszá­moljak a konferencián a Türelmi Rendelet magyar vonatkozásai­ról. Élményt jelentett számomra a február 15-i és 22-i igehirdetés Erlangenben. illetve Schwabach- ban. Beszélgettem az istentiszte­leten részt vevő gyülekezeti ta­gokkal is. Éreztem a megbecsülést Magyarországi Evangélikus Egy­házunk iránt és az érdeklődést teológiánk, szolgálatunk és éle­tünk iránt. Félidő Erlangenben. A gyorsan pergő események sodrában elgondolkodtató félidő­nek érzem a két félév közötti szünetet. Az ösztöndíjas tanul­mányok öröme mellett sokszor rám nehezedik, hogy az egyre bo­nyolultabb emberi életben meny­nyire mélyre kell jutni hitben és ismeretben egyaránt ahhoz, hogy a munkánk valóban az emberért végzett szolgálat, diakónia le­gyen. Esti Beszélgetésekben gyakran megfogalmazódik a közös gondo­lat: a Jézus Krisztusban való megújuló találkozás nélkül na­gyon kevés a reménye annak, hogy a tanultakból másokért végzett szólgálat lesz. Pedig mindén ta­nulmánynak, ösztöndíjnak, ta­lálkozásnak ez a végső célja. S ha újra otthon leszek, gyülekezeti szolgálatban, csak ezen keresztül lesz fénye, ereje, haszna az itt el­töltött esztendőnek. If j. Szabó Lajos Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a protestantizmus első ren­den a városi polgárság körében hódított, olyan társadalmi közeg­ben, amely az újkor hajnalán ér­zékenyen reagált minden új esz­mére. Ez a polgárság haladó volt, és általánosságban vallásos hité­vel is tiltakozott a feudális rend ellen. A protestantizmus a „har­madik rend” vallása lett Euró­pában. Ott tudott számottevő eredményeket elérni, ahol a pol­gári réteg már kifejlődött, és ott nem találkozunk szinte a nyo­mával sem, ahol hiányzott a pol­gári osztály. Legalábbis, ami a 16. századot illeti. Nem véletlen tehát, hogy városokban kápótt lábra elő­ször és a leghevesebb üldöztetés ellenére a városok falain belül lappangott a protestantizmus szel­leme. DE FIGYELMÜNKET AZ SEM KERÜLHETI EL, hogy ahol a tár­sadalom még nem emelkedett a polgáriasodás szintjére, ott éppert a protestantizmus vált a társadal­mi fejlődés elindítójává. Erre nézve elsősorban Németország, de a skandináv államok erőteljes fej­lődése mutat példát. Ha tehát tár­sadalmi oldalról közelítjük meg a protestantizmus kérdését, akkor nyilvánvaló és feltűnő ez a fo­lyamat. Természetesen ezek alól a jelenségek alól hazánk és népünk sem lehetett kivétel. Mert alapo­sabb vizsgálat eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy hazunk­ban pl. a lutheri reformáció első bázisai a már polgári rangra ju­tott városok — Sopron, Buda, Kassa, Eperjes, Kolozsvár, Brassó stb. — voltak akkor, amikor a feudális gyakorlatnak megfelelően a Inbbágv-paraszti társadalom a földesurak vallását, követte. Csak és vet len vonatkozásban tért el bi­zonyos fokig ettől a szabálytól a Az artikuláris CelldömiHk magyar jobbágytársadalom — s ez történelmi fejlődésünk speciá­lis helyzetéből fakad —. abban, hogy a hódoltsági területeken hiányzott a földesúr, S az ottre­kedt parasztság kapva kapott a re­formáció után. Itt viszont ugyan­csak igazolódik állításunk, mert a protestantizmus létrehívott egy Európában egyedülálló tátSádáí- mi jelenséget, azt amelyet mező­városi képletnek mondunk. Vagy­is amolyan paraszt-polgári tár­sadalom született a török ura­lom alatt és mellett protestáns hatásra. NYILVÁNVALÓAN A PRO­TESTANTIZMUS ESZKÖZTÁ­RÁBAN keresendő ennek magya­rázata. Többek kötött abbah. hogy a protestantizmus egyik kardinális kérdése az iskola, az bktatás ügye volt. HiréS központ­jai — Sopron, Pozsony, Sárospa­tak, Debrecen stb. — még ma is fontos fejezetei a magvar műve­lődésügynek. Ha mádként nem. de kulturális vonatkozásban az is­kolák széttördelték a feudalizmus bilincseit. létrehívtak egyfajta „értelmiségi réteget”, a tudás fegyverét adták a kezekbe, manu­faktúrát, kereskedelmet segítet­tek elő. az értelem megvilágoso­dása mellett a jobbágy-paraszt kiléphetett zárt világából. Ezt a természetes fejlődést akasztotta meg rendszerint és periódusonként az el lenreformá­ció drasztikus beavatkozása, a kultúrharc. Már az artikuláris Vadosfával kapcsolatban érintettem ezt a kérdést. Nagyjából ugyanezzel a helvzettel találkozunk a másik artikuláris helyen, Celldömölkön. Az 1681-es országgyűlés kizárólag olyan helységeket jelölt ki szabad vallásgyakorlatra, amelyek föld­rajzilag nehezen voltak megkö­zelíthetők, reménytelen települési helyzetük azt az elgondolást erő­sítette. hogy itt rövidesen elsorvad a „pislákoló” evangéliumi hit. Celldömölk ebben az időben nem is egy, hanem két — a kor meg­ítélése alapján is — elmaradott, néhány házból álló település volt. Egy Mária Terézia korából (1777) származó térkép szerint is alig pár fundus akadt Nemesdömöl- kön összesen 50 lélek élt, amely­ből öt volt evangélikus. DÖMÖLK A REFORMÁCIÓ IDEJÉBEN még csak anvagyüle- ké'iet sem lehetett, sőt, 1681-ben még temploma sem volt. Kritikus helyzetbe került, amikor a tör­vény választása reá esett. Mert korábban, ha volt is papja —. bár ki tudja, nem tartozott-e Alsó­sáshoz —. a gvászévtized alatt nyilvánvalóan bujkálnia kellett. « most amikor központjává lett 30 —40 település evangélikusságá- nak (szinte a teljes Kemenesaljá­nak) fel kellett vetnie a kérdést, hogyan foaia megoldani a szerve­zés, az egyház-közigazgatás rop­pant feladatát. Tizenhét évvel a törvény megszületése után buk­kanunk először tanítóra a falu­ban, s arra. hogy gyűjtést indíta­nak valamiféle kánolna éoítésére. az idesereglő hívek számára. Valamit azonban Dömölk las­súságának mentségére tudnunk kell. Azt. hogy 1732-ig a kemenes- alial gyülekezetek viszonylagos nvugalomban éltek, szinte vala­mennyinek megvolt a saját pania és temploma. Ez a viszonylagos nyugalom tette passzívvá Dö- mölköt és az egész Kemenesal­ját. 1732-ben máról holnapra az egész Kemenesalján kegyetlenül elkobozták a templomokat, s a hí­vek Dömölkre voltak utalva. A nagy üldöztetés számonkérte a drága éveket, a fél évszázadot, s így az üldöztetés utáni években templom ném lévén, a papiak ud­varán félállított két sátorban tar­tották istentiszteleteiket, a nagy­ünnepeken pedig az elég tágas temetőben. 1744-BEN AZUTÁN FELÉPÜLT a mai templom őse, amely ugyan nemes egyszerűségében hatalmas magtárra emlékeztetett, de 1200 férőhelyével jelentősen kiemel­kedett a néhány porta közül. (1897-ben átépítették neogótra, ezért nem műemlék ma.) Neves lelkészek, mint Király Máté, Tóth Sipkovits István, Miskei Ádám, stb. emelték az artikuláris hely­ség jelentőségét. Ha fél évszázad késéssel is. de a dömölki protes­tantizmus szervezkedni kezdett, s ezzel rálépett a társadalmi fej­lődés útjára is. Már Vadosfán feltűnt, mikép­pen avatkozott bele a természe­tes fejlődésbe a katolikus reak­ció. Dömölkön sem volt más a helyzet. Mert Dömölkön nyilván­valóan az ősi bencés apátság ha­nyatlása révén tört előre a re­formáció. Ez a hanyatlás odáig fajult, hogv elromosodott a temp­lom, a kolostorok is úgyannyira, hogy szalmával fedték be őket. De 1732-ben, amikor „a halálos fenvegetések közt ellenálló pro­testánsoktól” elvették a templo­mokat. Váratlanul egyszerre úiiá- éledt a dömölki apátság. 1739­ben a pórdömölki mezőn fakápol­nát építettek, amelyben elhelyez­ték a máriacelli csodatevő Szűz fából készített mását. Ez az ügyeskedés Koptik Odo, egy cseh származású apáttól származott, aki korábban Máriacellben js mű­ködött. (A Celldömölk név is erre utal.) NEM KELL KÜLÖNÖSEBB FANTÁZIA AHHOZ, hogy ebben a mesterkedésben feliSrnbrjük a restauráció módszerét. Koptik Odo rendkívül leleményesen állította, hogy a szobor nagyobb csodákra képes, mint az eredeti, és még Miskei esperes feleségével együtt is átért hatására a katolikus hit­re. Mindenesetre az artikuláris helyiség lutheránus fejlődésének géoezetébe beleszórták a homo­kot. Sok szó eshetne arról, mikép­pen kellett Kemenesalja evangé- likusságának 50 km-es körzetből szekereznie azért, hogy igéhez, úrvacsorához, kereszteléshez, es- ketéshéz, temetéshez jusson. Sok gátoló körülmény ellenére a pa­rányi település mégis elindult a fejlődés útján, a polgáriasodás. a mezővárosiasodás fokozata felé. A múlt század ipari és közlekedési „forradalma” erőteljesen jelentő­sítette Celldömölk helyzetét. 1920- ban már öt és fél ezer lakosa volt. MA VÁROS és lakosságának száma meghaladja a 13 ezret. A Türelmi Rendelet után Celldö­mölk ugyan „magára maradt”, és még sok nehézséggel kellett szem­benéznie. de fejlődésének folya­matát már nem lehetett megsza­kítani. A mai város arculatának kialakításában lénveges szerep jutott az artikuláris ősök pro­testáns hitének. Rédey Pál A lűz és a Szentlélek Mt 3, 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom